Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-21 / 16. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 21. Az Állami Lakásfejlesztési Alap minden bizonnyal megmarad - állítja Kása Zoltán, az alap igazgatója Gazdaság és fogyasztók 1999-ben 10 445 lakás építését sikerült befejezni Májustól jöhetnek a kérvények Ha az Állami Lakásfejlesztési Alap megszűnne, a kormány nem tudna eleget tenni a programjában ígérteknek, amely szerint a 4 éves választási időszak alatt 56 ezer új lakás épül. Ez akár a vesztét is előidézhetné (SomogyiTibor illusztrációs felvétele) Pozsony. Ha az Állami La­kásfejlesztési Alap (ÁLA) megszűnne, a kormány nem tudna eleget tenni a prog­ramjában ígérteknek, amely­nek értelmében a 4 éves vá­lasztási időszak alatt 56 ezer új lakás épül - tartja Kása Zoltán, az alap igazgatója. GÁGYOR ALlZ A törvényhozás előtt fekszik az ÁLA-törvény módosítása. U- gyanakkor a pénzügyminiszter ezzel az alappal kezdte azon ál­lami alapok felsorolását, ame­lyek szavai szerint megszűnnek. Kézenfekvő tehát az első kérdés, marad-e, vagy megszűnik a la­kásfejlesztési alap? Mindenkit meglepett a pénzügy­miniszter kijelentése. Bizonyára az integrációval kapcsolatban van­nak olyan feltételek, amelyek le­szögezik, hogy a támogatás e for­mája nem felel meg az EU követel­ményeinek, s a pénzügyminiszter nyilván ezekből indult ki. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy tavaly már volt itt egy hasonló javaslat, amelyet azonban visszavettek. Az ÁLA-ról ebben nem esett szó. A kormány azt ígérte programjában, hogy 4 éves kormányzása alatt 56 ezer új lakás épül. A mai gazdasági viszonyok között ez teljesíthetet­len, ha az állam nem ad bizonyos segítséget. Az ÁLA eddigi fennállá­sa alatt 14 ezer 271 hitelfolyósítási kérvénynek tett eleget, az eddig ki­helyezett összeg 7,2 milliárd koro­nát tesz ki. A magánszemélyek hi­teltörlesztési fegyelme példaérté­kű, a nem fizetők aránya 0,0007 százalékos. Az ÁLA az állami költségvetésből 2,7 milliárd koronát kap. Ugyan­akkor az alap vezetése azzal szá­Az idén biztosan sor ke­rül a régi kérvények tel­jesítésére. mól, hogy más forrásokból is si­kerül pénzt szereznie, azaz a törlesztésekkel együtt összesen 4,07 milliárd koronával gazdál­kodhatnak az idén. Mennyire biztos, „az egyéb forrás”? Az alapnak a múltban is kellett vol­na kapnia pénzt a Nemzeti Va­gyonalapból, s nem kapott... A Nemzeti Vagyonalapból 1 milli-' árd koronát kellene kapnunk. Min­dent megteszek azért, hogy az ígért összeget meg is kapjuk. Vonatkozik ez az előző években ígért összegre is, ennek megtérí­tését is követelik? Erről már letettünk. A költségveté­si törvény viszont lehetővé teszi a kormánynak, hogy ha az ország gazdasági helyzetét megfelelőnek ítéli, akkor a íakásfejlesztés céljá­ból kötvényeket vásárolhat fel. Er­re vonatkozó ajánlatot már kap­tunk. Ez a konstrukció nem új, az 1997-ben az alaphoz benyújtott kérvények zömét ilyen pénzből elégítettük ki. Mire futja a 4 milliárd koroná­ból? Az 1998-ban elfogadott, ám máig nem teljesített kérvények száma 4767. Az érdekeltek megnyugtatá­sa érdekében szeretném nyomaté­kosan leszögezni, hogy az idén biz­tosan sor kerül ezen kérvények tel­jesítésére, és számításaink szerint 1,5 milliárd korona erejéig hozzá­vetőleg májustól új kérvényeket is fogadhatunk. Becsült adatok sze­rint ez a pénz 2800 új kérvényre lenne elegendő. Pontos számot nem tudok mondani, mivel a 600 ezer koronás lakásépítési támoga­tás csak egy az alap programjai kö­zül. Az alap jelenlegi vezetése tehát végleg szakított elődjeinek gya­korlatával, akik az ALA tényle­ges pénzügyi lehetőségeit meg­haladva fogadták a kérvénye­ket? Ennek a gyakorlatnak egyszer s mindenkorra vége. Lehet már tudni, hogy milyen összeget szán az ÁLA a jövő év­ben új lakások építésére és mennyit a többi programra? Ilyen számításokat még nem vé­geztünk. Ez a kérdés azonban szo­rosan összefügg a törvénymódosí­tásával, amelyet már a parlament tárgyal. Annak jelenlegi formában történő elfogadása esetén ugyanis jelentősen megváltoznak a lakás- támogatás nyújtásának lehetősé­gei. A legérzékenyebb változás az, hogy az igénylők korhatára 35-ről 30 évre csökkenne. Én mindent megteszek annak érdekében, hogy ez ne változzon. Az ÁLA-ból csak olyan személy kaphat majd a Másfél milliárd korona 2800 új kérvényre lenne elegendő. törvény elfogadása után támoga­tást, akinek a jövedelme nem ha­ladja meg a létminimum három és félszeresét, ami jelenleg 3260 ko­rona. Mivel számukra a visszafize­tés sorsdöntő, az igénylők mini­mális bevételeit is figyelemmel kí­sérjük. Meg van szabva továbbá az épület nagysága. A lakások alapte­rülete nem lehet nagyobb, mint 80 négyzetméter, családi házak ese­tében a lakás alapterülete nem ha­ladhatja meg a 120 négyzetmé­tert, s ugyanakkor a ház összterü­lete több mint felének lakóterület­nek kell lennie. Ez nagyon szigorú kritérium. Kormánypárti képviselők a 120 négyzetméteres feltételt 150 négyzetméterre növelnék. A par­lament pénzügyi bizottságában javaslatukat megszavazták. Mi a véleménye erről? Én örülnék annak, ha a módosítást a parlament is elfogadná, hiszen a 120 négyzetméteres alapterületű lakás - főleg vidéken - valóban ki­csi, nem igazából minősülhet több- generációs lakásnak. A 150 négy­zetméteres alapterületű lakás vé­leményem szerint nem luxuslakás. Az új törvénymódosítás nem számol az 500 ezer koronás tá­mogatás feletti 150 ezer koro­nás, vissza nem térítendő rész­szel. Valóban, viszont a támogatási ke­ret a jelenlegi 500 ezer koronáról 600 ezerre növekszik. Módosul a kamat is. A törvényjavaslat a jegy­banki alapkamatot veszi alapul - a lakástámogatásként nyújtott hi­tel kamata a jövőben nem 1 száza­lékos lesz, hanem a jegybanki alapkamat 40, vagy 50 százalékát teszi majd ki, s a hiteltörlesztés egész időszaka - 30 év - alatt vál­tozatlan marad. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti: ha a jegybanki alapkamat január 2-án 8,8 száza­lék, akkor az ÁLA-ból nyújtott tá­mogatás kamata a 2000-ben elfo­gadandó kérvények esetében - függetlenül attól, hogy a jegy­bank az év folyamán esetleg mó­dosíthatja az alapkamatot ­3,5-4,5 százalék között lesz. Parlament előtt az Állami Lakásfejlesztési Alapról szóló törvény módosítása - szavazás februárban várható Jelentősen változhatnak az eddigi feltételek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A törvényhozás most folyó ülésének 36. napirendi pontjaként kerül megvitatásra az Állami Lakásfejlesztési Alapról (ÁLA) szóló módosító indítvány, amely jelentősen módosítja a ha­tályos törvényt, azaz a lakástá­mogatás nyújtásának lehetősége­it. Az egyik legérzékenyebb változás a korhatárra vonatkozik (lásd fenti anyagunkat), bár a kor­mánypárti padsorokban szándék van arra, hogy az igénylők korha­tára továbbra is 35 év legyen. Az ALA-ból csak olyan személy kap­hatja meg a lakástámogatási hoz­zájárulást, akinek a jövedelme nem haladja meg a létminimum három és félszeresét. Felmérések szerint a szlovákiai háztartások 80%-a megfelel az utóbbi kritéri­umnak. A módosítás először próbálja meg­határozni, hogy milyen típusú, az­az alapterületű lakás épülhet az ALA-ból kapott pénzen. Ä tervezet szerint a lakások alapterülete nem lehet nagyobb, mint 80 négyzet- méter, családi házak esetében a Az igénylőnek nyújtható támogatás 600 ezerre nőne. lakás alapterülete nem haladhatja meg a 120 négyzetmétert. Ugyan­akkor - s talán e kritérium betartá­sa a nehezebb - a ház összterülete több mint felének lakóterületnek kell lennie. Jelentős változás, hogy az igénylőnek nyújtható tá­mogatási keret a jelenlegi 500 ezer koronáról 600 ezerre nőne, miközben a lakástámogatásként nyújtott hitel kamata a jövőben a jegybanki alapkamat 40, vagy 50 százalékát teszi majd ki. A150 ezer koronás vissza nem té­rítendő rész megszűnik. Ugyan­csak megszűnik a szerződés meg­kötése után született gyermek után járó kedvezmény. A parla­ment előtt lévő tervezet viszont tételesen felsorolja, milyen szoci­ális esetekben (például fogyaté­kos gyermek nevelése esetén) le­het píuszként vissza nem téríten­dő pénzt kapni az alaptól, s mi­lyen nagyságrendben. Kása Zoítán, az ÁLA igazgatója ugyan elégedett a magánszemé­lyek hiteltörlesztési fegyelmével, a gyakorlatban azonban megtör­ténik, megtörténhet, hogy valaki súlyos családi, egészségi vagy munkahelyi események követ­keztében képtelen - egy ideig időben - törleszteni a hitelt. Az ALA igazgatója lapunknak nyilat­kozva elmondta: az ő hatásköré­be tartozik a fizetési kivételek meghatározása. Az erre vonatko­zó belső rendelet tételesen felso­rolja azokat az eseményeket, amelyek bekövetkezte esetében az ALA igazgatója kivételt adhat. Az egyetlen esemény, amelyet Elégedett a magánsze­mélyek hiteltörlesztési fegyelmével. Kása Zoltánnak „nem sikerült ke­resztül vinnie”, az a katonai, illet­ve civil szolgálat. Még egy hír az ALA házatájáról: a minap fejeződött be a két hónapig tartó számvevőszéki ellenőrzés. Az inspektorok nem találtak ki­vetnivalót Kása Zoltán munkájá­ban. Az egész hivatal tevékenysé­gét tekintve mindössze két jelen­tősebb észrevételük volt. (gyor) Teljesültek az ígéretek ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Tavaly, előzetes adatok szerint, 10 445 lakás építését sike­rült befejezni, amivel elértük a kor­mányprogramban a múlt évre vál­lalt 10 ezer lakás felépítését - nyi­latkozta Hama István építésügyi miniszter. A kormányprogram a je­lenlegi vezetés működésének négy éve alatt 56 ezer lakás felépítését helyezte kilátásba, ami átlagban 14 ezer lakást jelent évente, ezt azon­ban az egyes évekre nem egyenlő arányban osztották el. így míg a ta­valyi évre 10 ezer lakás felépülését vállalták, idén 12,5 ezer, jövőre 15,5 ezer, 2002-ben pedig 18 ezer lakás felépítését helyezték kilátás­ba. Az építésügyi tárca idén 2,2 milliárd koronával többet kapott a lakásépítés támogatására, tavaly ez 4,1 milliárd korona volt, idén pedig eléri a 6,3 milliárd koronát. A kormány privatizációs bevételei­ből, vagyis a Szlovák Távközlési Vállalat eladásából származó pénz­összegből, további 2,3 milliárd ko­ronajuthat a lakásépítés támogatá­sára. Emellett a kormány megha­talmazást kapott 3 milliárd korona értékű államkötvény kibocsátásá­ra, amit szintén a a lakásépítés tá­mogatására fordítanának, ez utób­bi lehetőséget azonban nem feltét­lenül kell kihasználniuk. A kor­mány lakásépítés-támogatási prog­ramjai közül a községek technikai infrastruktúrájára 250 millió koro­nát, bérlakások építésére pedig 225 millió koronát fordítanak. A juttatásokat az egyes kerületek fej­lettségétől és lakosságának számá­tól függően osztották szét. Bérlaká­sok építésére így a Pozsonyi kerület 21 millió koronát, a Nagyszombati 20 millió, a Trencséni 23 millió, a Nyitrai 26, a Zsolnai 27, a Beszter­cebányai 24, az Eperjesi 30, a Kas­sai kerület pedig 29 millió koronát kapott. A fennmaradó 25 millió ko­ronát kormánytartaléknak szánják. A technikai infrastruktúra fejlesz­tésére, vagyis víz-, gáz- és villany- vezeték, szennyvízcsatornák és helyi jellegű utak építésére a Po­zsonyi kerület 23 millió, a Nagy- szombati 22 millió, a Trencséni 26 millió, a Nyitrai 29, a Zsolnai 30, a Besztercebányai 27, az Eperjesi 33 és a Kassai kerület 32 millió koronát kapott. A technikai infrastruktúra fejlesztésére fenn­tartott kormánytartalék 28 millió korona. A juttatás nagysága lakás esetében a 70 ezer, családi ház esetében pedig a 122,5 ezer koro­nát is elérheti, (mi) Az elkezdett és befejezett lakások száma 1999-ben Kerület Elkezdett lakások Befejezett lakások Pozsonyi 2352 1543 Nagyszombati 1517 1259 Trencséni 1047 1140 Nyitrai 927 1256 Zsolnai 1339 1424 Besztercebányai 790 955 Eperjesi 1718 1553 Kassai 1014 1315 Szlovákia 10 704 10 445 A szaktárca teljesítette ígéretét, tavaly több mint 10 ezer lakás épült Szlovákiában (Forrás: Építésügyi Minisztérium) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Podstránsky a kötvényekről Pozsony. A privatizálásra váró stratégiai vállalatok esetleges ér­tékvesztésétől tartva döntöttek úgy, hogy a cégek részvénycso­magjából nem különítenek el egy bizonyos részt a vagyonalapi köt­vénnyel rendelkező polgárok számára - közölte tegnap Pod­stránsky Vladimil, a pénzügyi tárca államtitkára. Podstránsky szerint az állami kézben lévő cé­gek és bankok iránt érdeklődő külföldi befektetőktől olyan jel­zések érkeztek, hogy a lakosság­nak szánt részvénycsomag csök­kentené a magánosítandó válla­latok, bankok vonzerejét, azaz csökkene a privatizálásukból be­folyó összeg. Az államtitkár úgy véli, a stratégiai cégeket minél gyorsabban kellene privatizálni, mivel e vállalatok tőkére, korsze­rűsítésre szorulnak. (SITA) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem A legkedvezőbb valutavétel Árfolyam Bank USD 42,25 Postová banka DEM 22,11 Postová banka Osztrák schilling 3,12 Postová banka Svájci frank 26,82 Tatra banka Angol font 70,17 Dopravná banka Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 41,08 Dopravná banka DEM 21,15 Banka Slovakia Osztrák schilling 3,01 Tatra banka, IRB Svájci frank 25,71 Dopravná banka Angol font 67,08 CSOB Érvényes január 20-án. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. január 21-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta ___________Árfolyam Valuta__________Árfolyam EM U - euró 42,316 Magyar forint (100) 16,584 Angol font 68,967 Német márka 21,636 Cseh korona 1,173 Olasz líra (1000) 21,854 Francia frank 6,451 Osztrák schilling 3,075 Japán ien (100) 39,679 Spanyol peseta (100) 25,432 Kanadai dollár 28,858 Svájci frank 26,210 Lengyel zloty 10,245 USA-dollár 41,887

Next

/
Thumbnails
Contents