Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-20 / 15. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 20. A Brent olaj ára Londonban 26,30 dollárig emelkedett Az oroszországi vezetés egyik fő feladata a mindeddig halogatott gazdasági szerkezetátalakítás végrehajtása Kilencéves csúcsra ért MTI-HÍR London. Kilenc évi csúcspontra emelkedett szerdán a kőolaj ára Londonban a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) által teremtett szűkös kínálat miatt, és annak az előrejelzésnek hatására, hogy a világ legnagyobb olajfogyasztójának számító Egyesült Államok északkeleti ipari vidékén hosszú hideghullám várható. Az irányadó világpiaci alaptípus, a Brent hordója tegnap Londonban márciusi szállításra 26,30 dollárig emelkedett, ami 1991 januáija-az öbölválság csúcspontja - óta a legmagasabb árszint. Az előző kilenc évi árcsúcsot 26,15 dollárral december közepén mérték. Bili Richardson amerikai energiaügyi miniszter a tervek szerint felveti az áremelkedés miatti amerikai aggodalmakat az Egyesült Államok legfőbb szállítóival - köztük Szaúd- Arábiával - január végére beütemezett szakminiszteri találkozón. Richardson ugyanakkor visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint az OPEC kínálatszűkítő politikájának ellensúlyozására hozzá kellene nyúlni az amerikai stratégiai kőolajkészlethez. A miniszter közölte: erre csak ellátási vészhelyzet esetén kerülhet sor, a stratégiai tartalékot nem lehet árellenőrző céllal megcsapolni. A múlt hét eleje óta összesen 13 százalékkal emelkedett a nyersolaj ára azon egyértelmű jelzések hatására, hogy az OPEC március után is folytatni kívánja az árszint feltomázására tavaly márciusban egy évre meghirdetett kínálatszűkítő politikát. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mélyponton a teherautógyártás Prága. Csehországban tavaly mindössze 4038 tehergépkocsit gyártottak, ami ebben az iparágazatban negatív rekordnak számít. Az autóipari szövetség kimutatása szerint a prágai Daewoo-Avia gyár tavaly 2775 tehergépkocsit gyártott, míg a koprivnicei Tatra futószalagjairól 1122 darab kocsi gördült le. Még roszabbul ment a jabloneci Skoda-Liaznak, amely mindösz- sze 141 darab tehergépkocsit állított elő. Mindhárom gyár esetében fennállásuk óta ez a legalacsonyabb szám. A cseh gyáraknak a belföldi piacon is rosszul ment, s 1998-hoz viszonyítva 50 síázalékkal csökkent az eladás. A Csehországban eladott tehergépkocsik közül csak minden harmadik-negyedik volt hazai gyártmányú. (MTI) Tesco üzletlánc az interneten London. Az otthonról vásárlás üzletágának nagy arányú fejlesztését határozta el a brit Tesco, a szigetország vezető kiskereskedelmi cége. Az internetes vásárlás, a Tesco Direct nevű szolgáltatás iránt ugyanis tapasztalatai szerint rendkívüli az érdeklődés, négyezren már napi rendszerességgel vásárolnak így tőle. Ezért most a Tesco elhatározta, hogy további kétszáz üzletét haladéktalanul ellátja on-line rendelések fogadására alkalmas berendezéssel. (MTI) A Baumax Kelet-Európábán Klostenburg. A barkácsszerszá- mokat értékesítő Baumax kereskedelmi hálózat tavaly 110- re emelte elárusítóhelyeinek számát. Az osztrák cég idén elsősorban a környező országokban és Kelet-Európábán kíván terjeszkedni. Vezető pozíciót sikerült kiharcolnia azonban már a magyar, a szlovén, a szlovák és a cseh piacon is. (SITA) A Microsoft a vártnál is jobb Redmond. Kereken 22 százalékkal javult a nemrég zárult üzleti negyedévben a Microsoft eredménye: 2,44 milliárd dolláros nyereséget ért el a megelőző év azonos időszakának 1,98 milliárd dollárjával szemben. A második üzleti negyedévet is figyelembe véve a számítástechnikai óriás így fél év alatt 4,63 milliárd dolláros profitot könyvelhetett el. Az értékelések szerint a Microsoft termékei iránt a keresletet nem vetették vissza sem az évszámváltással kapcsolatban várt gondok, sem a Windows 2000 operációs rendszer bevezetése. Ä számítógépek kereslete az elmúlt év utolsó negyedében is élénk volt, és a jelek szerint a Microsofttal kapcsolatos pereknek sem jelentkezett a hátrányos hatása a cég üzletmenetére. (MTI) Stop a névtelen betétkönyveknek Bécs. A nemzetközi nyomás hatására Ausztriában alighanem még januárban vége szakad a névtelen, avagy jeligés betétkönyvek korának. Az országban mintegy 25 millió ilyen takarék- könyvet tartanak nyilván. Február első hetében a pénzmosás elleni harcra alakult nemzetközi munkacsoport kizárhatja tagjai közül Ausztriát, amennyiben nem szünteti meg a jeligés betéteket. A banki szakemberek a névtelenség lehetőségének megszüntetéséért cserébe a banktitok megszorítását szeretnék elérni, amitől viszont a pénzügyminiszter egyelőre elzárkózik. (MTI) A lengyelek kizárják a külföldi tőkét Varsó. A lengyel kormány külföldi befektetők részvétele nélkül akar privatizálni két hazai nagybankot, így szavatolva, hogy a pénzintézetek lengyel kézben maradnak. A lengyel sajtó szerdai beszámolói szerint ez fordulatot jelez a lengyel privatizációs politikában. A javaslatot kedden tárgyalták meg azon a zárt ajtók mögötti találkozón, amelyen Alexander Kwasniewski mellett a kormány és a bankszektor képviselői is részt vettek. A tervek szerint a legnagyobb lengyel takarékbankot, a PKO-t, valamint a mező- gazdasági takarékszövetkezeti rendszer fő pillérének tartott BGZ bankot privatizálnák külföldi tőke nélkül. (MTI) Nem kapnak pénzt az oroszok Moszkva. Orosz lapvélemény szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem folyósít hitelkeretéből Moszkvának a március végi elnökválasztásokig. A Kommerszant nevű moszkvai gazdasági napilap értesülése ez, amely emlékeztet arra, hogy már szeptember óta függőben van a nemzetközi pénzintézet hitelfolyósítása, mivel Oroszország úgymond nem teljesíti a hitelezés feltételeit. Elemzők szerint azonban a hitel folyamatos halasztása a Csecsenföld elleni katonai intervencióban leli magyarázatát. (MTI) Leszakadó kelet-európai régiók A FÁK országaiban Lenin végleg távozott a porondról, azonban rendszerének gazdasági öröksége máig nyomasztja az utódállamokat (Illusztrációs felvétel) Az egykori Szovjetunió többi utódállama nem számolhat be hasonló eredményekről mint a balti országok. A piaci alapú fejlődésben és a politikai rendszer demokratizálásában lemaradók, - a Figyelő gazdasági hetilap szerint - még hajó magaviselet esetén olykor kapnak is bíztató gesztusokat, elzáródnak a kontinens nyugati felétől. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A legnagyobb szovjet utódállam Oroszország gazdaságpolitikájának közeljövőbeni alakulását nem köny- nyű megjósolni. A beruházások az elmúlt kilenc évben több mint 80 százalékkal csökkentek. A kezdeti általánosan mély transzformációs visszaesés után 1997-ben kismértékben bővült a kibocsátás, élénkülni látszott az ipari termelés, az éves szinten 0,8 százalékos GDP-növek- mény keltette hosszú távú optimizmus azonban a következő évi válság tükrében elhamarkodottnak bizonyult. Az 1998. augusztusi pénzügyi összeomlást részben ugyan külső hatások váltották Id, a sokkszerű megrázkódtatás belgazdasági hatásainak mélysége azonban a belső bajok súlyosságára utalt. Ezek után az orosz gazdaság tavalyi jó teljesítménye, a pénzügyi válságot követően viszonylag gyorsan jelentkező pozitív fejlemények - különösen az ipari termelés növekedésének megindulása - meglepetésként hatott, jócskán felülmúlva a nemzetközi várakozásokat. A 2000. évre jósolt gazdasági ígéretek ugyanakkor hiú reményeket tükröznek, s kétségessé teszik, hogy a kormányzás felmérte-e az ország előtt álló feladatok súlyát. A múlt évi teljesítmény az 1997-es viszonylagos élénküléshez hasonló, vélhetően átmeneti és alaposan túlértékeltjelenség. Évi 1-2 százalékos növekedés elérése középtávon valóban lehetséges, ám a komolyabb fejlődés előfeltételei - korszerűsített termelési potenciál, versenyképes ipar és működő mezőgazdaság - egyelőre hiányoznak. A tartós növekedés megteremtése elsősorban politikai döntések függvénye. Az orosz vezetés feladata az eddig jobbára csak halogatott gazdasági szerkezetátalakítás végrehajtása lenne, miközben nemzetközi pénzügyi szervezeteknek további hitelek folyósításával kell lehetővé tenniük az újabb pénzügyi összeomlás elkerülését. Ä két feltétel teljesülése erősen összefügg, a makrogazdasági javulás ugyanis csak a mikroszféra gyökeres átalakításával valósulhat meg. A veszteséges, fizetésképtelen vállatok következetes felszámolására és egy szigorú, piacgazdasági alapú csődtörvény végrehajtására eddig azonban a gyorsan változó orosz kormányok egyike sem vállalkozott. A közelgő elnökválasztás pedig tovább korlátozza a fájdalmas lépések megtételének esélyét. A másodüt legnagyobb európai ország, egyben a másodüt legjelentősebb volt szovjet tagköztársaság, Ukrajna függedenségének első nyolc éve alatt egyedi utat járt be, miközben - kétes dicsőséget szerezve - bizonyos gazdasági és jóléti jelzőszámok tekintetében még Oroszországot is sikerült alulmúlnia. A GDP és az ipari termelés visszaesésében, az életszínvonal csökkenésében, az egy főre jutó működőtőkeállomány nagyságában, a korrupció elterjedtségében és a feketegazdaság arányában Ukrajna az átmenet negatív rekordere lett. Az ukrán GDP reálértéke 1998 végére az 1989-es szint 40 százaléka alá süly- lyedt. A kibocsátás visszaesése azóta némi lassulást mutatott, ám a trend tavaly is folytatódott. A gyakran emlegetett és joggal kárhoztatott szovjet örökség - a veszteséges, nagy nyersanyagigényű nehéziparra, kohászatra és hadnparra, valamint versenyképtelen mezőgazda- sági nagyüzemekre épülő gazdasági szerkezet - meüett a recesszió, a műidig tűzoltó jelleggel életbe léptetett látszatreformok következménye is. A külső adósság kezelése egyelőre az átütemezési megállapodások szorgalmazását jelenti. A pontos törlesztésre egyelőre semmi esély sincs: a 13 milliárd doüáros adósságállományra az idén mintegy 3,5 milliárdnyi törlesztési kötelezettségjut, több mint kétszerese az ukrán valutatartalékok és a tavaly az országba áramlott mőködő tőke együttes összegnek. Az ország fizetésképtelenségéről időről időre felröppenő hírelmek tehát valós alapjuk van. Megoldásként a hitelezőkkel kötött átütemezési megállapodások szolgálhatnak. Valószínű, hogy az ország geopolitikai jelentősége miatt a nyugati kormányok so- kadszorra is megmentik a pénzelnyelési képességben még Oroszországgal is versengő Ukrajnát. A minden gazdasági reformtól elzárkózó, természeti kincsek híján a külgazdasági kapcsolataiban a folyamatos recesszióval küszködő orosz és ukrán gazdaságra utalt Fehéroroszországban nehezen képzelhető el tartós és nagyarányú gyarapodás. Tavaly az ipar szinte valamennyi ágazatában csökkent a kibocsátás, és hasonlóan gyenge évet zárt a mezőgazdaság is. Az elodázott reformok miatt különösen alacsonyak a termelékenységi mutatók. A gazdaság bevallottan gyenge pontja a hivatalosan is három számjegyű infláció. A magángazdaság aránya a GDP előállításában a a szovjet utódállamok közül itt a legalacsonyabb, 2Ö% körüli, (mi) A térségben 2005-ig mintegy 30 százalékkal nő a személygépkocsi-gyártás, a forgalmazás 50 százalékkal bővül Aktuális közép-európai j árműipari körkép MTI-HÍR London. A globális gyártási stratégiához való sikeres illeszkedésben rejlik a kelet-európai autógyártás sikerének kulcsa - állapítja meg az Economist Intelligence Unit a keleteurópai autóipar 2005-ig szóló távlatairól készült jelentésében. A londoni gazdaságelemző csoport véleménye szerint a CEFTA-országok igen jól haladnak e cél felé, mivel a közép-európai országokban a teljes autógyártás és a részegységek előállításának többsége már külföldi, leginkább multinacionális cégek tulajdonában van. A CEFTA-országok tervezett európai-uniós csatlakozása 2005 körül tovább segíti a globális integráció folyamatát. Az EIU előrejelzése szerint 2005-ig a térségben 30%-kal nő a személygépkocsi-gyártás, a forgalmazás pedig 50 százalékkal bővül. A gépkocsigyártás a tavalyi 2,3 millióról 2005-re 3 mülióra nő, az eladások a múlt évi 1,91 milliót jócskán meghaladva, 2,88 mülióra nőnek 2005-ben. A tehergépkocsi-gyártásban, amely 1999-re gyorsan talpraállt az évtized közepi összeomlás után, csak mérsékelt, 5%-os növekedés várható. Az autógyártás súlypontja a Független Államok Közösségének tagországaiból látványosan áttevődött Közép-Európába. A CEFTA- országok 1991-98 között megháromszorozták termelésüket, túlszárnyalva a FÁK államainak autógyártását, amely közben visszaesett. 2005-re Oroszország, Lengyelország és Csehország adja a térség teljes autóipari termelésének 75 %-át. Áz uniós csatlakozás élvonalában járó országok, Lengyelország, Csehország és Szlovénia ugyanakkor már érezni fogják a verseny valamennyi terhét az EU autógyártóinak részéről, amikor a vámkorlátokat lebontják. Ez ugyan nem befolyásolja a piacok nagyságát ezekben az országokban, de a helyi gyártók piaci részesedése lassan csökkenni fog. 2002-re a német Volkswagen térségbeü termelése meghaladja a hagyományos térségbeli vezető vállalat, az orosz AvtoVaz termelését, és a német cég a térség legnagyobb autógyártójává válik. A térségbeli piacon jelenleg 5 nyugati autógyártó uralkodik: a Volkswagen, a Fiat, a Daewoo, a Renault és a General Motors. A térség egyetlen japán vállalkozása a Magyar Suzuld marad. A japán autógyártók óvatosságot tanúsítottak a közép-kelet-európai térség iránt az 1990-es évek elején. A Toyota nagy beruházásra készül Lengyelországban egy sebességváltókat gyártó üzem felépítésével és az Isuzu is új dízelmotorgyárat tervez építeni ugyanott. A Daewoo vállalkozásai ugyanakkor gondokkal küszködnek. Lehetséges, hogy a General Motors veszi át a csőddel fenyegetett dél-koreai vállalat részesedését a térségben. A Szlovákiában 1999-ben értékesített gépkocsik és haszonjármüvek sorrendje Személygépkocsi Kishaszonjármű Összesen Skoda j 30 377 Skodaf ! 1 075 Skoda r Í3I 452 vw S3 2 929 Renault CPÜi 2 232 Opel m 2 223 Fiat ín 2 004 Seat |3 1 407 Peugeot Q1 350 Toyota {§| 1 036 Honda 3 8)4 Peugeot f..............H 873 Citroen iT”*”"’’”®! 840 Daewoo I 1665 Fiat ESI 429 Seat Pl 395 Mercedes C3 339 VW □ 189 Renault Q 148 KIAD 112 Daewoo 7 951 VW P®"*r3H8 Fiat 2 433 Renault f i 2 371 Opel CJJ32 347 Peugeot LmJ 2 223 Seat j " Ti 802 Citroen 13 1 286 Toyota i ...1 1 062 Zd roj: ZAP SR Orafy: TASR A gépkocsik esetében - hagyományosan - a Mladá Boleslav-i Skoda Auto termékei vezetik a mezőnyt. Az adatok darabokban értendők (TA SR-grafikon)
