Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-13 / 9. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 13. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csökkent a S. I. T. részesedése Pozsony. A Slovak International Tabak Rt. (S. I. T.) tavaly 4,275 milliárd szál cigarettát adott el. Az egyetlen szlovákiai cigaretta- gyártó a múlt évben 473 millió darabbal több cigarettát értékesített mint 1998-ban, ami 12%- os növekedésnek felel meg. A cég részesedése a szlovák piacon 1,7%-kal csökkent az egy évvel korábbi 46%-os részesedéshez képest. Legnagyobb versenytársuk, a Philip Morris így 55,7%-ra növelte piaci részesedését. Tavaly Szlovákiában hozzávetőleg 9,6 milliárd szál cigarettát adtak el. (SITA) A hajógyár veszteségei Pozsony. A komáromi hajógyár előzetes eredmények szerint tavaly 230 millió koronás veszteséggel zárta az évet. 1999-ben a cég bevételei 2,6 milliárd koronát tettek ki, míg a kiadásaik elérték a 2,8 milliárd koronát. Egy évvel korábban ugyanakkor a vállalat még 4,289 milliós bevételek mellett csaknem 6 millió koronás nyereséget könyvelhetett el. A tavalyi évre 14 tengeijá- ró teherhajó eladásával számoltak, amit azonban a jugoszláviai konfliktus miatt nem tudtak teljesíteni. Ez a tervezett nyereség elmaradása mellett, további elbocsátásokkal is járt, így a 2563 alkalmazottból több mint 600-at elbocsátottak. (SITA) Európai fogyasztók Párizs. Az EU-s fogyasztók vásárlásaik során a minőség és az ár együttes arányát tekintik elsőrendű szempontnak. Egy francia felmérés szerint az uniós vásárlók 81%-a a minőségi áruért hajlandó többet fizetni, 80%-uk megváltoztatja az üzletét, ha valahol jobb termékhez juthat, 76%-uk ott vásárol, ahol alacsonyabbak az árak. Míg a portugáloknál és a spanyoloknál az ár a mérvadó, az olaszok, németek és a britek a minőséget részesítik előnyben. (SITA) Lopják a földgázt Moszkva. Rövid pihenő után Ukrajna ismét lopja az orosz földgázt a területén áthaladó vezetékekből - állítja az orosz energiaügyi minisztérium. Ukrajnában december 17-e és 22-e között 900 millió köbméter földgázt szívtak le illegálisan az orosz vezetékekből, és most újra nekifogtak. Naponta átlagosan 100 millió köbmétert vesznek le. Oroszország december közepén már megbüntette Ukrajnát az olajszállítás csökkentésével és az ukrán villamos távvezetékek le- kapcsolásával, de a tolvajlás azóta újra elkezdődött. (MTI) Párizs. A műholdpiac tavaly igencsak visszaesett, idén azonban szép fellendülés várható - vélekedik az Arianspace, az európai űrhajózási vállalat vezér- igazgatója. December óta szaporodnak a megrendelések, elsősorban amerikai cégektől. Jelenleg 41 megrendelésük van műholdfelbocsátásra, 3,2 milliárd dollár értékben. (MTI) Moszkva. A Lukoil orosz olajipari vállalat meg akatja venni a Paramo As. cseh olajfinomító részvényeinek 70,87%-át. A Lukoil a részvényvásárlásra és későbbi beruházásokra 1,5 milliárd cseh koronát szán. A részvénypakettet áprilisban aukción értékesítik. A Lukoil tavaly 53,3 millió tonna olajat termelt, a legtöbbet az orosz olajvállalatok közül. Tulajdonában van a bulgár Petrochim és a román Petrotel olajfinomító. (MTI) Költözik a Sony London. Nem kizárt, hogy Magyarországra telepíti walesi üzemét a Sony - írta a Financial Times. A Sony Hungária Kft. gödöllői gyára 1998-ban több mint 40 milliárd forint árbevételt ért el, csaknem az egészet exportból. (NG) Francia mobilláz Párizs. A legnagyobb francia mobüszolgáltató, az Itineris előfizetőinek száma 1999 végén elérte a 10 milliót. Decemberben 1,2 millió új előfizetőt szerzett, kétszer annyit, mint 1998 decemberében. A második legnagyobb cég, a SFR a múlt év utolsó két hónapjában egy akció nyomán 1 millió új előfizetőt szerzett, így a teljes szám már eléri a 7 milliót. Franciaországban az év végén 18 millió mobüelőfizető volt az országban, ami a teljes lakosság 30%-a. Ez alacsonynak számít Nyugat-Európában, különösen Olaszországhoz és a skandináv államokhoz képest, ahol az ellátottság eléri az 50%-ot. (NG) A Lukoil cseh olajfinomítója Fellendülőben a műholdpiac Franciaországból 121,3 millió dollárnyi tőke érkezett A lehetőségek adottak SITA-HÍR Pozsony. A gazdasági minisztérium elemzése szerint a közvetlen francia befektetések Szlovákiában a jelenlegi érték akár háromszorosát is elérhetnék - nyilatkozta Lubomír Harach, gazdasági miniszter. A tárcafőnök szerint a külföldi befektetéseket jelentős mértékben növelhetné a törvényi keretek megteremtése és a megfelelő adórendszer. A befektetők számára a legígéretesebb ágazatnak az acélipart nevezte, amit a turócszent- mártoni Martinmetale vállalatba befektető francia csoport projektjével támasztott alá. A Martinmetale esetében ugyanakkor még szükség lesz a jogi problémák megoldására, a cég ugyanis gyakorlatilag felszámolás alatt áll. Harach szerint ígéretes jövő áll az idegenforgalmi befektetések előtt is, de nem elhanyagolható az energetikai- és gázipar sem. Nem zárta ki a franciákkal való együttműködést a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának felépítésénél sem. Mindez azonban a kormány atomenergetikai koncepciójának alakulásától függ. A kormány pozitív döntése esetén Franciaország a WER 213-as reaktorok építésében vehetne részt. Harach a francia ipari miniszterrel Christian Pierrettel folytatott tárgyalásait követően elismerte, tárgyalásaikon érintették a szlovák atomhulladék esetleges franciaországi tárolását is. A gépiparban elsősorban az autóipart emelte ki, ahol beszállítókként működhetnének a szlovákiai cégek. Franciaország jelenleg a világ legnagyobb tőkeexportőrei közé tartozik, Szlovákiában azonban az elmúlt években csökkentek a francia befektetések. Míg 1996-ban a franciák a Szlovákiába befektető országok közül a 4. helyet foglalhatták el, tavalyra a 7. helyre szorultak. A Franciaországból érkező 121,3 millió dollárnyi tőke a szlovákiai befektetések 6,3 százalékát tette ki. Befejeződött a visegrádi négyek mezőgazdasági kamarái vezetőinek háromnapos pozsonyi egyeztetése Pavol Magdolen, a szlovák és Csikai Miklós, a magyar agrárkamara vezetője aláírta a két agrárönkormányzat közötti együttműködési megállapodást. (Somogyi Tibor felvétele) Történelmi tanácskozás Pozsony. Történelmi jelentőségű tanácskozásnak nevezték a cseh, a magyar, a szlovák és a lengyel agrárönkormányzatok vezetői a tegnap befejeződött háromnapos pozsonyi egyeztetést, amelyen a kamarák vezetői országaik mezőgazdaságának jelenlegi helyzetéről, valamint az EU felkészülés menetéről, az ezzel összefüggő problémákról cseréltek véleményt. Az elfogadott közös nyilatkozatukban hangoztatták a kamarák együttműködési szándékát, s hogy ez a nemzeti sajátosságok tiszteletben tartásával történik majd. Azzal a kéréssel fordulnak a hazai és az EU-beli kormánytól független szervezetekhez, hogy nyújtsanak segítséget az uniós jogszabályok adaptálásához, amelyek lehetővé teszik országaik mezőgazdaságának EU integrációját. Indítványozzák továbbá, hogy az EU-tagországok ne alkalmazzanak exportszubvenciókat azon, a V4-ekbe irányuló mező- gazdasági és élelmiszeripari termékekre, amelyek megbonthatnák a társult országokban a piaci egyensúlyt. A nemzeti kvóták meghatározásakor pedig ne a jelenlegi mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést vegyék alapul, hanem az 1989-1990-es időszakban elért agrárgazdasági eredményeket. Kérik a pénzügyi és szervezeti segítséget ahhoz, hogy a kamarák képviselői az EU intézményeinél tartósan jelen lehessenek. Leszögezték továbbá, hogy kiállnak az EU Közös Agrárpolitikája mellett és támogatják az EU a WTO-tárgyalások során kifejtett álláspontját. Az eddigi WTO-megállapodásokat - a vámok és a támogatások tekintetében - hibásnak tartják, ezért e tény figyelembe vételét kérik. Az agrárkamarák vezetői hangoztatták az EU-csat- lakozási elszántságot, ugyanakkor rámutattak arra, hogy a V4-ek - jogosítványok és kötelezettségek tekintetében is - teljes jogú tagok kívánnak lenni, (gyor) ElU-előrejelzés 2000-re: A leglassabban növekvő országok sorában Szlovákia a harmadik 0,0 százalékos ütemmel Virágzó világgazdaságot jósol London. A befolyásos londoni Economist Intelligence Unit (EIU) kutatóintézet nyilvánosságra hozta idei jóslatát. A politikai és szakmai körökben mindig nagy érdeklődéssel várt tanulmányban az elemzők megállapítják, hogy a világ 2000-ben gazdagabb lesz, mint valaha volt. FELDOLGOZÁS A GDP az 1999-es 2,5%-ot meghaladva átlagosan 2,8%-kal növekszik. Ez a javulás elsősorban a fejlett gazdaságok jó szereplésének köszönhető, de sok átalakuló piac is jobban teljesít majd, mint 1999- ben. Mindez azonban sovány vigasz 1,3 müliárd ember számára, akik napi kevesebb mint egy dollárból kénytelenek gazdálkodni. A világ leggyorsabban növekvő térsége 2000-ben Afrikának a Szaharától délre elterülő része lesz, melyet a Közel-Kelet és Észak-Afirika, majd Dél-Amerika és Észak-Amerika követ. Ez a négy régió a világ átlagánál jobban fejlődik. Az átalakulóban lévő, maluogazdasági környezetük stabilizációjával küzdő gazdaságok szerepelnek a leggyengébben (átlagos növekedésük 2,1%). Az EIU által vizsgált 180 ország közül 39 növekszik majd 5%-nál gyorsabb ütemben, és mindössze kettőnél (Jamaica és Moldova) várható a GDP - egyszázalékos csökkenése. A legsebesebben Mo- zambik tör előre (10%-kal). A leglassabban növekvő országok sorában az említett két államot Szlovákia követi 0,0%-os ütemmel, vagyis stagnálással. Az EIU óvatosságra int. A rózsás képet számos veszély fenyegeti: a japán megélénkülés erőtlennek bizonyulhat, az átalakuló piacokon előfordulhatnak újabb válságok, és súlyos helyzet alakulhat ki, ha Kína a jüan leértékelése mellett döntene. A világgazdaságra nézve mégis az a legnagyobb kockázat, hogy az USA-ban is drámaian lelassulhat a növekedés. Máris érezhetők aggasztó kiegyensúlyozatlanságok, az EIU elemzői mégis abból indulnak ki, hogy ezeket fokozatosan sikerül korrigálni. Kelet-Közép-Európával kapcsolatban a következő évtizedre a szakértők a kedvező tendenciák erősödését, az átlagos gazdasági teljesítmény javulását jósolják. Feltételezhető, hogy a gazdaságok mostanáig tartó hanyatlása elérte a mélypontot, és mérsékelten bár, de megindul a gazdasági növekedés. A londoni kutatóintézet a következő évtizedre átlagosan közel 4%-os évi növekedést vár. Eleinte a jelenlegi élenjárók gyorsabb fejlődést produkálnak, míg a Balkán és a Szovjetunió utódállamai az átlag alatt maradnak, az évtized második felében viszont már közeledni fognak egymáshoz a növekedési ütemek. E várakozást több tényező is alátámasztja: előrehalad az EU keleti kibővítése, és várhatóan a következő évtized második harmadától a legfejlettebb, majd a kevésbé fejlett közép-európai országok is beléphetnek az unióba. Kétséges azonban, hogy a bővítés kiteijed-e Délkelet-Európára is, hiszen Bulgária és Románia éppen csak elindult a felzárkózás útján. A felzárkózás feltételeit tekintve hasonlóan derűlátó a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) idei jelentése is, amely szerint azonban kérdés, sikerül-e kihasználni a kedvezőnek mutatkozó lehetőségeket, hiszen az országok többségében még hiányoznak a gazdasági és politikai stabilitás fontos tényezői. Sok múlik a beruházások bővüléséhez szükséges környezet megteremtésén és a termelékenység gyors javulásán. A középeurópai országok már működő piacgazdaságoknak tekinthetők, a délkelet-európaiak esetében komoly veszélye van a további leszakadásnak. A balkáni gazdaságokban a reformok sikeressége nagyban függ a Nyugat gazdasági szerepvállalásának mértékétől, ám az önmagában még nem elegendő az alapvetően belső okokkal magyarázható instabilitás és szerkezeti lemaradás felszámolásához. Az a tény, hogy az EU meghirdette a balkáni újjáépítés programját, a régió nemzetközi értelemben vett felértékelődését jelzi, ugyanakkor a program gyakorlati kidolgozásának nehézségei és finanszírozásának hiányosságai óvatosságra intenek. Számos tényező akadályozhatja Közép-Európa gyorsabb felemelkedését is - mutatnak rá szakértők, így az infrastruktúra fejletlensége, a kis- és középvállalatok alacsony növekedési potenciálja, a belső megtakarítások és befektetési képesség kedveződen alakulása. Az elmúlt évtizedben a legérzékenyebb szociális reformokat a régióban elhalasztották. Gátolhatja a növekedést, ha Közép-Európában fennmaradnak, illetve növekszenek a társadalmon belüli jövedelmi és vagyonkülönbségek, ha folytatódik a jóléti rendszer elszegényesedése. Torz marad az uniós csadakozás is, ha a kelet-közép-európai társadalmaknak csak egy fejletíenebb ázsiai vagy latin-amerikai szintű szociális biztonság jut. Kedveződen fejlemény lehet az is, ha a térségben erősödik a gazdasági nacionalizmus, illetve a protekcionizmus. Ennek már számos jele tapasztalható a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáson (CEFTA) belül. Néhány országban nő az EU- csadakozás ellenzőinek tábora, erősödtek a kétségek a teljes nyugati integrálódás esélyeivel és hoza- dékával kapcsolatban. Rossz hatással lehet a csadakozásra, ha a közvélemény a szükséges gazdasági reformok nehézségeit az EU-nak tulajdonítja. Ugyanakkor a tagság elnyerése a legfejlettebb gazdaságokra is jelentős terheket ró. (A Nép- szabadság és a HVG alapján) Gazdasági rangsor 1999-ben Magyarország 8.53 Szlovénia 8,46 j Lengyelország 7,95 j C? sehorszáa 7,80 | Észtország ] Lettorsza g 0,74 Litvánia 6,62 ] Szlovákia 6,53 H o rváto rszá g 6,20 | Bulgária 5,86 j Románia 4.ra | I Oroszország 4,49 j Nemzetközi szakértők az „átmeneti gazdaságokat" tíz kategóriában pontozták. A törvényesség, az árfolyamstabilitás, a termelékenység és a tőzsdei likviditás kategóriában a magyar, a fizetési mérleg, a világgazdasági integráció, a politikai stabilitás, az üzleti etika, valamint a gazdasági erő tekintetében a szlovén, az árstabilitás kategóriában pedig Csehország vezet. Összesítve Szlovákia 6,53 pontot ért el. (Forrás HVG) Növekedési kilátások ■ a GDP 1999-ben, az 1989-es t-j Prognosztizált GDP 2009-ben, “ százalékában LJ az 1989-es százalékában’ 200 150 100 50 0 Bulgária Cseh- Magyar-Lengyel- Romá- Orosz- Szlová- Ukrajna ország ország ország nia ország kia Az 1989-es és az 1999-es GDP összevetése csak jelzésszerűen alkalmazható, hiszen a két időszakot alapvetően eltérő gazdasági szerkezet és különböző árstruktúra jellemezte. (Forrás HVG)
