Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-28 / 22. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 28. KOMMENTÁR Jéghegyek között TÓTH MIHÁLY A lengyelországi pártállam haldoklásának vége felé koranyári ve­rőfényben szállt le ismerősöm a varsói gyorsról, és tüstént elmond­ta, a legújabb Jaruzelski-viccet: a tábornok azt nyilatkozta, január és június között 50%-kal emelkedett az életszínvonal. Egy bátor új­ságíró megkérdezte, hogyan kell ezt értelmezni. A válasz: január­ban éheztek és fáztak a lengyelek, a tavasz beköszönte óta már csak éheznek. Tavaly nyáron azzal lepett meg a postás, hogy az előző hónapi 800 korona helyett 1900 korona gázszámla-előleget inkasszált. „Itt va­lami-nem stimmel” - közöltem a gázművek munkatársával, majd élénk színekkel ecseteltem, mekkora kellemetlenség lesz a cég szá­mára, ha elszámoláskor majd jelentős összeget kényszerülnek visz- szafizetni.- Maga, Tóth úr, csak ne sajnáljon bennünket, csicseregte az ifjú hölgy. Vészjósló mellékzöngéje volt a csicsergésnek. Most már tudom, megalapozott volt a vészjóslás sejtése. Előfordul­hat, hogy júniusban, az elszámolás hónapjában semmi okom nem lesz arra, hogy sajnálkozzam a gázmüveken. Legfeljebb azt talál­gathatom, hogy az áram 40, illetve a gáz 30%-os drágítását majd a tavalyi áremelés előtti vagy utáni tarifa alapján számítják-e ki. Legalább 8 esztendeje minden ími-olvasni tudó ember számára nyilvánvaló, hogy tervutasításos rendszerben meghonosodott „po­litika tartalmú” árak helyett gazdaságilag indokolt árakat kell be­vezetni. Az első ársokkot még Klaus vezényelte le. A korona értéké­nek hatalmas mértékű zuhanásával járt e művelet. Némely termé­kek ára 3-4-szeresére emelkedett, mégis viszonylag konfliktusmen­tesen megvalósult. Ma „csak” 2-3 tétel árának emelésével kíván a kormány egyensúlyt teremteni; Miklós miniszterelnök-helyettes szerint hat-hétszáz korona többletkiadást jelent ez egy átlagos csa­lád számára. Mégis félő, hogy fogytában a lakosság legalább egy- harmadának a türelme. Ilyen viszonyok között még az se mindegy, milyen az intézkedése­ket bejelentő politikus ábrázata, hogyan indokolja meg a draszti­kus áremelést. Vannak miniszterek, akik olyan képet vágnak, mintha életük legszebb élménye lenne, hogy sikerült világszínvo­nalúra emelniük az energia árát. Kétségtelen, politikai bátorság kellett annak 15 hónap alatti végrehajtásához, amit a Meciar- kormányoknak 6 év alatt nem volt mersze végrehajtani. Csakhogy szociálpszichológia is létezik. Erről mintha csak néhány politiku­sunk tudna. A többiek az árrendelet meghozatala óta vidáman ropják a táncot a Titanic szalonjában. A fedélközben utazók dide­regnek, miközben az árbockosárban ott ül Meciar, és figyeli, ahogy közelednek a jéghegyek. JEGYZET Fico és a tűzoltók JUHÁSZ KATALIN Ez nem egy mese címe, dacára annak, hogy szinte minden kis­fiú álma: masiniszta, pilóta vagy tűzoltó legyen. Egyeseknek va­lóra válik, másoknak felnőtt ko­rukig várniuk kell, amíg végre kapcsolatba kerülhetnek e ro­mantikus mesterségek egyiké- vel-másikával. Vannak, akik eb­béli igyekezetükben pártot is alapítanak. Nos, ilyen felnőtt Robert Fico, ez az elesetteket védelmező, szociális és gazdasági tipródá- sok iránt oly érzékeny pártve­zér, aki a manapság leginkább elbizonytalanodni látszó réte­get, az orvosokat, a pedagógu­sokat és a vállalkozókat kívánja megnyerni magának. Ő mutatja meg az Irányt kifelé ebből a ká­tyúból, ő irányította a reflekto­rokat a szegény tűzoltókra is, akiktől mindenki maximális erő­bedobást vár szükség esetén, és akik fontos munkájukat cudar körülmények közt kénytelenek végezni, ráadásul most rájuk hárult a közúti autómentés is. Meglehetősen egyéni ez a fog­lalkozások szerinti szavazótá­bor-építés, főleg ha figyelembe vesszük Fico másik érdekes hú­zását is, nevezetesen a ruszin és ukrán nemzeti kisebbség favori­zálását. Merthogy tűrhetetlen, ahogy a kormány kivételez egy bizonyos kisebbséggel, és elha­nyagolja a többit. Kéretik megfigyelni a nyüvánva- ló antagonizmus: Fico egy „má­sik” kisebbséget emel ki a sok közül, nekik kíván segítem, ter­mészetesen számítva szavazata­ikra. A kisemberek védelmezője azt is kijelentette, hogy szíve­sebben eltölt huszonnégy órát a derék tűzoltók társaságában, mint sületlenségeket hallgatva a parlamentben. Kíváncsian vár­juk, mikor jelenik meg a Smer alapítója tűzoltósisakban a szí­nes magazinok címlapján, ör­vendező ukránok társaságában. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva-régió- (58238310), Kovács Ilona-mellékletek- (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztöségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz dace, KoSická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk A koalíciós partner küldött, hogy beszéljük meg a dolgokat (TA SR/EPA-felvétel) Mindenki érzi a célok és az eléggé korlátozott lehetőségek között feszülő ellentmondást Döntéskényszerben Nincs irigylésre méltó hely­zetben a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa, szombaton - kissé tudáléko­san fogalmazva - stratégiai és taktikai jellegű kérdések­ben egyaránt döntenie kell. MALINÁK ISTVÁN Most először kényszerül arra a tes­tület, hogy állást foglaljon egy kor­mánytag, Mészáros Győző földmű­velési államtikár visszahívásának ügyében is, de nem ez a legna­gyobb gond. Elsősorban arra kell választ adni (legalábbis keresni), hogy összhangban vannak-e a no­vemberi komáromi kongresszuson megfogalmazott feladatok az MKP-nak a kormánykoalíción be­lül elfoglalt pozíciójával. Nehéz lenne pontosan megmon­dani, hogy az MKP kontra Koncos állóháborúnak hányadik forduló­ját nyitották meg ismét Bugárék a nevesítetlen földek ügyében. És itt az MKP - mivel a korábbi forduló­kat elvesztette, illetve vereséggel felérő kompromisszumot kötött -, ha nem akarja elveszíteni az arcát, csak egyet tehet: bekeményít! Szép, hogy az MKP két héten belül ismét tárgyalóasztalhoz ül az ag- rárminiszterrel. De szinte biztosra vehető, hogy Koncos - aki szerint „a föld olyan, mint a nő, azé, aki megműveli”, illetve akinek „csak a holttestén keresztül” lehet a nevesítetlen földeket önkormány­zati tulajdonba adni - két hét múl­va sem fog engedni. És akkor mi lesz? Ismét követelni fogják a koalíciós tanácsban a magyarok a földmű­velési miniszter visszahívását. Fo­gas kérdés, hogy ki fogja őket eb­ben támogatni? Az SDL aligha értene egyet saját miniszterének menesztésével. Mikulás Dzurinda a múlt év első hónapjaiban, az Állami Földalap vezetőinek kérdésében sem állt lti az MKP mellett Koncossal szem­ben, pedig akkor a kormányfő helyzete stabilabb volt, mint most. Netán a kereszténydemokraták tennék ezt, akik már másodszor vétózták meg az MKP felvételét az EDU-ba? Persze, elméletileg a KDH lehetne a magyarok legstabi­labb szövetségese és stratégiai partnere, de számolni kell egy saj­nálatos ténnyel. Az a harc, ame­lyet Carnogurskyék folytatnak az SDK-n belül és Dzurinda ellen, au­tomatikusan a KDH egyébként sem túlzott népszerűségének csökkenését eredményezi. És mint a példa mutatja, ezt a szlovák ke­reszténydemokraták a nacionalis­ta húrok pengetésével próbálják ellensúlyozni, másként nem nyi­Elképzelhető, hogy a pár­tot ismét meghátrálásra kényszeríti a koalíció. tottak volna frontot a magyarok ellen egy olyan ügyben, amellyel nemzetközi szinten járatják le sa­ját magukat. Az egyéb irányokban elkötelezett, egységesnek szintén nem nevez­hető SOP neve mellé sok kérdőjel kívánkozik. Vagyis: marad a Langos vezette Demokrata Párt, egyértelmű támogatást csak tőle remélhet az MKP - tehát kisebb­ségben marad. A nevesítetlen földek kérdésének megoldása a komáromi kongresz- szuson is megfogalmazódott fel­adat. Tekintettel a kormánykoalí­cióban kialakult helyzetre, az is benne van a pakliban, hogy az MKP-t ismét meghátrálásra akar­ják majd kényszeríteni. A kong­resszus azt is fontos célként fogal­mazta meg, hogy az MKP tagja maradjon ennek a kormánykoalí­ciónak, s így már a döntéshozatal­nál hatékonyan képviselje az itte­ni magyarok érdekeit. Mindenki érzi itt a célok és az eléggé korlá­tozott lehetőségek közötti ellent­mondást, pontosabban annak az összhangnak a hiányát, amelyet az Országos Tanácsnak, mint a kongresszusok közötti legfelsőbb fórumnak kellene holnap felkutat­nia. Az csak az érem egyik oldala, hogy az MKP-nak saját érdekében kell keményebben politizálnia a koalíción belül. Ismét azt kell oko­san eldönteni - mert volt már ilyen helyzetben az MKP -, hogy a következetes és kemény politizá­láson belül hol az a határ, amed­dig a párt elmehet, és hol az a ha­tár, ameddig hátrálhat anélkül, hogy választói szemében elveszí­tené az arcát. Figyelembe véve persze, hogy az ismert okok miatt a magyar választók tűrőképessége sem akkora, mint mondjuk egy év­vel ezelőtt volt. Várhatóan a párt belső ügyeivel, a döntéshozatali mechanizmussal, információáramlással, a pártszer­vek és a kormánytagok viszonyá­val kapcsolatos kérdések is szóba kerülnek Vágsellyén. Ezeket min­denképpen házon belül kell tisz­tázni - a magyar közösség szem­pontjából nem ezek a húsbavágó- ak. A nevesítetlen földek mellett egyéb, bennünket közvetlenül érintő nyitott frontok is vannak: közigazgatási reform, pedagógus- képzés stb. A mérlegeléskor ezeknek is ott kell lenniük valamely serpenyő­ben. OLVASÓI LEVÉL Köszönjük a lehetőséget Mi négyen, a tardoskeddi alapis­kola tanulói, nagy izgalommal vártuk január 21-ét. Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes úr meghí­vására hivatalosak voltunk a kor­mányhivatalba. Először történt velünk olyan, amit eddig csak a televízióból ismertünk. Izgatottan gyülekeztünk a kormánypalota fo­gadójában, persze előtte ellen­őriztek a „csipogón”. Lassan is­merkedtünk egymással, 22 tanuló 5 magyar iskolából, és senki sem szólt ránk, mert magyarul beszél­tünk. Megismerkedtünk a palota történelmével, beülhettünk a mi­niszteri bársonyszékekbe, megte­kintettük Mikulás Dzurinda dolgo­zószobáját, de legtöbbet vendéglá­tónk irodájában tartózkodtunk, akitől sok érdekességet hallottunk. Megtudhattuk, csak tanulni kell ahhoz, hogy egyszer majd minisz­teri bársonyszékbe ülhessünk, és ennek nem akadálya, hogy magyar iskolába járunk. A hangulat kez­dett felengedni, már nem zavartak a körülöttünk levő tévések, újság­írók. Csáky úr ebédre invitált, mely után mind a tíz ujjúnkat megnyaltuk, majd Szigeti László iskolaügyi államtitkár jelenlétében még ajándékokat is kaptunk. Min­den olyan szép volt, hogy kezdtük hrnni, nem is igaz, még Fogas úr sem küldött ki a legiszlatív tanács üléséről. Ezekután a parlamentbe vittek, láthattuk a képviselők mun­káját. Bugár Béla parlamenti alel- nök úr hivatalában már jó hangu­latban folyt a beszélgetés, még te­lefonálhattunk is a szüléinknek. Kísérőink, elsősorban Bencze Ist­ván jóvoltából, mi tardoskeddiek, meglátogattuk az MKP parlamenti klubját, Hóka László, Bárdos Gyu­la és Köteles László képviselő urak nagy szeretettel fogadtak, s csak buzdítottak, hogy tanuljunk és so­ha ne szégyelljük anyanyelvűnket. A nap utolsó állomása az iskola­ügyi minisztériumban Szigeti László államtitkár úr irodája volt. Sok érdekességet tudtunk meg TALLÓZÓ NÁROD NÁ OBRO DA Az igazságügyi minisztérium hiva­talvezetője adott interjút a lapnak a szlovákiai alvilág állítólagos fő­nökének bírósági tárgyalásával összefüggésben. Daniel Lipsic megjegyezte: meglepetéssel érte­sült az illetékes ügyésznő döntésé­ről, aki csak 15 éves börtönbünte­tést javasol Mikulás Cérnáknak. A bíróságnak ezt nem kötelező figye­lembe vennie - hangsúlyozta Lipsic -, így elképzelhető, hogy a beszter­cebányai „keresztapa” valóban hozzá méltó büntetést kap majd: élete végéig börtönben ülhet. „En­nek jogi lehetőségei is adottak, fi­gyelembe véve, hogy a Cemékot ü- lető vádak között gyilkosság is sze­repel” - mondta a hivatalvezető. A legsúlyosabb büntetés olyan eset­ben is kiszabható, ha a vádlott sza­badulásával esetleg bizonyos sze­mélyek veszélybe kerülhetnének. Lipsic egyébként megjegyezte: a főtárgyalás idején feltűnt neki az ügyésznő „passzív” magatartása. M LADÁ FRONTA DNES Csehországból tavaly mintegy 5000 roma vándorolt ki, s kért menedéket külföldön, ami az 1997-ben megin­dult kivándorlási hullám kezdete óta a legmagasabb szám - írja a cseh liberális napilap. A lap szerint 1997 óta összesen 10 000 roma hagyta el Csehországot. Többségük Nagy-Bri- tanniában, kisebb részük pedig Ka­nadában és néhány más országban kért menedéket. Menekülésüket faji megkülönböztetéssel és gazdasági­szociális problémákkal magyaráz­zák. Tavaly 1790 cseh roma család kért menedéket Nagy-Britanniában. Összehasonlításul: 1998-ban 515, míg 1997-ben csak 240 család. Václav Grulich belügyminiszter elis­merte: továbbra is fennáll a veszély, hogy London megelégeli a helyzetet és vízumkényszert vezet be a cseh állampolgárok számára, ahogy ezt Kanada tette 1997-ben. A prágai brit nagykövetség egyik munkatár­sa viszont azt mondta, a probléma ugyan komoly, de London egyelőre nem mérlegeli a vízumkényszer be­vezetését. A csehországi roma szer­vezetek képviselői attól tartanak, hogy a kivándorlási hullám az idén tovább folytatódik, mert a romák helyzete nem javult. THE SUN Benyújtotta lemondását a brit had­sereg egy tábornoka, amiért Lon­don két hete feloldva a korábbi ti­lalmat lehetővé tette, hogy homo­szexuálisok is szolgálhassanak a fegyveres erők soraiban. A távozó Pat Lawless dandártábornok nem képes elfogadni a vonatkozó kor­mánydöntést. „Nem tudom össze­egyeztetni szigorú erkölcseimet és katonai meggyőződésemet sem mint katona, sem mint polgár a kor­mány döntésével” - mondta a 45 éves főtiszt. Nagy-Britannia a ho­moszexuális tilalom feloldásával az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavaly szeptemberi, mérföldkőnek számító döntését fogadta el, amely szerint jogtalan volt annak a négy homoszexuálisnak a kizárása a se­regből, aki előzőleg a vizsgálatot végző nyomozóknak bevallotta sze­xuális érdeklődése irányát. munkájáról, sajnos, minden erőfe­szítésünk ellenére nem sikerült társaink javára előnyöket szerezni, például két hónap tanulást és tíz hónap szünetet. Mindenki önzetle­nül viselkedett velünk, és buzdí­tott, magyar anyanyelvvel is célt érhetünk. Rájöttünk, a politikusok is csak emberek, szülők, az ő érde­kük is, hogy nekünk jó legyen. Gyönyörű, élményekben gazdag napot éltünk meg, amiért köszö­net ületi Borbély Dezső önkor­mányzati képviselőt, aki megszer­vezte utazásunkat és elkísért. Mi négyen pedig elhoztuk Csáky úr üzenetét Tardoskeddre is. Köszön­jük a lehetőséget. Bencze Ádám, a négy tardoskeddi tanuló nevében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents