Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-11 / 7. szám, kedd
Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 11. Tegnaptól végre fizetnek az AG Banka ügyfeleinek A közvélemény szerint a közéleti korrupció egyelőre az új kormány működése ellenére sem csökkent érdemben Március 3-ig törlesztenelc ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A betétvédelmi alap tegnap megkezdte a becsődölt AG Banka ügyfeleinek kifizetését. Természetesen csak azokat kárpótolják, akiknek betétkönyve névre szólt, a kárpótlás felső határa 310 500 korona. Az ügyfélnek a pénz ávétele előtt igazolnia kell személyazonosságát. Valamennyi betétest szlovák koronában kárpótolnak, tehát abban az esetben is koronát kap, ha esetleg deviza- számlája volt, a kamatokat a december 3-i állapotnak megfelelően írják a betétekhez. Előzetes adatok szerint az alapnak mintegy 2 milliárd koronát kell kifizetnie. A betétesek kifizetését a Szlovák Takarékpénztár vállalta magára, mégpedig azokon a helyeken, ahol korábban az AG Banka fiókot, illetve kirendeltséget működtetett. A kifizetés 2000. március 3- ig tart. (Ú) Drágul a villanyáram, eltérő vélemények a kabinetben Áremelés februárban UJ SZO-ÖSSZEFOGLALO Pozsony. Eltérően vélekednek a kormány tagjai a villamos energia árának februárban esedékes emeléséről. A gazdasági tárca - a Szlovák Villamos Művek javaslatával összhangban - a kisfogyasztók esetében 40 százalékos, a nagyfogyasztók esetében pedig 5 százalékos áremelést javasol. Ugyanakkor mindeddig érvekkel nem támasztotta alá az ilyen mértékű ármódosítás indokoltságát. A pénzügyminisztérium 14 százalék mellett kardoskodik, a gazdasági miniszterek tanácsa pedig maximum 20 százalékos áremelést tart indokoltnak és elfogadhatónak. Az áremelés kérdése vélhetőleg a kormány holnapi ülésén napirendre kerül. A végső szót a kabinet mondja ki. (ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Konsolidacní banka rekordvesztesége Prága. A cseh Konsolidacní banka tavalyi vesztesége meghaladja a 32 milliárd koronát, szemben a várt 7 milliárd koronás veszteséggel. Ez a veszteség a bank történetében az eddigi legnagyobb. A bankot, amely 100 százalékos állami tulajdonban van, a kilencvenes években a kormányzat azért hozta létre, hogy a bank- rendszer folyamatban lévő átalakítása közben átvállalja a privatizálásra szánt többi állami bank rossz hiteleit, amelyeket később megpróbál behajtani. A bank tavaly megvette a privatizációra készülő Komercní bankától és a Ceská Spontelna takarékpénztártól az 56 milliárd koronára rúgó rossz hiteleiket. (MTI) Csehországi bankprivatizáció Prága. Az osztrák Erste Bank 17,054 milliárd koronát kínál a cseh államnak a Ceská Sporitelna országos takarék- pénztárért. A cseh kormány tavaly novemberben kezdett exkluzív tárgyalásokat az osztrákokkal a legnagyobb cseh bank magánosításról, amelyben az államnak több mint 50 százalékos részesedése van. A kormány csak azután kezd tárgyalásokat más érdeklődőkkel, ha az Erste Bankkal nem tudna megállapodni. A Nova televízió szerint az Investicní a postovní banka 20 milliárd koronát kínál az államnak a takarékpénztárért. (MTI) Médiabirodalmi egyesülés New York. A világ legnagyobb multimédia-csoportja jön létre két amerikai óriás, a Time Warner médiakonglomerátum és a világ első számú internet-szolgáltatójának számító America Online hétfőn bejelentett összeolvadásával. Az új cég piaci tőkeértéke 350 milliárd dollár lesz. (MTI) Több alkalmazott az INA-ban Pozsony. Az INA Kysuce Rt. tavaly december elsején 189 akalmazottat foglalkoztatott. Az év végére, az eredeti tervek szerint ugyanakkor csak 100 munkással számoltak, aminek az idei évvégére 500-ra kéne emelkednie. A cég által felvállalt kötelezettséget, mely szerint a szlovákiai beszállítókat előnyben részesítik, 100 százalékra sikerült teljesíteni. Egyedüli kivételként csupán a cseh Zipp Trinec említhető, amely a gyártócsarnok konstrukciós elemeit szállítja. A cég olyan golyóscsapágyakat fog gyártani, amelyeket Szlovákiában jelenleg nem gyártanak, a cég termelésének 90 százalékát exportra szánják. (SITA) Kevés pénz az idegenforgalomra Pozsony. Az Utazási Irodák Szlovákiai Szövetségének szempontjából a tavalyi év gazdasági eredményeit nagymértékben befolyásolta a korona devalválása, az ország rossz gazdasági helyzete és a több éve fennálló túlkínálat. A szövetség szerint az állam továbbra is szűkén méri az idegenforgalom népszerűsítésére fordított anyagiakat, amikor a Szlovák Idegenforgalmi Ügynökség a költségvetésből tavaly csupán 40 millió koronához jutott. Összehasonlításképpen Magyarországon tavaly erre a célra mintegy 1 milliárd koronának megfelelő pénzösszeget fordítottak. (SITA) Privatizálják a Petromot Bukarest. Öt ajánlat érkezett a román nemzeti kőolajipari társaság, az SNP Petrom privatizációjára. A vásárolni szándékozók között van a magyar Mól Rt. is, ám ennek az ajánlata nem versenyképes - úja a román gazdasági sajtó. A román állami tulajdonos a két évvel ezelőtt létrehozott SNP Petrom részvényeinek 35 százalékát akarja eladni. Román sajtóértesülések szerint az olasz ENI, a görög Hellenic, az osztrák OMV, a magyar Mól, valamint egy román konzorcium tett vételi ajánlatot. (MTI) Még egyszer a matricákról Pozsony. Hétfői számunkban a Szigorúbb ellenőrzések c. anyagunkban tévesen azt írtuk, hogy Magyarországon 2002-től vezetik be a sztrádamatricákat. Természetesen 2000 januárjától vezették be az egységes matricarendszert. Az elírásért olvasóink szíves elnézését kérjük. (Ú) Lefizetés szinte minden szinten Pozsony. A hazai bűnözési statisztika szerint a korrupció hazánkban szinte ismeretlenjelenségnek számít. 1998-ban például 33 esetben emeltek ilyen ügy miatt vádat és 16 ítélet született. A valós helyzet azonban ennél sokkal rosszabb. TUBA LAJOS A korrupcióellenes küzdelemmel foglalkozó Transparency International (TI) nemzetközi szervezet hazai kirendeltsége tavaly kiterjedt felmérések segítségével igyekezett megvilágítani a közéleti korrupció valós hazai helyzetét. Ezzel hazánk is bekapcsolódott az üyen jellegű nemzetközi kutatásokba. Az első vizsgálat 1999 elején egy 9, térségünkben országra kiterjedt akció keretében az ún. társadalmi elit tagjaira összpontosult. A 403 hazai megkérdezett között volt például 7 miniszter, 39 állami vállalat vezetője, 58 politikus, azon kívül más közéleti szereplők, rendőrök, vállalkozók, újságírók, a kulturális élet szereplői és vallási vezetők is. Nagy részük, több mint 60 százalék, a kenőpénzek elfogadását tartotta nagyobb bűnnek, 28 százalékuk viszont a felkínálásukat. Abban viszont nagyrészt egyezett a véleményük, hogy a korrupció káros jelenség, ezért harcolni kell ellene. 56 százalék szerint a jelenség visszaszorítható demokratikus eszközökkel, 28 százalék viszont nem hitt ebben, végül 10 százalék támogatná egy kemény kezű vezető határozott lépéseit az ügyben. Nemzetközi összehasonlításban a legnagyobb fokú korrupcióra Oroszország mellett éppen Szlovákiában derült fény, a sort a vizsgált országok közül Ukrajna, Bulgária, Románia és Csehország folytatta. A jelenség elleni küzdelemben Bulgáriában és Oroszországban főként az erős kezű vezetőben hinnének, Csehországban és Szlovákiában pedig a demokratikus intézkedésekben. Ukrajnában, Oroszországban, Azerbajdzsánban és Örményországban magas volt azok aránya, akik szerint A korrupció elsősorban azok számára okoz problémát, akik a munkájuk során gyakrabban kerülnek kapcsolatba különféle hivatalokkal. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) semmi esélye sincs a korrupcióellenes küzdelemnek. A közvélemény nézeteit tavaly júniusban a FOCUS vizsgálta egy 1045- ös mintán. Eszerint a korrupció a megkérdezettek 13 százaléka szerint tartozik a három legfontosabb társadalmi probléma közé. A téma főként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (29 százalék), a vállalkozók (30 százalék), illetve a nagyvárosokban élők (25 százalék) számára tűnt aktuálisnak. Abban szinte mindenki véleménye megegyezett, hogy a korrupció nálunk elterjedt- nek tekinthető, 76 százalékuk a legrosszabbnak üyen szempontból az egészségügyet jelölte meg. A megkérdezettek 64 százaléka vallotta be, hogy már maga is szembesült a jelenséggel, ebből 40 százalék legfeljebb két intézményben, 18 százalék 3-5 intézményben, 6 százalék pedig hatnál is több intézményben. A korrupció elsősorban azok számára okoz problémát, akik a munkájuk során gyakrabban kerülnek kapcsolatba különféle hivatalokkal. A megkérdezettek kétharmada gondolta úgy, hogy a korrupció napjainkban elterjedtebb, múlt tíz évvel ezelőtt. Sőt, nem alakult ki kedvező vélemény az 1998-as parlamenti választások utáni állapotokról sem, minden második válaszadó úgy gondolta, hogy a kormányváltással a helyzet egy jottányit sem javult. Azok, akiknek a korrupcióval kapcsolatban már személyes élményeik is voltak, a közélet műiden területén nagyon kritikusnak ítélik a helyzetet. A hangulatra az is jeüemző, hogy a különféle hírek alapján a többiek is meg voltak győződve arról, hogy a jelenség nálunk általánosan elterjedt. A legkevésbé reprezentatívnak a harmadik tavalyi felmérés tekinthető, amely során a TI a vállalkozóknak kiküldött 850 kérdőívből beérkezett mintegy kétszáz választ értékelte (itt ugyanis nagyobb volt az esélye annak, hogy csak az elégedetlenek jelentkeznek). Mindenesetre ebben a csoportban a válaszadók 85 százaléka gondolta úgy, hogy a közigazgatásban nálunk nagyobb a korrupció, mint az OECD országokban. 58 százalékuk szerint viszont a helyzet nem rosszabb, mint a környező országokban. A vállalkozók a legnagyobb korrupciót a minisztériumokban tapasztalták. Ezt követik a vámhivatalok, majd pedig jóval lemaradva a kerületi és a járási hivatalok, a bíróságok, az adóhivatalok, az önkormányzatok, végül a sort a munkahivatalok zárták. Hová vándorolt az állami cég 18 millió koronája? Prágai átszállóhely ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat (ST) gyanús tavalyi értékpapír- üzletében részt vett a vállalat egyik privatizációs tanácsadó cége is - derítette ki a Pravda. Az ügy múlt év szeptemberében kezdődött, amikor a lap nyüvánosságra hozta, hogy az ST 9,4 millió euró értékben vásárolt a Vízügyi Beruházó Váüalat kötvényeiből, aminek köszönhetően egy magáncég egyetlen nap alatt 18 mil- lió koronát nyert az ügyön. Azóta kiderült, hogy ez a cég a prágai Wood and Co. nevű társaság, amely viszont a Deutsche Bank és a Slavia Capital mellett az ST harmadik privatizációs tanácsadója. A távközlési vállalat számára az ügyletet lebonyolító Szlovák Takarékpénztár több előnyösebb értékpapírüzletet is ajánlott, de az állami cég vezetőit ezek nem érdekelték. A Pravda információi szerint a rendkívüli nyereség végül nem a prágai cég zsebében csapódott le. A végállomással kapcsolatban leggyorsabban a vízügyi cég nyilatkozhatna. Ez a cég azonban arra hivatkozva, hogy magánkibocsátású értékpapúokról van szó, inkább hallgat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehországban rekordnagyságú, 9,6%-os volt a munkanélküliség december végén, a november végén feljegyzett 9% után. A cseh munkaügyi és szociális minisztérium adatai szerint 1998 decemberében a munkaképes korú lakosság 7,5%-a volt állás nélkül. A legnagyobb arányai a munkanélküliség Morvaországban, ahol december végén az aktív lakosság 20%-ka volt regisztrált munkanélküli. A legalacsonyabb, 2,5%-os az állástalanok aránya Prágában és körzetében. A munkanélküliség növekedésével egyidőben csökkent az ország bruttó hazai összterméke (GDP), ami tavaly éves szinten mintegy fél százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. A statisztikai hivatal egyúttal megerősítette azt a korábbi előrejelzését is, hogy 2000-ben a cseh gazdaság reálértékben 1,6%- kal növekszik majd. A hivatal adatai szerint tavaly a külkereskedelemi mérleg hiánya 68,6 rmlliárd korona volt. Az export 8,4%-kal bővült, az idén 8,1%-os többlet várható. Az ipari termelés 3,5%-kal csökkent tavaly, az idei 1,7%-kal fog nőni. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. január 9-én) Bank Felmondási idő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 15,20 15,80 16,00 16,30 12,50 Bank Austria Creditanstalt 12,00 12,50 12,50 6,00 Banka Slovakia 16,30 16,50 17,00 15,00 8,00 Dopravná banka 16,00 16,20 16,40 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 16,00 16,50 16,80 17,00 15,00 6,00 Istrobanka 15,30-15,80 15,50-16,00 15,80-16,30 16,00-16,50 16,00-16,50 5,50 Ludová banka 12,00-12,25 13,00-13,50 14,50-15,00 14,75-15,25 4,00 Pol'nobanka 14,90 15,40 14,00 12,50 5,00 Postabank 15,00 16,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 5,00 Devin Bank 15,80 16,2017,00Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-17,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 16,00-16,75 15,75-16-5014,50-15,25 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 12,50 13,00 13,00 13,50 13,50 13,50 4,75 Rekordszintű munkanélküliség, csökkenő GDP A csehek mélyrepülése
