Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-21 / 16. szám, péntek
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 21. Amerikai-kínai rakétavita Peking. Kína tegnap bírálta az USA szerdai (sikertelen) rakétaelhárító rakétakísérletét, mondván: a rakétaelhárító rendszerek kiépítése megingathatja a globális és a regionális hadászati egyensúlyt és stabilitást, továbbá sérti az 1972-es ABM-szerződést. Washington azt állítja, tervezett rakétavédelmi rendszere nem semlegesítené más atomhatalmak arzenálját, csakis arra szolgálna, hogy elhárítsa olyan kiszámíthatatlan diktatúrák eseüeges terrortámadásait, mint amilyen pl. az észak-koreai vagy az iraki. (MTI) Újabb vizsgálat Weizman ellen Jeruzsálem. Ezer Weizman izraeli államfő, akit eddig félmillió dollárnyi „ajándék” törvényellenes elfogadásával gyanúsítottak, egy újabb vizsgálódás eredménye szerint további 900 ezer dollárt kapott külföldről. Az izraeli televízió szerint az összeg jelentős részét adótartozás ki- egyenlítésére használta fel Weizman. (MTI) Bili Clinton koncepciója Washington. Bili Clinton amerikai elnök olyan, tíz évre szóló egészségügyi ellátási intézkedéscsomag-tervezetet teijesztett elő, amelynek alapján -138 milliárd dolláros plusz költség mellett - lényegesen kiteijesztenék az egészségügyi biztosításban részesülő amerikaiak körét. Az amerikai családok számára az új évszázad egyik legnagyobb kihívásaként jellemezte Clinton azt a tényt, hogy még ma is nagyon sokan képtelenek megfizetni az egészségügyi ellátás biztosítási költségeit. (MTI) „Az USA-ban 44 millió lakosnak nincs egészségügyi biztosítása." (TA SR/AP) Amnesztia gerilláknak Algír. Algériában a moszlim gerillák 80 százaléka élt a kormány által meghirdetett amnesztiával és megadta magát - közölte az ország belügyminisztere. A kormányerők rövidesen hadműveleteket indítanak a fegyverletételtől elzárkózó lázadókellen. Az 1992 óta zajló erőszakos cselekményekben százezernél is többen vesztették életüket. (MTI) Rakowski nem áll bíróság elé Varsó. Mieczyslaw Rakowski volt lengyel miniszterelnöknek nem kell bíróság előtt felelnie a gdanski hajógyár bezárásáról hozott egykori döntéséért. A szejm tegnap szavazott az indítványról, s jóváhagyásához nem volt meg a háromötödös többség. Rakowski büntetőjogi felelősségre vonását még 1990-ben javasolta 59 képviselő. Tíz év kellett hozzá, hogy a döntés megszülessen. (MTI) Csecsenföld Változik az ET véleménye Moszkva. Az Európa Tanács tény^ feltáró küldöttségének változott a véleménye a csecsen helyzetről, az Észak-Kaukázusban tett körútja nyomán. Lord Russell-Johns- ton, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke - aki szerdán éjjel tért vissza Moszkvába, s tegnap már el is utazott az orosz fővárosból - „elfogadhatatlannak” minősítette Aszlan Maszhadov csecsen elnök rendszerét. Maszhadov alatt magasba csapott a bűnözés, a kábítószer-fogyasztás, üzletággá vált az emberrablás, nem finanszírozták az egészségügyet és az oktatást, nem működtek a törvények, s még a nyilvános kivégzés intézményét is bevezették. Az orosz vezetésnek ezért intézkedéseket kell tennie a helyzet megváltoztatására - mondta. Szerinte változatlanul van még esély a helyzet békés rendezésére Észak- Kaukázusban. (MTI) Ötezer részvevő Eltemették Arlcant Belgrád. Legalább ötezer ember vonult ki tegnap az új köztemetőhöz, hogy utolsó útjára kísérje a múlt hét végén meggyilkolt Zeljko Raznatovics Árkán szerb szabadcsapatvezért és kétes hírű üzletembert. Arkant és két társát szombaton lőtték le, a rendőrség még nem tudta felderíteni az ügyet. Árkán családjának döntése értelmében a Szerb Önkéntes Gárda és a Szerb Egységpárt alapítóját családi és baráti körben helyezték örök nyugalomra. A később Tigrisek néven emlegetett gárda részt vett az 1991-es horvátországi és 1992-95-ös boszniai harcokban, ölt, fosztogatott, a falvakból elüldözte a nem szerb lakosságot. A hágai Nemzetközi Törvényszék 1997-ben vádat emelt Árkán ellen. A NATO-csapások előtt a tigriseket többen látni vélték Koszovóban is. A korábban Nyugat-Európában elkövetett köztörvényes bűncselekményei miatt több ország rendőrsége is körözte Arkant. (MTI) Elvi egyezség az energiatámogatás bővítéséről. Egyeztetett a szerb ellenzék A csecsének elfogtak egy orosz tábornokot Lesz közös stratégia? Belgrád/Budva. A szerb ellenzék, az Európai Unió és az USA elvi egyetértésre jutott a szerbiai városok téli energiaellátását támogató program kibővítéséről, amelyről az EU hétfőn hoz végleges döntést. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A tanácskozást a montenegrói Budvában tartották a nyugatbarát podgoricai kormány képviselőjének bevonásával. A Szövetség a Változásokért (SZP) szerb ellenzéki tömörülés három, összesen 227 millió márka értékű támogatási tervet dolgozott ki a találkozóra. Az első, a fűtőolajprogram 23 szerbiai városra való kibővítése 27 millió márkát emésztene fel. A programból most az ellenzéki vezetésű Nis és Pirot részesedik. Kétszáz millió márkát igényelne az a kétéves program, amellyel az 50 márkánál kisebb nyugdíjat kapó 427 ezer nyugdíjasnak havi 20 márkát juttatnának. A harmadik, családtámogatási program 270 ezer márkát igényelne. Zoran Djindjics, az SZP egyik vezetője és Antonio Correa belgrádi portugál nagykövet a tanácskozás után közölte: elvi megállapodásra jutottak a fűtőolajprogramról, de az EU hétfői miniszteri ülése határoz arról, hogy a kért 27 millió márkából mennyit hagy jóvá e célra. Djindjics szerint elvi jóváhagyást kapott a többi ellenzéki program is. A tanácskozás egyes résztvevői szerint a szerb ellenzék teljesen egységesen lépett fel (nem úgy, mint eddig), és határozottan sürgette a Szerbiával szembeni szankciók feloldását. Az USA ezt ellenzi, amíg Milosevics hatalmon van. A vezető szerbiai ellenzéki pártok szerdán este megállapodtak abban, a majdani választási feltételektől teszik függővé részvételüket az esedeges voksoláson. A pártok és pártszövetségek erről a Vojiszlav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt belgrádi székházában állapodtak meg. A találkozó annak a Vük Draskovics-féle múlt heti tanácskozásnak volt a folytatása, amelyen a pártok nagy vonalakban megegyeztek a minden szinten előrehozott választások kiírását célzó közös stratégiáról. A pártok bírálták, hogy Szerbiában terjed a „terrorizmus”, és nyomás nehezedik az igazságszolgáltatásra. Elítélték a függeüen sajtó elleni támadásokat. Az ellenzéki vezetők „azonnal” megkezdik közös nyilvános szerepléseiket. Draskovics, vélhetően a Szövetség a Változásokért tömörülés tüntetéseinek kudarcából okulva, óvatosan beszélt a márciusra ígért közös ellenzéki tüntetésről, mondván: az nem tüntetés, hanem az ellenzéki követeléseket támogató gyűlés lesz. ELI: a belga külügyminiszter bosszantónak tartja a nagy államok dominanciáját Több beleszólást a kicsiknek MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az Európai Unió nem működhet úgy tovább, mintha a nagy államok irányítása alatt kellene élnie - jelentette ki egy tegnapi lapinterjúban Louis Michel belga külügyminiszter. Szerinte a kisebb államoknak alkalmi szövetségeket kell kötniük egyes kérdésekben, s ebben a Benelux államok együttműködésének megkülönböztetett szerepe van: egyrészt már évszázadosak a hagyományai, másrészt kezdettől végigkíséri az EU történetét. A népszerű Der Standardnak nyilatkozva Michel úgy vélte, a nagy államok dominanciájának egyik példája volt tavaly George Robertson NATO-főtitkárrá történt kinevezése. Leszögezte: a főtitkár képességeivel Belgiumnak nincs problémája, de amellett nem mehet el szó nélkül, hogy a kisebb államok nem rendelkeztek kellő mértékű tényleges beleszólási lehetőséggel. A vallon, liberális Michel úgy vélte, az EU-nak diplomatikusabban kellene kezelnie Oroszországot. Hagyni kell, hogy Moszkva eljátssza a hozzáillő stratégiai és geopolitikai szerepet, és ekképpen kellene bánni vele - hangoztatta. Nagyok a veszteségek MTI-HÍR Moszkva/Groznij. Az orosz erők tegnap elfoglalták Groznij csecsen főváros központjában a stratégiai jelentőségű Minutka teret - közölte az ITAR-TASZSZ.. Orosz tisztek pedig azt közölték az AFP tudósítójával, hogy az orosz hadművelet kezdete óta először egy orosz tábornok is a lázadók fogságába esett. Malafjegyev tábornokról van szó, aki egy olyan egység élén állt, amely szerdán véres közelharcba keveredett a csecsenekkel. Samil Bászájev lázadóvezér a csecsen televízióban megerősítette, hogy a tábornokot foglyul ejtették, és közölte, hogy biztos helyen van. Az orosz védelmi minisztérium viszont tagadta, hogy bármely tábornokuk fogságba esett volna Groznijban. Az orosz tisztek azt is elmondták, hogy az utóbbi két nap grozniji harcaiban jelentős veszteséget szenvedett el mindkét fél. A harcok egyre véresebbek és kétségbeesettebbek. A csecsének szerint az utóbbi négy napban 55 emberüket vesztették el, és megöltek mintegy 1500 orosz katonát. Az adatokat független forrás egyelőre nem tudta megerősíteni. Az oroszok szerint a legutóbbi 24 órában emberveszteségük a 10-et sem érte el. Azt állítják, lépésről lépésre foglalják el a várost, amelyet saját adataik szerint 2000 lázadó véd. Az NTV orosz tv-társaságjelentésében emlékeztetett arra, hogy az előző orosz-csecsen háborúval ellentétben most nem küldenek páncélosokat Groznijba, hanem a gyalogság halad előre tűzfelderítésre, majd a lázadók tűzfészkeire a légierő és tüzérség igyekszik megsemmisítő csapást mérni. Vitanap a Bundestagban a pénzbotrányokról Nincs válsághelyzet MTI-HÍR Berlin. A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke csütörtökön a Bundestagban bocsánatot kért a pártjának szóló adományok kapcsán napvüágra került szabálytalanságokért. Wolfgang Schäuble elmondta: 14 hónapja kezdődött pártelnöksége előtt nyüvánvalóan törvénysértések történtek a CDU pénzügyeivel kapcsolatban. A párt új vezetősége azonban szigorúan tartotta és tartja magát a hatályos törvényekhez. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az illegális adományok ügye kárt okozott a demokrácia tekintélyének, s hogy tavaly december 2-án elmulasztotta tájékoztatni a házat egy készpénzben átvett százezer márkás adományról. Ugyanakkor óva intette a többi pártot attól, hogy aránytévesztésbe essenek Helmut Kohl vétkének megítélésekor. Mint hozzátette, a volt kancellár és CDU-elnök elvitathatatlan érdemeket szerzett az ország és a párt javára végzett munkájával. A kormányzó SPD frakcióelnöke leszögezte: a pártadományok körüli botrány csak a CDU-t érinti. Nincs szó a német állam válságáról, a kormány és a törvényhozás cselekvőképes. Bettino Craxi egykori kormányfő tizenhat esztendőn át az olasz politikai élet meghatározó szereplője volt. Közvélemény-kutatás Későn kapott lehetőség... MTI-JELENTÉS Róma. A tunéziai Hammametben szerda este, életének 69. évében meghalt Bettino Craxi volt olasz miniszterelnök, az egykori Olasz Szocialista Párt főtitkára, akit több korrupciós ügyben is elítéltek hazájá. ban. Halálát szívinfarktus okozta. Egészségi állapota az utóbbi időben teljesen leromlott, cukorbetegség gyötörte, lába üszkösödésnek indult, és súlyos veseműtétet hajtottak végre rajta. Craxi tizenhat esztendőn át az olasz politika meghatározó szereplője volt. A nyolcvanas években ötpárti koalíció élén elfoglalta a miniszter- elnöki széket. Akkoriban hágott tetőfokára az USA és a Szovjetunió közötti feszültség, s akkor telepítették a szicíliai Comisóba az amerikai atomrakétákat. Craxi egyik történelmi érdeme, hogy ügyes közvetítő politikával hozzájárult a kelet-nyugati enyhüléshez. Craxi kormányzása idején stabilizálódott az olasz gazdaság, az infláció megszeh'dült, sikerült a legnagyobb csapást mérni a szervezett bűnözésre. Craxi az atlanti szövetség keretein belül igyekezett a nemzeti érdekeket minél hathatósabban érvényesíteni, s ez olykor azzal járt, hogy ütközni volt kénytelen az amerikaiakkal (a palesztin ügyben és Líbia kérdésében). Ő írta alá 1984-ben a Vatikánnal az új konkordátumot, amely az 1929es lateráni szerződés helyébe lépett, és amely új alapokra helyezte az olasz állam és a katolikus egyház viszonyát. Craxi politikai csillaga akkor áldozott le, amikor ügyészek egy csoportja a küencvenes évek elején felgöngyölítette az előző évtizedek politikai elitjének számos bűnös pénzügyletét. Craxit ellen is több pert indítottak; politikai elvbarátai úgyvélik, hogy ő volt a „bűnbak”, az ügyészeket pedig a baloldal bábjainak tartják. Craxi a tunéziai Hammametben talált menedéket. Egészségi állapotára való tekintettel felvetődött annak a lehetősége, hogy emberiességi okokból hazatérhessen gyógykezelésre a börtön- büntetés végrehajtása nélkül. (TA SR/AP-felvétel) Elégedetlen csehek Prága. Csehországban a lakosság döntő többsége csalódott az 1989 novemberi rendszerváltás után eltelt tíz évben - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet januárban készített a prágai Társadalmi Kutatások Központja (STEM). A rendszerváltás utáni fejleményekkel kapcsolatos csalódottságának a megkérdezettek 72 százaléka adott hangot, 26 százaléka állította azt, hogy a helyzet korábbi várakozásaiknak megfelelően alakul, míg két százalék szerint a dolgok jobban mennek, mint elképzelték. Az emberek szerint a vezető politikai réteg keveset törődik a mindennapok problémáival. (MTI) Lord Russell-Johnston észak-kaukázusi körútja során beállt hivatásos fotósnak. (TA SR/EPA)
