Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-12 / 8. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 12. AGRÁRMORZSÁK Pavel Koncos nem privatizálna Besztercebánya. Pavel Koncos földművelésügyi miniszter ellen­zi a privatizációs tárca ama el­képzeléseit, melyek egyebek kö­zött a mezőgazdasági tudomá­nyos-műszaki intézmények, to­vábbá a nyitrai Agrokomplex, az Agroinstitút, a kistapolcsányi lo­varda, valamint a pozsonyi lóver­senypálya magánosítására irá­nyulnak. Szerinte a magánosítási tervek ésszerűtlennek, s csak né­hány egyén meggazdagodását célozzák. (SITA) A Hubert Rt. eredményei Szered. Előzetes adatok szerint a legnagyobb hazai pezsgőgyár, a szeredi Hubert J.E. Rt. a múlt évben 80 ezer hektoliter italt, azaz pezsgőt és alma valamint barack ízű alkoholmentes gyön­gyöző italt állított elő. Az rt nettó bevétele 535 millió koro­na körül alakul. A cég a múlt év­ben 14 millió korona értékű be­ruházást hajtott végre, az idei évre tervezett modernizációs el­képzelések megvalósítására 29 millió korona kell. A cég az idén a termelést enyhén növelni kí­vánja. (SITA) Felszámolják a brünni Zetort? Brünn. A brünni Zetor traktor­gyár részvényesei a Komercní bankával folytatott eredményte­len hitelnyújtási tárgyalások után kénytelenek voltak más pénzintézetek kapuin kopogtat­ni, hogy pénzt szerezzenek a termelés újraindítására. Ha ez a kísérlet is eredménytelenül zá­rul, a nagy múltú Zetor traktor­gyárat felszámolják. A cég sorsa a következő két hét során végleg megpecsételődik. Ha sikerülne pénzt szerezni, egy hónapon be­lül meg kell szervezniük az el­adást és be kell indítaniuk a so­rozatgyártást, ellenkező esetben a konkurrencia a Zetort végleg kiszorítja a piacról. (AW) Készülnek az EU-csatlakozásra Budapest. A magyar élelmiszer- ipar az EU-s csatlakozás nyertese lehet. Annak ellenére, hogy az ágazat jövedelmezőségét az el­múlt két évben az orosz piac ösz- szeomlása, az élelmiszer-keres­kedelmi hálózatok koncentráció­ja csökkentette. A magyar élelmi- szeripari cégek jegyzett tőkéjé­nek 65%-a már külföldi kezek­ben van. Bár a magyar vállalatok termékeiket 80%-ban belföldön értékesítik, a gyártók nagy része már ma olyan minősítéssekkel rendelkezik, amelyek az EU pia­cán is elfogadottak. Az ISO mi­nősítésen túl a HCCP-ről van szó, amelynek tanúsítványát a termés 80%-át előállító 200 legnagyobb magyar gyártóból 150 már meg­szerezte. Az élelmiszer­feldolgozók szerint amennyiben az uniós csadakozás már most bekövetkezne, az ágazat 100 milliárd forinttal növelhetné be­vételét. (NG) Kevesebb narancs Washington. Az amerikai föld­művelésügyi tárca módosította a floridai narancstermésre vonat­kozó legutóbbi előrejelzését. Becslések szerint Floridán az 1999/2000-es szezonban az eredetileg feltételezett 214 mil­lió láda (90 kg) narancs helyett mindössze 211,6 millió láda na­rancs begyűjtése várható. (AW) 2000 1800 1600 1400 1200 1000 A kávé határidős piaci ára, 1999 Nehéz év elé néznek a világ kávétermelői, a változatlanul fennálló túltermelés tovább rontja helyzetüket az amúgy is telített piacon. Miközben a kőolaj és sok más nyersanyag ára látványosan emelke­dett 1999-ben, a „puha" nyersanyagok - a kávé mellett a kakaó és a cukor - piacán a tavalyi minden idők egyik legrosszabb éve volt. Az exportot szolgáló kávétermelés 14 százalékkal, 90 millió (60 ki­logrammos) zsákra bővül az 1999/2000-res szezonban, a fogyasz­tás azonban az előrejelzések szerint változatlan marad. (Figyelő) Visszaesett a sertéshús népszerűsége Magyarországon Egészséges táplálkozás HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Egyre kevésbé kedvelik és fogyasztják a sertéshúst Magya­rországon - derül ki a GfK Piackuta­tó Intézet legutóbbi felméréséből. Ennek egyebek mellett az egészsé­ges táplálkozásra való törekvés az oka. A legkevesebb sertéshús a ma­gas jövedelmű és iskolai képzettsé­gű nagyvárosiak körében fogy. Az étkezési szokások változásának szembetűnő jele, hogy a sertéshús tíz éve még az ötödik legkedveltebb élelmiszernek számított Magyaror­szágon, tavaly azonban már a hu­szadik volt. A legkedveltebb élelmi­szerek listáján a sertéshúst tíz év alatt megelőzte a hagyományos le­ves, zöldség, saláta, tojás, sajt, vala­mint a fehér és barna kenyér, keksz és rágcsálnivaló, tészta, felvágott, rizs, tej, tea, gyümölcs, illetve gyü­mölcslé, ásvány- és szódavíz. Ugyanakkor a baromfi tíz éve a má­sodik, tavaly a negyedik legkedvel­tebb élelmiszer volt. A sertéshús fo­gyasztásától a legnagyobb mértékű elfordulás Budapesten és a Dél-Du- nántúlon tapasztalható, míg az Észak-Alföldön és Pest megyében az átlagot meghaladó a fogyasztás. Egyre ritkábban esznek sertést a főzni nem tudók, életkor szerint pe­dig különösen a 60 év felettiek ma­radnak el az átlagtól. A fogyasztás alacsony, illetve folyamatosan csök­kenő a magasan kvalifikáltak és a legmagasabb nettó bevétellel ren­delkező háztartások körében. (NG) Az édesítőszereket felhasználók asszociációja és a cukorgyártók szövetsége is bírálja a cukorpiaci rendtartást Eltérő szempontok és érdekek Amennyiben Szlovákia csatlakozik az EU-hoz, az unióban honos cukorpiaci rendtartást is át kell vennie. A cukorpiac részvevői szerint a jelenlegi cukorpiaci rendtartás nincs összhangban az uniós elvárásokkal, nor­mákkal (Illusztrációs felvétel) Pozsony. Az Állami Piacsza­bályozási Alap az idei évre hat kiemelt mezőgazdasági termény, illetve termék ese­tében hirdetett meg minimá­lis felvásárlási árat, valamint mennyiségi kvótát. Egyik kö­zülük a cukor. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Egy tonna cukor minimális ára 14 200 korona, a mennyiségi kvóta pe­dig 180 ezer tonna. Ebből az árból ered a cukorrépa minimális felvá­sárlási ára, ami 15,6 százalékos cu­kortartalom esetén tonnánként 900 korona, és további 170 korona az ál­lami támogatás. Elena Jablonická, az édesítőszereket feldolgozók és felhasználók asszociációjának elnö­ke éppen a 14 200 koronás árat kifo­gásolja. Véleménye szerint - amit alátámaszt a monopolellenes hiva­tal állásfoglalása is - ez a minimális ár ellentmond a gazdasági verseny szabályainak, nem szolgálja a cu­korgyártás megszilárdítását, kizáija a cukrot a piaci ellenőrzés mecha­nizmusából, és árának ellenőrizet­len emelkedéséhez vezet. Bizonyít­ják ezt az EU-béli tapasztalatok, ahol is az eredeti elképzelés - mely szerint „ésszerű árú” cukrot kell elő­állítani - olyannyira vakvágányra futott, hogy az árak két-háromszor meghaladják a vüágpiaci árakat. Emiatt az EU-ban évről évre gondot okoz a cukorfelesleg, ami a piaci egyensúly megbillenését okozza, és a cukorrendtartás megreformálá­sán dolgoznak a szakértők. Elena Jablonická szerint eleve rossz az a megközelítés, hogy a cukor árát veszik alapul; ennél a termék­nél is a nyersanyag, vagyis a cukor­répa árából kellene kiindulni - és nem fordítva. Hiszen így van a töb­bi mezőgazdasági termény eseté­ben is. Ez hozzájárulna a kereslet­kínálati egyensúly kialakulásához. A cukorfelhasználó élelmiszeripari vállalatok azt szeretnék, ha a cukor, illetve az édesítőszerek ára nem lépné túl azt a határt, mely meg­emelheti a végtermék árát. A hazai gyártmányok ugyanis emiatt el­vesztik konkurrenciaképességüket a külföldiekkel szemben, amelyek az adott országban általában jelen­tős támogatásban részesülnek. Az asszociáló tagjai helyeslik, hogy a cukorkvótát a Szlovák Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kamara osztja el az egyes termelők között. Ugyanakkor a 180 ezer tonnás cu­korkvótának az egyes cukorgyárak­ra történő szétosztása fékezi az ága­zat átalakulását. A piaci rendtartás hibája - véli az asszociáció elnöke -, hogy nem védi meg a hazai piacot a külföldi beho­zatallal szemben. Ezért azt javasol­ja, hogy a WTO szabályaival össz­hangban legfeljebb az itthon előállí­tott cukor 5 százalékának megfelelő mennyiséget hozzunk be. Javasolja továbbá, hogy a cukor piád árának meghatározásakor a cukorrépa mi­nimális árából induljanak ki. Bár más szempontok miatt, de ugyancsak bírálta a cukorra vonat­kozó piaci rendtartást Róbert Straka, a Szlovák Cukorgyártók Szövetségének ügyvezető igazgató­ja. Véleménye szerint sok benne a kockázati tényező, az ellentmon­dás. A kormány ugyan az EU-hoz való csatlakozási szándékát han­goztatja, ez a rendtartás viszont egyáltalán nem közelít az EU-ban érvényes normákhoz. Egyik legna­gyobb hiányossága, hogy nem védi a hazai piacot a nagymértékű beho­zatallal szemben. Ezenkívül előny­ben részesíti az egyik gyártót a töb­bivel szemben: míg a cukorgyár­tókat korlátozza, az izoglukózt elő­állítókra semmiféle mennyiségi korlátozás nem vonatkozik. Semmi nem támasztja alá a 180 ezer ton­nás kvótát sem. A hazai cukor ára folyamatosan csökken - 1995 de­cembere óta 20 százalékkal -, mi­közben a költségek emelkednek. A költségnövekedés 80 százalékát a cukorrépa, a szállítás és az energia ára teszi ki. Nem szabad elfeledkez­ni arról sem, hogy ugyanez időszak alatt az alkoholmentes italok ára 15-17, a cukorkák és csokoládék ára pedig 25-30 százalékkal emel­kedett. Nem helytálló tehát az az ál­lítás, hogy a cukor járult hozzá az alkoholmentes italok termelési költségeinek növekedéséhez - han­goztatta Straka. A cukorgyártók célja az, hogy a cu­korgyártás - az EU-országokhoz ha­sonlóan - nálunk se szoruljon álla­mi támogatásra. Az Állami Piacsza­bályozási Alap költségvetését egyébként is „elnyeli” a gabona és a tej ártámogatása. Az EU hatékony piacvédelemre és kvótákra támasz­kodik. „Nem igaz, hogy az EU a cu­korrezsim alapvető megváltoztatá­sára törekszik, csupán kisebb mó­dosításokról van szó - érvelt Straka. - Hiszen éppen a cukor az a termék, amely nem a brüsszeli költségvetés­re támaszkodik, hanem eltartja ön­magát. Talán a B-kvóta terén várha­tó bizonyos változás; ennek a mennyiségnek egy része támoga­tással kerül exportra. Semmikép­pen nem változik viszont a belső pi­acvédelem és a belső árszabályo­zás.” A cukor vüágpiaci ára soha nem látott mélyrepülésének okát Straka abban látja, hogy Brazília el­törölte a bioetol előállításának álla­mi támogatását, és 11 mülió tonna cukrot dobott a piacra. Ez a meny- nyiség az EU-cukortermés felének felel meg. (v-s) A kataszteri hivatalok idén 353,549 millió koronát kérnek Szakképzett munkaerőt SITA-HÍR Pozsony. A pozsonyi Jednota fo­gyasztási szövetkezet a tavalyi év végéhez viszonyítva nem emelte árait - nyilatkozta Tibor Tabery, a cég kereskedelmi igazgatója. Szerinte az alapvető élelmiszerek árai sem nőttek, és az áraikat csak akkor emelik, ha az már elkerülhe­tetlen lesz. Több termelő nem kezdte még meg a gyártást, vagy épp az új árak bevezetésén dolgoz­nak, így egyelőre a Jednotának sincsenek friss információi az árak új évi alakulásáról. Tabery szerint ezek csak január végén lesznek is­mertek, ami a kiskereskedelmi árak alakulásában csak februárban mutatkozhat meg. A Jednota be­szállítói közül egyelőre csak a csirkehústermelők növelték árai­kat 50 fillérrel kilogrammonként. Az új évben egyelőre nem növelte árait a nyitrai Tesco hypermarket sem. A cég képviselői szerint ez ideig csak a nyitrai Agromilk emelte árait, átlagban 90 fillérrel. Ez azonban a nyitrai Zdroj és Jed­nota üzleteire is érvényes. Szin­tén csak a tejtermékek árai növe­kedtek a kelet-szlovákiai régió­ban működő Zdroj Univers kiske­reskedelmi hálózatában, ami ugyancsak egy regionális tejgyár számlájára írható. A gyártók el­mondása szerint ugyanakkor a szükségesnél nagyobb mértékben nem növelték az alkoholtartalmú termékek árát annak ellenére, hogy januártól növekedett az al­kohol fogyasztói adója. SITA-HÍR Pozsony. A kerületi hivatalok elöl­járóinak a kormány ugyan még 1998-ban feladatul adta a járási hi­vatalok kataszteri osztályának sze­mélyi megerősítését, ennek ellenére ezt a rendeletet máig is csak héza­gokkal, vagy egyáltalán nem teljesí­tik. A földművelésügyi tárca adatai szerint a szakképzett alkalmazottak hiánya továbbra is megoldhatadan problémák elé állítja a járási hivata­lok kataszteri osztályát valamint a földművelésügyi és erdőgazdálko­dási osztályokat is. A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK), valamint a kataszteri hiva­talok tavaly a 193 katasztrális terü­let közül 42 esetben jártak el. Az év közepére így a katasztrális területek 73%-ánál, vagyis 827'esetben intéz­kedtek. A feladat megoldására az előző félévben a tavalyi évre fenn­tartott összeg 45%-át használták fel. Összesítve, az e célra fenntartott összeg 62%-át felhasználva, eddig 440 mülió koronát költöttek. A ke­rületi hivatalok, az idei költségvetés lehetőségeit, a kataszteri hivatalok kapacitását figyelembe véve, első­sorban az 1996 és 1999 közti ütem­terv végrehajtására összpontosíta­nak. Az ÚGKK feladatainak teljesíté­sére az idei évben 353,549 millió koronára lesz szükség. Ebből a már megkezdett regiszterek befejezésé­re 225,960 mülió koronát fordíta­nak, az előző évekre beütemezett regiszterek feldolgozására 120,589 millió koronát, az ideiekre pedig 7 millió koronát tartanak fenn. A cukorrépa termelésének alakulása és hektárhozamai Termés (ezer tonnában) | | Hektárhozam Forrás: Földművelésügyi Minisztérium Cukorpiaci mérleg (ezer tonnában) 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000* Készlet (október 1-jén) 14,2 35,4 33,1 20,9 Termelés 226,2 222,4 149,3 180,0 Egyéb források 8,6 10,0 22,7 0,0 Behozatal 9,0 3,6 3,8 3,5 Források összesen 258,0 271.4 208,9 204,4 Lakossági és ipari felhasználás 187,4 190,2 170,0 180.0 Export 15,0 45,7 16,5 13,0 Eladva összesen 222,6 238.4 188,0 193,0 Készlet szept. 30-án 35,4 331 20,9 11,4 * prognózis Forrás Földművelésügyi Minisztérium Az alkoholtartalmú italok is enyhén drágultak Nőtt a tejtermékek ára

Next

/
Thumbnails
Contents