Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-17 / 12. szám, hétfő

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 17. TANÁCSADÓ Közös a tulajdonrész F. A.: Válófélben lévő, kisko­rú gyermekét egyedül nevelő anya vagyok. Házasságunk alatt a szüleim családi házat vásároltak a részünkre. A vé­telárat és az ebből eredő költségeket teljes mértékben ők fizették. A hibát ott kö­vették el, hogy a házat rám és a férjemre íratták. Csak néhány hónapig éltünk ben­ne, amikor a férjem elköltö­zött tőlünk. Jelenleg a ház üresen áll, mert a férjem vi­selkedése miatt a gyerekkel együtt a szüléimhez kellett költöznöm. Ha én tanúkkal tudom bizonyítani, hogy a férjem semmi anyagi terhet nem vállalt a ház vételénél, bírósági per révén érvénye­síthetem-e jogomat a házra, vagy köteles vagyok kifizetni neki a vételár felét, amit kö­vetel tőlem? DU$EK ERZSÉBET A komoly hiba valóban akkor történt meg, amikor a szülei az Ön férje nevére is „ráíratták” a házat. A leveléből nem tudom megállapítani, milyen jogügy­let alapján történt ez meg, sem azt, hogy a házhoz lévő tulaj­donlapon valóban Ön és a férje szerepelnek-e. A továbbiakban tehát azt feltételezem, hogy igen. Sajnos, annak ellenére, hogy a házat az Ön szülei vet­ték és ezt saját pénzükből fizet­ték ki a férje anyagi hozzájáru­lása nélkül, egészen addig, ameddig a félje neve a tulaj­donlapon szerepel, ugyanolyan jogai vannak a házhoz, mint Önnek. Ha a válóper jogérvé­nyes befejezése után nem fog megegyezni a férjével arról, mi­lyen arányban fogják megosz­tani a közös tulajdonba tartozó vagyonukat, olyan keresetet nyújthat be a bíróságon, mely­ben a közös vagyonuk elosztá­sát fogja követelni. Tekintettel arra, hogy a házat kizárólag az Ön szülei fizették ki, amit bizo­nyítani tud, lehetséges, hogy a bíróság ezt Önnek fogja ítélni. Ha nem, Ön és a férje a ház ré­szes tulajdonosaivá válnak. Azért, ha Ön megszeretné sze­rezni a férje tulajdonrészét is, a részének az értékét ki kellene neki fizetnie. Ha a válóper jog­érvényes befejezése után há­rom éven belül nem sikerül megegyeznie a férjével, és nem nyújtja be az említett keresetet a bíróságon, Önnek és a férjé­nek a törvény szerint egyforma lesz a házból a tulajdonrészük. Ez azt jelenti, hogy a férje bele­egyezése nélkül nem tudna rendelkezni az ingatlannal. A szerző a Csekes-Világi ügyvédi iroda munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Pénz az Élet szigetei kampánynak Pozsony. Az Állami Gyermek­alap és a UNICEF által indított Élet Szigetei kampányban de­cember 31-ig a szervezőknek 3,925 mülió koronát sikerült összegyűjteniük. A pénzt léle­geztetőkészülékből, képernyő­ből, infúziós készülékből és in­tenzív fekhelyből álló „élet szi­gete” berendezésre költik, amellyel az 1-2 és 8-12 év kö­zötti gyermekek életét menthe­tik meg. Tekintettel a kampány­ban részt vevő cégek szerződé­ses kötelezettségeire, a kam­pányjanuár 31-énérvéget. (ú) Miskolc - Kassa gyorsforgalmi út Budapest. Közös részvétel az Európai Unió pályázatain, vala­mint egy gyorsforgalmi út meg­építésének előkészítése szerepel a Miskolc - Kassa Régióért Köz­hasznú Társaság közvetlen cél­jai között. Az Észak-magyaror­szági Régió komoly gazdasági kapcsolatokat épített ki a szlo­vákiaijárásokkal, az egyik leg­fontosabb teendőinek jelenleg a Miskolc - Kassa közötti gyors- forgalmi út megépítését tekin­tik. Az alapítók bíznak Kassa, valamint Tőketerebes, Rozsnyó és Nagymihály régiók csatlako­zásában. (NG) Nőtt a jegybank devizatartaléka Pozsony. A Szlovák Nemzeri Bank devizatartalékai január 12-én elérték a 3,5013 milliárd dollárt, ami 61,3 millió dollá­ros heti növekedésnek felel meg. A kereskedelmi bankok tartalékai ugyanekkor 65,9 mil­lió dolláros visszaesés után 1,0246 miliárd dollárra csök­kentek. Szlovákia devizatarta­lékainak nagysága így 4,525 milliárd dollárt tett ki. (SITA) Fizetnek a betéteseknek Pozsony. A betétvédelmi alap a Szlovák Takarékpénztár fi­ókjain keresztül három nap alatt 920,803 millió koronát fi­zetett ki az AG Bank kisrészvé­nyeseinek. Január 10 és 12 közt az AG Bank 9570 betétesé­nek fizették ki pénzét, az alap így a feltételezett összeg több mint felét már kifizette a licen- cétől megfosztott bank volt ügyfeleinek. (SITA) Amerikai befektetők Szlovákiában Pozsony. A szlovák privatizá­ció amerikai befektetői körök­ben is egyre nagyobb érdeklő­désre tesz szert. Az amerikaiak főként a bankok, a távközlés és az energetikai ipar privatizáci­óján vehetnének részt - nyilat­kozta az Egyesült Államok szlovákiai diplomáciai ügyvi­vője Douglas Hengel. Szerinte a tervezett privatizáció nagy lehetőséget jelent Szlovákiá­nak, a nemzetközi pénzügyi körök ugyanis kiemelt figyel­met szentelnek a folyamatnak, aminek épp ezért átláthatónak kéne lennie. Az Egyesült Álla­mok jelenleg a harmadik leg­nagyobb szlovákiai befektető­nek számít. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. január 17-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,322 Magyar forint (100) 16,602 Angol font 68,015 Német márka 21,639 Cseh korona 1,175 Olasz líra (1000) 21,857 Francia frank 6,452 Osztrák schilling 3,076 Japán jen (100) 40,262 Spanyol peseta (100) 25,436 Kanadai dollár 28,481 Sváici frank 26,258 Lengyel zloty 10,167 USA-dollár 41,324 Az Európai Unió tagországaiban egyre jobban megfizetik az átlagnál magasabb képzettséget A főnökök csinos prémiuma A menedzserek számára jó hír, hogy javadalmazásuk folytonosan emel­kedik (Illusztrációs felvétel) Pozsony. Beszédtéma lett hazánkban az állam- és köz- igazgatásban dolgozók kere­sete. A vitát a miniszterek­nek kiosztott éwégi prémi­um váltotta ki. Kommentár­írók, alkalomszerűen össze­verődött kupaktanácsok tag­jai bizonygatják e kérdésben vélt igazukat. PÁKOZDI GERTRUD A prémiumosztást helyeslők (de legalábbis nem elutasítók) azzal ér­velnek, hogy a fejlett országokban mindenütt jól megfizetik az állam- igazgatásban és a közszférában dol­gozókat, ezzel is küzdve a korrupció elharapódzása ellen. A miniszteri jutalmakat sokallók azzal vágnak vissza, hogy a Dzurinda-kormány működésének egy éve alatt főleg privatizációs botrányokkal és gaz­dasági megszorításokkal traktálta az országot. Ezt valóban nem kelle­ne prémiummal jutalmazni. Az ér­velők első exportjába tartozók sze­rint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vállalati menedzse­rek javadalmazásában sokkal na­gyobb összegek szerepelnek. Mellőzzük most a két tábor érveinek minősítését, inkább vizsgáljuk meg, a Szlovákia által is immár sikerrel megcélzott Európai Unió országai­ban miképpen alakul a legjobban fi­zetettek és a leggyengébb fizetési kategóriába tartozók keresete kö­zötti arány. Az Eurostat (uniós sta­tisztikai hivatal) által közzétett és a hazai szaksajtóban is publikált ada­tok főleg azért tanulságosak, mert objektív tükröt tartanak elénk az unió tagországaiban uralkodó kere­seti viszonyokról, és e tükörbe te­kintve talán objektívebb képet tu­dunk alkotni a hazai közszféra (és nemcsak a közszféra) javadalmazá­si állapotáról. Az adatokat tanulmányozva feltű­nik, hogy a tizenkét országban vég­zett felmérés szerint a legjobban ke­reső menedzseri réteg és a leggyen­gébben fizetett alkalmazotti réteg keresete között Olaszországban és Luxemburgban van a legnagyobb különbség. Itáliában a menedzserek a leggyengébben fizetett alkalma­zottak keresetének a 3,13-szorosát kapják, Luxemburgban a 2,39-sze- resét. Hollandiában mindössze 1,44 ez a szorzószám. Ezek a számok egy 1995-ös felmérés eredményeként születtek, azóta valamelyest módo­sultak. Figyelemre méltó, hogy min­denütt felfelé mozdultak el. Érde­kességként még vegyük szemügyre, miképpen alakul a két pénzkereső kategória javadalma közötti kü­lönbség a tíz évvel ezelőtt újraegye­sült Németország „régi” és „új” ré­szében. Míg az előzőben a vezető dolgozók a volt kelet-németországi kollégáiknak a másfélszeresét kap­ják munkájukért, a leggyengébben keresők kategóriájában a „régi” szö­vetségi köztársaságban egyharmad­nyival többet tesznek zsebre „keleti” kollégáiknál. Az átlagkeresetek ala­kulása Németország nyugati részé­ben a keleti országrészben elért át­lagkereseteknek a másfélszeresét teszik ki. A csatlakozásra váró orszá­gok számára minden esetre nem le­het közömbös a szóban forgó felmé­résnek az a tanulsága, hogy az Euró­pai Unió tagországaiban megfizetik a képzettséget és az erre alapozott teljesítményt. Franciaországban pl. az egyetemi végzettségűek átlagke­resete 57 százalékkal meghaladja a középiskolai végzettségűekét, Ola­szországban ez a különbség 55 szá­zalékos, Németországban 50, de a többi országban is legalább 30-40 százalékos. Az unió luxemburgi székhelyű sta­tisztikai hivatalának egy másik fel­méréséből az is kitűnik, hogy a meg­különböztetés mindennemű meg­nyilvánulása ellen küzdő nyugati országokban is van bőven tennivaló a nők azonos elbírálását illetően. Ugyanis átlagkeresetük a férfiak át­lagkeresetének mindössze a három­negyede. Ennek több oka van. Az egyik, hogy nagyon kevés nő tölt be legjobban fizetett menedzseri tiszt­séget. A másik, hogy az európai munkaerőpiacon komoly az eltérés a nők és a férfiak hivatásbeli össze­tételében. Míg a vizsgált mintában a nők egyharmada töltött be hivatal­noki tisztséget, a férfiaknak mind­össze a tíz százaléka dolgozott ilyen munkakörben. Fordított a helyzet a munkások, ületve a betanított mun­kások kategóriájában. Míg a vizsgált múltában a férfiaknak a 47 százalé­ka tartozott ebbe a csoportba, a nők­nek mindössze a 18 százaléka. És mivel a munkások jobban fizetettek mint a hivatali alkalmazottak, ért­hető, hogy ez a tény megnyüvánul a férfi és női átlagkeresetek közti kü­lönbségben is. Akárcsak az a tény, hogy a nők nagyobb hányadának van csupán alap-, vagy középszintű végzettsége, mint a férfiaknak. Minden összehasonlítás sántít, de azért a fenti adatokból egyvalami biztosan kitűnik. A fejlettebb orszá­gokban tanulásra ösztönzik a lakos­ságot. Szlovákiában, - sajnos - még messze vagyunk attól, hogy egyér­telműen kijelenthessük: megfizetik a képzettséget. Talán majd, ha EU- tagok leszünk... A szocialista világban, elsősorban pedig á Szovjetunióban óvatosan bántak a vezetők javadalmazása statisztikájának közzétételével. En­nek az volt a fő oka, hogy a pártál­lam nem akarta, hogy a közönséges halandók tudomást szerezzenek a nómenklatúra és az átlagember anyagi helyzete közötti nagy kü­lönbségről. Ma az a helyzet, hogy az ádagos reálbér nagyjából a régi „szocialista” szinten stagnál, míg a menedzserek fizetése már a nyugati színvonalat ostromolja. A különb­ség csak annyi, hogy kitört a sajtószabadság, így a különbségek­ről értesülő kisembernek fel-felszö- kik a vércukorszintje. Tavaly 6-7 millió korona adózás előtti nyereséget könyvelhetett el a Dopravná banka Karosa autóbuszgyár Nyugati offenzíva Stratégiai befektetőt keresnek ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A besztercebányai szék­helyű Dopravná banka, előzetes eredmények szerint, tavaly 11 mil­lió koronás működési veszteséget könyvelhetett el, ami jelentős javu­lásnak számít az egy évvel korábbi eredményhez viszonyítva, amikor a tartalékalapok képzése előtti vesz­teségük csaknem elérte a 74 millió koronát. Zora Urbanová, a bankve­zérigazgatója, a Trend hetilapnak nyilatkozva elmondta, a bank ered­ményeinek javulását stabilizációs intézkedésekkel és a hitelportfolió kihasználtságának növelésével sike­rült elérni. Ez lehetővé tette a pénz­intézet számára a tartalékalapok egy részének felszabadítását, ami­nek köszönhetően a bank tavalyi adózás előtti nyeresége nagy való­színűséggel eléri a 6-7 millió koro­nát. Tavalyelőtt a bank még 238 millió koronás veszteséggel zárta az évet. A gazdasági eredmények je­lentős javulása ellenére a bank elő­ző évekből felhalmozódott összesí­tett vesztesége eléri az 546 millió koronát. Mivel a bank 800 millió ko­ronás alaptőkéje mellett a saját tőke aránya már több mint egy éve nem éri el az előírt nagyságot, a bank közgyűlése tavaly szeptemberben alaptőke-emelés mellett döntött. A részvényesek a bank igazgatótaná­csát bízták meg a tárgyalásokkal, és Urbanová szerint a bank számára kedvező lenne, ha legalább 1 milli­árd koronát sikerülne szerezniük. A lehetséges partnereik közt nemcsak külföldi bankok, de pénzügyi társa­ságok és közlekedési cégek is van­nak. A partnerkeresés jelenleg a bank bemutatkozásánál tart. A bank vezérigazgatója reméli, hogy már­cius végéig már a befektető neve is ismert lesz, amely, a bank vezető­ségének elképzelése szerint, foly­tatná a bank eddigi közlekedésre orientált profilját. A banknak Dél- Szlovákiában Pozsonyban, Komá­romban, Nyitrán, Nagymihályban és Kassán van fiókja. Prága. Vysoké Mytoban működő Karosa autóbuszgyár 1999-ben nyugati exportjának köszönhetően kitűnő évet zárt. „Tavaly 1235 autó­buszt értékesítettünk, ami az utóbbi 8 év legjobb eredményének számít” - közölte Rudolf Cemy, a cseh cég vezérigazgatója, ez 160 darabbal több, mint 1998-ban. Bár a volt szo­cialista országokban hanyatlott az eladások száma, Nyugat-Európá- ban viszont - elsősorban Franciaor­szágról és Belgiumról van szó - el­adási rekordokat döntögemek. Ru­dolf Cemy szerint az áttörésben oroszlánrész jut a Recreo elnevezé­sű modellre. (MfD) Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kgr liter, darab) 3 hét Kerület Marha­hátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertés oldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristály­cukor Pozsony 168,30 164,00 89,90 57,40 3,80 14,40 30,40 18,50 1,50 22,00 Nagyszombat 173,51 160,06 86,76 58,01 3,74 13,54 31,38 18,54 1,48 21,42 Trencsén 168,20 161,20 85,52 59,42 3,45 13,78 30,69 17,03 1,58 21,26 Nyitra 177,49 161,80 83,71 58,28 3,68 14,40 32,56 20,85 1,57 20,61 Besztercebánya 177,62 171,25 83,51 58,45 3,37 14,96 30,07 19,26 1,39 20,58 Zsolna 172,10 162,50 85,00 60,70 3,20 15,56 30,50 16,00 1,45 22,01 Kassa 185,26 175,96 91,06 56,34 3,43 13,92 30,19 18,95 1,50 21,75 Eperjes 176,39 162,91 83,59 56,50 3,64 14,16 29,90 18,64 1,57 21,63 Szlovákia 174,86 164,96 86,13 58,14 3,54 14,34 30,71 18,47 1,50 21,41

Next

/
Thumbnails
Contents