Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-18 / 13. szám, kedd
Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 18. Több mint 100 milliárdos gyógyszeripari vállalatóriás Átalakuló kelet-európai gazdaságok - Az államszocializmus elsősorban gazdaságilag vált működésképtelenné Ismét fantasztikus fúzió Szabadság és jólét reményében Csehország nehézipari vállalatai még mindig a szerkezetátalakítás nehézségeivel küszködnek, a vítkovicei vasműben például 12 ezer alkalmazott legutóbb fizetés nélkül maradt (Illusztrációs felvétel) MTI-TUDÓSÍTÁS London. A brit Glaxo Wellcome és a SmithKline Beecham gyógyszer- gyár bejelentette egyesülését. A körülbelül 114 milliárd font piaci értékű új vállalatóriás szokásos üzletből származó forgalma körülbelül 15 milliárd font lesz évente, és ez a világ gyógyszerpiacának 7,3 százaléka. A csoport székhelye London lesz, de alapjában az E- gyesült Államokból fogják irányítani. A közös cég 58,7 százaléka lesz a Glaxo részvényeseié, 41,25 százaléka a SmithKline részvényeseié. Az ügylet lezárásától - reményük szerint idén nyártól - számított harmadik évtől évi 1 milliárd font megtakarítás várható adózás előtt, és ebből 250 millió fontot visszaforgatnak a kutatásba és a fejlesztésbe. A többi 750 millió forrása az adminisztrációs, a gyártó és az értékesítési átfedések csökentése lesz. Jelenleg a két cég termékskálája jól kiegészíti egymást, főleg az asztma, a cukorbetegség, az AIDS és a depresszió elleni hatóanyagokból. Tíz év telt el az államszocialista rendszerek összeomlása óta Közép- és Kelet-Euró- pában. A Figyelő gazdasági hetilap ennek alkalmából összeállítást közölt a térség országainak jelenlegi gazdasági helyzetéről. A lap megállapításait kivonatosan ismertetjük. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szovjet rendszer bukása 1989- ben épp olyan meghökkentő volt, mmt egykoron létrejötte. A keleti blokk lakóinak százmilliói újdonsült szabadságuk mellé jólétet reméltek, ami azonban csak kévésüknek adatott meg. így ha ma egy monstre népszavazáson választás elé állítanák az egykori szocialista országok lakóit, akarják-e a szovjet hatalom hosszú évtizedei alatt megszokott rendszer leváltását, a végeredmény fölöttébb kétséges lenne. Az államszocializmus ugyanis gazdaságilag vált működésképtelenné, s nem szociálpszi- chológiailag. A gazdasági csőd máig ható következményei pedig paradox módon épp annak a rendszernek az emlékét szépítik, amely azt előállította. A csőd persze szerencsés esetekben az újrakezdés lehetőségét is jelenti: jobb, hatékonyabb és olykor emberibb modellek kialakításának lehetőségét. A gazdasági és politikai átalakulásban lévő országokban alapvetően ilyen irányban haladtak az események. Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország lakói ma európaiabb- nak mondhatják magukat, mint az 1989-90-es fordulatot megelőző évtizedekben, azonban az élenjáró reformországok közt is jelentős különbségeket fedezhetünk fel. Az 1998-ban recesszióba került cseh gazdaságot például tavaly lassú szerkezetváltás, enyhe visz- szaesés, szerény belső kereslet és alacsony infláció jellemezte. Mindazonáltal konjunkturális pozíciója 1999-ben javult, mivel a bruttó hazai össztermék (GDP) az 1998-as 2,7 százalékos visszaesés után már csak 0,5 százalékkal csökkent. Az idén pedig várhatóan megindul a gazdaság lassú növekedése: 2000- ben a bruttó hazai termék 1,4 százalékos bővülésére lehet számítani. Ugyanakkor 5 százalék közelébe emelkedhet az amúgy imponálóan alacsony, az előzetes adatok alapján 2 százalék alatti 1999-es infláció. Elemzők szerint mindazonáltal kérdéses, hogy a cseh gazdaság fellendülése a jelenlegi strukturális viszonyok között mennyire lehet tartós. Egyrészt az élénkülés egyelőre nem érinti a beruházásokat, másrészt a termelékenységtől elszakadó reálbér-alakulás középtávon kedvezőtlen hatást gyakorolhat a vállalatok jövedelmezőségére. A továbbra is szerkezeti problémákkal küszködő országban a kiutat így csak a vállalati szektor átalakítása és a hatékonyságot javító tőkebevonások jelenthetik. Más a helyzet az elnökválasztás előtt álló Lengyelországban, ahol a GDP tavalyi 3,5 százalékos emelkedése után 2000-ben 5 százalék feletti növekedés várható. Ezzel az értékkel Lengyelország valameny- nyi régiós reformországot maga mögé utasít. Emellett a fő külkereskedelmi partnereknél - különösen Németországban - várhatóan javuló konjunktúra jótékonyan befolyásolja a lengyel export feltételeit, amely 12 százalékkal emelkedhet az idén. Ezzel párhuzamoKérdéses, hogy a cseh gazdaság fellendülése mennyire tartós. san azonban nőnek az importkiadások is, mégpedig mintegy 8 százalékkal. így a tavalyi, 14 milliárd dolláros kereskedelmi hiány valószínűleg idén sem csökken. Folyó fizetési mérlegét azonban 1999-ben és 2000-ben várhatóan egyaránt 8 milliárd dollár körüli működőtőke-beáramlás javítja. Az idei költségvetés 7,2 százalékos inflációval számol, egyes szakértők szerint azonban az árak akár 8,0-8,5 százalékkal is emelkedhetnek az autóra, cigarettára és alkoholra kivetett többletadók miatt. A költségvetési deficit a kormányzati szervek szerint mintegy 650 millió dollárral emelkedik, vagyis majdnem annyival, amennyivel az egyre súlyosabb pénzügyi helyzetben lévő társadalombiztosítási az alapnak szánt támogatás mértéke nő. A hiányt feltehetően privatizációs bevételekből szándékoznak bepótolni, azokból pedig bőven jut mostanában Lengyelországnak. A magánosítás szempontjából már a tavalyi év is kiemelkedőnek számított, hiszen a bevételek elérték a 3,1 milliárd dollárt, idén pedig még ambiciózusabbak a kormány tervei, hiszen több mint 4 milliárd dollárnyi privatizációs bevételt irányzott elő, aminek jó része az energiaszektor és az állami tulajdonú szeszipari vállalatok eladásából származhat. Ami visszafogja a regionális összevetésben még így is kimagasló gazdasági növekedést: továbbra is az állami túlsúly érvényesül a gazdasági élet több területén. Ezek közé tartozik a szénbányászat, amely tavaly 800 millió dollárnyi veszteséget termelt. A bányabezárások és a kitermelés, illetve a foglalkoztatás csökkentése azonban egyelőre várat magára, ami a komoly társadalmi ellenállással magyarázható. A régió leggazdagabb országa, Szlovénia stagnáló ipari termelése ellenére elfogadható gazdasági teljesítményt nyújtott 1999-ben is. Figyelembe véve a koszovói háborúnak a tőkét és a turistákat elriasztó hatását, a GDP 3,5 százalékos növekedése elégedettségre adhat okot, miközben az infláció mértéke nem haladta meg a 6 százalékot, hála a viszonylag szerény béremelkedésnek. A pénzromlás alacsony üteme különösen annak fényében érdemel elismerést, hogy júliusban 19 százalékos hozzáadottérték-adót vezettek be. Az ipari termelés ezzel egyidőben csökkenésnek indult, ám az évvégére a regenerálódás jelei mutatkoztak. A jóléti rendszerek Szovéniában is reformra szorulnak: a férfiak korábbi 58 éves, a nők 53 éves nyugdíjkorhatárát a múlt év végén egységesen 65 évre emelték. A múlt év első felében ugyanakkor csökkent a szlovén kivitel értéke, amiben szerepe van az exportot generáló külföldi befektetések hiányának is. Becslések szerint tavaly mindössze 100 millió dollár körüli külföldi tőke áramlott az országba, jóval kevesebb az egy évvel korábbi Lengyelország valamennyi reformországot maga mögé utasít. értéknél, amikor a Goodyear abroncsgyártó részesedést szerzett az egyik legnagyobb szlovén vállalatban, a kranji Savában. A visszafogott külföldi érdeklődés fő oka, hogy a külföldi tőkével szemben hagyományosan elzárkózott a szlovén gazdaságirányítás. A Jugoszláviától csupán szerény adósságállományt öröklő országban ugyanis sokáig úgy tűnt, a külföldi befektetésekre egyszerűen nincs szükség. A helyzet változását jelzi azonban, hogy tavaly februárban több ponton könnyítették a külföldi tőketulajdonosok mozgását a szlovén pénz- és tőkepiacon, az egy évvel azelőtt elfogadott hitelintézeti törvény értelmében pedig a külföldi bankok számára megnyílt a fióknyitás lehetősége, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elégedetlen a Mannesmann Düsseldorf. A Mannesmann AG arra sürgette részvényeseit, ne fogadják el a Vodafone Airtouch vásárlási ajánlatát, mivel a Mannesmann által nemrégiben megvett Orange eladása túl költséges és kockázatos. A vállalat hivatalos védekező nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Vodafone ajánlata nem megfelelő, nem tartalmaz elég felárat és nagyobb kockázatot rejt a részvényesek számára. A Mannesmann részvényei most 350 eurón állnak, miközben a Vodafone kizárólag részvénycserés ajánlata 258 eurót ér. (MTI) Árleszállítás az Oracle-nál Pozsony. „Az egyetlen ok, ami eddig elriasztotta a vásárlókat az Oracle8i databázistól, a termék viszonylag magas ára volt” - hangzott el az Oracle minapi tájékoztatóján. A cég - követve az internet-kereskedelem irányvonalát - most árváltozás mellett döntött: január elsejétől 40 százalékkal csökkentette az Oracle8i standard verziójának árát. Nem titok, hogy nem számítanak forgalomkieséssel. Sőt, azáltal, hogy több felhasználó számára válik majd hozzáférhetővé, nagyobb bevételt várnak, hiszen az Oracle nagy múltú, az elismert amerikai Informa- tionWeek magazin az év terméke címet adományozta az említett adatbázisnak, (szge) A közszolgálati média tartozása Pozsony. A Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió hozzávetőleg 600 millió koronával tartozik a távközlésieknek. A Szlovák Távközlési Vállalat rádiókommunikációs üzemének követelése a közszolgálati médiákkal szemben nem befolyásolja a távközlési vállalat értékét a privatizáció során - nyilatkozta Jozef Macej- ko közlekedési miniszter. Szerinte a rádiókommunikációs vállalat és a közszolgálati médiák közti viszony standard üzleti viszonynak számít, így a kereskedelmi médiák számára rendkívül rossz példát mutatnának azzal, ha tartozásaikat nem fizetnék ki. (mi) Bizonytalan gyorsvasút Berlin. A német közlekedési miniszter bízik benne, hogy Németországban megvalósítható a jövő közlekedési eszközének beharangozott mágnesvasút, a Transrapid. Reinhard Klimmt nyilatkozatával megkontrázta a német vasúttársaság új főnökének korábbi bejelentését, miszerint a társaság illuzórikusnak tartja a Hamburg - Berlin között tervezett mágnesvasút megvalósítását, szerinte a 12 milliárd márkás mágnesvasút helyett a # jelenlegi pályatest negyedannyiba kerülő korszerűsítésével is jelentősen csökkenthető a menetidő a főváros és Hamburg között. Nyilatkozatát hatalmas felhördüléssel fogadták a Trans- rapid megépítését szorgalmazó konszernek. (MTI) A Rover autógyár adóssága Berlin. Két és félmilliárd márka körüli lehetett tavaly a BMW konszernhez tartozó brit Rover autógyár vesztesége, azaz több mint félmilliárddal növekedett a megelőző évhez képest. A veszteségek duzzadásának üteme a múlt év vége felé csak fokozódott az angol fontnak a márkához viszonyított erősödésével. A BMW köreiben egyre újabb elképzelések merülnek fel a Roverrel kapcsolatban annak növekvő vesztesége miatt. A BMW már a Volkswagent is megkömyékezte, hogy gyártsa saját gépkocsi alapépítményeit a Rovernek is, mikor a brit a 200-as és 400-as szériát újabb modellel váltja majd fel, s ami nemsokára időszerű. (MTI) Élő memóriájú mikroprocesszor Szöul. A világ hat legnagyobb mikroprocesszor-gyártója ösz- szefogott a DRAM-típusú „élő memóriájú” lapka technológiájának továbbfejlesztésére. A társulásban az amerikai Micron Technology és az Intel, a német Infinion Technologies, a dél-koreai Samsung és a Hyundai Electronics valamint a japán NEC Corp. vesz részt. Áz együttműködés célja olyan nagy teljesítményű technológiát létrehozni a DRAM mikroprocesszorok területén, amelyet 2003-tól lehet majd alkalmazni. (MTI) Szlovákia gazdasága 2010-ben Bécs. A szlovák gazdaság által előállított bruttó nemzeti össztermék egy lakosra számítva 2010-ben az európai uniós átlag 55 esetleg 70 százalékát is elérheti - írja a bécsi Die Presse, Zdenek Lukás, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Intézet munkatársának elemzésére hivatkozva. Tekintettel a jelenlegi kormány gazdaságélénkítő programjára azonban nagyobb a valószínűsége a 70 százalékos érték megvalósulásának. A szlovák gazdaság azonban az első variáns szerint is alakulhat, amit a tanulmány a stabilizációs program számlájára ír. (CTK) A Siemens megveszi a CKD-t? Prága. A Právo napüap úgy tudja, hogy a német Siemens legkésőbb március végéig megvásárolja a prágai CKD Dopravní systémy közlekedési gépgyártót. A cég évek óta súlyos gondokkal küszködik. (CTK) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. január 16-án) Bank Felmondási idő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 12,20 15,80 16,00 16,30 12,50 Bank Austria Creditanstalt 9,50 9,50 10,00 4,00 Banka Slovakia 16,30 16,50 16,50 15,00 8,00 Dopravná banka 16,00 16,20 16,40 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 16,00 16,50 16,80 17,00 15,00 6,00 Istrobanka 15,30-15,80 15,50-16,00 15,80-16,30 16,00-16,50 16,00-16,50 5,50 tudóvá banka 12,00-12,25 13,00-13,50 14,50-15,00 14,75-15,25 4,00 Pol'nobanka 14,90 15,40 14,00 12,50 5,00 Postabank 15,00 16,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 5,00 Devin Bank 15,80 16,2017,00Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-17,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 16,00-16,75 15,75-16-5014,50-15,25 4,00 Általános.Hitelbank (VÚB) 11,70 12,20 12,20 12,70 12,70 12,70 4,75
