Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-19 / 14. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 19. Agrárkörkép III A gyümölcs- és zöldségtermesztésben a közös értékesítési és forgalmazási szövetkezetek jelentik a biztonságot Társulásokra van szükség ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A zöldség- és gyü­mölcstermesztésben a dél-szlovákiai ter- (j melók gazdag ta- pasztalatokkal és ha­gyományokkal ren­delkeznek. A termelés színvonala elért egy bizonyos szintet, így a mennyiség és minőség terén már vannak komoly eredményeink. Nem mondható megfelelőnek vi­szont a termelés összehangolása és tervezése, a piackutatás és -felmé­rés színvonala, a szakmai tájékoz­tatás szintje. Az ágazat helyzetéről és a jövőbeni kilátásokról Miklós Gábor kertészmérnökkel beszél­gettünk. A hazai termelők számára a zöld­ség- és gyümölcspiac az egyik legbizonytalanabb és legkiszá­míthatatlanabb terület az ága­zatban. Mi ennek az oka? Bizonyított tény, hogy a nálunk Az EU-ból érkező tá­mogatások felhaszná­lására is általában csak ilyen szervezete­ket tekintenek part­nernek. megtermelt zöldség és gyümölcs mind küllemüeg, mind pedig bel- tartalmi értékek szerint kitűnő mi­nőségű - ami nem mindig mondha­tó el a dekoratív csomagolású kül­földi árukról - így a termelők szá­mára jelentős jövedelmet biztosít­hatna. A gondok az értékesítéssel kezdődnek. Az áru általában hosz- szú kereskedelmi láncon keresztül jut el a fogyasztóhoz, így az árrés meghatározó része az áruforgal­mazás útvesztőiben „vész el”. A ter­melő sok esetben a magas árak el­lenére is nehezen jut hozzá a pén­zéhez, mivel a kereskedők nem szí­vesen körnek szerződést, és a koc­kázatot is inkább a termelőkre hagyják. A piaci viszonyok ingado­zásai, kereslet-kínálat alakulása miatt a termelők jövedelme ala­csony, gyakran bizonytalan, s ez természetesen visszahat a termelés szintjére, ami következésképpen a piaci egyensúly megbomlásához vezet. A felvázolt gondokra mi lehet a megoldás? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a termelők szá­mára ezen a téren is beinduljon egy kedvező folyamat? Először is nyugodtan meríthetünk a múltból, őseink tapasztalataiból. Csak egy példát említek: már egy több, mint 90 évvel ezelőtt kiadott szakkönyv is arra bíztatja a terme­lőket, hogy a biztonságos áruérté­kesítés céljából szövetkezzenek ér­tékesítő társulásokba, szervezetek­be. Ha megnézzük a fejlett kerté­szettel és gyümölcstermesztéssel rendelkező országok termelőit, azt látjuk, hogy azok a termékeiket sa­ját értékesítési szervezeteik révén juttatják el a fogyasztókhoz. Ezek­nek a társulásoknak a régebbi idők­ben nálunk is voltak hagyománya­ik, az elmúlt évtizedekben azonban sikerült őket „ügyesen” likvidálni. Szerencsére, a helyzetet felismerve a tárcavezetés az agrárkamarával együttműködve ma már az Európai Unió ajánlásai értelmében is ter­melési és értékesítési társulások létrehozását ajánlja. Mi lenne a konkrét célja ezeknek a társulásoknak? Biztosítaná a termelés és a fogyasz­tás összehangolását a mennyiség és a minőség szempontjából egy­A társulásoknak elkép­zelésem szerint non­profit jellegűeknek kellene lenniük. aránt. A szállítások megfelelő kon­centrációjával megvalósítaná a pi­acra jutás feltételeit, csökkentené a termelési költségeket, stabilizálná a fogyasztói árakat. Nem beszélve arról, hogy a környezetkímélő technológiai eljárások bevezetésé­hez is megfelelő feltételeket terem­tene. Milyen alapelvek szerint működ­ne egy-egy ilyen társulás? A társulásoknak elképzelésem sze­rint non-profit jellegűeknek kelle­ne lenniük, tehát önmaguk számá­ra nem képeznének hasznot. Működésüket a tagok által jóváha­gyott alapszabály biztosítan, amelynek figyelembe kellene ven­nie egy-egy régió természeti-ter­mesztési adottságait, a felolgozási és értékesítési lehetőségeket. A tár­sulás minimális éves árubevétele 20 millió koronát tenne ki. Csak a zöldség- és gyümölcster­melők lehetnének tagjai egy-egy ilyen társulásnak? Természetesen nemcsak előttük, hanem a feldolgozók, pénzintéz­mények, biztosítók, különböző szolgáltatók, vegyszer- és műtrá­gyagyártók előtt is nyitva állnak az ajtók. Ezzel elérhető lenne, hogy egyrészt a társulás által jó­váhagyott termelési programja alapján a vető- és ültetőanyag, a vegyszerek és gépek, valamint berendezések nagybani beszer­zése révén csökkenjenek a ter­melési költségek, másrészt ko­moly szakmai felügyeletet és ta­nácsadást is biztosítana az egyes termelőknek, beleértve a nö­vényvédelmet és a talajerőgaz­dálkodást. Természetesen a sike­res értékesítéshez szükség van az áru megfelelő kiszerelésére, azaz piaci előkészítésére is. Ehhez el­engedhetetlen a hűtőtárolási ka­pacitás, az osztályozó gépsorok és csomagoló berendezések meg­léte. A piaci áru csomagolása egységes, lenne, a kartonokon rajta lenne a társulás védjegye és a termelő neve. Honnét lenne minderre pénz? A társulás működéséhez szüksé­ges pénzeszközöket az alapsza­bály rögzítené, az induláshoz mi­nisztériumi támogatás is igényel­hető. Hozzá kell tenni, hogy az EU-ból érkező támogatások fel- használására is általában csak ilyen szervezeteket tekintenek partnernek. Én mindenesetre bí­zom abban, hogy a termelőket si­kerül rábírni az önkéntes társulás­ra, és sikerül kihasználni az e célra adott támogatásokat, hogy ezzel is tempóelőnyhöz jussunk azokkal szemben, akik még ódzkodnak az új megoldásoktól, (tszl) A Nyárasdi Mezőgazdasági Szövetkezet kertészete felhívja a zöldségtermelők figyelmét, hogy palántarendeléseket vesz fel: it korai hajtatott zöldségpalántákra it korai káposztafélékre it egyéb szabadföldi palántákra Január 31-ig a tavalyi árakon! Érdeklődni a 0709/952 184-es telefonszámon lehet. VK-44- Scotts műtrágyaféleségek- Herku Plast palántanevelő tálcák- Soparco cserepek és tartozékok- Dosatron tápoldatozó- virágpalánták - gerbera, krizantém, szegfű- Rischel francia fóliasátrak és tartozékok- Stender tőzegféleségek Vi Katalógus és árjegyzék: Hydrosteel spol. s r.o. 925 82 Tesedíkovo 734, Tel./fax: 0706 779 52 98, mobil: 0905/594 591. PD OKOÖ - SOKOLEC SYSTÉMY 930 28 Okoc tel.: 0709/555 34 69 fax: 0709/555 82 02 Mezőgazdasági Szövetkezet Ekecs - Szakállas Kukorica- és Napraforgó Termesztési Rendszerének ajánlata Vetőmagok forgalmazása (PIONEER, LIMAGRAIN, BÁCSALMÁS, NOVARTIS, SEMPOL, RUSTICA, SAATBAU LINZ, MONSANTO) » Növényvédőszerek forgalmazása (BASF, ZENECA, AgrEvo, DUPONT, NITROKÉMIA 2000, UNIROYAL, CYANAMID, RHÖNE-POULENC, MAKHTESHIM AGAN, SANACHEM) PEDROTTI terményszárítók eladása Érdeklődni lehet: tel.: 0709/555 3469 fax: 0709/555 8202 SEMPOL Holding a.s., Trstinská 3, 918 44 Trnava tel.: 0805/551 54 51-5, 551 54 57, fax: 0805/551 54 50 Tavaszi vetéshez 2000-ben kiváló árakon kínálunk tavaszi árpa, borsó, kukorica, zab, köles, takarmányborsó, tavaszi bükköny, lóbab, szudáni fű, lóhere, lucerna és fűkeverékek vetőmagjait. Tavaszi árpa: RUBIN, JUBILANT, KOMPAKT, S LAD KO, AKCENT, ATRIBUT, PERÚN, TOLAR, PROGRES, KOSÁN, VLADAN fajták. Tavaszi búza: SAXANA fajta. Zab: ZVOLEN fajta. Köles: UNIKUM fajta. Borsó: OLIVÍN, KOMET, MENHIR, ADEPT, JANTÁR fajták. Takarmányborsó: RHEA, SÍRIUS fajták. Közönséges lóbab: BROK fajta. Tavaszi bükköny: FATIMA fajta. Szudáni cirok: HYSO 2 fajta. Vetési lucerna: EUROPE fajta. Mezei lóhere: CHLUMECKY fajta. A tavaszi árpából certifikált vetőmagot kínálunk azoknak a termesztőknek, akik a HEINEKEN Slovensko s.r.o. Hurbanovo számára szerződésre sörárpát szállítanak. Tavaszi árpa vetőmagot kínálunk a saját földeken termesztett, ún. farmer vetőma­gok termelésére 2000-ben és biztosítjuk a termesztőterületek ellenőrzését a vege­táció ideje alatt, egyúttal a vetőmag tisztítását és csávázását is elvégezzük üze­meinkben. Úgyszintén vállaljuk az 1999-es termésből származó árpa vetőmagjának tisztítását. A vetőmagot megvásárolhatja a következő üzemeinkben, ahol biztosítjuk a vetőmag tisztítását és csávázását is: Dolny Stál, okr. D. Streda, tel.: 0709/559 01 08 Bajka, okr. Levice, tel.: 0811/938 128 Luzianky, okr. Nitra, tel.: 087/778 34 22 Trnava-Prílohy, tel.: 0805/551 16 12 Vk si

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents