Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-28 / 22. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 28. Gazdaság és fogyasztók H A szerteágazó állami tulajdon a klientelizmus, a korrupció és a gazdasági visszaélések biztos táptalaja A torz piacgazdaság veszélye A Szlovák Takarékpénztár pozsonyi központja. Az állami pénzintézeteknél végre beindul a magánosítás folyamata (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Világszerte számos példa igazolja, az állami tulajdon a legtöbb esetben a versenyképesség és a hatékonyság romlásához, veszteségekhez, a politika és gazdaság összefonódásához, pénzügyi botrányokhoz vezet. Nincs ez másképp Szlovákiában sem. GÁL ZSOLT A szlovák gazdaság elmúlt tíz évének története jól mutatja, hogy az államnak a gazdaságban betöltött túl nagy szerepe mennyire előnytelen. A Meciar-kormányok nem csak azzal okoztak súlyos károkat az országnak, hogy az állami vállalatokat sokszor fillérekért osztották szét a mozgalomhoz hű vállalkozók között, hanem azzal is, ahogyan az állam tulajdonában megmaradt cégekkel gazdálkodtak. Tipikus példa az állami bankok története. Ezek hitelkihelyezéseinél korántsem a hitelt felvevő vállalat gazdasági helyzete, megbízhatósága és fizetőképessége volt az elsődleges szempont, hanem a politikai hovatartozás. Magyarán: a politikai hatalom (azaz a Meciar-kormány) nyomást gyakorolt az állami bankokra, hogy a mozgalomhoz hű vállalkozókat részesítsék előnyben a kölcsönök odaítélésénél. Az eredmény: a szlovák bankok katasztrofális állapota. Az állami cégek sorra gazdasági botrányok főszereplőivé válnak. A rendbetételükre és a behajthatatlan hitelek pótlására a kormány 100 milliárd koronát meghaladó összeget kénytelen költeni -* az adófizetők pénzéből. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az állami bankokat már a kilencvenes évek elején magánkézbe kellett volna adni, s a magánosítás halasztgatása óriási hiba volt. E hibának a százmilliárdos számlája most mindannyiunkat terhel. A Dzurinda-kormány a Szlovák Vasutakat is a bankokhoz hasonló helyzetben örökölte elődjétől. A természetesen állami tulajdonban lévő vasút az elmúlt években előnytelen szerződéseiről és sűrű hitelfelvételeiről híresült el, s máig hatalmas adóssághegyet görget maga előtt, miközben jókora veszeteségeket produkál. A Meciar-kormányok a- latt vált elfogadottá az is, hogy az állami vállalatok vezetősége és felügyelőbizottsága a hatalomhoz közel álló személyekből, sőt párttagokból áll. Ezt az egyébként - kisebb-na- gyobb mértékben - világszerte jellemző gyakorlatot vette át a Dzurin- da-kabinet is. így nem meglepő, hogy az új kormánykoalíció politikai pátijainak képviselői múlt év október 28-án valósággal megszállták a Nafta Gbely stratégiai olajvállalat vezetőségét, és senkit sem zavar, hogy például az elektromos művek vezérigazgatója, Stefan Kosovan a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDE) tagja - a felsorolást persze hosszan folytathatnánk. Mára nyilvánvaló, hogy a politikai pártok megosztották egymás között a még állami tulajdonban levő cégek feletti ellenőrzést, így vált a Szlovák Gázművek a Szlovák Demokratikus Koalíció gazdasági holdudvarává, míg az elektromos műveket az SDE „ellenőrzi”. Nyugtalanító, hogy az állami vállalatok egymás után válnak a különböző gazdasági botrányok főszereplőivé. Az elmúlt éven szinte végighúzódó Nafta-ügyben a gázművekjátszott ellentmondásos szerepet, legutóbb pedig az elektromos művek azon kísérlete váltott ki felháborodást, amikor a vállalat megpróbálta elérni a kiégett nukleáris fűtőelemek Oroszországba szállítását az orosz adósságtörlesztési program keretén kívül, tehát pénzért. Az orosz adósság deblokációját egyébként az az orosz-szlovák Devin bank intézi, melynek vezetője a szintén SDE-tag Eubomír Kanis. így talán nem is meglepő, hogy a Devin bank annak ellenére nyerte az orosz adósságtörlesztésre kiírt pályázatot, hogy 10 milliárd koronával tartozott a pénzügyminisztériumnak... A sorozatos botrányok ellenére úgy tűnik, hogy a kormánykoalíció egyelőre ragaszkodik a „családi ezüst” jó részéhez, és fel sem merül a stratégiai vállalatok privatizációja. Eddig a telekomunikációs vállalat kivételével csak az állami bankok magánosítása van folyamatban, ez azonban még nullszaldós megoldással sem kecsegtet, értsd: a bankok katasztrofális pénzügyi helyzete miatt valószínűleg még a feljavításuk érdekében beléjük pumpált hatalmas összegek sem fognak megtérülni a privatizáció során. Márpedig Szlovákiának égetően szüksége van a privatizációs bevételekre csakúgy, mint a külföldi tőke fokozottabb beáramlására. Az ország külföldi adóssága makacsan 10 milliárd dollár felett tartja magát, s a tetemes államadósság törlesztése csak a stratégiai vállalatok privatizációjának bevételeiből látszik megvalósíthatónak. Bár lehet érveim azzal is, hogy egyes állami vállalatok nyereségesen működnek és nagy összegeket fizetnek be a költségvetésbe, de felmerül az a kérdés is, hogy vajon ki garantálja azt, hogy az állami cégeknél nem kerül sor pazarló gazdálkodásra, s mondjuk a Szlovák Biztosító nem olyan állapotban lesz pár év múlva, mint jelenleg a bankok. Még, ha azt feltételezzük is, hogy a mostani kormány példásan fogja kezelni az állami vállalatokat, akkor is fennáll a lehetőség, hogy a következő választásokon olyan pártok kerülnek hatalomra, amelyek a Meéiar-kormányok bevált gyakorlata szerint fognak gazdálkodni az állami vagyonnal. Mivel a meggondoltan végrehajtott privatizáció bonyolult és elhúzódó folyamat, ezért a kormánynak még ebben az évben meg kellene kezdenie a stratégiai vállalatok privatizálását, hogy a választási ciklus végéig azt be tudja fejezni. Ellenkező esetben fennáíl a veszélye annak, hogy a családi ezüst a remélt privatizációs bevételekkel együtt füstté válik. Az építésügyi tárca jelezte, a kérvényeket idén február 29-ig lehet benyújtani az erre illetékes járási hivatalban Hozzájárulás az infrastruktúra kiépítéséhez MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az építésügyi tárca 250 millió koronával járul hozzá a községek azon technikai infrastruktúrájának kiépítéséhez, ami összefügg a lakásépítéssel és a lakások kihasználásával, konkrétan a községi víz-, villany- és gázvezeték, a csatornázás és a helyi utak építéséhez - nyilatkozta lapunknak Hama István építésügyi miniszter. A minisztérium csak az építkezés beszerzési költségeinek 80 százalékát állja, a legmagasabb összeg amit egy lakásra nyújt, 70 ezer korona, családi ház esetében pedig 122 500 korona. Ebből az összegből lakás esetében 11 ezer korona jut a vízvezetékre, 22 ezer korona a csatornázásra, 21,5 ezer korona a helyi úthálózatra, 7500 korona a villanyvezetékre, 8 ezer korona pedig a gázvezetékre. Családi ház esetében 14 ezer korona jut a vízvezetékre, 28,5 ezer korona a csatornázásra, 37,5 ezer korona a helyi úthálózatra, 17,5 ezer korona a villanyvezetékre, 25 ezer korona pedig a gázvezetékre. Az építésügyi tárca az egyes kerületek lakossági arányát és a kerület lakásokkal való ellátottságát figyelembe véve idén 23 millió koronát juttat a Pozsonyi kerületnek, 22 milliót a nagyszombatinak, 26 milliót a trencséninek, 29 milliót a nyitrainak, 30 milliót a zsolnainak, 27 milliót a besztercebányainak, 33 milliót az eperjesinek, 32 milliót a kassainak, 28 millió koronát pedig tartaléknak használnak. A kérvényeket idén február 29-ig lehet benyújtani az erre illetékes járási hivataíban. A járási hivatalok felülvizsgálják a kérvényeket, megfelelnek-e a formai elvárásoknak. A kérvényezőnek nem lehetnek elmaradt tartozásai az állammal szemben, és az idevágó törvények betartásán kívül be kéne bizonyítania, hogy a technikai infrastruktúrára fordított összeget nem építi be a lakás vagy ház építésének költségeibe. Ajárási hivatalok március 21-ig elküldik a kérvényeket a kerületi hivataloknak, amelyek a kérvényeket a kerület igényeit figyelembe véve bírálják el. A kerületi hivatal fontossági sorrendbe állítva április 15-ig mindazon kérvényeket továbbküldi a minisztériumnak, amelyek nem haladják meg a kérvényezhető összeg határértékének 1,3 szorosát. Az építésügyi tárca minisztere május 15-ig dönt a kérvények odaítéléséről, a minisztérium írásban értesíti az illetékes kerületi hivatalt, amely május 30-ig értesíti azokat a kérvényezőket, akik nem részesülnek hozzájárulásban, akiket azonban továbbra is nyilvántartásban tartanak a következő hullám esétére. Mennyi percet dolgoznak a közép-európai munkavállalók egy-egy termék megvásárlása érdekében? Termék, szolgáltatás Csehország Szlovákia Magyarország Ausztria Marhacomb (1 kg) 131,0 177,0 119,0 30,6 Ebéd egy étteremben 148,0 208,0 115,0 67,0 jfHMHHNMM 3428,0 3869,0 2954,0 547,0 Férfi zakó 4744,0 5260,0 3932,0 1094,0 Benzin Natural (11) 22,0 25,5 23,2 3,5 Villanyáram (1 kWh) 2,4 1,1 2,6 0,5 Földgáz (1 köbméter) 3,0 3.5 4,6 1,7 Helyi telefonhívás (3 perc) 2,2 3,8 4,1 0,7 Jegy a tömegközlekedésre 11,2 8,0 8,8 5,2 Vasúti menetjegy (100 km-ig) 52,0 50,9 76,0 39,0 Tej(1 I) 10,54 15,18 10,5 3,13 Kenyér (1 Kg) 14,24 20,24 12,58 4,10 Burgonya (1 Kg) HHi 12,14 6,04 2,58 Sör (0,5 I) 8,55 11,13 8,47 2,94 A szlovák munkavállalók az alapvető élelmiszerekért sokkal többet kénytelenek dolgozni, mint a környező országok alkalmazottai. (Forrás: Pravda) TANÁCSADÓ A tartásdíj emelése Két éve váltunk el. A volt férjem havi 6000 korona tartásdíjat fizet a lányunkra, akinek január végén az iskola által szervezett síkurzusra kell mennie. A tanfolyam részvételi díja négyezer korona, de nekem ezzel kapcsolatban, még további 20 ezer korona kiadásom lesz. Nézetem szerint az apjának ehhez legalább a felével kellene hozzájárulnia. Forduljak ismét bírósághoz, ha ő ezt inkább nem fizeti ki? FEKETE MARIAN A jelenlegi joggyakorlat szerint a tartásdíjat a bíróságnak úgy kell megállapítania, hogy az fedezze az olyan rendkívüli kiadásokat is, mint amelyek felmerülhetnek az iskola által szervezett sítanfolyamokkal, kirándulásokkal stb. kapcsolatban. Ha a bírósághoz egy olyan kérelemmel fordulna, hogy a volt félje, illetve a tartásra kötelezett apa járuljon hozzá a megközelítőleg 20 ezer koronás rendkívüli kiadáshoz, az ügyben a bíróság ezt a követelést alighanem elutasítaná, mert a tartásdíjnak fedeznie kell a rendkívüli kiadásokat is, és a tartásra kötelezett szülő a tartásdíjon kívül a családról szóló törvény szerint nemigen kötelezhető további térítések, hozzájárulások fizetésére. Mivel a tartásdíj emelése iránti bírósági beadványa, keresetlevele a vonatkozó jogszabályok szerint mentes a bírósági illeték fizetése alól, az adott esetben két lehetséges megoldás között választhat: az első az, hogy figyelmezteti a gyermek apját, hogy ha önként nem járul hozzá ezekhez a rendkívüli kiadásokhoz, akkor ön bírósághoz fordulva kéri a tartásdíj emelését, a második pedig az, hogy valóban bírósághoz fordul, hivatkozik a gyermek életkorával járó szükségletek növelésére, a tanulmányaival járó megnövekedett kiadásokra stb., és ennek alapján kéri a tartásdíj emelését mondjuk havi ötszáz koronával. Ez persze egy hosz- szadalmas eljárás. Az utóbbi esetben inkább ne számoljon azzal, hogy néhány héten belül a leánya apja kifizetne vagy átutalna Önnek 10 ezer koronát. GAZDASÁGI Mélyponton az euró New York. Történelmi mélypontra zuhant csütörtökön az euró árfolyama a dollárhoz képest a New York-i tőzsde kereskedésének kezdetekor. Tegnap 14 óra után az euró 0,9956 dollárra esett. Korábbi mélypontja 0,9987 dollár volt, amit kedden ért el. (MTI) Mégis törvényes a G1-es hívás Pozsony. A konkurenciát erősítő környezet megteremtése, egy új szolgáltatás bevezetésével, összhangban van a gazdasági verseny védelméről szóló szabályokkal. A szolgáltatás és a szolgáltató kiválasztása az ügyfelek szabad elhatározásán múlik - nyilatkozta Imrich Zwieb, a Monopolellenes Hivatal 4. végrehajtó főosztályának vezetője a Globtel GSM mobil- szolgáltató nemrég beindított Gl-es nemzetközi telefonszolgáltatásával kapcsolatban, ami lehetővé teszi az interneten keresztüli telefonos hívásokat. Szerinte a közlekedési tárca senkit sem zárt ki a gazdasági veresenyből a szolgáltatás jóváhagyásával, hiszen ha a többi szolgáltatótól hasonló kérés érkezne, a minisztérium azoknak is eleget tenne. (SITA) Elbocsátások az OTF-nél Pozsony. A Nizná-i OTF-TV Rt., az OTF Holding leányvállalata, jelenlegi 495 alkalmazottjából több mint 400-at elbocsát állásából. A vállalat így eleget tesz a KOVO szakszervezetnek, amely azt kérte, bocsássák el azokat az alkalmazottakat, akik szeretnék elhagyni a vállalatot. Az elbocsátottak pontos hírmorzsák számát a dolgozókkal folytatott tárgyalásokat követően hozzák nyilvánosságra. Az OTF-Szol- gáltatások 50 alkalmazottat bocsát el. (SITA) Larosiére a bankok konszolidációjáról Pozsony. A szlovák kormány érdeke az állam által ellenőrzött legnagyobb bankok - az Általános Hitelbank (VÚB), a Szlovák Takarékpénztár és a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) - mielőbbi és átlátható privatizációja - nyilatkozta Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter Jacques de Laro- siére-rel, a BNP Paribas vezér- igazgatójának tanácsadójával folytatott tárgyalásait követően. Larosiére értékelte a szlovák kormány bankkonszolidációval kapcsolatos határozott lépéseit. Szerinte a bankkonszolidáció és a küföldi stratégiai partnerek bevonása kulcs- fontosságú a szlovák gazdaság stabilizálása és az ország európai uniós tagsága szempontjából. (SITA) Leépítés a Coca-Colánál Washington. A Coca-Cola amerikai óriásvállalat alkalmazotti létszámának 20 százalékos csökkentését jelentette be, ami 6 ezer állás megszüntetését jelenti. A munkahelyek közül összesen 3300 Amerikában szűnik meg, a többi pedig külföldön. A cég ezzel 300 millió dollárt tud megtakarítani, amire már csak azért is szüksége van, mivel a múlt év utolsó negyedét 45 millió dolláros veszteséggel zárták. A cég szlovákiai képviselete szerint a Coca- Cola Beverages Slovakia társaságot az elbocsátások nem érintik. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000 január 28-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta ___________Árfolyam Valuta__________Árfolyam EM U - euró 42,309 Magyar forint (100) 16,574 Angol font 69,156 Német márka 21,632 Cseh korona 1,181 Olasz líra (1000) 21,851 Francia frank 6,450 Osztrák schilling 3,075 Japán jen (100) 39,995 Spanyol peseta (100) 25,428 Kanadai dollár 29,386 Svájci frank 26,262 Lengyel zloty 10,236 USA-dollár 42,279
