Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-27 / 21. szám, csütörtök

Régióink Ötéves a magyar mesevilág bűvöletében és a keresztény hit szellemében nevelő párkányi Szent Imre Magyar Egyházi Óvoda ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 27. Veszélyben a parányi paradicsom! ZALABA ZSUZSA ontosan öt évvel ez­előtt - szó szerint fe­hér hollóként kezdte meg műkö­dését a párkányi Szent Imre Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Óvoda. A maroknyi gyermekkel induló csa­ládias kis sziget évről-évre egyre több szülőt és apró jelentkezőt vont maga köré. Jelenleg huszon­kilenc gyermek jár az óvodába, s ebből valószínűleg tizenöten már az alapiskola első osztályát fogják látogatni szeptembertől. „Az alapiskolai beiratkozások ide­jéhez érkeztünk, s óvodánk büszke lehet arra, hogy tizenöt gyermeket készített fel az idei tanévben az alapiskolai életre” - nyilatkozta Ví­zi Katalin igazgatónő, aki öt éve szívügyének tekinti a parányi tár­gyakból esztétikusán berendezett magyar egyházi óvodát. „Szlováki­ában két szlovák egyházi óvoda működik. Mivel magyar egyházi óvodára is igényt tartottak a ma­gyar szülők, úgy döntöttem, a szü­lővárosomban, Párkányban kezde­ményezem az ügy megvalósítását. A fáradozás nem volt hiábavaló, hiszen a mai napig rengetegen ér­deklődnek az óvoda iránt, sok-sok szülő igényelné, hogy gyermeke a magyar mesevilág bűvöletében és a keresztény hit szellemében ne­velkedjék” - mondja az igazgató­nő, és röviden megismertet ben­nünket gyermeknevelő munkájuk gyümölcseivel: „A gyermekeket egy csoportban oktatjuk, függetle­nül attól, hogy három, négy, öt vagy hatévesek. A korkülönbség­ből eredő megosztott feladatkör nem válik hátrányukra, ellenkező­leg, a nagyobb gyermekek önálló­ságra ösztönzik a kicsiket, mi több, kistestvéreikként: türelemmel és törődéssel segítik őket a feladatok megvalósításában. A szeretet lec­kéjét tanulják meg így, s a közös já­ték, a közös foglalkozás ehhez ki­váló alapként szolgál”. A szeretette, a lelki és szellemi gyarapodásra épülő oktatás ered­ményei önmagukért beszélnek. Az apróságok a mesekönyvek, a bá­buk és a képzőművészeti játékok segítségével ismerik meg a magyar mondavilág és gyermekirodalom alapjait. Játékos formában ismer­kednek az angol és szlovák nyelv­vel, a szép magyar beszédet pedig dramaturgiai neveléssel csiszolják és fejlesztik. Természetesen a sportrendezvé­nyek sem maradnak ki a gyerme­kek foglalkozási köréből, a falatnyi óvodához tartozó parányi udvar­ban rendszeresen tartanak ovitor­nát és ügyességi játékokat. „Febru­ár 11-én az ifjúsági házban tartjuk meg farsangi bálunkat, melynek évről-évre egyre nagyobb a nép­szerűsége. Ma Nánára készülünk, Sebők Zsigmond mesemondó mű­sorára. A városi művelődési köz­pont által kétévente megrendezett Ki mit tud? versenyébe is szeretné­nk bekapcsolódni.” Míg a gyerme­kek boldogan és önfeledten ké­szülnek a 2000-ben megrendezen­dőjubileumi ünnepségre, addig az óvoda négy szekértolója: az igaz­gatónő, az óvónéni, a szakácsnő és a takarítónő a szűkre szabott para­dicsom jövője miatt aggódik. A zsebkendőnyi helyiséget már évekkel ezelőtt kinőtték, az érdek­lődés alapján még egyszer ennyi gyermek igényelné az egyházi óvodát. A város vezetősége mind ez ideig nem tudott segítséget nyújtani ré­szükre, a papírgyártól bérelt épü­let pedig a napokban kerül az új tulajdonos kezébe, s csak a jószándékon múlik, hogy a falat­nyi helyiséget is ki tudják-e majd fizetni a jövőben?! „A jelentkezők száma alapján mindenképpen bő­vítésre szorulna az óvoda, mi meg Vízi Katalin igazgatónő arról is be­számolt, hogy négy évvel ezelőtt létrehoztak egy alapítványt az óvoda támogatása céljából - Pre deti 52650-179/0900, s a segítő­kész támogatóknak köszönhetően sikerül a gyermekek részére új me­sekönyveket, rajzlapokat és egyéb taneszközöket vásárolni. Szlovákia egyetlen magyar egyhá­zi óvodája - gyümölcsöző gyer­meknevelő munkájának köszön­hetően - kinőtte önmagát. Példa­értékű, sokrétű szaktevékenysé­gük a szeretette nevelt gyermekek szellemi és érzelmi gazdagságá­ban tükröződik. Ha a segítőkész­ség végre felülkerekedne a tör­vényt diktáló felnőttek közömbös­ségén, a párkányi Szent Imre Ma­gyar Egyházi Óvoda a gyermeke­ket megillető körülmények között virágozhatna tovább. Mit kíván­nak az apróságok az óvoda fennál­lásának ötödik évfordulója alkal­Somogyi Tibor illusztrációs felvételei ott tartunk, hogy a jelenlegi helyi­ségeink sorsán aggódunk. Örül­nénk, ha a városi vezetőség vagy az oktatásügy részéről végre valaki felkarolná az ügyünket, mely a szülők igényét és az itt foglalkozta­tott gyermekek jövőjét képviseli.” mából? Egy cseppnyi odafigyelést a társadalmi szervek részéről, akik ugye lépten-nyomon azt vallják, hogy jövőjük a gyermekek kezé­ben van. Márpedig ahány elhibá­zott lépés a gyermekek felé, annyi felelőtlen döntés a jövő fölött. A tét nagy - sajnos az anyanyelvi oktatás ellen egyre többet nyom a latban az egyszerűbbnek tűnő vagy olcsóbb megoldások kísértése és a többség befolyása A következő generációknak is megadjuk a lehetőséget VRABEC MÁRIA izonyos becslések szerint az idén nem okoz majd különö­sebb meglepetést a beíratás a Zoboralji régió magyar iskolá­iban - körülbelül ugyanannyi el­sősre lehet számítani mint tavaly, tehát 8 faluban 40-re. Hogy ez sok vagy kevés, azt csak akkor láthat­juk tisztán, ha rögtön mellékeljük a másik fontos adatot, a szlovák elsősök száma ugyanis már évek óta ennek a többszöröse a túlnyo­mórészt magyar ajkú falvakban is. Az idei tanév egyaránt hozott ne­gatív és biztató változásokat is ezen a vidéken: végérvényesen megszűnt a lédeci magyar iskola és Kolonban 6. évfolyammal bővült a szlovák tagozat, de ha optimistább szemszögből akarjuk nézni a dol­gokat, akkor azt is hangsúlyozhat­juk, hogy megmaradt a nagycétényi alapiskola kálazi ki­helyezett osztálya - igaz ismét csak egy évre kapott működési en­gedélyt - és részben önállósult a ghymesi magyar tagozat. Mindez törvényszerűen szóba kerül akkor is, amikor a szülők arról döntenek, milyen nyelven tanuljon a gyerme­kük írni és olvasni, hiszen úgy tű­nik, az egyetlen elfogadható érv, ami az anyanyelvi oktatás ellen egyre többet nyom a latban az egy­szerűbbnek tűnő vagy olcsóbb megoldások kísértése és a többség befolyása is. Ezért van az, hogy az iskolaválasztást ezen a tájon már nem lehet csupán a véletlenre bíz­ni, annál is inkább, mivel a Matica slovenská évek óta hatásos akna­munkát folytat nemcsak a „ve­gyes”, de a kevésbé határozott ma­gyar családokban is. És ezzel ma­gyarázható az a tény is, hogy a ma­gyar iskolák szinte hadititokként kezelik a kilátásban lévő elsősök számát, hiszen az előző évek ta­pasztalatai azt mutatták, hogy ez­zel csak a másik fél meggyőzőbri­gádjainak szolgáltattak informáci­ót. A beíratás valamennyi zoboralji magyar iskolában február 15-ig tart, de épp az említett okok miatt biztos számokat majd csak szep­temberben lehet tudni, amikor a gyermekek már végérvényesen a padban ülnek, hiszen volt már rá példa, hogy egy szülő háromszor is megjárta az utat a két iskola között vagy augusztus végén gondolta meg magát. „Valójában azt próbáljuk most a Rákóczi Szövetség és az SZMPSZ segítségével szervezettebben meg­valósítani, ami eddig csak a ma­gyar pedagógusokra és néhány el­hivatott szülőre hárult: igyek­szünk hitükben megtartani és segí­teni azokat, akik már a magyar is­kola mellett döntöttek és meg­győzni a bizonytalanokat,, - mond­ta el lapunknak Balkó Gábor, a Nyitra és Vidéke Célalap elnöke. „Karácsony előtt minden olyan magyar vagy kétnyelvű család, ahol iskoláskorú gyermek van le­velet kapott tőlünk. Ebben az adott család helyzetének megfelelően felhívtuk a figyelmüket az anya­nyelvi oktatás, vagy a magyar nyelv ismeretének pozitívumaira, hiszen ezen a vidéken külön figyel­met kell szentelnünk az egyre sza­porodó vegyes házasságoknak, amelyekből, ha ritkán is, de szin­tén kerülnek magyar iskolába gye­rekek. Az idén is lesz erre példa Kolonban, ahol nagy örömünkre a szlovák iskola terjeszkedése elle­nére 10 magyar elsősre lehet szá­mítani, és ez reményeim szerint komoly ösztönzést jelenthet a töb­bi hasonló család számára is”. A Nyitra és Vidék Célalap munkája nem merül ki a helyzet feltérképe­zésében, de komoly hangsúlyt fek­tet a magyar szülőkkel való kap­csolattartásra és a közös progra­mok szervezésére is. Ilyen volt pél­dául az idén a Zoboralji Magyar Szülők Szövetségeinek bálja, ame­lyet január 15-én első ízben ren­deztek meg Kálazon, és amelyet Csáky Pál, a kormány alelnöke is megtisztelt jelenlétével. A behatá­si program része a gyermekek megajándékozása is, behatáskor valamennyien mesekönyvet, tan­évkezdéskor pedig iskolatáskát és tanszercsomagot kapnak. „A következő tanévben úgy tűnik, egyik helyi kisiskolát sem fenyege­ti a bezárás vagy további osztály- összevonások veszélye a kevés gyermek miatt, a krízis úgy 2-3 év múlva várható” - folytatja Balkó Gábor. „Ha folytatódik a mostani trend, hogy a vegyesházassá­gokból csak elvétve adják magyar iskolába a gyermekeket és tovább­ra is bocsánatos bűnnek, sőt racio­nális lépésnek számít, hogy a ma­gyar szülők viszont tömegesen vá­lasztják a szlovák iskolát, akkor nemsokára azzal kell szembenéz­nünk, hogy nem tudunk fenntarta­ni három 9 osztályos alapiskolát. Mert hiába látogatják a pogrányi és a ghymesi iskolát is 2-3 kör­nyékbeli faluból a gyerekek, ha együtt sem lesznek annyian, hogy egy felsőtagozatos osztályt kite­gyenek. Ez pedig egyértelműen az alsótagozatos kisiskolák végét is jelentené, hiszen hiába tartja ma­gát egyelőre a legjobban Nagycétény, ha például a bodoki vagy a zsérei gyerekek nem tudnak eljutni oda, mert a szétszórt falvak között nincs buszjárat. Nekünk már most erre a baljós, de sajnos nagyon valószínű jövőre kell felké­szülnünk, ezért már az idén kezde­ményezni fogjuk az érintett iskola- igazgatók, polgármesterek, szülői szövetségek és iskolatanácsok kép­viselőinek találkozóját, hogy a le­hetséges megoldásokról tárgyal­junk. Az, hogy hány faluban lesz még itt 2003-ban vagy 2004-ben magyar iskola, most dől el, épp ezért a szü­lőknek annak tudatában kell meg­hozniuk döntésüket, hogy a saját­jukén kívül a következő generáci­ók gyermekeinek is megadják, vagy azoktól is örökre megtagad­hatják az anyanyelven való tanulás lehetőségét.” Somogyi Tibor illusztrációs felvétele \] X; i ő I 1 8 ] < AZ Ul SZÓ MBXDtLETE A mellékletet szerkesztette: P. Malik Éva Levélcím: Régióink, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310

Next

/
Thumbnails
Contents