Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-12-22 / 51-52. szám
___________________________________________Sport________ A cseh Jaromír Jágrnak nincs párja az NHL-ben, neki van a legmagasabb alapfizetése Dollármilliók körforgása Jaromír Jágr a tavalyi idényben elnyerte a legértékesebb trófeákat. Tomi Vince__________________________ Év ről évre aránytalanul nő az NHL-ben játszó hokisok keresete. A klubtulajdonosok meddig lesznek hajlandóak fizetni a világ legjobb játékosait? Senki sem tudja. Csak az biztos, hogy az egyesületek és a korongozók közötti általános szerződés lejárta után újabb sztrájkra kerül sor. Azt mondják, amelyik a láthatáron van, ahhoz képest az 1994-es „lázadás” békés május elseji felvonulásnak tűnik majd. Szaporodnak a nézetek, hogy egy idényt szünetel majd az NHL. A hokisok magasabb bért fognak követelni, ami azt jelenti, feljebb tolni az ún. „fizetési sapkát”, viszont a munkaadók már most azt akarják, csökkenjenek a kiadásaik. Egyik fél sem kíván engedni követeléséből, és ennek a huzavonának a nézők látják kárát. Az „öltönyösök”, tehát a tulajdonosok kívánsága egységesen maximalizálni a fizetési plafont, ne a csillagos ég legyen a határ. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy évente 31,5 millió dollár lenne minden klub béralapja; jelenleg ez az átlag. Csakhogy minden egészen másképp van. Míg például a Nashville Préda- tors a most zajló idényben mindössze 16 590 000 dollárt költ a kontraktusokra, addig a gazdag NY Rangers 59 419 011 dollárt (csaknem 2,5 milliárd szlovák korona) oszt szét a hokisai között. Például Jaromír Jágrt komoly rész illeti a Pittsburgh fizetési költségvetéséből: a 30,3 millióból több mint egyharmad! Hasonló a helyzet Anaheimben is, a 35 millióból kerek 10 millió vándorol Kariya zsebébe. Minden klubban sok a milliomos, a Philadelphiában kerek 14, viszont a Nashville-ben csupán hárman érik el az egymilliót. Mostanság az egyesületek átlagos fizetési alapja 31,5 millió dollár, de még nincs szerződésük olyan játékosoknak, mint Jasin (Ottawa), Primeau (Carolina) vagy Mironov (Chicago). Hogy napjainkig milyen magasra emelkedett a fizetési plafon, arról tanúskodik: 26 ko- rongozó keres többet 6 millió dollárnál. De akadnak „szegényebbek” is. A cseh Frantisek Musil (Edmonton) évi bére például 293 ezer dollár, Tomás Kaberléé (Toronto) 234 ezer. Az orosz Markov (211 ezer), Drulia és Herbers (200-200 ezer) keresik a legkevesebbet. Nyilvánvaló hát, miért özönlenek csoportosan a hokisok Európából az ígéret Földjére, Észak-Amerikába. A fő ok: a család jövőjének biztosítása. Aki lehúz az NHL-ben legalább öt esztendőt, gondtalanul élhet. Persze csak akkor, ha nincsenek káros szenvedélyei (hazárdjáték, alkoholizmus, drog). De még ebben az esetben is nagyon sok vesztes fogadást kellene kötni, töménytelen alkoholt és drogot fogyasztani ahhoz, hogy tönkremenjen valaki. Az NHL kereseti listája. Csak természetes, hogy a bajnokság legjobb játékosának, Jaromír Jágrnak (Pittsburgh) van a legmagasabb fizetése: 10,4 millió dollár (mintegy 430 millió szlovák korona); 2. Paul Kariya (Anaheim, csatár), 10 millió; 3. Peter Forsberg (Colorado, cs.), 9 millió; 4-5. Tóm Fleury (NY Rangers, cs.) és Eric Lindros (Philadelphia, cs.), 8,5-8,5 millió; 6. Pevel Bűre (Florida, cs.), 8 millió; 7. Patrick Roy (Colorado, kapus), 7,5 millió; 8-9. Dominik Hasek (Buffalo, k.) és Mats Sundin (Toronto, cs.), 7-7 millió; 10. Brian Leetch (NY Rangers, védő), 6,7 millió; 11. Cári Joseph (Toronto, k.), 6,2 millió; 12-18. Róbert Bourque (Boston, v.), Damon Gilmour (Chicago, cs.) , Valerij Kamensz- kij (NY Rangers, cs.), Nill Lindst- röm (Detroit, v.), Mark Messier (Vancouver, cs.), Mike Modano (Dallas, cs.), Steve Yzerman (Detroit, cs.), mind 6-6 millió; 19-20. Bret Hull (Dallas, cs.), Temu Selanne (Anaheim, cs.) 5,5-5,5 millió; 21. Ron Blake (Los Angeles, v.), 5,3 millió; 22-26. Ron Francis (Carolina, cs.), Zigmund Pálffy (Los Angeles, cs.), Mario Recchi (Philadelphia, cs. ), Mark Richter (NY Rangers, k.) és Phil Turgeon (St. Louis, cs.), 5-5 millió dollár. Ahogy a felsorolásból kitűnik, a csatárok keresik a legtöbbet. Akárcsak a labdarúgásban. Mennyit áldoznak a klubok játékosaik bérére? Nyugati Főcsoport - Központi Divízió (a csapat neve előtti szám a „gazdagsági” listán elfoglalt helyét jelzi): 14. Chicago Blackhawks 32,4 millió, 3. Detroit Red Wings 43,4 millió, 28. Nashville Predators 16,6 millió, 13. St. Louis Blues 32,6 millió. Észak- nyugati Divízió: 24. Calgary Flames 21,6 millió, 5. Colordo Avalanche 41,5 millió, 22. Edmonton Oilers 24 millió, 10. Vancouver Canucks 34 millió. Csenedes-óceáni Divízió: 8. Mighty Ducks Anaheim 35,1, millió, 4. Dallas Stars 42,3 millió, 16. Phoenix Coyotes 31 millió, 9. Los Angeles Kings 34,6 millió, 6. San Jose Sharks 37,6 millió. Keleti Főcsoport - Atlanti Divízió: 15. New Jersey Devils 31,3 millió, 26. New York Islanders 18,1 millió, 1. New York Rangers 59,4 millió, 2. Philadelphia Flyers 50,3 millió, 18. Pittsburgh Penguins 30,3 millió. Északkeleti Divízió: 21. Boston Bruins 24,5 millió, 17. Buffalo Sabres 30,9 millió, 11. Montreal Canadiens 33,8 millió, 23. Ottawa Senators 21,6 millió, 7. Toronto Maple Leafs 35,5 millió. Délkeleti Divízió: 27. Atlanta Thrashers 16,7 millió, 20. Carolina Hurricanes 27,1, 12. Florida Panthers 33,3 millió, 25. Tampa Bay Lightning 19 millió, 19. Washington Capitals 28,3 millió. Dominik Hasek, napjaink legjobb hokikapusa (CTK-felv.) 1999. december 22. Legtöbbször ez a kép repül róla a világba. Archív felvétel Jozef Gönci világhírű puskás karácsonyai A ponty hiányozna J. Mészáros Károly _________ Év közben rengeteget hallunk a lőállásbán való eredményesebbnél eredményesebb szerepléséről, sok-sok világraszóló sikeréről. Olyankor szinte folyton arról faggatjuk, hogyan jutott el a győzelem kapujába, mit tett azért, hogy maga mögött hagyja a világ élmezőnyét, a sok elsőség megszerzése után még mi ösztönzi a további versenyeken. Kevesebb szó esik róla, magánéletéről, hétköznapjairól. Ünnepeiről még annyi sem. De vajon milyen(ek) Jozef Gönci karácsonya(i)? Erről mesélt a Vasárnapnak a kiváló kassai sportpuskás: „Hála Istennek, még soha nem fordult elő, hogy az ünnepeket nem tölthettem családi körben, pedig sokszor távol vagyok az otthonomtól. Nem számolok azzal, hogy a jövőben ilyen helyzet állna elő, Karácsony előtt semmilyen versenyt nem részesítenék előnyben. Számomra ez az ünnep olyan, mint minden keresztény számára. Alkalom az elmélkedésre arról, hogy mit mond a világosságról a Biblia, a vallás. Valamivel több ez, mint a mindennapi találkozás. Megajándékozzuk egymást, éreztetjük egymás iránti szerete- tünket. Én olyan dolgokat szoktam ajándékozni, amelyekre szeretteimnek a legnagyobb szükségük van. Persze azt előtte maguk is elárulják. Engem minden apróság megörvendeztet. Nehéz nekem valamit venni, mert mindenem megvan. Annál kellemesebb, ha valamivel meglepnek. Karácsonyeste öt-fél hatkor szoktunk vacsorázni. Asztalra kerül az ostya, imádkozunk, kellemes ünnepeket kívánunk egymásnak, majd elkezdődik a vacsora. Hagyományos ételeket fogyasztunk: káposztalevest, rántott pontyot salátával. A pontyot sem a fiié, sem más halfajta nem helyettesítheti. Ha karácsonyeste nem ennénk pontyot, hiányozna. Számomra nélkülözhetetlen. Mert olyan fogás, amely hozzátartozik az ünnep varázsához, hagyományához. Vacsora után a keresztgyerekeim odaszaladnak a fához, s mi, többiek követjük őket. Mindig örülök az ajándékaimnak. Sportfegyvert vagy lövészettel kapcsolatos karácsonyi ajándékot még sohasem kaptam. S nincs is rá szükségem, mert felszerelésemet máshonnan, másféleképpen szerzem be. Este beszélgetünk, időnként koccintunk, a fa közelében tartózkodunk. Szeretem a finomságokat, de nem azért várom a karácsonyt, hogy teleegyem magamat. Mert ha kell, ezt bármikor megtehetem. Ám az ünnepek mégiscsak olyan alkalmat kínálnak, amikor azt mondja az ember: most többet megengedhetek magamnak, mint egyébként. Mert az a szokás. Nekem sem kell visszafognom magamat. Annyit eszem, amennyi jólesik, akárcsak mindenki, aki az ételek fogyasztásában is kiéli magát. Idei karácsonyomat - mint mindig - szülővárosomban, Kassán töltöm. Családi körben telik majd a szenteste: édesanyám, nővérem, sógorom és a két keresztgyerekem társaságában. Számunkra az együttlét örömteli órái lesznek az ünnepek.” Rivaldo: „Azok az emberek, akik azt hiszik, hogy hajszolom a pénzt, nem tudják, mit jelent igazán szegénynek lenni” Brazíliában inkább gyűlölik, mintsem szeretik a trónkövetelőt Tomi Vince__________________________ Brazília még mindig Ronaldót imádja, nem nagyon akarja tudomásul venni, hogy megjelent egy sikeresebb hős. Rivaldo, a Barcelona szimbóluma. „Semmilyen díjat nem érdemiek, Rivaldo, Vieri és Beckham között dől el az elsőség” - mondta Zinedine Zidane, a tavalyi futballkirály arra a kérdésre válaszolva, ki lesz az év labdarúgója. Rivaldo (1972. április 12-én született; magassága: 186 cm, testsúlya: 76 kg) nagyszerű időket él, bal lábával varázslatos mutatványokat produkál. Csodálatos szabadrúgásai megihletnék az absztrakt festőket is. „Éppen Rivaldót állítom példaképül, hogy milyen jót tesz a braziloknak, ha Éurópá- ba mennek futballozni” - állítja Wanderley Luxemburgo, a brazil válogatott edzője. Ezzel akarja csitítani a Rivaldo elleni szenvedélyeket; Kávéországban inkább gyűlölik, mintsem szeretik a játékost. Minden ellenszenv a 96-os atlantai olimpián kezdődött. Azt várták Rivaldótól, hogy a csapat vezére lesz, de ő mérkőzésről mérkőzésre rosszabbul játszott, a Nigéria elléni elődöntőn nem is volt kezdőember. Zagallo edző csak néhány perccel a meccs vége előtt, amikor a brazilok 3:l-re vezettek, küldte pályára. Végzetes hiba volt. Rivaldo durva hibája után lőttek gólt az afrikaiak, utána feltámadtak, és végül kiharcolták a fináléba jutást. A közvélemény leírta Rivaldót, és a mai napig megveti. Hogy az olimpiáig a Palmeiras színeiben 60 meccsen 87 gólt lőtt? Kit érdekelt az? A 27 éves offenzív középpályás játéka állandó vitatéma a szurkolók között: lusta, vagy csak annak tetteti magát? Egyszerre azonban csak kirobban, látványos gólpasszt ad, kapura bombáz, vagy a brazilokra oly jellemző váratlan cselt mutat Azt mondják róla, egoista. be. Amikor Zagallo edző ismét meghívta a válogatottba, a közvélemény világos „feladattal bízta meg” a tavalyi vb-n: ő lesz a „feladó”, Ronaldo pedig lövi a gólokat. Rivaldo azonban többet akart, magát is produkálni. Spanyol- ország „illik” neki. Feledtette istenített honfitársait, a La Corunában Bebetót, a Barcelonában Ronaldót. „Óriási a felelősségem a Barcában, de szívesen vállalom. Megtiszteltetés számomra” - mondja. Három találkozón három góllal kezdte, és nyert ügye lett. Végre valahol igazán megbecsülik. Lövi a gólokat és előkészíti. A BL alapcsoportjában 18-szor célozta meg a kaput (többször senki sem), és hat meccsen ötször talált a hálóba. Már felhőtlenül élvezhetné a dicsőséget. Csakhogy amikor eltávozott La Corunából, ráfogták, hogy pénzéhes. „Azok az emberek, akik azt hiszik, hogy csak harácsolom a pénzt, rendszerint nem tudják, mit jelent szegénynek lenni” - védekezik. Gyerekkorában elvesztette édesapját, s annyira alultáplált volt, hogy kihullottak a fogai. Az edzésekre 25 kilométereket futott-gyalogolt... Most gazdag, híres és adakozó. Lehet, hogy januárban ő veszi át a világ legjobb futballistájának járó FIFA-díjat?
