Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-22 / 17. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 22. Ellenálló baktériumok a tudomány szolgálatában A következő évtizedek milyen tudományos és technológiai meglepetéseket tartogatnak az emberiség számára? A csótánynál is szívósabb ÖSSZEFOGLALÓ Az embert is klónozni fogják Az egerekkel előrehaladott klónozási kísérleteket folytatnak. (Illusztrációs felvétel) Él egy kép az emberekben egy atomkatasztrófa utáni világról, amikor majd csótányok uralják a bolygót. Pedig ha tudnák, hogy vannak a csótányoknál is szívósabb szervezetek, talán nem táplálnánk annyi ellenszenvet irántuk. A baktériumok között például találunk olyan fajokat, amelyek háromezerszeresét bírják ki az emberi szervezet számára messze halálos dózisú sugárzásnak. Ilyen a Deinococcus radiodurans. Ezt a baktériumot elsőként 1956-ban mutatták ki olyan konzervekből, amelyeket az élelmi- szeripari eljárás során gamma-sugárzással sterilizáltak. A baktérium a későbbiekben az UV-sugárzással és a kiszáradással szemben is rendkívül ellenállónak bizonyult. Az Brit tudósok egy csoportja szerint a globális felmelegedés következtében akár több millió négyzetkilométernyi amazóniai esőerdő válhat sivataggá a következő század közepére. Ezeket az eredményeket az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó munkacsoportjának következő, Buenos Airesben tartandó konferenciáján fogják nyilvánosságra hozni és megvitatni. Ézen változás mértéke akkora, hogy az már végérvényesen veszélyezteti Földünket. A vizsgálatokat modem számítógépes szimuláció segítségével végezték el, amelynek eredményeként a következőket jósolták a 2050-es évekre: A HÍRÖSSZEFOGLALÓ A világot meghódító Nagy Sándor halálának okát a mai napig találgatják a történészek. Beszélnek mérgezésről, maláriáról, túl sok alkoholról, legújabban pedig azt állítják, hogy baktérium okozta fertőzés volt a gyilkos. Nagy Sándor Kr. e. 323. június 10-én váradanul halt meg Babilonban, amikor hadseregével többéves hódító hadjárat után Indiából hazafelé indult. David Oldach, a Marylandi Egyetem orvoskutatója és Eugene Borza történész szerint Nagy Sándor tífuszban hunyt el. A tífuszt szalmonellával fertőzött ételtől vagy italtól lehet elkapni. A fertőző kór manapság is rendszeresen felüti a fejét olyan helyeken, ahol az ivóvíz szennyvízzel keveredik. Ha nem kezelik megfelelő antibiotikummal a betegeket, 20-30%-uk belehal a kórba. A források leírják, hogy Nagy Sándor hirtelen betegeHÍRÖSSZEFOGLALÓ Indiában egy új, olcsó módszert dolgoztak ki a szúnyogok terjesztette betegségek elleni védekezésre. A malária, a dengue láz, a fonalférgek közvetítette betegségek még ma is sok helyen tizedelik a lakosságot. A Delhiben dolgozó kutatócsoport a menta egy Indiában honos fajának (Mentha piperita) kivonatának hatását tanulmányozta három szúnyogfaj lárváján. Az Aedes aegypti, amely a dengue lázat terjeszti, az Anopheles stephensi, amely a maláriás megbetegedésekért felelős, a filariázis évek során számtalan helyről előkerültek telepeik, többnyire olyan szélsőséges élőhelyekről, ahol más organizmusok nem élnek meg. Tudományos nevét is sugárzástűrő képességéről és bogyószerű formájáról kapta. A sugárzás hatására ugyan darabjaira hullik szét a baktérium örökítő anyaga, a károsodás mégsem bizonyul végzetesnek, mert egy mechanizmus egy nap alatt tökéletesen kijavítja a sérülést. A különös jelenség alapos megismerése elsősorban azért izgatja a kutatókat, mert a rák számos fajtáját éppen kijavíthatatlan DNS-hi- bák okozzák. A rákkutatáson kívül lehetőségeket lát a baktériumban a környezetvédelem is, de új ipari, orvosi, mezőgazdasági technológiák szintén épülhetnek erre a különleges képességre. (É. T.) Golf-áramlás előreláthatólag 20%- ot veszít majd sebességéből, de hűlése - éppen a globális felmelegédés miatt - nem várható. Sajnos, a melegedés miatti folyamatos vízkészlet-csökkenés következtében valószínűleg további 170 mülió ember fog szomjazni. A Föld összes gabonatermelése mintegy 90 millió tonnával lesz kevesebb, mint napjainkban, úgy, hogy amíg Európában és Kanadában növekedés várható, addig az alacsonyabb földrajzi szélességű vidékeken - az Egyesült Államokat is beleértve - 10%-os eredménycsökkenés valószínű. A nagymértékű jégolvadás miatt előreláthatólag újabb 20 millió ember fog árvízveszélyes területen élni. (É. T.) dett meg, s mintegy 10 napig szenvedett a halála előtt: rázta a hideg, verejtékezett, teljesen legyengült, rendkívül magas láz gyötörte, és heves fájdalmakra panaszkodott. Végül kómába esett, és nemsokára meghalt. Oldach szerint számos fertőző betegség mutat sok hasonlóságot Nagy Sándor panaszaival, de leginkább a tífusznak felelnek meg a tünetek. A heves fájdalom a legszembetűnőbb: a kutató szerint u- gyanis a nem kezelt tífusztól perforálódhat a bélfal.-Oldach és Borza elméletét támasztja alá egy fennmaradt különös legenda is: Sándor teteme a hőség ellenére sem indult oszlásnak néhány napig. A tífusznak van egy ritka komplikációja - mondja Oldach: bénulást okozhat, amely fokról fokra paralizálja a testet, s megbénítja a légzést. Lehetséges, hogy Nagy Sándort már akkor halottnak hitték, mielőtt a halál valóban beállt volna. (Discover) és a nyugat-nílusi láz kórokozója a Culex quinquefasciatus is hasonlóan reagált a kezelésre. A lárvák legalább 85 százaléka elpusztult egy napon belül, ha a víz felszínén négyzetméterenként 3 milliliter- nyi oldatot permeteztek ki. Ugyancsak kedvezőek a tapasztalatok, ha önkénteseket bekentek a mentaolajjal és azt nézték, hány szúnyog „csípi” meg őket. A kutatások most a menta rokonainak körében folyik tovább. Brit szakértők szerint túl sok növényre van szükség, lehet, hogy a hagyományos rovarirtókkal jobb eredményt lehetne elérni. (New Scientist) Hogy a következő évtizedek miféle tudományos és technológiai meglepetéseket tartogatnak az emberiség számára, nyilván senki nem tudja. Vizsgáljuk meg a HVG hetilap segítségével, hogy a biotechnológia, a klónozás és a nanotechnika terén milyen drámai változások várhatók. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Abioteclmológia tekintetében a következő, küszöbön álló nagy eredmény elég biztonsággal megjósolható: két vagy legkésőbb három év múlva befejeződik az emberi génkészlet föltérképezését célzó amerikai Human Genome Project, a világ eddigi legnagyobb tudományos kutatása. Nagy kérdés, hogy a részben államilag finanszírozott projekt előtt hány magánvállalkozás hányat „védet le” jogilag a mintegy százezer emberi gén kódjából, ezen is múlhat ugyanis, hogy a génkészletadatokhoz mondjuk a gyógyszergyárak ingyen juthatnak- e majd hozzá, vagy csak sok pénzért, ami közvetve azt is befolyásolhatja, hogy a jövőben kik lesznek képesek megfizetni a genetikai eredetű betegségek gyógyítását, az állati vagy emberi test által növesztett „pótszerveket”, illetve a hagyományosaknál „pontosabban támadó”, a kellemetlen mellékhatásokat alaposán csökkentő gyógyszereket. Megjósolható, hogy az állatok és az emberek klónozása körüli vita folytatódni fog, de az is kijelenthető: csoda volna, ha a 21. században nem szülémé meg az első klónozott ember. „Ennek egyelőre az az egyik akadálya, hogy 300 klónozási kísérletből egy jön össze, márpedig nem lehet egy élő példány kedvéért 299-et halálra ítélni” - jegyzi meg Galántai Zoltán genetikus, aki szerint viszont, ha e kérdést sikerülne is megoldani, akkor sem kellene attól tartam, hogy egyforma emberek ezreit, millióit hoznák létre mesterségesen. ,A klónozás tulajdonképpen nem más - fejtegeti Galántai -, mint egy egypetéjű ikerpár létrehozása, időben késleltetve”. A pontos másolás a jelenlegi technológiákkal eleve lehetetlen, ráadásul az új példányt HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai Mars-szondák esete lett a tavalyi év negatív kozmikus szenzációja. 1999 mégsem nevezhető a kudarcok évének. Szenzációs képeket küldöz a Mars Global Surveyor. A Cassini a Szatumuszra tart. Ä Discovery két repülése során elvégezte nélkülözhetetlen feladatait. 17 űrrepülést terveznek az épülő nemzetközi űrállomásra. Ezeknek több mint felét az oroszoknak kell teljesíteniük. Ha lesz rá pénz. A Mars Climate Orbiter (MCO) 1999. december 3-án elhallgatott. A Mars Polar Lander (MPL) és az azt kísérő Deep Space 2 (DS2) program két kis talajba fúródó egysége hírt sem adott magáról. Az MCO, a műholdpályára tervezett amerikai űrszonda egy számítógépi program hibája miatt zuhant a vörös bolygó felszínére. A Mars Polar Landertől és kísérőitől különösen értékes információt vártak a csillagászok, mert a Mars déli pólusának környékén megmért vízmennyiség az élet lehetőségéről tájékoztatott volna. Ma még nem tudjuk, vajon a leszálló- hely területén lévő hosszú repedések valamelyikébe zuhant-e a három egység, vagy még a Marshoz érkezve nem sikerült szabályosan leválniuk a szállító egységről, és más környezeti hatások érik, s nem nulla évesen, hanem olyan idős szervezettel jön a világra, mint szülője, mert a szervezetében működik egy, az öregedést szabályozó „molekulafüggvény” is, a teloméra. Amiben már a következő négy-öt évben is hatalmas változások várhatók, az az immunológia. Egy sor újszerű, illetve rég eltűntnek hitt járványos betegség hódít mostanában. Terjednek a multirezisztens, azaz sok mindennel szemben ellenálló vírusok, s mivel olyan mikrovilágban élünk, amelyben rengeteg antibiotikumot alkalmaznak, például a növényvédő vagy a hústermelés-fokozó szerekben, a hagyományos gyógyszerekkel szemben is egyre több vírus válik rezisztenssé. Nincs tehát más hátra, mint megtanulni az immun- rendszertől, hogy ő miképpen védekezik. Ennek nyomán a „védőoltások” soha nem látott fejlődése várható, ám a modem védőoltásokkal már nem a vírusokat és a baktériumokat juttatjuk a szervezetbe, hanem - úgynevezett rekombináns géntechnológiával - a különböző vírusok önmagukban veszélytelen antigénjeit. A kutatók a következő esztendőkben sokat tudnak majd meg a - mostanában egyre terjedő - allergiás megbetegedésekről, illetve mediátorukról, a csontritkulásban és a terhesség során a sejtosztódás szabályozásában is szerepet játszó hisztamin- ról. Nagy áttörés várható az autoimmun (saját szervezetünk elleni káros immunreakciót kifejlesztő) betegségek megértésében, a zsírtartalmú fehérjék termelődésének, kötődésének és lebomlásának genetikai vizsgálatában, s nemsokára választ adhatunk néhány, a magas vérnyomással és a szívinfarktussal összefüggő nyitott kérdésre. Az egyik legfontosabb kutatási terület azonban alighanem az lesz, hogy „in vivo”, azaz teljes élő szervezetek felhasználásával, újszerű genetikai állatmo- dellek jönnek létre azáltal, hogy a kísérleti állatokból pontosan „kivághatunk” egy-egy gént, s megtudhatjuk, ez miért volt felelős, illetve mivel lehet esetleg pótolni.” Az orvostudomány távolabbi jövőjét a jelenlegi jóslatok szerint alaposan befolyásolhatja majd a ezért zúzódtak-e össze. A fenn keringő Mars Global Surveyor legújabb poláris képein hiába keresik a lezuhant MPL nyomát. Ellenben a Deep Space űrszonda plazmahajtóműveivel alig 15 km- re közelítette meg a Braille kisbolygót. A szonda extra újdonsága az volt, hogy a kisbolygóra való rá- repülést nem földi vezérléssel, hanem fedélzeti robot irányításával végezte. Ez igazi űrkutatási szenzációnak számított. Ugyancsak siker a Galileo űrszonda meghoszA Near űrszonda közelről vizsgál majd egy kisbolygót. szabbított repülése a Jupiter körül. És ne feledkezzünk el a Cassiniról, anely a Szaturnusz felé tart, s 2004-ben érkezik meg. A Discoveryt kétszer is Föld körüli pályára vezérelték. Űrhajósai december 20. és 28. között sikeresen javították meg a Hubble űrtávcsövet. A 2000. év új űrkalandokat és szenzációs kutatási eredményeket ígért. Már február 14-én megkísérelik a Near űrszonda pályára állítását az Eros kisbolygó körül, miután tavaly egy hasonló kísérlet sikertelennek bizonyult. Az űrkutananotechnológia (atomi, illetve molekuláris szintű tárgyépítés). A jelenleg legnépszerűbb elképzelések szerint a következő években néhány száz atomból álló kis nanogépezetek segíthetik letisztítani a meszet az érfalakról avagy kijavítani a hibás sejteket. Az új technológia legszélsőségesebb - a lehetőségeket alighanem túlbecsülő - hívei már a halhatatlanság eléréséről is beszélnek, hiszen ha a nanogépek minden hibát elháríthatnának, nem volna miben meghalni. Már most is készül kémiailag teljesen ellenálló, a hajszálnál tízezerszerte kisebb átmérőjű, az acélnál százszor szilárdabb nanocső, sőt két éve az IBM komputercég kutatói még egy nano;jbakuszt is összeeszkábáltak, ám az anyag előállítása most még drága, grammonként ezer dollár körül van. A működő nanogép egyelőre a jövő zenéje, pontosan programozott bevetésükre a közeljövőben aligha kerül sor. És aki azt hiszi, hogy a nanogépezetek iránt csak az orvosok érdeklődnek, alaposan téved: a legelőrehaladot- tabb kutatások az amerikai hadsereg laboratóriumaiban folynak. A hadsereg igényei határozzák meg az űrkutatási irányokat is, de nem kizárt, hogy a magánvállaltás történetében idén vizsgál először egy űrszonda hónapokon át közelről egy kisbolygót. De most sincsenek egyedül az amerikaiak odafenn. Még mindig él a Mir űrállomás. Az oroszok ugyan tavaly ősszel befejezték modulűrállomásuk folyamatos működtetését, amikor 1999. augusztus 28-án a Szojuz-TM-29 űrkabinjában visz- szatért a Földre Afanaszjev és Avgyejev orosz, valamint Haignere francia űrhajós a Mirről. A franciák ilyen hosszú űrrepülést először hajtottak végre. Ä Mir ugyan egy-két évig továbbra is használható lenne, de gazdái nem rendelkeznek a folytatáshoz szükséges mintegy 200 millió dollárral. Az orosz űrügynökség, a RAJKA még április végén kéthónapos befejző űrrepülést szervez. Januárban és májusban pedig teherűrhajót küldenek föl, hogy annak hajtóanyagával lefékezzék a Mirt, amely várhatóan az év végéig a Csendes-óceánba zuhan. A nemzetközi űrállomás építésében vállalt kötelezettségeiket feltétlenül teljesíteni óhajtják az oroszok. Az 1999-ben elhalasztott Zvezda-startot az idei esztendő első félévének végén pótolni szeretnék. Ennek feltétele, hogy Kazahsztán engedélyezze újabb Proton rakéták indítását Bajkonurról. (1999-ben két hordozórakéta mákozások nemsokára elkezdenek fölzárkózni. Timothy Ferris amerikai csillagász szerint az űrbiznisz egy évtizeden belül évi 200 milliárd dolláros üzletággá növi ki magát; az amerikai űrkutatási hivatal, a NASAszerint pedig 15-17 év van addig hátra, míg az emberiség gazdagabbjai nemcsak néhány órás sztratoszférarepülésre fizethetnek be (a tervek szerint 2001- ben induló ilyen utakra már lehet jegyet kapni, darabját 100 ezer dollárért), hanem párhetes űrhotelbéli tartózkodásra is. 2050 körül - jósolja Louis Friedman, az amerikai Planetary Society egyik vezetője - lakott bázis lesz a Marson, s a század második felében beindul a vörös bolygó kolonizálá- sa. Sokan jósolják, hogy a közeli planétákon megkezdődik a nemesfémek és más értékes matériák bányászata. Akik igazán eleresztik fantáziájukat, arról álmodoznak; hogy az emberiség - a komputerek és a biotechnológia ötvözésével - a 21. század vége felé már hatalmas űrállatokat - például űrpolipot vagy a Nap fénynyomását hasznosító „megamadarat” tenyészthetne ki, amely az eljövendő „űrkereskedelemben” akár szállítóeszközként is használható volna. (A HVG nyomán) sodik fokozata indításkor felrobbant, ezért van érvényben a tiltás.) A passadenai Jet Propulsion Laboratory (JPL) űrkalendáriuma szerint 2000-ben a 17 várható start közül tíz orosz indítást terveznek a nemzetközi űrállomáshoz. Három orosz Szojuz-TM személy-, öt Progressz-M teherűrajó és két modul (a Zvezda és a DC-1 dokkolókabin) csatlakozik az épülő kozmikus objektumhoz. Az amerikaiak 2000-ben az Atlantist, a Discoveryt és az Endeavourt külA Mir űrállomás az idén valószínűleg lezuhan. dik fel, összesen hét alkalommal. Ezek jórészt 1999-ből elmaradt utak. Az űrrepülőgépek nemcsak utánpótlást, hanem újabb szerkezi egységeket is felvisznek; hatalmas napelemtáblák, rácselemek, zsilipkamra és egy amerikai kutatómodul, a Destiny szerepel a rakománylistán. Más országok is kapcsolódnak a programhoz: az olaszok Leonardo és Raffaello elnevezésű szállítóegységein az űrállomásra szánt kutatóeszközöket hermetikusan zárt egységben szállítanak majd űrrepülőgépük rakterűben. (MH) Újabb aggasztó hírek a globális felmelegedésről Az amazóniai őserdőből akár sivatag is lehet HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nagy Sándor macedón hódítóval esetleg a tífusz végzett? Baktérium a gyilkos Segíthet a veszedelmes betegségek leküzdésében Mentolos szúnyogok a malária ellen Az Egyesült Államok elképzelései szerint az idén feszített ütemben folytatódik majd a nemzetközi űrállomás építése 2000 a nagy űrexpedíciók esztendeje lesz
