Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-26 / 20. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 26. Milliós díjakat osztanak Brüsszel. Összesen öt kategó­riában évente egy-egymillió dolláros díjat kíván kiosztani Klaus Schwab, a davosi Világ- gazdasági Fórum alapítója. Az üzleti élet és a politika rangos találkozósorozatát harminc évvel ezelőtt elindító Schwab elmondta, hogy a díjak a tár­sadalmi fejlődés, az oktatás, a polgári átalakulás, a fenntart­ható gazdasági fejlődés és - ez még nem végleges - a kulturá­lis kezdeményezések kategó­riájában nyerhetők el. A szer­vezők az internet számítógé­pes hálózatot használják majd javaslatok és ötletek gyűjtésé­re. (MTI) Líbiai repülőgép Londonban London. Nagy-Britannia és a Moamer el-Kadhafi vezette Lí­bia közötti viszony javulásá­nak tekinthető, hogy hétfőn este Londonban -1986 óta el­ső ízben - leszállt a líbiai légi- társaság utasszálító repülőgé­pe. A két ország közti diplo­máciai kapcsolatok tavaly de­cemberben álltak helyre A lí­biai állami légitársaság a ter­vek szerint heti három járatot indít a brit fővárosba. (MTI) Weizman elnök bátor lépése Jeruzsálem. Ezer Weizman izraeli elnök korlátozza saját hatalmi jogkörét az ellene fo­lyó vizsgálat idejére. A jelzett időszakban Weizman nem gyakorol amnesztiát és nem nevez ki bírókat. Az erről szó­ló levelet az elnök ügyvédje Joszi Beilin igazságügyi mi­niszterhez juttatta el. Beilin rádiónyilatkozatában kijelen­tette: Weizman „bátor lépés­re” szánta el magát. Ez annak a jele, hogy harcolni akar ár­tatlansága bebizonyításáért - tette hozzá a miniszter. (MTI) Ezer Weizman kategorikusan tagadja az ellene felhozott vá­dakat. (Archívum) Újabb öldöklés Algériában Algír. Több mint tíz embert megöltek hétfőn Algériában. Feltételezhetően muzulmán szélsőségesek építettek úttor­laszt, s állították meg azt a két járművet - egy mentőautót és egy kis teherautót -, amelyen egy rokkant gyermekeket gon­dozó otthon dolgozói tértek ha­za. 10-12 katonai egyenruhába öltözött férfi gépfegyverből tü­zet nyitottak a bent ülőkre, majd kifosztottá őket. (MTI) Baszkföldi merénylet Madrid. Ismeretlen tettesek több gyújtóbombát dobtak a Bilbao közelében lévő Abadi- nóbana Hern Batasuna nevű, az ETÁ-hoz közel álló baszk szeparatista szervezet tulajdo­nában lévő épületre. A me­rényletet még virradat előtt hajtották végre, az épület pe­dig üresen állt, így személyi sé­rülés nem történt. (MTI) Lezárult a túszdráma Tűzharc pirkadat előtt Tokió/Bangkok/Ratcsaburi. A túszejtő gerillák megölésével és a túszok százainak kiszabadulásá­val tegnap hajnalban véget ért Thaiföldön a mintegy 22 órás túszdráma, miután a kormány­erők megrohamozták és bevették a burmai fegyveresek által elfog­lalt kórházat. A thaiföldi biztonsági erők megöl­tek kilenc erősen felfegyverzett karén gerillát, a szomszédos Mian- marban működő, magát Isten Hadseregének nevező felkelő cso­port tagjait, akiket állítólag egy 12 éves ikerpár vezetett. A többi túsz­ejtő elmenekült. Számukat nem pontosították, a hírügynökségek kezdetben 10 karén fegyveresről tudtak, a kormányszóvivő tegnap már 16 túszejtőről szólt. A túszul ejtett betegek, orvosok, ápolók és látogatók közül senki sem sérült meg; két rendőr viszont megsebesült a pirkadat előtti tűz­harcban. A kórház megrohamozá­sa előtt még 450 polgári személy volt az épületben, a fegyveresek előzőleg csaknem ugyanennyit el­engedtek. (MTI) Sértetlenül, de szinte sokkos állapotban szabadultak ki a túszok. (TA SR/EPA) Hivatalos összesítés szerint két hét alatt jelentősen nőtt az orosz halottak száma Egyszer minden kiderül Moszkva. Változatlan heves­séggel folytatódtak tegnap a harcok Groznij központjáért, az előző háborúból hírhedt Minutka térért és a Szunzsa folyó vasúti hídjáért. ÖSSZEFOGLALÓNK A szövetségi erők 500 méterre meg­közelítették a Minutka teret, de egyelőre nem tudnak előrébb jutni. A muszlim fegyveresek rendkívül mozgékony, kisebb csoportjai elke­seredett ellenállást fejtettek ki, s a körzet valamennyi aluljáróját való­ságos erődítménnyé építették ki. Az orosz csapatok Groznijt 15 szek­torra osztották fel, s több ékkel igyekeznek felszabdalni a csecsen erők kezében lévő körzeteket, több­kevesebb sikerrel Groznijt sűrű füst borította tegnap, mert a Lenin kerü­letben kigyulladt több, kőolajjal megrakott vasúti ciszterna. Az NTV orosz tv-csatoma nem hiva­talos orosz forrásokat idézve arról számolt be tegnap, hogy az elmúlt 24 órában 17 orosz katona vesztet­te életét és 73 megsebesült. A mozdoki orosz parancsnokság köz­leménye viszont csak hat halottról tett említést, s azt állította, hogy hétfőn csaknem száz muszlim fegy­verest öltek meg a szövetségi erők. Az orosz védelmi tárca és a belügy­minisztérium hivatalos összesítése szerint augusztus óta Dagesz­Valamennyi aluljárót va­lóságos erődítménnyé építették ki. tánban, majd a Csecsenföldön ki­bontakozott harcokban több mint kilencszáz orosz katona vesztette életét. A védelmi minisztérium teg­nap arról számolt be, hogy „több mint hatszáz katonája” halt meg a hadműveletek során, s több mint másfél ezren sebesültek meg. A bel­ügyi csapatok több mint háromszáz halottat és csaknem ezer sebesültet tartanak nyilván veszteséglistáju­kon. Figyelemre méltó, hogy ezúttal a hivatalos statisztika nem adott pon­tos számadatot a veszteségekről. Két héttel ezelőtt az összevont sta­tisztikában - ez nem tartalmazza a más fegyveres testületek vesztesé­geit, illetve az eltűnteket és az azo- nosítadan halottakat - még 740 orosz halott és 2233 sebesült szere­pelt. Az elmúlt időszakban tehát je­lentősen megnövekedtek az orosz veszteségek, elsősorban a grozniji ostrom és a nehéz hegyvidéki tere­pen folytatott harcok miatt. Az orosz deszantegységek parancs­noksága tegnap arról számolt be, hogy műszaki hiba miatt egy Mi-8- as helikopter kényszerleszállást hajtott végre a vegyenói járásban, s négy tiszt könnyebben megsebe­sült, köztük Vlagyimir Kazancev ve­zérőrnagy, az ejtőernyős alakulatok vezérkari főnökének helyettese. Az Európa Tanács és az Európai Bizottság már szankcionálja Oroszországot A horvátországi elnökválasztás eredményei Lesz újabb forduló MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Az első nem hivatalos ada­tok szerint egyeden jelölt sem szer­zett kellő szavazatot a hétfői hor­vátországi elnökválasztáson az ál­lamfői poszt elnyeréséhez. A szava­zóhelyek 97 százalékán leadott voksok 64 százalékának összesíté­se alapján a választások első helye­zettje Stipe Mesic, a Horvát Nép­párt (HNS) alelnöke lett 41,64 szá­zalékos támogatottsággal. A máso­dik helyen Drazen Budisa, a Szociálliberális Párt (HSLS) elnöke végzett 28,0, míg a harmadik Mate Granic külügyminiszter, a január 3-i parlamenti választásokon ellen­zékbe kényszerült Horvát Demok­ratikus Közösség (HDZ) jelöltje lett 21,69 százalékos eredménnyel. A részeredmények tehát megerősí­tik azokat az előrejelzéseket, ame­lyek szerint február 7-én újabb vá­lasztási fordulót kell tartani. Az újabb megmérettetésen azonban már csak Stipe Mesic és Drazen Bu­disa vehet részt, akiknek pártjai már koalíciós kormány megalakí­tásáról írtak alá megállapodást. Stipe Mesic első nyilatkozatában egyebek között azt emelte ki, hogy első helyezését annak tulajdonítja: a választók megértették azt a poli­tikai üzenetét, amelyet akkor ha­gyott hátra, amikor hátat fordított Franjo Tudjmannak és az általa ve­zetett Horvát Demokratikus Kö­zösségnek. Drazen Budisa várako­zásai szerintinek nevezte az első választási forduló eredményeit. Gratulált Mesic első helyezéséhez, de komoly versengést ígért a má­sodik fordulóra, amelyet vélemé­nye szerint ő fog megnyerni. Mate Granic őszintén gratulált a válasz­tások második fordulójába beju­tott politikusoknak, és hangsú­lyozta, hogy Mesic és Budisa meg­érdemelten győztek. Felfüggesztették tiszségéből a kolozsvári polgármestert Funart perbe fogj álc MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Vlad Rosca román köz- igazgatási miniszter hétfőn felfüg­gesztette tisztségéből Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert, miután a kolozsvári fellebbviteli bíróság főügyésze úgy döntött, hogy hivatali hatalommal való visszaélés miatt a polgármester­nek bíróság elé kell állnia. Gheorghe Funar 1997 ősze óta áll perben az Alimentara nevű társa­sággal, miután minden különö­sebb magyarázat nélkül visszavon­ta azt az engedélyt, amelynek alapján a társaság egy szupermar­ketet tervezett építeni a városban. A kolozsvári bíróság még 1997- ben 900 millió lej kártérítésre ítél­te a polgármesteri hivatalt. Funar ennek ellenére továbbra is meg­akadályozta az építkezést, s ezért az Alimentara vezetése már 7,6 milliárd lej kártérítés megítélését kérte a bíróságtól. Funar az első pillanattól kezdve azt hangoztatta, hogy politikai per folyik ellene, amelynek az a célja, hogy a Keresz­ténydemokrata Nemzeti Paraszt­párt és a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség „felszámolja a román közigazgatást Kolozsvá­rott”. Szabadságpárti-néppárti kormányalakítási tárgyalások Izrael újra tiltakozik MTI-HÍREK Bécs/Jeruzsálem. Ausztriában egyre valószínűbbé válik, hogy az eddigi kisebb koalíciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) és Jörg Haider Osztrák Szabadságpártja (FPÖ) fog kormányt alakítani. Az FPÖ elnöksége hétfőn késő este egyhangúlag úgy döntött, hogy tárgyalásokat kezd az ÖVP-vel. Jörg Haider, a párt elnöke kijelen­tette: egy héten, legfeljebb tíz na­pon belül kidolgozzák a közös kor­mányprogramot. Amennyiben ez nem sikerülne ennyi idő alatt, új választásokat kell lehetővé tenni. Abban a kérdésben, hogy maga akar-e a kancellári székbe ülni, Haider nem adott egyértelmű vá­laszt. Ugyanakkor Haider azt is ki­fejtette: az Osztrák Szociáldemok­rata Párt (SPÖ) még gondolkodik az FPÖ-vel való együttműködésen, amelytől a párt nem zárkózik el. Mint mondta, ez nem mond ellent az ÖVP-vel való tárgyalásoknak, mert meg kell hallgatni a másik fe­let is. Közben Joszi Beilin izraeli igazság­ügyi miniszter ismét óva intette Bécset: Izrael vissza fogja hívni ausztriai nagykövetét, ha a szélső- jobboldali Osztrák Szabadságpárt vezetője, Jörg Haider az osztrák kormány tagja lesz. Moszkva bizakodik és aggódik lowában minden a várakozásoknak megfelelően történt Gore és Bush győzelme HÍRÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz első miniszter­elnök-helyettes, pénzügyminiszter „ésszerűtlennek” minősítette az esetleges európai büntetőintézke­déseket Moszkva ellen. Mihail Kaszjanov - aki a FÁK tegnapi kor­mányfői csúcsértekezletén képvi­selte Oroszországot - reményét fe­jezte ki, hogy az európai országok, amelyek minden információt meg­kaptak Moszkvától a csecsenföldi MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Moszkvában a tegnap a FÁK-csúcsértekezleten Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz elnököt választották az államfői tanács élé­re. A 12 volt szovjet köztársaságot - a balti államok kivételével - tö­mörítő Független Államok Közös­sége vezetői ezzel ugyanolyan helyzetről, végeredményben az Oroszország, illetve a FÁK- országok nézeteihez közeli állás­pontot alakítanak ki. Igor Ivanov orosz külügyminiszter előzőleg úgy nyilatkozott, hogy nem kell dramatizálni az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének döntését az orosz küldöttség sza­vazati jogának felfüggesztéséről. Arra viszont ki sem tért, hogy az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn utasították az Európai Bi­„kampánydöntést” hoztak, mint 1996-ban, amikor Borisz Jelcin ak­kori orosz elnök megválasztásával biztosították támogatásukról a mandátumának megújításáért harcoló orosz vezetőt. Figyelemre méltó, hogy Putyin an­nak ellenére vállalta e megbíza­tást, hogy korábbi nyilatkozatai szerint éppen ügyvezetői státusa zottságot, hogy több területen füg­gessze fel a volt szovjet államok rendszerváltásának segítésére hi­vatott TACIS-program Oroszor­szágra vonatkozó részének idei teljesítését. A programot igazgató bizottság csak a demokratikus ér­tékeket, a civil társadalom fejlődé­sét, illetve humanitárius célokat szolgáló tervezeteket finanszíroz­hat. A lépés 40 millió euróra csök­kentheti a mintegy 130 millió'-* eurós éves segélykeretet. miatt halasztotta el tervezett kül­földi látogatásait. A csúcsértekezletet megelőzően külön tanácskozást tartottak a ka­ukázusi köztársaságok vezetői. Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz, Robert Kocsarján örmény, Eduard Sevardnadze grúz és Gejdar Alijev azeri államfő elsősorban a cse­csenföldi helyzetet vitatta meg. MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Hétfőn a várakozá­soknak megfelelően A1 Gore, illet­ve George Bush győzött a demok­rata, illetve a republikánus elnök­jelöltségre pályázó politikusok versengésében az Iowa szövetségi államban rendezett helyi jelölő­gyűléseken (caucusokon). Az Egyesült Államokban novem­ber 7-én tartják az elnökválasztást, és a két nagy párt elnökjelöltjét megnevező országos pártkonven­ciók a nyáron lesznek. A kiválasz­tás folyamatában egyes államok­ban a caucusok, más államokban a primaryk (előválasztások) mód­szerével élnek. A caucus résztvevői küldötteket választanak, akik ké­sőbb több lépcsőben, megyei, illet­ve az állam szintjén megtartott to­vábbi gyűléseken összegzik a meg­fogalmazódó véleményeket, és így járulnak hozzá a párt elnökjelöltjé­nek kiválasztásához. A primary so­rán nemcsak a meghatározott he­lyen és időben tartandó gyűlése­ken van módjuk a bejegyzett párt­híveknek arra, hogy kinyilvánítsák véleményűket, hanem a nap folya­mán bármikor elmehetnek szavaz­ni arra a személyre, aki szerintük a legjobban tudná képviselni a pár­tot az elnökválasztáson, lowában hétfőn este hét órakor kezdődtek a jelölőgyűlések, és az ott megejtett szavazások összeg­zett eredményeiről késő este egyre pontosabb adatok érkeztek. A de­mokraták köréből a választó kör­zetek 84,6 százalékának adatait feldolgozva olyan eredmény mu­tatkozott, hogy A1 Gore alelnök fö­lényesen, a szavazatok 63,5 száza­lékát megszerezve győzött egyet­len kihívója, Bill Bradley volt sze­nátor ellen. A republikánusok tá­borában több, összesen hat jelölt indult, és ott - mivel a szavazási procedúra egyszerűbb volt - ugyanekkor már az adatok 92 szá­zalékos feldolgozottságáról adhat­tak számot. Eszerint George Bush texasi kormányzó 41,2 százalékot szerzett. A második helyre Steve Forbes dúsgazdag magazinkiadó került, 30,3 százalékkal. A Független Államok Közösségének vezetői megelőlegezték a bizalmat - nem először Putyin az államfői tanács élén

Next

/
Thumbnails
Contents