Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-14 / 10. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 14. Gazdaság és fogyasztók H A lakosság kétharmada szerint a szociális biztosítás hazai reformja napjainkban már elkerülhetetlenné vált Meglepően jelentős visszhang A mai nyugdíjasokat már nem fogja érinteni a szociális védőháló reformja (Illusztrációs felvétel) Pozsony. A lakosság az elmúlt évben nyilvános vitában fejezhette ki véleményét a kormány szociális biztosítást érintő reformtervezetéről. Ennek során mintegy 200 ezer kérdőívet küldtek szét az országban, amiből hozzávetőleg 20 ezret küldtek vissza a szociális minisztériumba. MOLNÁR IVÁN Peter Magvasi munkaügyi miniszter elégedett a beküldött válaszadók számával, mint mondta, ennél sokkal kevesebb válaszra vártak. A hat kérdést tartalmazó kérdőívbe a lakosság a szociális reform szükségességéről, a nyugdíj A nyugdíjak terén a lakosság is felelős a megoldásért. alakulásáról, az egészségbiztosítás feltételrendszeréről és a nyugdíj- korhatár emeléséről fejezhette ki véleményét. A lakosság arányához viszonyítva a legtöbb válasz a Nyitrai, Zsolnai és Besztercebányai kerületekből érkezett, míg a legérdektelenebbek a Kassai kerület lakói voltak. A válaszadók csaknem 70 százaléka gondolja, hogy a szociális biztosítás reformja elkerülhetetlen, és csak 1,4 százalékuk szerint nincs szükség további változtatásokra. Jelentős eltérések tapasztalhatók azonban a válaszadók életkorát és iskolai végzettségét illetően. A felmérés szerint a műveltségi szint emelkedésével egyenes arányban nő azok száma, akik szükségesnek tartják a reformot. Míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 61,4 százaléka tartja elengedhetetlennek a reformot, a főiskolát végzettek körében ez az arány a 76 százalékot is meghaladja. Az életkort illetően az egyik legfontosabb tanulság, hogy az életkor növekedésével együtt csökken azok aránya, akik nem tudnak hozzászólni a témához. Míg a 24 éven aluliak 6,5 százalékának nem volt határozott véleménye a témát illetően, addig az 50 éven felüliek esetében a 3 százalékot sem érte el. Az életkor növekedésével nőtt azonban azok aránya is, akik elkerülhetetlennek nevezték a szociális reformokat, a 24 éven aluliak esetében ezek aránya 61 százalék, az ötven éven felüliek esetében pedig a válaszadók csaknem háromnegyede. A nyugdíjrendszert illetően a válaszadók 70 százaléka az államra és a foglalkoztatóra hárítja az idősekkel és a betegekkel való törődést, és csak 9 százalékuk gondolja, hogy idős korára elsősorban magának a polgárnak kéne bebiztosítania magát, a szociális biztosítókon keresztül. Az általános iskolát végzettek 28 százaléka szerint ezzel kapcsolatban az államnak kéne átvállalnia a felelősséget, a főiskolát végzettek esetében ez az arány csaknem 12 százalékkal alacsonyabb. Jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes foglalkozási ágakat illetően is. A vállalkozók csaknem 20 százaléka szerint a nyugdíjak terén a felelősségnek elsősorban a lakosságra kéne hárulnia, az alkalmazottaknál ezt csak a 6,5 százalékuk állítja. A főiskolát végzettek 84 százaléka szerint a nyugdíjat egy személyi számlára elhelyezett biztosításon keresztül kéne biztosítani, ezzel azonban csak az általános iskolát végzettek alig több mint 50 száléka ért egyet Az elképzelést a vállalkozók 84 százaléka is támogatja, ám érthető okoknál fogva ezzel a módosítással a munkanélküliek kevesebb mint 60 százaléka ért csak egyet. Kelendő a Skoda autó Sikeres évet zártak Prága. A Mladá Boleslav-i Skoda Auto jó évet zárt 1999-ben, tavaly ugyanis 385 330 járművet értékesített, ami 6 százalékkal több mint 1998-ban. A termékek 80,3 százalékát exportálta, 75 952 gépkocsit pedig Csehországban adott el, ez 7,1 százalékos visszaesés 1998-hoz viszonyítva. A legkeresettebb modell a Felicia kocsi volt, amiből 163 547 kelt el. Jól ment a középkategóriába tartozó Octavia is, ebből 143 251 talált gazdára. A Felicia utódjából, a Fabiából, amely karácsony előtt került csak piacra, néhány hét alatt 823 darabot adtak el. A Skodák legjobb piaca továbbra is Nyugat-Európa volt, ahol 1988-hoz viszonyítva 11,7 százalékkal nőtt az eladott kocsik száma. Még keresettebb volt a Skoda Közép-Európá- ban, e térségben ugyanis tavaly 19,4 százalékkal ugrottak meg az eladások. A legnagyobb külföldi piacnak Németorszéág számít (tavaly 56 270 eladott autó), a második helyen pedig Lengyelország áll 44 457 darabbal. (MTI, ú) A Slovnaft vesztesége Növekedett a forgalom Pozsony. A Slovnaft kőolajfinomító által közzé tett előzetes adatok szerint 1999-ben a várt 2,8 milliárd korona veszteség helyett a tényleges veszteség nem haladja meg a 2 milliárd koronát. A jobb eredmény egyrészt annak köszönhető, hogy az EFPA óriásberuházás 7 fő komponenséből hatot már üzembe helyeztek, másrészt a cég 44 korona/dol- lár árfolyamra számított, amikor tartalékalapot képezett, ehelyett 1999 végén az árfolyam 42,26 korona/USD volt - közölte Eubomír Zitnan, a vállalat szóvivője, így a tartalékalap egy részét feloldhatták. A Slovnaft 1999-ben 37,7 milliárd koronás forgalmat könyvelt el, 7 milli- árddal többet, mint 1998-ban. Az elmúlt évben 5,315 millió tonna kőolajat dolgozott fel, a feldolgozás során 1 millió tonna autóbenzint állított elő. A magasabb feldolgozottság az EFPA-beruházásnak köszönhető, e projekt befejezésének eredményeként változatían kőolajmeny- nyiség mellett 60%-kal több benzin állítható elő. (SITA) A postai szolgáltatás ára februártól 10 %-kal emelkedik Jöhetnek a privatizációk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat privatizációja iránt eddig tíz külföldi cég érdeklődött - nyilatkozta Jozef Macejko közlekedésügyi miniszter, közelebbi információkkal azonban nem szolgált a lehetséges befektetőkről. A minisztériumtól független források szerint azonban a privatizáció iránt érdeklődők között van a német Deutsche Telekom, a francia France Télécom, a norvég-svéd Telenor-Telia, a holland KPN és a dán TeleDanmark is. Macejko szerint a külföldi befektetők jelentős érdeklődést tanúsítanak a vállalat iránt, ezért szeretnék felgyorsítani a privatizáció menetét. Dusán Faktor, a közlekedési tárca napokban kinevezett új államtitkára egyik legfontosabb feladatának ezért annak az időnek a behozatalát nevezte, amit a tárcánál az államtitkár hiánya okozott, nemcsak a távközlés privatizációja, hanem a postáról és a távközlési szolgáltatásokról szóló törvény meghozatala során is. A minisztériumban tegnap megtárgyalták az adásvételi és részvényesi szerződés javaslatát, hogy a befektetőknek már konkrét szerződéstervezetet nyújthassanak elő, ami alapul szolgálhat a további tárgyalásokhoz. A privatizációra kiírt pályázat győztese a Távközlési Vállalat 51 százalékát szerzi meg, amit tőkeemeléssel érnek el. A részvények 34 százalékát az állam tartja meg, a fennmaradó 15 százalékos részvénycsomag felett pedig a Nemzeti Vagyonalap gyakorol felügyeletet. A privatizációból származó bevételek előzetes becslések szerint 10 milliárd koronával gyarapítják az állami költségvetés bevételeit. A tárca a távközlési vállalat mellett a Szlovák Autóbuszközlekedési Vállat (SAD) privatizációját is szeretné minél hamarabb végrehajtani. A minisztériumnak még e hónap végéig ki kéne dolgoznia a vállalat privatizációjának alapelveit. A postával kapcsolatban Macejko elmondta, februártól a postai szolgáltatások ára átlagban 10 százalékkal emelkedik. (mi) A Szlovákiában működő legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi üzletláncok 1998-as és 1999-es sorrendje Sorrend Az 1998-as forgalom Társaság Forgalom Sorrend Az 1999-es forgalom Társaság Forgalom 1. Tesco Stores 4,50 1. Tesco Stores 5,10 3. Príma Zdroj Holding 3,62 2. Príma Zdroj Holding 3,80 5. Opal-Fytos Group 2,05 3. Opal-Fytos Group 2,60 4. Smoker Trencín 2,30 4. Smoker Trencín 2,50Zdroj HŐS Chynorany 5 Zdroj HŐS Chynorany 2,40 8. Essex Lucenec 1,60 6. Essex Lucenec 1,90 22. Billa Bratislava 0,90 7. Billa Bratislava 1,85 6. Euroholding Verex 1,67 8. Euroholding Verex 1,82 7. Kon-Rad Bratislava 1,60 9. Kon-Rad Bratislava 1,81 9. M-Market Lucenec 1,51 10. M-Market Lucenec 1,80 Az adatok milliárd koronában értendők. (Forrás: HN) Az adatok milliárd koronában értendők. (Forrás: HN) TANÁCSADÓ Már lezárult a kérdés N. D.: Olvastam egy cikket az elhurcoltak kárpótlásáról. Mivel a nagyapám orosz fogságban raboskodott és dolgozott, azt szeretném megkérdezni, hogy van-e értelme elkezdeni a 92 éves nagymamámnak az ezzel kapcsolatos ügyeket intézni, vagyis jogos lenne-e kárpótlásra? FEKETE MARIAN A náci koncentrációs és fogolytáborokba elhurcoltak kárpótlásáról az Új Szóban több írás jelent meg azt követően, hogy a szlovák parlament 1999. november 3-án jóváhagyta az ezzel kapcsolatos törvényt. Itt viszont alighanem ismételten is hangsúlyozni kell, hogy ez a törvény csak a náci koncentrációs táborokra, a náci fogolytáborokra, illetve az ilyen táborokban fogvatartott emberekre vonatkozik. A levelében azt említi, hogy a nagyapját az oroszok hurcolták el, „orosz fogságban raboskodott és dolgozott”. Ez feltételezhetően a második világháború idején vagy röviddel a befejezése után történt (a rendszerváltás utáni kárpótlási törvények nem foglalkoztak az első világháborúban orosz fogságba ejtett emberekkel, mert az már egy nagyon régen lezárt fejezete a huszadik század történelmének). Az 1999. november 3-án jóváhagyott 305/1999 Tt. számú törvény hivatalos indoklása szerint ez egy lezárt kérdés, mert a Szlovák Nemzeti Tanács 1991. évi 319. számú törvénye szavatolta a megfelelő kártalanítást mindazoknak, akiket 1945-től 1953-ig hurcoltak el az egykori Szovjetunió biztonsági szervei az egykori Szovjetunió területén létesített táborokba. A levele alapján nem tudjuk megállapítani, hogy az említett törvény az Önök számára is szavatolta-e a megfelelő kártalanítást, illetve azt sem, hogy Önök, illetve az Ön nagymamája érvényesítette-e (esetleg érvényesíthetett-e volna) valamilyen kártalanítási igényt vagy sem. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mobiltelefonok versenye Düsseldorf. A mobiltelefongyártók összefonódási hullámára számít a svéd Ericsson. A világ közel 30 mobiltelefon-gyártójából a három piacvezető - a Nokia, a Motorola és az Ericsson -, és még esetleg a Panasonic nyereséges, a többiek veszteségesen működnek - mondta Kurt Hellstrom, az Ericsson vezetője. Sok gyártó képtelen lesz a túlélésre, mivel termékeik érdektelenek és védjegyük nagyobb érték élküli. Ezért ezek előbb-utóbb eltűnnek a piacról vagy felvásárolják őket. Az Ericsson vezetője szerint idén körülbelül 430 millió mobiltelefont adnak el világszerte. (MTI) Tiltakozik a Microsoft Washington. A Microsoft határozottan elítéli a feldarabolásra vonatkozó kormánytervezetet. A vállalat szétverésére irányuló elképzelés szélsőséges és radikális javaslat, ráadásul jogszerűtlenjelentette ki a cég szóvivője, Mark Murray. Szerinte ironikus, hogy valaki szét akatja verni a Microsoftot, miközben az America Online és a Time Warner minden idők legnagyobb fúzióját jelentette be, hogy állni tudja a versenyt a Microsofttal. A Microsoftot az amerikai igaszságügy-minisztérium és 19 amerikai szövetségi állam főügyésze tavaly beperelte tröszt- ellenes gyanúval. (MTI) Osztrák profit a bővítésből Bécs. Ausztriában az Európai Unió keleti bővítése nyomán nőni fog a jólét: az első bővítési körnél a GDP 0,5%-át, a második körnél 0,6%-át éri el az ország haszna. Erre az eredményre jutott Wilhelm Kohler, a linzi egyetem professzora. Szerinte az ország számára a bővüléssel járó előnyök elég nagyok ahhoz, hogy a nettó hozzájárulás növekedése ellenére vonzóbb legyen a keleti bővítés, mint azt a legtöbb vitában állítják. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. január 14-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta ___________Árfolyam Valuta ________Árfolyam EM U - euró 42,295 Magyar forint (100) 16,596 Angol font 67,581 Német márka 21,625 Cseh korona 1,173 Olasz líra (1000) 21,844 Francia frank 6,448 Osztrák schilling 3,074 Japán ien (100) 38,825 Spanyol peseta (100) 25,420 Kanadai dollár 28,270 Sváici frank 26,258 Lengyel zloty 10,102 USA-dollár 41,059 2050-ig három híddal bővülhet Budapest látképe Viharos változások előtt ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. Ötven év múlva legalább annyira megváltozik majd Budapest arculata, mint amennyire megváltozott az elmúlt ötven esztendő alatt - állítja Vajda Pál, Budapest városüzemeltetéséért felelős főpolgármester-helyettese. Elmondása szerint hárommal több híd ível át majd a Dunán, és a tömegközlekedési eszközöket össze sem lehet hasonlítani a jelenlegiekkel. Nemcsak a metróhálózat bővül, hanem a HÉV vonala is. Eltűnnek a járművezetők, a villamosokból és a metrókból mindenképpen, hiszen ezeket számítógépek vezérlik a jövőben. Vajda Pál szerint tech1 nikailag már az idén is megoldható lene műholdas vezérléssel úgy összehangolni a tömegközlekedést, hogy az utasoknak ne kelljen várakozniuk az átszálláskor. Budapest szennyezettségét az is megszüntetné, ha ötven év múlva nem lennének magántulajdonú autók, hanem mindenki telefonon vagy interneten rendelne magának szükség szerint bérelt autót, a legkorszerűbb kivitelezéssel. Ha most elképzelhetetlennek és lehetetlennek is tűnik az ötlet, már a közeljövőben mi magunk is rádöbbenünk: csakis a fejlődés menthet meg bennünket mindenfajta problémától. (zalaba)
