Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-20 / 15. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 20. KOMMENTÁR Pénz áll a házhoz TUBA LAJOS Csattanós választ adott a koalíciós tanács a vagyonalapi kötvények körül hónapok óta dúló vitára. Kedd este politikai döntés született, hogy a kötvényeket készpénzben kifizetik tulajdonosaiknak. Nem kell tehát készülnünk annak elemzésére, vajon eredményesen próbálják-e győzködni a polgárokat, hogy kötvényeiket cseréljék ki nagyvállalati részvényekre, vagy fizessék be valamilyen nyugdíjalapba. Azon sem kell már vitatkozni, hogy meddig folytatható a kötvények semlegesí­tése, és a pénzre váró vérmesebb tulajdonosok mikor indíthatnak pe­reket a vagyonalap ellen. A politikusok a készpénz mellett döntöttek, tehát legkésőbb a jövő év elején megkezdődik a 14 ezer korona körüli összeg kifizetése. A módszert még tisztázni kell, az ezzel kapcsolatos eddigi egyeüen hivatalosnak tekinthető nyilatkozat (a jelentkezési sorrendben történő kifizetés) nem tekinthető kiforrottnak. Az „állam a legrosszabb tulajdonos” felfogás hívei számára az új fejlemény szin­tén jó hímek számít. A kifizetések fedezete ugyanis kizárólag a mono­polhelyzetű nagyvállalatok jó pénzen (értsd, transzparens pályáza­ton) történő eladásával teremthető meg. Bár ez ma még sokak szá­mára idegenül hat, egyszer talán belátják, hogy számukra is ez jelenti a leggazdaságosabb megoldást. Van azonban a megoldásnak egy nagy hátulütője - ily módon a forgalomban levő készpénz mennyisé­ge legalább 32 milliárd koronával megnő. Kissé cinikusan mondhat­nánk, hogy az ezzel járó fogyasztásnövekedés miatt beinduló infláció nagyon hamar megoldja a problémát. Ez azonban egyben semmissé tenné a gazdasági reform eddig megszenvedett eredményeit is, ami többek között éppen azok számára jelentene hatalmas politikai ön­gólt, akik a készpénzfizetés mellett döntöttek. így azután a keddi A után gyorsan B-t is mondani kellene. Miként semlegesítik a forgalom­ban levő készpénz növekedésének makrogazdasági hatásait? Ha az idei összes privatizációs bevételt a kötvények kifizetésére fordítják, akkor miből futja majd a bankkonszolidációra és minden egyébre, amit az év végi nagy viták után beterveztek? Végezetül, ha most is az SDE érvényesítette a politikai akaratát, akkor ellenértékként nem le­hetne módosítani az általa szeptemberben a nagyprivatizációs tör­vénybe épített privatizációs megszorításokat? TALLÓZÓ PRAVDA DIE PRESSE Több politikus nem értette meg a Szlovák Demokratikus és Keresz­tény Unió (SDKÚ) létrehozásá­nak szándékát. Kijelentéseikben úgy beszélnek, hogy „most, az SDKÚ megalakulása után”. Jogi­lag azonban a helyzet változat­lan, nem jött létre új párt. A KDH nyilatkozata sem helyénvaló, mely szerint a Szlovák Demokra­tikus Koalíció megszűnt létezni. Mintha abból a téves felfogásból indulnának ki, hogy tagjaik küé- pésével az SDK feloszlott. Az ef­féle megjegyzések az SDK képvi­selőinek legitimitása szempont­jából is veszélyesek, s az előreho­zott választásokról ábrándozó el­lenzék malmára hajtják a vizet. A gazdaság fellendülése előtt meg­tartott választás a kormánykoalí­ció valamennyi pártja számára a pokolba vezető utat jelentené. SME A HZDS múlt héten hozta nyil­vánosságra azoknak a posztok­nak a listáját, melyek szerinte az ellenzéket illetik meg, és közöl­te, hat hónapig hajlandók erről tárgyalni a koalícióval. Pár nap­ra rá viszont bejelentette, petíci­ót indít az előrehozott választá­sokról. Ez a döntés arról tanús­kodik, nem igazán akartak a ha­talom elosztásáról tárgyalni. Az aláírásgyűjtési akció elindítása áüáthatóvá teszi a helyzetet. A követelések csak ürügyet szol­gáltattak a politikai zsaroláshoz. Magyarország el akarja oszlatni a migrációtól való félelmeket, je­lentette ki Barsiné Pataky Etel­ka, Magyarország új bécsi nagy­követe, aki ebben a kérdésben látja a Bécs és Budapest közötti , kapcsolatok fő problémáját. Az osztrák lapnak adott interjújá- ban elmondta, országa töreked­ni fog arra, hogy felmérje és cél­tudatosan leépítse azokat a félel­meket, amelyeket az Európai Unió keleti bővítése okoz Auszt­riában. A nagykövet nem hiszi, hogy Magyarország EU-csatla- kozása migrációs hullámot vál­tana ki. Hangsúlyozta: Budapest törekszik a határellenőrzések szigorítására. MIADÁ FRONTA DNES Azután, hogy Helmut Kohl nem volt hajlandó elmondani min­dent, amit tudott a CDU tör­vénytelen támogatásáról, a párt már soha senkinek sem lesz ké­pes megmagyarázni, hogy titkos támogatóinak millióikért nem nyújtott politikai ellenszolgálta­tásokat. Kohl sokéves kormány­zására és pártjára így örök idők­re rátelepszik a gyanú árnyéka. Kohl törvénysértései és méltat­lan távozása azonban pozitív jelzés arra vonatkozóan, hogy egy valódi demokrácia könyör­telenül a felszínre hozza az igaz­ságtalanságokat még akkor is, ha azokat a nemzetet egyesítő kancellár követte el. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (18238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva-régió- (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince-sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel, fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz tlaée, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakcia@voxnova.sk Szinte biztos, hogy a Föld az elkövetkező évszázadban többpólusúvá válik - II. Erőviszonylagosság A 2000. év beköszöntével ér­demes elgondolkodni azon, milyenek lesznek az erővi­szonyok és a nemzetközi rendszer az elkövetkező évez­redben. Tegnap elkezdett írá­sunk befejező része. ONDREJCSÁK RÓBERT Oroszország is besorolható a jövő­beni szűk elitklubba, bár gazdasági teljesítménye nagyjából Belgium szintjén van (240 milliárd dollár), és mély demográfiai válsággal küsz­ködik. Népessége az elmúlt években 150 milliósról majdnem 5 millióval csökkent, és ha nem következik be drámai változás, 50 év múlva nem éri el a 100 milliót sem. A Szovjet­unió széthullásával Moszkva geopo- litikaüag is igen fontos területeket veszített el, és határai még most sem véglegesek (lásd csecsen válság). Mindehhez jön az orosz társada­lom, sőt a fegyveres erők mély válsá­ga is. Nem szabad azonban elfelejte­ni, hogy Oroszország a vüág legna­gyobb területű országa, jelentős nyersanyagkinccsel rendelkezik, és a föld második stratégiai atomere­jét, valamint komoly katonai-kutató kapacitást és technológiát örökölt a Szovjetuniótól. Ha Moszkva kilábal a válságból, stabüizálja határait és gazdaságát is rendbe hozza, beso­rolható lesz a multipoláris világ pó­lusai közé. Ide tartozik Japán is, ho­lott az ország már elérte hatalmá­nak zenitjét a 90-es évek elején. De­mográfiailag régebben stagnál, gaz­dasága is komoly válságba került, amelyből ha kilábal is, már nem lesz a régi. Összterméke mégis az USA után a második, és kedvezőtlen mu­tatói ellenére is valószínűleg csak Kína fogja megelőzni az elkövetke­ző ötven évben (ha Európa egyesül­ne, már most Tokió elé kerülne). Ja­pán katonailag nem túl erős (a „nagy ötös” közül egyedüliként nincs atomfegyvere), de szükség esetén rendelkezik egy ütőképes haderő felállításához nélkülözhe­teden forrásokkal. Az amerikai po­zíciók gyengülése Japán önálló fel­lépését fogja eredményezni, az or­szág relatív, másokhoz viszonyított erejének hanyatlása ellenére is. Az USA Európa, Kína, Oroszország és Japán minden valószínűség szerint a multipoláris rendszer vezetői közé tartoznak majd. Kérdéses azonban India sorsa. Az ország népessége el­érte az 1 milliárdot, és néhány évti­zeden belül megelőzi a jelenleg ve­zető Kínát. Hatszázalékos gazdasági növekedése optimizmusra ad okot, össztermelése azonban még mindig viszonylag alacsony (de nagyobb, mint az orosz) és gazdasága is elma­radott. Újdelhi 1998 óta rendelke­zik atomfegyverrel, és még régebb­től azokat célba juttató rendszerek­kel, és állandóan modernizálja had­seregét. Komoly negatívum viszont a belső etnikai és vallási megosztott­ság, sőt ellenségeskedés. India még­Komoly tényező lehet a nemzetközi politiká­ban az iszlám. is igyekszik megszilárdítani helyze­tét a szubkontinensen, és mindent megtesz, hogy beléphessen a jövő nagyhatalmainak sorába. A jövő re­gionális, de nem globális hatalmai közé sorolhatjuk Brazíliát. Nagy te­rülettel és 160 milliós lakossággal, valamint a világ 8. legnagyobb gaz­daságával rendelkezik, amelynek össztermelése eléri a 800 müliárd dollárt. Hadserege viszont a vezető hatalmakhoz képest gyenge. Jelen­tősége megnőhet, ha az ENSZ BT bővítésekor állandó tagként bekerül a szervezetbe, és ha sikerül az ibero- amerikai, esetíeg a portugál nyelvű országok elismert vezetőjévé kinő­nie magát. Fontos megemlíteni In­donéziát is, mely 200 miihó lakosá­val a legnépesebb iszlám ország, és a legutolsó válságig gazdasága is ígéretesen fejlődött. Negatívum fej- ledensége és belső feszültségei, amelyek következtében veszélybe kerülhet egysége is. Ha gazdasága újra növekedési pályára áll, és tartó­san megteremtődik belső stabilitása is, komoly befolyásra tehet szert (Ausztráliával együttműködve). Ko­moly tényező lehet a nemzetközi politikában az iszlám. A muzulmán kultúrájú országokban a 21. század közepére a Föld lakosságának 30%- a él majd. Nem hagyható figyelmen kívül ez országok katonai erejének növekedése sem (a pakisztáni az el­ső muzulmán atomfegyver). A Kö­zép- és Közel-Kelet jelentősebb isz­lám országai Egyiptom, Irán, Szíria és Szaud-Arábia. Viszont az egész iszlám világ ereje ellenére sem ját­szik lehetőségeihez méltó szerepet a kölcsönös rivalizálás és az egység hiánya miatt. Ezt figyelembe véve, valamint hogy egyik muzulmán or­szág sem olyan erős, hogy uralma alá tudná hajtani a többit, nem való­színű túl nagy változás. Az előbbiek alapján szinte biztosra vehető, hogy a Föld az elkövetkező évszázadban többpólusúvá válik. Erre már volt példa a 19. században, a bécsi kong­resszus után, amikor öt európai or­szágban - Franciaország, Nagy-Bri- tannia, Ausztria (-Magyarország), Poroszország (Németország), Oroszország - dőlt el a vüág sorsa. Több szakember szerint - közéjük tartozik Henry Kissinger is - ez a rendszer ideális a világbéke szem­pontjából, mert ha egy hatalom meg akarja változtatni a status quót, a többi együttesen lép fel elle­ne, és visszaállítja a békét. A 19. századi multipolarizmus azonban bipolaritássá alakult át (Központi Hatalmak-Antant), és kitört az első világháború. Az új bipolaritás kiala­kulásának most is fennáll a veszé­lye, hiszen a jelenlegi szuperhata­lom, az USA érdekei egyre inkább ütközni fognak a legdinamikusab­ban fejlődő, és a legkomolyabb ki­hívó, Kína érdekeivel. Elképzelhe­tő, hogy ötven év múlva egy Washington-Peking szembenállás lesz a nemzetközi rendszer alapja, amelyben a többi pólus felsorako­zik a saját „favoritja” mögé. VISSZHANG A Mária Valéria híd neve (Ad: Tárgytalan az átkeresztelés, Új Szó 2000. január 10.) A Pravda szerkesztőnőjének kér­désére a lap 2000. január 8-ai szá­mában azt mondtam, hogy a Pár­kány és Esztergom között felújí­tandó híd Szlovákia és Magyaror­szág építő jellegű kapcsolatainak bizonyítéka lesz, és így kiérdemel­né a Barátság hídja elnevezést. Ez­zel nem zártam ki más lehetősé­get. Ezért csodálkozom, hogy a ki­jelentés olyan benyomást keltett, mintha kardoskodnám a híd nevé­nek megváltoztatása mellett. Saj­nálom, ha szavaim ezt a hatást keltették. Semmi ilyesmi nem állt szándékomban. Korai a híd nevé­ről vitatkozni, hiszen csak most folynak az építkezés megkezdésé­hez szükséges előkészületek. Az, hogy 56 éve nincsen hidunk, még nem jelenti azt, hogy két év alatt feltétlenül lesz. Tekintettel arra, hogy az ügy szellőztetése a sajtó hasábjain és az elektronikus sajtó­ban is folytatódik, engedtessék meg nekem is, hogy kifejtsem ál­láspontomat, melynek célja rávi­lágítani, miért kell a hídnak név, s ifiiért nem felel meg a Mária Valé­ria elnevezés. Ez bizonyítéka lesz annak, hogy Szlovákia és Magyar- ország, a szlovák és a magyar nép oly sok tragikus félreértés után együttélésének új korszakába lép. Párkány és Esztergom, valamint a két város környékének polgárai, akik - az Orbán Viktor magyar mi­niszterelnök „aláírási népgyűlé­sen” elhangzott szavaival élve - döntő tényezői a híd újraépítésé­nek, elvárják, hogy ez a híd két or­szág alapszerződése teljesítésének és Európába irányuló közös törek­vésének szimbólumává váljon. A hídnak ez az erkölcsi küldetése oly fontos, hogy vissza kell tükröződ­nie a híd nevében is. Ha több mint száz éve elég volt főhercegnőnek lenni ahhoz, hogy a hidat róla el­nevezzék, akkor a mai hosszú ide­je tartó polgári kezdeményezés és a felújításra fordított és fordítan­dó anyagi áldozatok megérdem­lik, hogy elgondolkodjunk egy en­nek megfelelő új néven. A Bárdos Gyula által kifejtett nézet, mely szerint a hídnak már van neve, szerintem kétségbe vonható. A Mária Valéria híd valójában 56 éve nem létezik. Csak pillérei és a két végén maradt szakasz áll, amelynek összértéke a felújítandó híd értékének kb. 35%-a (lásd a pozsonyi Szlovák Műegyetem 1995-ben Agócs professzor úr ál­tal kidolgozott tanulmányát). A költségvetés szerint a híd felújítá­sának költségei 12,95 millió euróra, vagyis 556 millió szlovák koronára rúgnak, tehát a hídma- radványok értéke kb. 195 millió korona. További beruházások is szükségesek, ezek értéke a közös szerződés értelmében 278 mfilió. így a költségvetés összesen 834 millióra kerekedik, és a hídmarad- ványok értéke nem éri el csupán az összérték 25%-át. Ebből követke­zik, hogy az elkészült híd csak ne­gyed részben lehet Mária Valéria hídja, háromnegyed részben Szlo­vákia, Magyarország és Európa kö­zös hídja. A Mária Valéria elneve­zés az akkori magyar kormány gesztusa volt, bizonyítandó a Habsburg-ház iránti hűségét, ami­vel viszont a kortárs szlovákok, de a magyarok és más nemzetiségűek közül is sokan nem értettek egyet. Jozef Slabák, Párkány OLVASÓI LEVÉL Csemadok-évzáró Marcelházán Január közepén tartotta évzáró tag­sági gyűlését a Csemadok marcelházai alapszervezete. Markac Ferenc, az alapszervezet el­nöke beszámolt az elmúlt évben végzett munkáról. Szervezetünk 268 taggal zárta az 1999-es évet, 18 új taggal sikerült gyarapítani a létszámot. Az elnök megköszönte a vezetőség munkáját, majd ismertet­te a hagyományőrző csoport tevé­kenységét. 1971 óta működik a ha­gyományőrző éneklőcsoport és citeraegyüttes Keszegh Béla vezeté­sével. Az elmúlt évben aktívan ki­vették részüket a kultúra terjeszté­séből, 22 fellépésük volt különböző mind szőkébb régiónkban, mind külföldön. A helyi önkormányzat anyagi támogatása nélkül nem va­lósulhattak volna meg fellépéseik. Említést érdemel, hogy az éneklő­csoport és citeraegyüttes elkészítet­te első hangfelvételét, ugyanis egy badacsonyi fellépés alkalmával so­kan keresték zenéjüket, és csodál­koztak, ilyen jó nevű csoportnak még nincs hanghordozója. Szerve­zetünk megünnepelte a Csemadok megalakulásának 50. évfordulóját. Erre az eseményre meghívták azo­kat a tagokat is, akik az elmúlt évti­zedekben részt vettek a kultúra ápolásában. A legaktívabb tagok emléklapot kaptak. A polgármester úr ígéretet tett, hogy azok a társa­dalmi szervezetek, amelyek aktívan működnek - köztük a Csemadok helyi szervezete - a továbbiakban is számíthatnak a községi hivatal és az önkormányzat támogatására. Beszédében elmondta, a vezetőség kitűzött feladatai között szerepel a fiatalság aktív beszervezése, és egy színjátszókör megalakítása, a marcelházi alapszervezet Most nem az indulatok, hanem az SNS sasmadara ragadta el Vladimír Meciart (TA SR-felvétel'

Next

/
Thumbnails
Contents