Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-07-28 / 30. szám

Modern élet 1999.július28. 5 A szokás arra késztette a spanyol gyarmatosítókat, hogy mélyebbre temessék a halottakat A szivárványhártya mindent elárul Modern kannibálok A kannibálok hite szerint a hasnyálmirigy varázserővel bír. Archív felvétel Pápua-Új Guineában az ember­evés bevett, régi szokás volt. Ma már, ahogy a lakosság megismeri a villanyáram, a narancsdzsemes pirítos meg az amerikai autók összes áldását, egyre jobban visz- szaszorul a hagyomány. Ráadá­sul egyre kevesebb kalóz járja a dél-tengereket, és hagyja magára fosztogatás után az utasokat a mentőcsónakban, hogy fanya­lodnának rá egymás elfogyasztá­sára. És csak ritkán hallani elme­beteg szörnyetegről, aki ínyenc módra készíti el a postást, mint Anthony Hopkins A bárányok hallgatnak című filmben. Az ember azt hihetné, ma már csak elbeszélésekben és legen­dákban létezik kannibalizmus. Jósé Manuel Novoa spanyol új­ságíró és etnológus azonban azt állítja - írja az MTI -, hogy a Ka­meruntól délre lévő kis ország­ban, az Egyenlítői- Guineai Köztársaság­ban léteznek titkos társaságok, amelyek­nek tagjai hatalmat és gazdagságot re­mélnek attól, ha rendszeresen fo­gyasztanak ember­húst és emberi belső­séget. Novoa, aki az egykori spanyol gyar­mat egyik legjobb is­merőjének számít, Spanyolországban nemrég megjelent könyvében nem kevesebbet állít, mint hogy Egyenlítői-Guinea négyszázezer főnyi lakossága nem veti meg az emberevést. „Az emberhús fogyasztása min­dig is hagyomány volt az Egyenlí­tői-Guinea, Nigéria, Kamerun és Gabon területén élő fang törzs harcosainak körében, amikor új területeket hódítottak meg, a fang harcosok mindig ettek a megölt ellenség húsából, hogy fi­atalok és erősek maradjanak. Idővel megritkultak az ilyen ese­tek, de nem tűntek el teljesen.” Napjainkban az emberi szerveket titkos társaságok tagjai fogyaszt­ják, éjszakánként rendezett ritu­ális összejöveteleiken. Ezeken az összejöveteleken az új tagokat különleges szertartással avatják be, mielőtt emberhúst éhemé­nek, mivel a hiedelem szerint enélkül belehalnának. Aki azt reméli, hogy a kannibál szokások révén hatalomhoz és vagyonhoz juthat, annak busá­san meg kell fizetnie a beavtást. Olykor azt is követeli tőlük a tit­kos társaság, hogy mérgezzenek meg egy közeli családtagot, és a temet kínálják fel lakomára. Gyilkossággal is gondoskodnak holttestekről, de temetői sírokból is ki-kiásnak halottakat. Novoa szerint ez a szokás ar­ra késztette a spanyol gyarmatosítókat, hogy a szokásosnál mélyebbre temessék el az elhunytakat. A spanyol szerző sze­rint a kannibálok csak bizonyos testré­szeket fogyasztanak el: főleg az agyvelőt meg a nemi szerve­ket. Az ország férfiak uralta társadalmá­ban a kannibálok és áldozataik is rend­szerint férfiak, de időnként va­rázslónők is részt vesznek a rituá­lis szertartásokon. A titkos társaságokat „Evu- társaságokként” ismerik, mivel a guineaiak azt tartják, hogy az em­beri testnek van egy „evu” elneve­zésű szerve. Ez a szerv - feltehe­tően a hasnyálmirigy - hitük sze­rint nagy varázserővel bír. Novoa szerint az emberi agyvelőt a guineaiak különösen mérgező­nek tartják. A kannibálok ezért úgy próbálnak védettséget sze­rezni a lakomák esedeges mellék­hatásaival szemben, hogy kis adagokban növényi mérget fo­gyasztanak. A kannibalizmus en­nek ellenére előidézett egyfajta betegséget, amelyet „kuru”-nak, vagy a „félelemtől reszketés betegségének” nevez­nek, és amelynek tü­neti hasonlítanak a kergemarhakór tüne­teihez. „A »kuru« a leggyakrabban a pri­mitív törzseknél lép fel, vagyis azoknál, amelyek körében a legelterjedtebb a kan­nibalizmus” - írja a szerző. A kannibalizmus azonban nem­csak a szegények körében létezik. Ha valaki gazdag és hatalmas, ak­kor azt feltételezik róla, hogy ezt emberhús fogyasztásának kö­szönheti. Teodoro Obiang köz- társasági elnök nem utolsósor­ban annak köszönheti hatalmát, hogy sokan nagy erejű varázsló­nak tartják. Akárcsak elődjét, Maciast. Egy ellenzéki politikus elmondta Novoának: a saját sze­mével látta, amint Macias felke­resett egy börtönt, ott felvágatta egy elítélt torkát, és mindenki szeme láttára ivott a véréből, hogy azután elterjed­jen róla, varázserővel rendelkezik. Néprajz- kutatók már koráb­ban is beszámoltak kannibalizmusról Egyenlítői-Guineá- ban. A gyarmatosítás idejéből származó hi­vatalos iratokból ki­derül, hogy a spanyol hatóságok annak ide­jén többeket el is ítél­tek kannibalizmu­sért. Az újságok ma­napság is beszámolnak titokzatos gyilkosságokról és feldarabolt holttestekről. Ilyesmi ugyan más nyugat-afrikai oszágokban is elő­fordul, de a kannibalizmusnak - az ország elzártsága miatt - Egyenlítői-Guineában a legmé­lyebbek a gyökerei. -B­Gyilkossággal is gondoskodnak holttestekről Napjaink­ban az em­beri szerve­ket titkos társaságok tagjai fo­gyasztják Ha valaki gazdag, azt hiszik, ezt az ember­hús fogyasz­tásának kö­szönheti Az írisz üzenete A szivárványhátya „képernyő­jének” szépségét csodálva gyakran nem gondolunk arra, hogy a szem nemcsak a lélek, hanem a test tükre is. A szivárványhártya, más né­ven írisz a vér- és idegpályákon keresztül a szervezet minden fontos területével kapcsolat­ban áll. Annak magyarázatával azonban máig adós a modern orvostudomány, miként jelen­hetnek meg felületén az egyedi alkatra és a betegségekre jel­lemző sajátosságok. Tény viszont, hogy a szivár­ványhártya tanulmányozásá­val könnyebben de­ríthető fény a pana­szok valódi okára, és segítségével a szer­vezet állapotáról is teljesebb kép nyer­hető. Kiválóan alkal­mas a különböző el­változások nyomon követésére is. Az íriszdiagnosztika története egy törött lábú madár esetével kezdődött. Valaki megfigyelte, hogy a madár írisze a baleset után meg­változott, egy ap­rócska folt keletkezett benne. Az eljárás óriási előnye, hogy teljesen ártalmatlan és fájda­lommentes, bármikor ismétel­hető, jól dokumentálható. Azt is tudnunk kell viszont, hogy e módszer önmagában sohasem alkalmazható. A beteg alapos kikérdezését, illetve a hagyo­mányos vizsgálatokat az írisz­diagnosztikát végző szakem­ber sohasem mellőzheti. A diagnosztizálást ugyanakkor akadályozza, ha a szem sérült vagy operált. Az íriszdiagnosz­tika során tapasztalt elváltozá­sokat mindig el kell különíteni a szem saját betegségeitől. Kétéves kor alatt nem alakul ki vizsgálható szerkezet. Szerveink vetülete mindig az azonos oldali szemben látha­tó. Tanulmányozásuk számos értékes információval szolgál:- Hajlamaink különböző be­tegségekre. A kékesszürke, sugárszerűen futó rostozat pél­dául hurutra vagy a nyálkahártya elvál­tozásaira utalhat, míg a barna, sziva­csos szerkezetű kép vér- és anyagcsere­betegségre, esetleg rákra. .- Szervezetünk ál­talános állapota, méreg- és salakle­rakódások, stressz- szint mértéke. — Régi betegségek, gyulladások, műté­tek, sérülések, epe, illetve hólyagkövek nyomai.- Most zajló kóros folyamatok: alulműködés, túlműködés, gyul­ladás, sérülés, vérzés, vérellátási zavar, daganat.-Allergiás panaszok esetében is hasznos lehet az ilyen vizsgálat. Az orvos által el­végzett tesztek eredményét pontosíthatja. Ez a mód­szer önma­gában nem alkalmazha­tó, de a ta­pasztalatok szerint meg­bízható. A fájdalommentes vizsgálat sok információval szolgál, a régi beteg­ségeket, gyulladásokat, műtétek, sérülések, epe-, illetve hólyagkövek nyomait is kimutatja. NAPSÜTÉS, PENZESO - NYÁR ’99 Nyerje vissza üdülésének árát az Új Szó és a Vasárnap segítségével Minden héten 10 000 korona vár Önre! Szerkesztőségünk az idei nyár forró napjaira is izgalmas játékot kínál minden kedves olvasójá­nak. Játékunk augusztus végéig tart, melynek során minden hé­ten 10 000koronát nyer egy olvasónk, végül pedig kisorsol­juk a fődíjat, amely 20 000 ko­rona készpénz lesz. A nyolc hét során az Új Szó minden számá­nak3. és aVasámap 5. oldalán egy-egy játékszelvényt találnak. A kivágott szelvényeket (az Új Szó 6 és a Vasárnap 1 szelvényét, tehát összesen 7-et) ragasszák fel egy postai levele­zőlapra, és a következő hét hét­főjén küldjék el szerkesztősé­günk címére. A nyertes nevét minden héten az Új Szó csütör­töki számában, illetve a köve­tkező heti Vasárnapban közöl­jük. Minden levelezőlap bekerül a fődíj sorsolásába, tehát a folya­matosanjátszó olvasóink nyeré­si esélye a legnagyobb. Nyerési lehetőségét növeli, ha több leve­lezőlapot ad postára. A 286/1992 Tt. számú adótör­vény 36. §-a alapján a nyeremé­nyek összegéből 15 % jövede­lemadót vonunk le. Játékunk második fordulójába július húszadikáig 3849 olva­sónk kapcsolódott be. A második hét szerencsés nyer­tese Écsi Erzsébet Vágsellyéről. A10 000 koronás nyeremény­hez gratulálunk! Emlékeztetőül: az első hét nyertese Cipó János balogfalai olvasónk volt a Rimaszombati járásból. Mozaik Füstmentes filmek Az amerikai alelnök nemrégi­ben azt nehezményezte, hogy mozi- és tévéfilmjeik főhősei túl rossz példát mutatnak a fi­atal nézőknek. No nem azért, mert mondjuk pszichopata tö­meggyilkosok, gépeltérítő ter­roristák lennének, nem, arról van szó, hogy a hősök még mindig nem szoktak le a do­hányzásról. A bejelentés után a Szórakoztatóipari Tanács pontokba szedte, mikor pasz- szol egy film cselekményéhez, hőséhez a dohányzás és mikor nem. Cenzúráról egyébként szó sincs! Csóktan Egy brit magazin nemrégiben tanul­mányt jelentetett meg a csók egészség­tanáról. E szerint egy valódi, igazán szerel­mes csók közben ösz- szesen harminckilenc arcizmunk dolgozik egyszerre, s ennek kö­szönhetően szerveze­tünk percenként ti­zenöt kalóriát éget el. Pontosan annyit, mintha egy húszkilós hátizsákkal egy kisebb dombra kaptatnánk fel. A fogyni vá­gyóknak mégsem ezt a megol­dást ajánlják, hiszen ezzel a módszerrel egy kiló leadásához legalább négy-öt napig kellene folyamatosan csókolózni. De lehet, hogy így nyár idején mégsem olyan rossz megoldás?

Next

/
Thumbnails
Contents