Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-20 / 15. szám, csütörtök
Régióink ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 20. Kár a cukor- és a konzervgyárért, amelyeknek bezárását leginkább a helyi és környékbeli kistermelők fájlalják. Nem kellett volna erre a sorsra jutniuk. Virágzó, ipari jellegű község (volt) BODZSÁR GYULA alsó Garam mente széles ró- naságán, termékeny szántóföldek és gazdag kertek ölelésében, a lustán kanyargó Garam partján fekszik Oroszka - olvasható egy, a településről készült régebbi kiadványban. A róla szóló legrégibb írott emlék 1269-ből való, s ez a községet Wruz néven említi. Ebben az időben, IV. Béla király uralkodásának végén, a település a királyi családból származó fejedelmek tartozéka volt. A múlt század végén egy részvénytársaság nagy, az akkori viszonyokhoz képest modern cukorgyárat építtetett Orosz kán. Külön fejezet szól a kiadványban arról, hogy a múlt század végén, 1893- ban egy részvénytársaság nagy, az akkori viszonyokhoz képest modern cukorgyárat építtetett Oroszkán. Már az első évben, 1894- ben, naponta 120 vagon réNagy Lajos polgármester pát dolgoztak fel a gyárban. Az alkalmazottak száma körülbelül 150 volt, de répakampány idején elérte az ezret is. A cukorgyár közelében hatalmas, hat emeletes malom épült, amelyben naponta egy vagon gabonát őröltek. Kétségtelen, hogy cukorgyárával, konzervüzemével és gabonamalmával az elmúlt évtizedekben virágzó ipari jellegű községnek számított Oroszka. Ma már ez, sajnos, nem mondható el róla, ugyanis a rendszerváltást követően fokozatosan elveszítette ipari jellegét, aminek jól nyomon követhető okai vannak. Elég csak azt megemlíteni, hogy csődeljárás előtt áll a cukorgyár, és megszűnt a konzervgyár is. Elkerülheteden volt ennek a nagy múltú ipari létesítménynek a megszűnése? - kérdeztük Nagy Lajos polgármestert, aki 1989-től 1990- ig volt a cukorgyár igazgatója. Ez akár egy külön riportot is megérdemelne - jelezte a polgármester. - Most, anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, röviden csak annyit kívánok elmondani, hogy nem kellett volna erre a sorsa jutnia. Sajnos, remény sincs az újraindításához, amihez többszáz millió koronára lenne szükség. Kár a konzervgyárért is melynek bezárását leginkább a helyi és környékbeli kistermelők fájlalják, akik megtermelt zöldségüket gond nélkül értékesíthették az üzemben. A szóban forgó ipari létesítmények megszűnése magával hozta a munkanélküliség ugrásszerű növekedését is, ami jeA cukorgyár közelében hatalmas, hatemeletes malom épült, amelyben naponta egy vagon gabonát őröltek. lenleg megközelíti a 40 százalékot. Nagy Lajos a legutóbbi helyhatósági választások óta áll az 1360 lakosú, kétharmadrészt magyarok lakta Oroszka élén. Beszélgetésünk elején szóba hozta, hogy hivatalba lépése után lecserélte a korábbi személyzetet, hogy a helyükbe lépő új munkatársakkal új szellemiséget honosítson meg a hivatalban. Ennek az a lényege - magyarázta a polgármester -, hogy emberközelivé tegyük a hivatalt, hogy itt a munkanap minden időszakában, még ebédszünet alatt is legyen, aki fogadja az ide betérő, ügyüket intéző polgárokat. Mindannyian tudatosítjuk, hogy mi vagyunk a polgárokért, és nem fordítva! Azt akarjuk elérni, hogy a községháza valóban a község házává váljon. Én pedig nyomban megválasztásom után nyomatékosan kijelentettem, hogy - és ez nem frázis! mindönki polgármestere kívánok lenni. Egy év távlatából visszatekintve, miként sikerült megfelelni elképzeléseiknek? Úgy érzem, sikerült emberközelivé tenni a községi hivatalt, tettünk lépéseket a kulturális élet felpezsdítése érdekében is, és amit külön is kiemelnék, nemrégiben fejeződött be a község gázművesítése. Tízmilliós beruházásról van szó, aminek valamivel több mint a felét nekünk kellett előteremteni. Jelentős összegű építkezési hitelt vettünk fel, segítségünkre volt a Gabonamalom Rt. is, amely félmilliót szponzorálásként, félmilliót pedig kedvező kamatokkal és futamidővel kölcsönként nyújtott a gázvezeték építéséhez. Kölcsönt vettünk fel a gáz bevezetését igénylő családoktól is, nekik 2002. december 31-ig visszafizetjük a megelőlegezett ötezer koronájukat. Jövőbeli terveik között Nagy Lajos polgármester elsőnek említette, hogy a következő évben bevezetik a gázt a kultúrházba. Erre annál is inkább nagy szükség van, mert amióta a cukorgyár leállt, a téli hónapokban megoldatlan a gyárhoz tartozó, de kultúrházként szolgáló ún. „kantinnak” a kifűtése. A két szomszédos községgel, Csatával és Lekérrel közösen szeretnék megépíteni mintegy 10 millió korona beruházással a víztisztító-állomást. Az egykor szebb napokat is látott cukorgyár égbe meredő kéménye Kevesen tudják, hogy Perbetén nemesítették az Anthea nevű, rendkívül magas C-vitamin-tartalmú, fóliában és szabadon is termeszthető paprikafajtát Nemcsak mutatós, ízletes is KAMONCZA MÁRTA A lj/ Komáromi járásban - és valószínűleg Dél-Szlovákia egyéb régióiban is - a ter- wmmmmm melók arra panaszkodnak, hogy nem képesek felvenni a versenyt a külföldről behozott mezőgazdasági terményekkel. Az importált zöldség, gyümölcs általában mutató- sabb, ízletesebb és néha olcsóbb is mint a hazai. A szakemberek szerint a Dél- Szlovákiában termesztett mező- gazdasági termények közül az Anthea paprikafajta az, amelyet itthon és külföldön is keresnek a vevők, mert a kemény héjú, csillogóan zöld vagy piros színű paprika kellemes látvány a szemnek, s az íze is kiváló. Azt még a környéken is kevesen tudják, hogy a paprikafajtát a Perbetén élő Sípos János nemesítette. A perbetei magángazda jelenleg fiával ifjabb Sípos Jánossal vállalkozik: kertészkednek, paprikát nemesítenek és forgalmazzák az Anthea magját, illetve palántáját. „Az általunk kikísérletezett paprikafajtának rendkívül nagy a C- vitamin-tartalma. Egy kilónyi terményben eléri a 2875 milligrammot” - büszkélkedik Sípos János. Azt mondja a véletlen műve, hogy tizennyolc évvel ezelőtt éppen a paprika nemesítésével kezdett foglalkozni. Azóta fiával együtt könyvet is írt erről a nöFelveszi a versenyt a külföldről behozott mezőgazdasági terményekkel. vényről. „Ez a paprikafajta termeszthető fóliában és szabadon is. Kora tavasztól szedhető” - fűzi hozzá Sípos János. Szavai szerint az Anthea termeszthető Szlovákia északi területein is. A paprikafajta 1993-ban nyerte el az állami fajtaminősítését, 1994- ben pedig Síposék megkapták az Anthea szaporítási és terjesztési jogát. A paprikafajta magyarországi szaporítását is engedélyezték, miután egy európai szintű minősítési versenyben az Anthea ötödik helyezést „ért el”. „Magyarországon sok a kiváló paprikanemesítő, a piacon is sok a jó minőségű paprikafajta, ezért nehéz oda betörni. Nekünk ez sikerült, s mi ezt önmagában is nagy eredményként könyveljük el” - veszi át a szót ifjabb Sípos János. Kérdésünkre, hogy Szlovákiában hol mindenütt termesztik az Antheát, elmondják, hogy a Komáromi járásban főleg Gútán, Naszvadon, Ógyallán és Szilason kedvelik a kertészkedők. Ezen kívül Szlovákia északi részén is vannak olyan termelők, akik kimondottan az Anthea termesztésére szakosodtak, ők a magot, illetve a palántát évente Síposéknál veszik meg. „Magyarországra és Csehországra is exportálunk paprikamagot. A termesztők meg vannak elégedve az Anthea minőségével, hiszen szinte kora tavasztól késő őszig terem. Egy négyzetméterről átlagosan tizenkét kilogramm paprikát lehet begyűjteni” - teszi hozzá idősebb Sípos János. Mint mondja, A két Sípos János és az Anthea paprikafajta (Fogas Ferenc felvétele) most egy lila színű paprikafajtával kísérleteznek, melyről csak annyit árul el, hogy kései fajta, jó ízű és az állami minősítését valószínűleg 2000 tavaszán kapja meg. Egyébként Perbetén minden év őszén nagyszabású paprikakiállítást is szerveznek, ahol Síposék rendszeresen bemutatják terményeiket, sőt versenyt is rendeznek. Díjat kapnak azok, akik a legszebb Anthea paprikafajtát mutatják be. ) (HG 16 I J\i K AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE A mellékletet szerkesztette: P. Malik Éva Levélcím: Régióink, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310 Háttérben a gabonamalom épülete (A szerző felvételei)
