Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-19 / 14. szám, szerda
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 19. NYERSANYAGPIACOK Drágult a búza Jelentősen emelkedett a kukorica, a búza és a szója ára arra a hírre, hogy az USA mezőgazda- sági minisztériuma módosította becslését. E szerint mindhárom termékből kevesebb termett tavaly. Chicagóban tavaly nyár óta a legmagasabb szintre nőtt a kukorica ára a határidős piacon. Az USA mezőgazdasági minisztériuma szerint 1999-ben a vártnál 100 millió bushellel (1 bushel = 36,351iter) kisebbre rúg a kukoricatermés, miközben az elemzők kis növekedésre számítottak. A minisztérium a tavalyi kukoricatermés végső számait 9,437 milliárd bushelre tette a korábbi 9,537 milliárd helyett. Nőtt a búza ára is, miután az USA-ban 28 év óta legalacsonyabb szintre csökkent a vetésterület. Az utóbbi évek alacsony árai miatt ugyanis az amerikai farmerek más termények felé fordultak. Ugyanez vonatkozik a szójára is, itt az 1999. évi termés becslését 30 millió bushellel, 2,643 milliárd- ra mérsékelte a minisztérium. A múlt héten Chicagóban közel 5 dollárral drágult a márciusi szállítású búza tonnája, miután híre elterjedt, hogy a következő 30-90 napban a szokásosnál melegebb és szárazabb idő várható az USA fő vetésterületein. A dél amerikai termést fenyegető forróság hírére a hasonló jegyzésű szójabab és kukorica ellenértéke is markánsan erősödött. (VG) AGRÁRMORZSÁK Génkezelt kukorica Washington. Az amerikai kormányzat hétfőn kiadott szabályozása szerint az USA legtöbb térségében a termőterület legalább 20 %-án hagyományos kukoricát kell vetni, és a terület 50%-án kell hagyományos kukoricát vetni, ha gyapotföldek is vannak a vidéken. Az intézkedéssel meg akatják akadályozni, nehogy a kártékony rovarok ellenállást fejleszthessenek ki a génkezelt kukorica rájuk veszélyes mérgező anyagai ellen. Tavaly az USA-ban termesztett kukorica 30%-a génkezelt volt. (MTI) Orosz gabonaigény Moszkva. Félmillió tonna az oroszok gyors gabonasegély-igénye Washingtontól és a jövő héten erről kétoldalú tárgyalás, esedeg megállapodás aláírása is várható. Az orosz kormányzat még dolgozik a gabonasegély elosztásának tervén. A teljes orosz igény 5 miihó tonna gabonáról szólt, ebben azonban szerepelt 1,5 millió tonna takarmánybúza, és több tízezer tonna vetőmag is. (MTI) Felfüggesztett vámháború Varsó. Január 24-től vámmentesen lehet bevinni Lengyelországba 115 ezer tonna magyar kukoricát. A lengyel kormány keddi ülésén tárgyalja az erre vonatkozó tervezetet. Cserébe a magyarok csökkentik a lengyel burgonya, a kukoricapehely, a cukor és a burgonyaliszt vámját. A115 ezer tonnás magyar kukoricakontingens bevezetése a két ország közötti vámviszály rendezésének kezdetét jelenti, amely a kukoricaviszállyal kezdődött. A magyar fél 30 millió dollárra, a lengyel 5 millió dohárra becsüli a vámháborúból származó veszteségeit. Továbbra is vita van a magyar búza és hús vámtétele miatt. Budapest ezek csökkentését követeli, Varsó ebbe nem akar belemenni. Januártól vámmentes kontingens keretében be lehet hozni Lengyelországba 3 ezer tonna magyar paradicsom- sűrítményt. (MTI) Agrárdotációk elosztása Pozsony. Az idén nem változik jelentősen a mezőgazdasági dotációk rendszere. Pavel Koncos miniszter lapunk kérdésére kijelentette: a termőföld után járó dotációk a tavalyi 3,5 milliárd helyett az idén 3,3 milliárd koronára csökkennek. A célirányos dotációkat ihetően 1,3 milliárd koronát szán a szaktárca a növénytermesztés, egyebek között a cukorrépa és a burgonyatermesztés támogatására. További 1,2 milliárdot irányozott elő az állattenyésztés és a tejtermelés támogatására, 925 millió korona jutna a beruházásokra, 100 millió korona az ökológiai projektekre, a maradék 40 millió koronát pedig a hitelek bonifíkálására használják fel. (g) Vita az állatállományról Budapest. Tavaly decemberben az évszázad legalacsonyabb szarvasmarha-állományát regisztrálta a magyar statisztika, a sertés- állomány pedig - bár az év végi létszám 1993 óta tavaly volt a legmagasabb-az 1997. december óta tartó emelkedést követően tavaly a második felévben félmillióval csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal adatait a magyar agrártárca vitatja. Szerinte a sertésállomány valójában bővült. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet pedig 20 ezerrel több szarvasmarhát tart nyilván és ezt az adatot támasztják alá a Tej Terméktanács adatai is. (NG) Franz Fischler: a majdani uniós tagok kezdetben nem számíthatnak a közvetlen jövedelemtámogatásokra Módosul az EU agrártámogatása Az uniós agrártermelők is harcolnak a támogatásokért. Egyetlen euróról sem mondanának le a keletiek javára (Archívumi felvétel) Brüsszel. Az Európai Unió brüsszeli bizottságának agrárpolitikáért felelős tagja, Franz Fischler első ízben jelentette ki, hogy a majdani új tagállamok kezdetben nem számíthatnak a közvetlen jövedelemtámogatásokra, s az uniónak gondolkodnia kell az átmeneti időszak meghatározásán. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Franz Fischler a berlini Zöld Hét megnyitását követő sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy a jelenleg csatlakozásra váró országok az Európai Unióba való beléptük után még néhány évre kimaradnának a közös agrárpolitika (CAP) közvetlen jövedelemtámogató rendszeréből. Azaz az unió nem hajlik arra, hogy az új tagok mezőgazdaságának megadja mindazon támogatásokat, amelyeket a jelenlegi tagországok élveznek. Az EU adófizetői eddig is sokallották az agráriumra fordított támogatási összegeket. A közös agrárpolitika sokak szerint nem hatékony, bürokratikus és újratermeli a piaci zavarokat. A CAP reformját számos ország szorgalmazza, mások viszont ragaszkodnak az eddigi pénzekhez. Ezért sem valószínű, hogy az uniós gazdák egyetlen euróról is lemondanának a keletiek javára. Az osztrák bizottsági tag Berlinben azzal érvelt, hogy a közvetlen jövedelempótló támogatások odaítélése következtében a társult országokban lelassulnának a létfontosságú szerkezeti reformok. Ezen túlmenően a gazdasági-szociálpolitikai rendszert is megingatná, ha a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme hirtelen az ipari bérek duplájára emelkedne. Fischler Lengyelországot hozta fel példának. Gregor Kreuzhuber, a főbiztos szóvivője a CTK hírügynökségnek nyilatkozva ugyanakkor nem zárta ki, hogy a társult országokat esetleg külön elbírálásban részesítik, azaz figyelembe veszik az adott ország mezőgazdaságának adottságait, felkészülési szintjét, s az egyik ország esetleg hamarabb kapja meg a közvetlen támogatásokat, mint a másik. Beismerte ugyanakkor hogy a 2006-ig szóló uniós költségvetés nem számol azzal, hogy az új tagok a csatlakozás első pillanatától minden támogatást megkapnának. Fischler szerint nincs szó arról, hogy „örökre megvonnák” az új tagoktól a támogatásokat, de jelentékeny átmeneti időszakra mindenképpen szükség lesz”. Szóvivője szavai szerint végleges döntés az unióban még nem született, Brüsszelben is csak most gondolkodnak a pénzek „lehető leghatékonyabb” felhasználásáról. Ebből kifolyólag nem tudott válaszolni arra, vajon meddig tartana az átmeneti időszak, illetve ebben az időszakban milyen pénzösz- szeget kapnak, kaphatnak majd az új tagoknak az uniótól. Az átmenet nehézségeit enyhíti majd többek közt a szerkezetátalakítási és vidék- fejlesztési program. Franz Fischler szavai élénk visszhangot váltottak ki a társult országok agrárszakértői között. Az első csoportba tartozó országok főtárgyalói és agrárönkormányzatai már több alkalommal kinyilvánították, hogy a csatlakozás első napjától teljes jogú tagok kívánnak lenni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi EU- tagokkal egyenlő elbánást kémek, minden jogot és kötelezettséget beleértve. Jan Fend cseh földművelésügyi miniszter Fischler szavaira reagálva rámutatott arra, hogy a társult országokban az agrárárak gyorsan uniós szintre emelkednek. „Hosszútávon tehát elképzelhetetlen, hogy az EU-ban egymás mellett olyan mezőgazdászok létezzenek, akik kapnak kompenzációt és olyanok, akik nem részesülnek ilyen támogatásban. Ez ugyanis nem minősülhet teljes jogú csatlakozásnak, minek következtében jelentősen változtatni kellene az adott országok agrárpolitikáján.” Pavel Koncos földművelésügyi miniszter, aki szintén részt vett az említett berlini szakvásáron, hétfői sajtótájékoztatóján mindössze annyit jegyzett meg a főbiztos kijelentése kapcsán, hogy „Szlovákiának ismételten elemeznie kell a felzárkózásra és a csatlakozásra vonatkozó uniós anyagokat, s amennyiben nem lesznek kompenzádók, úgy Szlovákiának az agrárkereskedelem liberalizálása terén kell derogádót, azaz átmeneti időszakot kérnie”. E tekintetben tehát Szlovákiának új tárgyalásokat kell kezdeményeznie az unióval - szögezte le a szlovák földművelésügyi miniszter. A szaksajtó becslése szerint várhatóan csak májusban derül majd ki, hogy az unió minden újonnan csatlakozóra kiterjesztené-e a jövedelemtámogatások elhalasztását, illetve hogy mindegyik tagjelölt esetében azonos ideig tartaná-e azt fenn. Az EU ugyanis várhatólag ekkor adja át tárgyalási pozícióját az első körben csatlakozni kívánó országoknak. Az Agenda 2000 reformcsomag keretében kidolgozott és elfogadott új közös agrárpolitika a korábbi ártámogatási rendszer helyett a közvetlen jövedelemtámogatást helyezi előtérbe. A 2006-ig érvényes új irányelvek az EU agrártermékek vi- lágpiatí versenyhelyzetét kívánják javítani. (NG, CTK, ga) EU: Az élelmiszerek minőségének garantálása érdekében Élelmiszer-ellenőrzési Főhatóság alakul Tovább szigorítják az uniós normákat mti-hIr Brüsszel. Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett be az élelmiszerek minőségének és megbízhatóságának javítására, valamint az egészségkárosító hatások lehető legnagyobb arányú megelőzésére. Az EU-ban az egészségügy és az élelmiszerek minőségének garantálása az emberi egészségre is veszélyesnek tartott marhakor ügye, majd a dioxinválság nyomán az első számú célkitűzések közé lépett elő. A marhakor - a szarvasmarhák agyvelejének szivacsos és fertőző megbetegedése - az EU-tagállamok között legnagyobb mértékben Nagy- Britanniában pusztított, és a politika figyelmét akkor vonta magára, amikor szakértői vélemények nem zárták ki, hogy a betegség emberre is átterjedhet, és ugyancsak halálos Creutzfeldt-Jakob kórt okozhat. A dioxinmérgezés tavaly Belgiumban ütötte fel fejét tömeges méretekben. Az országban május végén elrendelték a csirke-, disznó- és marhaállomány, illetve -készítmények részleges vagy teljes árusítási tilalmát és megsemmisítési kötelezettségét. Az említett ügyek hatására a brüsszeli bizottság fontosnak tartja, hogy visszaállítsák a lakosság bizalmát az EU-ban készített élelmiszerek iránt. A javaslatok között szerepel a nemzetek fölötti uniós törvénykezés szigorítása, a felelősség eddiginél alaposabb tisztázása az élelmiszerek minőségének terén, illetve a lakosság tájékoztatásának javítása is. A legfontosabb kezdeményezésnek David Byrne, a fogyasztóvédelemért felelős bizottsági tag az uniós Élelmiszer-ellenőrzési Főhatóság megalakítását tartják. Ez a testület lenne felelős az élelmiszertermékek minőségi normáinak magas szintű teljesítéséért. A bizottsági javaslatokat az EU 15 tagállamának még jóvá kell hagynia. Ez azonban aligha fog nehézségekbe ütközni, hiszen a a tagországok vezetői egy hónappal ezelőtt maguk is állást foglaltak a hatóság felállításának szükségessége mellett. Zepter-Shop a belváros kellős közepén Negatív visszhangra talált a Heineken-fúziója Sörgyártók harca „Pozsony világváros lett” ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Most már Pozsony a világvárosok közé tartozik - legalábbis ezt állítja Filip Zepter, akinek neve ismerősen csenghet. Ő az, akinek a vezetékneve márkanév lett. A vásárlók a Zepter International cég termékei közül elsősorban az edényeket ismerhetik, de a cég korántsem csak ezzel foglalkozik. Ha pontosan akarnánk jellemezni munkáját: a Zepter márkanév mögött ma már rengeteg egészséges életmódot és táplálkozást támogató termék bújik meg. A Zepter volt az, amelyik kitalálta a VacSy márkanévvel jelzett vákumtechnológiás élelmiszer-tárolást. A Beauty-program az egészséges, természetes a- lapanyagú kozmetikumokra összpontosít, de megjelent az első Zepter által előállított elektronikai termék is, az ionizált fényt kibocsátó Bioptron-lámpa. Pozsonyban azután nyílt meg tavaly év végén a Zepter-Shop, hogy az országban százmilliós forgalmat bonyolít a vállalat és csak a jövedelemadója megközelíti a 13 millió koronát. Chicago, Párizs, New-York, Zürich után már Pozsony is világváros - állítja maga a tulajdonos, aki nagy örömmel vette tudomásul, hogy termékei iránt nagy az érdeklődés, (ú) ÚJ SZÓ-FELpOLGöZÁS Pozsony. A szlovákiai sörgyárak többsége negatívan értékeli, hogy a Heineken Slovakia tőkerészesedést szerzett a KK Company Martiner és a Gemer sörgyárakban, amivel az új csoport 37 százalékos piaci részesedéshez juthat Szovákiában. Egyes elemzések szerint azonban az A- ranyfácán, a Corgon, a Martiner és a Gemer teljes kapacitáskihasználtsága mellett részesedésük a 60%-ot is megközelítheti. A tapolcsányi Topvar sörgyár vezérigazgatója, Peter Vendelül a Pravda napilapnak adott nyilatkozatában elmondta, a Heineken lépését követően a piacot egy olyan erős csoport uralja majd, a- melyhez az összes többi sörgyárnak is alkalmazkodnia kell majd. Ha a Monopolellenes Hivatal elfogadja az egyesülést, akkor szerinte további egyeztetések után, bírósághoz fordulnak az üggyel kapcsolatban. A Topvar vezérigazgatója szerint i- gyekezetük nem számít különlegesnek, Spanyolországban például a Heinekennek a 41 százalékos piaci részesedés elérése után két vagy három sörgyárat is el kellett adnia. A versenyhivatal ígérete szerint január 21-ig nyilvánosságra hozza az üggyel kapcsolatos állásfoglalását, hivatalos döntésre pedig legkésőbb 3 hónap múlva kerülhet sor. (P) A földművelésügyi tárca szigorítja a dotációk kifizetését Évente 110 milliárd ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A szlovákiai lakosság 110 müliárd koronát költ évente élelmiszerre, miközben az összeg közel egynegyedét - 31 müliárd koronát -, külföldi élelmiszerek vásárlására fordítottuk. Pavel Koncos földművelésügyi miniszter hétfői évnyitó sajtótájékoztatóján leszögezte: ha Németországban a mezőgazdaság és élelmiszeripar a harmadik legjelentősebb ágazat lehet, akkor Szlovákiának nincs oka arra, hogy csökkentse a mezőgazdaság támogatását. Ennek szellemében a tárca a jövőben kiemelkedő figyelmet kíván szentelni a fejlesztési programoknak. A tárca az idén veti papírra az új, 2001-től érvényes dotációs szabályokat. Az idén a kifizetéseket szigorítják, mégpedig olyan értelemben, hogy a termelőknek március végéig a dotációk 25%-át fizetik ki. Az összeg további 25 százaléka a valóban bevetett területek felmérése után, a maradék 50 százalék pedig a gazdasági év kiértékelése után kerül megtérítésre. Az állami pénzekkel való visszaélés megakadályozása érdekében az ún. szisztematikus dotációkban csak azon termelők részesülhetnek, akik birtokolják s nem bérlik az állóeszközöket, azaz az épületeket, földet és az állatokat - szögezte le a miniszter, (gyor)
