Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-18 / 13. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 18. KOMMENTÁR Értékpapír a fiókban PÁKOZDI GERTRÚD Amíg a kormány nem teszi le az asztalra a vagyonalapi kötvények kifizetéséről szóló ésszerű és elfogadható javaslatot, addig a kötvénytulajdonosok számára nem marad más lehetőség, minthogy válogassanak a koalíciós politikusok e kérdéssel kapcsolatos nyilatkozatai között. Ezekből van bőven. Gazdasági és nem gazdasági miniszterek, pártelnökök nyugtatják már néhány hete az érdekeltek nem kis táborát, hogy szó sem lehet a nem egészen egy év múlva esedékes kötvények megszüntetéséről, jóllehet a megoldási javaslatok között ez is felmerült. Tény, hogy a megszorító intézkedések miatt jócskán elnépszerűtlenedett koalíció számára egy ilyen húzás politikai öngyilkossággal érne fel. Harmincmilliárd korona viszont nem kis pénz. Előteremtése pillanatnyilag szülte lehetetlennek tűnik. Mellőzzük annak a boncolgatását is, mi mindenre lehetne ekkora összeget az ország számára hasznosabban felhasználni. Azért is meddő lenne az ilyen lehetőség elemzése, mert a Dzurinda-kormány már elkötelezte magát a vagyonalapi kötvények esedékes időpontban való rendezése mellett, és bár oka lenne rá, politikaüag semmiképpen sem vállalhatná döntésének visszavonását. A Meciarék által gondosan megszerkesztett „időzített bomba” órája tehát egyre hangosabban ketyeg. Ezért is sürgős, hogy a kormány mielőbb döntsön a szóban forgó értékpapírok több módon történő felhasználásáról. Például arról, részvényekre cserélésük esetén miképpen akadályozhatnák meg a kötvények befektetési alapok általi felvásárlásában rejlő visszaélési lehetőségeket. De az sem lenne sem szerencsés, sem demokratikus, ha az alapokat eleve kizárnák ebből a folyamatból. A választás lehetőségét a kötvénytulajdonosokra kellene hagyni. Az alapokat ez is ösztönözné, hogy tisztességes árat kínáljanak. A kötvények piaci ára pillanatnyilag sem a reális értékét nem tükrözi, sem pedig azt a tényt, hogy közeledik az esedékesség időpontja. Ezért sem érdemes most ötezer korona körüli áron eladnia annak, aki eddig türelmesen őrizte fiókja mélyén, s jövőre akár 14 ezer korona készpénzt is kaphat érte, hacsak nem dönt valamüyen más megoldás mellett. A kormány nincs irigylésre méltó helyzetben; a kötvénytulajdonosok zöme nyilvánvalóan a készpénz mielőbbi felvételét részesíti majd előnyben, de azért sem lesz könnyű a dolga, mert e kérdés megoldásának egy évnyi elodázásával még tovább görgeti maga előtt a Nemzeti Vagyonalap nyomasztó problémáját. Arra pedig mérget vehetünk, hogy a megoldás végül is gazdasági megszorításokban csapódik le. A megoldadanság pedig negatívan befolyásolhatja a lakosság választási magatartását. JEGYZET Tettek és szavak FARKAS OTTÓ Hirtelen nem tudnám megmondani, hogy az elmúlt tíz év során mennyi kormánytervezet és párt- határozat született a Rimaszombatijárás gazdasági és szociális fellendítésére. Szinte valameny- nyi kabinet és párt programjára tűzte már a régió felvirágoztatását, s ennek természetesen hangot is adtak a sajtóban. Az eredmény: a Rimaszombati járás mára eddig még nem tapasztalt mélypontra süllyedt. Szétesóben van gazdasága, és noha a statisztikák egy kicsikét szebbek, a régióban valójában szinte minden második ember munkanélküli már. Pedig a nyilatkozatok szerint az országban nincs olyan politikai szubjektum, amely ne ígért volna segítő kezet a járásnak. Semmi nem segít, még a kormány (megígért) pénzinjekciója sem? Ezekre a kérdésekre a minap Jozef Migas adta meg a választ. A Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke csak úgy mellesleg megjegyezte, mivel az új kormány - nyilván ezen a mindenkori kormány értendő - hatálytalanította a régió fellendítésére hozott eddigi határozatokat, az általa vezetett párt felkarolja a Rimaszombati járást, illetve a Besztercebányai kerület teljes déli részét. „Megbomlik az ország gazdasági és politikai egyensúlya, ha egy régió így lemarad” - mondta. Bár ez igaz, a jelenlevők mégsem fogadták ld- törő lelkesedéssel bejelentését. Inkább kétségekkel, hiszen a gyakorlott toliforgatók Rimaszombattal kapcsolatosan hozzászokhattak már az ilyen és hasonló ígéretekhez. Ebben talán a Meäar-kabinet jár az élen, amely többször hozott ilyen és hasonló határozatot. Érthetetlen (vagy érthető?), de eddig se kormány, se párt nem jelezte, hogy „zsebre vágta” azt a bizonyos kezet. Gondolom, az SDL Országos Tanácsának határozatára sem kapják fel a fejüket sem a gömöriek, sem a nógrádiak. Hozzászokhattak már, hogy elhangzik valami, de utána nem történik semmi. Valószínűleg maga Migas sem hiszi, hogy ezzel a bejelentésével újabb szimpatizánsokat szerezhet pártjának - bár ki tudja. Mert egy valamire azért jók az időközönként a régió fellendítéséről szóló párt- határozatok. A hátrányos szociális körülmények között élők többsége még mindig reménykedik, hogy talán épp ezek után történik számára kedvező változás. ® Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió- (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince-sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel, fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz daőe, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakcia@voxnova.sk Fundamentalista drukkerek. Az iráni hölgyek csapatuk gólját ünnepük az Egyesült Államok-lrán labdarúgó-mérkőzésen az amerikai Pasadenában (TA SR/AP) Mit mond a kabinet az EU-nak, amikor felvételi kérelemmel kopogtat az ajtaján? Kiadók kálváriáj a Lassan költői kérdésnek minősül, miből, hogyan jelennek meg a szlovákiai lapok, holott a lakosságnak alkotmányos joga van hozzájutni az információhoz; a sajtó szabadsága és függetlensége pedig az Európai Unióba való felvétel alapvető követelménye. ÖSSZEFOGLALÓNK Az Első Lapterjesztő Vállalat (PNS) több mint 400 millió koronával tartozik hitelezőinek, a lapkiadóknak. A Danubiaprint még tavaly privatizálta az ország legnagyobb lapterjesztő vállalatát, a PNS-t, amelyet rövid időn belül kifosztott. Hat kiadó (VMV, Perex, 7 Plus, Trend, Holding, Stratégia és a lapunkat kiadó Vox Nova) - elunva a huzavonát, hogy hiába kéri, követeli az adóstól az őt megillető pénzt, csődeljárást indítványozott a PNS ellen, de ez nem gyorsította meg az eljárást. NaA PNS több mint 400 millió koronával tartozik hitelezőinek. gyobb hatása volt a még Stanislav Smík vezette PNS csődeljárásának - önmaga ellen, a törvény értelmében ugyanis a vállalatnak csődeljárást kell indítványoznia önmaga ellen, ha elfogyott az alaptőkéje. És a PNS, amely 8 országos napilapot és 20 országos heti-, illetve havilapot terjeszt, megfelelt ennek a követelménynek. Persze azért, mert éveken keresztül más számlára folyatták át a számlájukra beérkezett pénzt. Enélkül az „áldásos” tevékenység nélkül a vállalatnak 7 millió koronás nyeresége lett volna. így érkezett el a csődeljárás pillanata; Ras- tislav Posluch jogászdoktort bízta meg a Pozsonyi Kerületi Bíróság a csődbiztosi teendőkkel. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a PNS többségi tulajdonosa, a Danubiaprint részvényei közvetlenül a csődeljárás bejelentése előtt a Nemzeti Vagyonalap (FNM) számláján bukkantak fel, tehát az állam kezébe kerültek. Az érintettek a sajtóban többször felhívták a figyelmet, hogy ezt a kérdést sürgősen meg kell oldani, találkoztak is Mikulás Dzurinda kormányfővel, az FNM képviselőivel, a pénzügyi és a kulturális tárca vezetőjével, valamint a kormány több tagjával, benyújtották megoldási javaslatukat arra vonatkozóan, hogyan lehetne megmenteni a sajtó szabadságát, és hogyan lehetne megelőzni, hogy a szlovákiai lapterjesztés idegen kezekbe kerüljön. ígérettel tele lett a padlás, de senki sem lépett a lapok érdekében, a kormány még csak napirendre sem tűzte a kérdést. Akkor annyi elég lett volna, hogy a kabinet befektet a PNS-be, kimenekíti a csődből, aztán vagy kezében tartja irányítását, vagy eladja a vállalatot. Sajnos, még a vétkeseket sem vonták felelősségre. Mintha a politikusokat csak a választások előtt érdekelte volna a sajtó sorsa. Holott egy terjesztővállalatot csak úgy lehet kifosztani, hogy nem a kiadóknak utalják át az eladott újságokért járó pénzt, hanem más célra használják fel. Ezt tette a PNS. A jól működő cég - vezetésének „hála” - egyszerre csak csődbe jutott, és az állam semmit sem tett ellene. A polgárok információhoz való alkotmányos joga veszélybe került, az ország legnagyobb lap- terjesztője széthullott. Igaz, közben új tagok kerültek a PNS igazgatótanácsába - a lapkiadók vezetői -, ám az adósság tovább növeVeszélyben van a tájékozódáshoz való alkotmányos jog. kedett (a lapunkat kiadó Vox Novának már több mint 28 millió koronával tartozik a vállalat). Kérdések özöne merül fel: Mit tett az új igazgatótanács azért, hogy a vállalat, amelynek munkájába, „húzásaiba” belelát, mindenkinek egyenlő arányban fizessen? Mivel magyarázza a kabinet a polgároknak, hogy hagyta kicsúszni a kezéből a lapterjesztést - veszélyeztetve a tájékozódáshoz való alkotmányos jogot; s olyan csoport hatalmába juttatta, amely kénye-kedve szerint kihasználhatja hatalmát? Mit mond a kabinet az EU-nak, amikor felvételi kérelemmel kopogtat az ajtaján? Hiszen a kiadók általában EU-tagországok képviselőinek a kezében vannak... A lehetőség még megvan - ha nem olyan nagy is, mint egy évvel ezelőtt. Ki él vele? TALLÓZÓ SME Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) a közeljövőben az alkotmánybírósághoz fordul, és kérni fogja a legutóbbi parlamenti választásokban kapott voksokért járó pénzt. Ladis- lav Jaca, a párt titkára szerint a kampány 400 ezer koronát emésztett fel, a megszerzett szavazatokért pedig 6 millió korona jár a KSS-nek. A kommunistákat a cseh példa inspirálta. A cseh Demokratikus Unió a választásokban mindössze a szavazatok 1,45 százalékát szerezte meg, az alkotmánybíróság döntése szerint azonban a mozgalomnak joga van a 8 milliós hozzájárulásra. Szlovákiában még érvényes az a határozat, hogy a politikai párt csak akkor igényelheti a voksokért járó járadékot, ha a választásokban megszerezte a szavazatok 3%-át. A kommunista párt 2,79 százalékot kapott. Peter Kresák jogász számára logikusnak tűnik az alsó határ eltörlése, de ez a költségvetéssel való visszaéléseket okozhatna. Szlovákiában ugyanis közel 100 párt van, és a 3 százalékos limit eltörlése kiválthatja, hogy a választásokból vállalkozást csinálnának. Kresák szerint a pártnak nincs esélye pozitív elbírálásra. PRAVDA A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nem elégedett az országban történtekkel, és nem hajlandó azt tétlenül nézni. „Ezért azt akarjuk, hogy a dolgok demokratikus módon, referendummal oldódjanak meg. Ha a népszavazás sem segít, léteznek más politikai eszközök is nézetünk tolmácsolására” - jelentette ki Vladimír Meciar a lapnak adott inteijújában. Nem részletezte, milyen eszközökre gondol, de véleménye szerint itt az ideje, hogy a mozgalom hangot adjon elégedetlenségének. Meciar szerint a referendum kiírására szervezett aláírás- gyűjtési akció sikeres lesz, és a népszavazásra sor kerül, s majd a polgár döntheti el, hogy ezt a kormányt akarja-e vagy sem. A döntés nem rólunk szól, hanem az ország gazdasági, szociális helyzetéről. A többi pártnak értékelnie kellene, hogy a problémák megoldására demokratikus módszert javasolunk - jelentette ki Meciar. LAUBREBELGIQUE Az Európai Unió bővítésével kapcsolatban nem annyira a tagjelöltek, mint inkább az Unió oldalán van a probléma - jelentette ki Bronislav Geremek lengyel külügyminiszter a belga lapnak. Egyes EU-tagállamok attól tartanak, hogy a bővítés megállítja az Unió összeforrását, és hogy a pénzügyi szolidaritáson alapuló uniós „tortából” ezután mindenkinek kevesebb jut, mert többfelé kell elosztani. Geremek szerint nem szabad alábecsülni azt a hatást, amelyet a közös piac kinyílása jelent, és az az aggodalom sem igaz, hogy a bővítéssel az EU munkaerőpiacának szüárdsága megbillenhet. A bővítés nyomán gyorsulni fog a gazdasági növekedés az EU tagállamaiban - szögezte le a külügyminiszter, aki úgy véli, Varsó tíz éven belül az EU nagyhatalmai közé tartozik majd, de nem kíván nagyhatalmi politikát folytami, csupán segíteni a kisebbeknek vagy a kevésbé fejletteknek. OLVASÓI LEVELEK Tisztelt Szerkesztőség! Rendszeres olvasói vagyunk az Új Szónak. Már nem tudjuk, hová forduljunk, én egy négygyermekes családapa vagyok, három gyermekem iskolába jár, egy agy- károsodást szenvedett 1995-ben. Szegény, csak fekszik, nem lát és nem is beszél. Már sok helyen jártunk vele, de nem mondanak semmit az orvosok, hogy lesz-e javulás, vagy nem. Anyagilag is kimerültünk. A kicsinek úgy kell mixelni mindent. Nagyon kellene neki ágy vagy kocsi. Mire elintéztem a biztosítónál az egyiket vagy másikat, addigra nem volt. Az autón is, melyet az államtól kaptunk, ezer már a javítanivaló. A feleségem gyermeknevelési segélyen van a kicsivel, 2700 koronát kap. Csak 2002-ben ül össze a komisszió, és akkor állapítják meg, hogy menynyit utaljanak ki neki a továbbiakban. Én jelenleg munkanélküli vagyok, 4706 koronát kapok. A feleségem cukros, diétáznia kell. Kérjük, közöljék levelemet, hátha akad valaki, aki segíteni tud. Cím a szerkesztőségben (Az érdeklődők a 07/582 38 318- as telefonszámon kapnak pontos felvilágosítást.) Nesze neked, Öreg! Ha valamelyik testrészünk fáj, az orvos közli velünk a fájdalom okát, s gyógyításának a módját. Miért gondolja Tóth Mihály úr, ha a lelkünk beteg, mert nem bánnak velünk méltányosan, vagy az ország gazdaságában káosz uralkodik, annak az a megoldása, hogy örömködjünk, amiért mi, idősek egyre kevesebben tudjuk megvenni a napi sajtót? Az éveinkkel együtt nem vesztettük el az ítélőképességünket! Állíthatom, mi, öregek látjuk át igazából az országban a történéseket. Hogy ez negatív avagy pozitív, mindenki döntse el maga. Jobb volna, ha vakon tapogatózva várnánk a kiszámíthatatlanra? Igaz, a televízió díjmentesen sugároz a nyugdíjasoknak, ezért köszönet. Az istenített Nyugat jól járt, van hová ürítenie szemetesládáját, csak úgy folynak a csatornákon a tartalmatlan, értéktelen filmek. Persze, annak úgy is mindegy, aki már a kutyát nyúzza a bőréért! Ha az ország vezetői vétenek egymás ellen, köteleztetnek, hogy bocsánatot kérjenek egymástól. Mi szóba sem jövünk! Önvizsgálatot tartok, él-e még lelkemben a megbocsátás. Nagy Ilona, Királyrév
