Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-13 / 9. szám, csütörtök
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 13. Irakba készülnek az ellenőrök Bagdad. Az iraki külügyminisztériumban tegnap hivatalosan bejelentették: Bagdad engedélyezi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egy szakértői csoportjának, hogy rutinjellegű ellenőrzést végezzen iraki létesítményekben. A NAÜ küldöttsége az atomsorom- pó-egyezmény keretében folytat majd rutinjellegű vizsgálatot. Ez az inspekció nincs összefüggésben azzal az ellenőrzéssorozattal, amelyet az ENSZ rendelt el az arab országgal szemben, hogy meggyőződjék az iraki tömegpusztító fegyverek leszereléséről. (MTI) A Szentföldre látogat a pápa Róma. II. János Pál január 20. és 26. között látogatást tesz a Szentföldön - jelentették be hivatalosan a Vatikánban. A pápa Jordániába, Izraelbe és a palesztin autonómia területére látogat. Az utazással kapcsolatban hónapokig bizonytalanság uralkodott a római megfigyelők körében, olyan híresztelések is szárnyra keltek, hogy a pápa esetleg elhalasztja útját. Ebben közrejátszott az izraeli kormánynak az a döntése, hogy engedélyezi egy mecset felépítését Názáretben, az Angyali Üdvözlet bazilika közvetlen közelében. (MTI) II. János Pál mégis elutazik a Szentföldre (Archívum) Kutatás egy eltűnt halászhajó után London. A brit parti őrség tegnap nagy erőkkel folytatta a kutatást egy skót halászhajó után, amely előző este tűnt el Nagy-Britannia nyugati partjainál, a háborgó ír-tengeren. A mentésben résztvevők attól tartanak, hogy a legénység mind a hét tagja odaveszett. A The Solway Harvester nevű kagylókotró hajó kedd este 18 óra körül vészjelzéseket adott le, de ezután nem sikerült vele kapcsolatot létesíteni. Tegnap egy mentőhelikopter megtalálta az eltűnt hajó helyzetjelző berendezését és egyik mentőcsónakját - túlélők nélkül. (MTI) Elhalasztott per Karacsi. Pakisztánban tegnap öt nappal elnapolták az államcsínnyel megbuktatott kormányfő, Navaz Sarif és hat vádlott-társa perét, mert az ügyben eljáró bíró szerint nem lehetett tisztességes tárgyalást tartani a titkosszolgálat embereinek jelenlétében. A Navaz Sarif ellen indított perben ez volt a negyedik halasztás. Sarifot és testvérét, valamint öt másik személyt összeesküvéssel, emberrablással, gyilkossági kísérlettel és repülőgép-eltérítéssel vádolják, s ha bűnösnek mondják ki, az halálbüntetéssel járhat. (MTI) Magyar gépszerelő pihen az Aeroplex vállalat munkásainak 2 órás szimpátiasztrájkja idején. A vasutasok 60 órás sztrájkja tegnap délben ért véget. (TA SR/EPA) Oroszország nem zárja ki, hogy később maga is belépne az Európai Unióba Verheugen a bővítésről Brüsszel. Az Európai Bizottság bővítési felelőse bejelentette, hogy az Európai Unió fokozni kívánja együttműködését Oroszországgal a keleti bővítéssel kapcsolatos témák ügyében. MTI-TUDÓSÍTÁS Günter Verheugen az Európai Parlamentben szólalt fel a balti államok uniós csadakozásával kapcsolatban. Állást foglalt amellett, hogy Észtországgal, Lettországgal és Litvániával a lehető leggyorsabban kell folytatni a tárgyalásokat, mert központi szerepet játszanak a Balti-tenger menti térség stabüitásának biztosításában. Verheugen szerint a tárgyalások üteme nem függ attól, hogy az EU-n és a tagjelölteken kívüli államokban mit gondolnak róla. Úgy vélte viszont, hogy Oroszországgal gyakoribbá kellene tenni a konzultációkat ezen a téren, mert bizonyos kérdések közvetlenül is érintik Moszkvát. Ilyen például a Lengyelország és Litvánia közé ékelődött, de Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi terület helyzete. Ezzel kapcsolatban a parlamenti képviselők közül többen kérték az Európai Bizottságot, hogy gondolkodjon el a területen élők majdani utazási és vízumlehetőségeiről. Oroszország a NATO-bővítéssel ellentétben az EU bővítését nem ellenzi, mi több, maga sem zár ki egy majdani tagságot. Moszkva azonban már jelezte, hogy a balti államok EU-csatlakozásának bizonyos velejárói és következményei nyugtalanítják, műit például a kalinyingrádi terület kérdése. Verheugen kitért egy ugyancsak Oroszországgal összefüggő kérdésre: a balti államokban élő orosz ajkúak helyzetének rendezésére is. E ponton a három ország közül különösen a csatlakozási folyamatban most legelőrébb tartó Észtországgal szemben bírálatot fogalmazott meg hangoztatva, hogy az EU még az idén módosításokat szeretne látni az idevágó törvénykezésben. Az orosz ajkú észt kisebbség helyzetének rendezése - akárcsak a romakérdés a közép-európai államok többségében - az idei feladatok között szerepel az EU-észt partnerségi programban is, és e rendezés elmaradása a csatlakozással összefüggő anyagi járandóságok bizonyos fokú megvonását vonhatja maga után Észtország rovására. Az orosz polgárokat pár ezer dollárért vagy néhány tonna lisztért ki lehetett váltani Harcok váltakozó szerencsével MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz belügyi alakulatok tegnapra virradó éjjel újabb grozniji kitörési kísérletet hiúsítottak meg. A 30 fős csecsen csoportot szétszórták az összetűzésben, s kilenc fegyverest megöltek. Az északkaukázusi orosz haderő mozdoki parancsnokságának közleménye szerint pozícióharcok folytak Groz- nijban, illetve a déli hegyvidéken. Saroj körzetében ejtőernyősök foglalták el a magaslatokat, elvágva a csecsen erők visszavonulási útvonalait. Satoj falu körzetében viszont a csecsen erők rajtaütöttek egy orosz konvojon, s az összecsapásban mindkét félnek voltak veszteségei. Orosz állítás szerint Sáli, Argun és Gudermesz teljesen szövetségi ellenőrzés alatt van, Sálit ismét átfésülik a belügyi egységek, mert feltételezések szerint legalább hatvan lázadó bujkálhat még a településen. A mozdoki bejelentés szerint a keddi harcokban összesen hetven muszlint fegyverest öltek meg, míg az orosz fél vesztesége csak három sebesült volt. A Krasznaja Zvezda orosz katonalap arról számolt be, hogy a határőregységek teljes ellenőrzésük alá vonták az orosz-grúz határ csecsen szakaszát, s az arguni szoros körzete is immár a szövetségi erők kezén van. Moszkvában „szándékos dezinformációnak” minősítették Tbiliszinek azt az állítását, hogy a csecsen fegyveresek a grúziai orosz bázisokon vásárolnak maguknak fegyvert. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint eddig 85 ezer csecsen menekült tért vissza a szövetségi ellenőrzés alá kerüt cse- csenföldi területekre. Orosz adatok szerint Csecsenföldön a visszavonuló muszlint erők háromszáz túsz végeztek ki, s csaknem nyolcszázan raboskodhatnak még a déli hegyekben. Ezt Szergej Ivanov, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára közölte, igazi rabszolga-kereskedelemnek nevezve a Csecsenföldön eddig virágzó emberrablási „iparágat”. Az orosz politikus szerint a csecsenföldi „antiterrorista akció” kezdete előtt 70 ezer ember raboskodott a köztársaság területén. Szergej Ivanov beszámolt arról is, hogy a csecsenföldi harcok kirobbanása óta a lázadók csaknem hétszáz polgári lakost végeztek ki, főként azért, mert nem voltak hajlandók védelmi állásokat építeni, illetve fegyverrel harcolni a szakadárok oldalán. Moszkvai adatok szerint 1991 óta több mint 20 ezer állampolgár tűnt el nyomtalanul Csecsenföldön. Az elrabolt orosz polgárokat pár ezer dollárért vagy néhány tonna lisztért ki lehetett váltani, míg az orosz újságírókért és a külföldi túszokért gyakran egymillió dollár feletti váltságdíjakat is kifizettek. A szerb vezető Boszniában, a francia csapategység által ellenőrzött szektorban van Karadzsics elfogását tervezi a NATO MTI-HÍR Párizs. Azok a NATO-országok, amelyek csapatokat állomásoztat- nak Boszniában, akciót szerveznek Radovan Karadzsics boszniai szerb politikai vezető elfogására - jelentette be a francia fővárosban Hubert Védrine és Alain Richard francia külügy- és védelmi miniszter. A bejelentésnél megjelent Carla del Ponte, a jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze is. Közölték: a háborús bűnösök kézre kerítését célzó műveletek nem Franciaország saját ügye, azokban részt kell, hogy vegyen minden NA- TO-tagállam. Carla del Ponte aláhúzta: Radovan Karadzsics és a többi háborús bűnelkövető letartóztatása elsőrendű feladat, amelynek végrehajtásában a hágai törvényszék az összes NATO-ország együttműködésére számít. Értesülései szerint Karadzsics Boszniában tartózkodik, méghozzá a francia stabilizációs csapategység által ellenőrzött szektorban. A hágai főügyész ugyanakkor azt is elmondta, több bűnvádi eljárás indult a volt Koszovói Felszabadítási Hadsereg által a szerb lakosság sérelmére elkövetett bűntettekkel kapcsolatban. Ezeknek az ügyeknek a kivizsgálását azonban nehezíti, hogy a feltételezhető szemtanúk, illetve az áldozatok ma már Koszovó területén kívül vannak. Először maradtak el a Draskovics-ellenes jelszavak Vita a választásokról MTI-TUDÓSlTÁS Belgrád. A belgrádi kormányzat gerincét alkotó Szerbiai Szocialista Párt (SPS) tegnap elutasította a fő ellenzéki pártok által hétfőn követelt előrehozott szerbiai választások kiírását. Radmilo Bogdanovics, a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök vezette SPS főbizottságának tagja úgy vélte, hogy az idő előtti választásokra nincs szükség. A voksolást csak az SPS február 14-re kitűzött kongresszusa után veszik fontolóra - mondta. Bogdanovics csökkenteni igyekezett aló szerbiai ellenzéki párt és pártszövetség közös fellépéséről és választási követeléséről hétfőn aláírt egyezmény jelentőségét, mondván: az többet jelent az ellenzéknek, mint a szocialistáknak. Az SPS a szintén előrehozott választásokat követelő tavaly nyári ellenzéki tüntetések idején azzal érvelt a voksolás ellen, hogy azt az ellenzék sem követeli. Később, miután a Vük Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) a parlamentben kezdeményezte a választási párbeszédet, az az ellenérv került előtérbe, hogy idő előtti választásokra csak parlamenti válság adna okot, ilyen pedig nincs Szerbiában. A hétfői ellenzéki tanácskozásról távol maradt a Szövetség a Változásokért (SZP) tömörülés két ismert személyisége: Zoran Djindjics, az SZP-t uraló Demokrata Párt elnöke és Goran Szvilanovics, a Szerbiai Polgári Szövetség elnöke. A két politikus hangsúlyozta, hogy a tömörülés koordinátora, Vladan Batics által aláírt megállapodással összhangban készek együttműködni Dras- koviccsal. Belgrádban ismét felvonult az a maroknyi tüntető, aki az SZP által szeptember 21-én kezdett tüntetések december végi berekesztése után is folytatta a megmozdulásokat. A tüntetők az SPO által uralt belgrádi városháza mellett elhaladva most először tartózkodtak a Draskovics-ellenes jelszavak hangoztatásától. Primakov még nem nyilatkozott az elnökjelöltségről Putyin is benevezett MTI-HÍR Moszkva. Az orosz fővárosban elnökjelöltnek javasolta Vágjam Putyin ügyvezető államfőt egy tegnap tartott választói gyűlés. A javaslat formai, hiszen az elnökjelöltség hivatalos bejegyzéséhez legalább félmillió támogató aláírást kell összegyűjteni február 13- ig. Az elnökválasztásokat március 26-án tartják Oroszországban. Putyinon kívül eddig már hat másik politikust is javasoltak elnökjelöltnek. Figyelemre méltó, hogy Jevgenyij Primakov volt kormányfő még nem nyilatkozott véglegesen elnökjelöltségéről, viszont az már biztos, hogy nem vállalja a duma-elnöki megbízatást. A Putyint jelölő választói gyűlést Moszkva egyik legelőkelőbb szállodájában tartották, amely egykor a szovjet pártközpont vendégszállása volt. A gyűlésen számos kormányzó biztosította támogatásáról az ügyvezető orosz államfőt, köztük olyanok is, akik a Primakov-Luzskov vezette Haza - Egész Oroszország választási tömörülést támogatták a decemberi parlamenti választásokon. Sem egymás javait, sem egymás életét nem kímélték Indonéz villongások MTI-JELENTÉS Jakarta. Kelet-Indonéziában újabb 21 ember vesztette életét a muzulmánok és keresztények közötti villongásokban. Jakartában eközben tegnap muzulmán tüntetők újabb csoportja követelte a keresztények elleni „szent háború” megindítását. Az ország legfőbb muzulmán egyházi méltósága ugyanakkor elítélte a dzsihádra szólító tüntetőket. Az indonéz tömegtájékoztatás szerint az ország keleti részén, Seram szigetén heves összecsapások voltak Masohiban és a város környékén. Az egymás ellen fenekedő csoportok sem egymás javait, sem egymás életét nem kímélték. Fölégették a házakat, és álló nap folytatták késhegyig menő ádáz küzdelmüket, amelyben kilencen haltak meg és sokan megsérültek. A Maluku- szigetek legnagyobb szigetén, Halmaherán és más közeli szigeteken is voltak összecsapások, 12 halálos áldozattal. A hadsereg jelentése szerint sokan elbujdostak félelmükben a lakott területekről, és bevették magukat az őserdőbe. A katonai vezetők ígérete szerint a hadsereg megpróbálja felkutatni a bujdosókat, hogy elláthassa őket élelemmel. A muzulmánok szent háborút követelnek, szellemi vezetőik azonban elutasítják a dzsihádot. (TA SR/AP)
