Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-28 / 22. szám, péntek
Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 28. Budapesti bevetés- dokumentumfilm Budapesti bevetés címmel készült dokumentumfilm annak a tábori kórháznak a sorsáról, amely 1956 novemberében a Német Vöröskereszt adományaként működött a magyar fővárosban. A filmet a Duna Televízió májusban tűzi műsorára. Az alkotást Hermann Ritgen, á Német Vöröskereszt segélyakciója vezetőjének naplójából készítette Dékány István. A magyar nép megsegítésére küldött, korszerűen felszerelt tábori kórház csak néhány napig működhetett Óbudán. Az ott dolgozókat ugyanis a szovjetek letartóztatták, a műszereket és a gyógyszereket pedig elkobozták. A dokumentumfilmben megszólalnak az akció még élő magyar és német résztvevői. (MTI) Építőművészet képekben Királyhelmec. Makovecz Imre magyar építész munkáit bemutató kiállítás nyűt a királyhelmeci Petőfi Sándor Művelődési Központ kiállítótermében. A kiállított képek révén az európai organikus építészet legkiemelkedőbb képviselőjének eddigi munkásságát ismerhetik meg az érdeklődők. „Munkái azért is rendkívüliek számunkra, mert Makovecz a legszélesebb összefüggésekben értelmezi az építészet és a művészet kapcsolatát, s cselekedeteivel hatással van egy egész építészgenerációra nemcsak Magyarországon, hanem az ország határain túl is”- mondta a kiállítás megnyitóján Pásztor Péter, a Szlovák Építészeti Kamara elnöke, (kát) SZÍNHÁZ _________________POZSONY_________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Száll a kakuk fészkére 19 KIS SZÍNPAD: Kényes egyensúly 19 ___________________KASSA__________________ ÁL LAMI SZ.: Két úr szolgája 19 THÁLIA SZ.: A csúnya lány 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kőszívű ember fiai 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: 1 + 1=3 19 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Emil és a detektívek 10, 15 Sarah Bernhardt, avagy a languszta sikolya 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hatodik érzék 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Ryan közlegény megmentése 15.30, 18, 20.30 YMCA: A világ nem elég (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: A világ nem elég (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTRÓPOLIS: Hatodik érzék (am.) 17.30, 20 Börtönpalota 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész (szí.-cseh) 21 Mindenki, akit szeretek (cseh) 17, 18.45 Tarzan (am.) 15.30, 17 200 cigaretta (am.) 20.30 A tábornok lánya 18.30 Két kéz (ausztrál) 17.30 A rajzoló szerződése (ang.) 20.30 Róma (ol.-fr.) 18 KASSA TATRA: 10 dolog, amit utálok benned (am.) 16, 18, 20.30 CAPITOL: Hatodik érzék (am.) 15.45,18, 20 ÚSMEV: A világ nem elég (am.) 16,18.15, 20.30 DRUZBA: Hatodik érzék 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: A világ nem elég (am.) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Tea Mussolinival (ol.-ang.) 16.30, 19 SLOVAN: Meghitt fészkek (cseh) 19 GALÁNTA - VMK: Apafej (am.) 17.30, 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Múmia (am.) 18 GYŐR CINEMA CITY: Hippolyt, a lakáj (magy.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15,22.15 Harcosok klubja (am.) 14.15,17, 19.45, 22.30 Kicsikém-Sir Austin Powers 2. (am.) 14.30,16.30,18.30, 20.30, 22.30 A napfény íze (magy.-ném.-kan.) 14, 17.30, 21 Amerikai pite (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Az orleans-i szűz (am.) 13.30,17, 20.30 Hatodik érzék (am.) 13,15.15,17.30, 20, 22.30 Tarzan (am.) 14,16 Börtönpalota (am.) 18, 20, 22 III. Nemzetközi gitárpárbaj Budapest. Ismét megrendezték a Bartók rádió Nemzetközi Tehetségkutató Dzsesszversenyét. A zsűri díszelnöke a világhírű gitáros, Pat Metheny lesz. Az első elődöntő ma, majd a következők február 25-én, március 24-én és április 20-án lesznek a rádió márványtermében. A márciusi megmérettetésen pozsonyi, beregszászi, marosvásárhelyi és szabadkai fiatalok versenyeznek majd. A május 19-i döntőt a Bartók rádió hallgatói is nyomon követhetik, (zzs) Bohdan Warchal hetvenéves Tegnap ünnepelte 70. születésnapját Bohdan Warchal, a kiváló hegedűművész, dirigens és pedagógus, a jövőre negyvenéves, külföldön is jól ismert Szlovák Kamarazenekar alapítója. A jubiláló művészt a Szlovák Filharmónia Talich-éremmel, a Művészeti Főiskola emlékplakettel jutalmazta. (TA SR) Bohdan Warhal (TA SR-felv.) Türelmesen szemlélődni a világban, s megfigyelni a teremtés titkát. Gondolatok Márai Sándor Füves könyve kapcsán A lélek és az élet dolgairól A forma és a nyelv mestereként mutatja meg önmagát (Archív felvétel) A hetvenes években nagy népszerűségnek örvendett az Európa Könyvkiadó „fehér”- nek is mondott sorozata, amelyből a közös könyvki- adás keretében Marcus Aurelius elmélkedései ötszáz példányban és Seneca erkölcsi levelei háromszáz példányban jelentek meg a Madách Könyvkiadónál. DUSZA ISTVÁN Fontosnak tartottam mindezt előrevetni Márai Sándor Füves könyv című könyvecskéjéről gondolkodva. Akkoriban ugyanis az a Márai, aki az Epiktétoszon nevelkedő Marcus Aureliusnak, Senecánakés más sztoikus filozófusoknak köszönte 1943- ban megjelent Füves könyvét, bizony tiltott szerzőnek számított szülőföldjén, a Felvidéken. Ha Márai prózai epigrammáit nem is, de tanítómestereit, lám, lám lehetett olvasni. Azért néhány esetben vele kapcsolatban ez sem egészen így volt, mert a pozsonyi, de leginkább a kassai antikváriumokban fel-feltűnt egy-egy Márai-kötet. Így vehettem meg akkortájt Kassán, a Fő utcán az 1932-ben megjelent Csutorát és a Napnyugati őrjáratot 1939-ből. Ennek ellenére nem állítható, hogy Márai Sándor, az 1989-ben elhunyt költő és író mostanság teljesen ismereden lenne. Ha könyveit nem is, de a híreket sokan hallják, olvassák, akár arról is, hogy regényei német és olasz nyelven vezetik az olvasási statisztikákat. De félre az iróniával! Márai Sándor művei egyre gyakrabban jelennek meg az ismert vászonkötésű, az Akadémiai és a Helikon által kiadott életműsorozaton kívül is. Remélhetően sokan forgatták és forgatják a Füves könyvet, amelyben az író, amolyan lelki gyógyszereket, érzelmi és gondolati példabeszédeket kínál mindennapos használatra. Ez a „mindennapos” fogalom azonban igencsak megtévesztő, bár elképzelhető, hogy már van olyan olvasója ennek a könyvecskének, aki naponta előveszi és megpróbálja a saját életének világára érvényesíteni. Láttam olvasni a kis zöld könyvet strandon, autóbuszban, de láttam éjjeli szekrényen imakönyvek társaságában is. Miután elolvastam, legalább annyira tekintem az emberi élet kalauzának, mint filozófiai alapvetésnek a belső megnyugvás, a lelki és szellemi tisztulás utáni vágy elindítójának. Márai nemcsak költő, író, de filozófus is. Ha valamilyen csoda folytán egymás mellé kerülnének azok az esz- széi, naplójegyzetei, amelyekben az emberi bölcselet örök témáiról - az élet és a világ értelme, a létezés teljessége, a társadalom és az egyén erkölcse, az idő dimenziói vagy éppen a hit és az emberi tudás határai stb. - olvashatunk, akkor filozófusnak is tekinthetnénk. Maradjunk annyiban, hogy legalább a Füves könyv jelzi ennek a gondolkodásnak, de az életműnek, a magánemberi, a szellemi és erkölcsi tartásnak az oszlopait, pilléreit és széles boltíveit is. Szándékosan nem idézek egyeden sort sem a Füves könyvből. Ha megtenném, máris egymás alá és fölé rendelnék gondolatokat, kiragadnék, s ezzel fontosnak és kevésbé fontosnak mutatnék részeket. Márai ebben a művében is a forma és a nyelv mestereként mutatja meg önmagát. Bizonyára nem szándékoltan, hanem egyszerűen a lényéből, az írói és polgári erkölcséből eredően. Elolvasva értettem meg a cím lényegét is, úgy, ahogyan a kötet egyik kisesszéjében ő tanít erre. Mert a lényeg nem valamely dolog kicsiny közepe, hanem a minden elemében benne levő összetartó erő. Nem különül el semmitől, mert azonos mindennel. Azonos azzal az illattal, amelyet egy erdei réten a fák, a virágok, a füvek, a rét valamely helyén éppen egy elhullott állattetemen lakmá- rozó bogársereglet, az éppen felszálló harmat és a meg-meglibbenő szellő tesz teljessé, vagyis lényegivé. S ha ez a lényeg nem más, mint az Isten, akkor megérkeztünk a teljesség lényegéhez. Márai sorait olvasva, eszembe jutott a modem és posztmodem kor emberének szánt, önmagukat érdekesebbnél érdekesebbnek mutató könyvek sora. Szólnak ezek a sikerről, az érvényesülésről, a meggazdagodásról, a karrierről, a megszerezhető hatalomról, a szerelemről, a nőről, a férfiról, az egészségről, a betegségről, az életről, a halálról, a vallásról, az Istenről meg mindenről, ami foglalkoztatja a polgári értékrendet elveszítő, vagy az azt meg nem ismerő európai embert. Ezek a garantált sikert, gazdagságot, lelki békét ígérő, fogyasztásra szánt termékek nyomába sem érhetnek Márai Sándor Füves könyvének. Egyszerűen abból kifolyólag, hogy Márai esetében nem a cél - tehát a bármifajta siker - a fontos, hanem az ember lelkének állapota, amellyel tudatosan vagy tudattalanul naponta meg kell birkóznia. Ami célként a fogyasztás és a pénz világában megszerezhető, mit sem ér, ha nincs mögötte erkölcs, hit és tudás... És elérkeztem oda, hogy Márai nyomán kezdek el gondolkodni, belé- helyezve életem és mindennapjaim lelki és tárgyi állapotait a polgári gondolkodásnak abba a rendszerébe, amelyre hivatkozva oly előszeretettel vívnak egymással ádáz csatákat manapság egyes politikusok. Legtöbben olyanok, akik visszájára fordítják mindezt. Ne várjunk mást tőlük, elvégre nem a Füves könyv, de még csak nem is Marcus Aurelius vagy Seneca sztoikus szemlélődéseit olvassák, hanem bankok, tőzsdék napi híreit. Igazolásul mégiscsak Márai Füves könyvének A formákról című prózai epigrammájából idézek: ,A műveltséget nemcsak a könyvek mentik meg. A műveltséget a köznapok apró reflexei mentik meg. Amikor egy korszak fölemelt ököllel jön ellened, te köszönj vissza, nyugodtan és udvariasan, úgy, hogy megemeled a kalapod. Nem tehetsz mást.” A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 8 órától fél 12-ig tart publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre. A műsorban, melynek a szerkesztője ezúttal Tonkó István kitérünk a nevesítetlen földek kérdésére, hírt adunk arról a Pozsonyban zajlott konferenciáról, amely a drogfüggőségben szenvedők rehabilitációjával foglalkozott, beszélgetést hallhatnak Janda Ivánnal és Kolár Péterrel, akik munkájuk elismeréseként a Magyar Köztársaság kitüntetéseit vették át. A Hazai tükör (11.30) riportere Ipolyfödémes- re látogatott el. A 13 órakor kezdődő Irodalmi mozaikban egyebek között szó lesz A. P. Csehovról és megszólal Turczi Árpád, a Tücsök felelős szerkesztője. A Tallózóban (13.30) újra meghallgathatják a Csongorádi Katával és Mácsai Pállal készült beszélgetésünket. 15 órakor újra jelentkezik a Glóbus, melyben visz- szapillantunk a Pozsonyban rendezett Slovakotour nemzetközi vásárra, és elkalandozunk Thajföldre. 15.30-tól farsangi hangulatot kíván teremteni a Táncol a világ című félórás tánczenei összeállítás. Vasárnap 8.30-tól az ifjúságnak készült ismeretterjesztő műsorainkból ismételjük meg azt, amelyből a hallgatók megtudhatják, mi a novella és az elbeszélés. A katolikus félórában (9.00) először Sárai Attila szemléri plébános elmélkedik, majd bemutatjuk az ipolysági egyházi iskolát. Ezután beszélgetés hangzik el Puss Sándor atyával, a KIK 2000. évi programjáról. 9.30-tól a zenei szerkesztő ajánlatában olyan zenékből válogatunk, amely gyerekeknek íródott, illetve a gyerekekről szólnak. A 10.05-től 14 óráig tartó Randevú első részében kiderül, milyen az alkoholista ember, a mindent tudó Randevús-gyerekek elmodják, mi az a féltékenység. A második részben beszélgetés hangzik el Tony Black-kel, akinek hamarosan megjelenik első albuma, vendégünk lesz a Van ilyen című kéthavi középiskolai lap két szerkesztője, akik az e heti országjáró túráról számolnak be. 14.05-kor kezdődő nyelvművelő műsorunkban Mayer Judit olvassa fel írását az idegen szavak használatáról. A Kulturális körkép egyik témája a Komáromi Jókai Színház legújabb bemutatója, a Kőszívű ember fiai. 15 órától néprajzi összeállításunkban folytatjuk a népi táplálkozásról szóló sorozatunkat. Ezúttal Mag Elza segítségével Medvesaljára látogatunk el. (ML) LAPAJÁNLÓ Van ilyen címmel jelent meg egy középiskolásoknak szóló lap. Egy diákújság, amely más, mint a többi. Lapjain a tizenévesek megtalálhatják a számukra érdekes témákat, olvashatnak társaik örömeiről, bánatairól, s a gondjaikra megoldást is találhatnak. Néhány szót az egyes rovatokról. Az Alma mater sorozat középiskolákat mutat be a diákok szemével. Az első számban a párkányi gimi diákjai mondják el véleményüket az igazgatóváltás jótékony hatásáról, s vidám élménybeszámolót tartanak az iskola jubileumi ünnepségeiről. Patus János irodalmi rovatát ifjú író- és költőpalánták művei töltik meg. A további oldalakon fiatal művészek véleményét olvashatjuk az elmúlt év nyári táborairól, filmkritikát a Fucking Amal című filmről, tanuláskönnyítő módszerekkel ismerkedhetünk meg, s megtudhatjuk, milyen középiskolásnak lenni Amerikában és Ausztráliában. Általában kevés szó esik olyan komoly problémákról, mint a családon belüli és az iskolai erőszak, s a lányok felnőtté válási gondjai, amelyek szintén megjelennek egy-egy oldalon, s megoldásokat is javasolnak a van ilven ÉH szerzők. Aki főiskolai tanulmányokra készül, bizonyára szívesen olvas a Kalligram Alapítvány Ezredvég programjáról. Az elnevezés felvételi vizsgára felkészítő tanfolyamot takar, amely növelheti a felsőfokú intézményekbe való bekerülés esélyét. Megjelenik a lapban a Diákhálózat és egyes ifjúsági klubok bemutatkozási levele is, s akkor még nem esett szó a többi, könnyedebb és komolyabb hangvételű cikkről, amely remélhetőleg írásra ösztönzi az olvasót, (cy) Új lap középiskolásoknak. Kéthavonként jelenik meg. Már van „van ilyen” is
