Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-12-22 / 51-52. szám

b 1999. december 22. Kovács Ágnes világ- és Európa-bajnok mellúszónő két olimpián szeretne részt venni; majd csak 2004-ben gondol a visszavonulásra Kőér utcai ötkarikás aranyálmok Kovács Ágnes minden idegszálával a sydneyi olimpiára összpontosít. Zsigárdi László____________________ Kiss László mesteredző Egersze- gi Krisztina visszavonulását kö­vetően határozottan kijelentet­te, hogy Kovács Ágnes is olyan sikeres úszónő lesz, mint „Egér” volt a közelmúltban. Jóslata tel­jes mértékben bevált, hiszen ta­nítványa nyert már világ- és Eu- rópa-bajnokságot, s a jövő évi nyári olimpiai játékokra is esé­lyesként utazik. A Bp. Spartacus Kőér utcai sportuszodájában, második otthonában - a lissza­boni rövid pályás Európa-baj- nokság előtt - beszélgettem a vi­lághírű mellúszónővel. Melyik korosztályos nemzetközi versenyre emlékszel vissza a legszívesebben? Mindegyikre, amelyiken érmet, pontosabban aranyérmet sze­reztem. Talán a genfi ifjúsági Európa-bajnokságot emelném ki, ahol teljesen váratlanul én nyertem a 100 méteres mellú­szást. Remek formában voltam, a favoritok pedig lebecsültek. Milyen érzés volt 14 évesen a felnőttek között úszni? Amikor először álltam rajtkőre a nagyok között, kicsit bereme­gett a lábam. Az ifi Eb előtt Kiss Laci bácsi odajött hozzám, és azt mondta, ha megúszom a szintidőt, tagja leszek a felnőtt­váltónak. Aztán hatalmas egyé­ni csúccsal nyertem a versenyt, s indulhattam a felnőtt-konti­nensviadalon, ahol a vegyes vál­tó a 2., én pedig kétszázon a harmadik helyen végeztem. Te­hát módfelett sikeres volt a be­mutatkozásom. Egy jó rajt min­dig sokat jelent. Amikor berobbantál az élvonal­ba, Egerszegi Krisztina volt az ünnepelt sztár. Gondoltál-e ar­ra, hogy egyszer te is ilyen sike­res leszel? Igen, jó lenne, ha én is arra a szintre kerülnék. Ez azonban felettébb nehéz feladat lesz, hi­szen »Egér« ötszörös olimpiai bajnok... Az 1997-es sevillai Európa-baj- nokságon mindenki két arany­érmet várt tőled. Ez nem nyug­talanított? Az eredmények alapján is én voltam a nagy esélyes, s bizony a szokottnál egy kicsit lámpalá- zasabb voltam az Eb előtt. Ám az első sikerem után megnyu­godtam, s kétszázon Európa- csúcsot úsztam; ha korábban pillantok az órára, akkor szinte biztos, hogy nem marad el a vi­lágrekord. Most is azt vallom: a győzelem volt a fontos. A perth-i világbajnokságon vi­szont elúszott az egyik arany­érem, a szakemberek szerint »lelzgultad« magad a dobogó­ról. Vajon miért? Különösebben nem voltam ide­ges, csak elrontottam a rajtot. Sajnos, elméláztam, nem össz­pontosítottam kellőképpen, ezért korábban kezdtem el haj­rázni, s ez sokat kivett belőlem. A végére nagyon elfáradtam, képtelen voltam ledolgozni a hátrányt. Egy biztos: nagyon tanulságos világbajnokságon vettem részt 1998-ban. Végtelenül mozgalmas volt ennek az évnek első fele, ugyanis nem csak az úszásra kellett odafigyelned. Az érettségi miatt jóval keveseb­bet edzhettem, a lehető leg­rosszabbkor sérült meg a lábam, és amikor már felépültem, a ke­zem is megrándult. A szpon­zorproblémák szintén sokáig nyugtalanítottak. De - szeren­csére - erről már csak múlt­időben beszélhetünk. A sikeres érettségit követően, a nyári országos bajnokságon 100 méteren vereséget szen­vedtél a dél-afrikai Sarah Powe- tól. Nem viselt meg ez a várat­lan balsiker? Sokáig bosszantott a dolog. Saj­nos, nem készülhettem fel az ob-re, mivel két héttel a viadal előtt megcsúsztam az uszoda lépcsőházában, és elestem, majd pedig leforráztam a ke­zem. Tíz napig pihennem kel­lett, s szinte az ágyból »ugrot- tam« a medencébe. Ekkor különféle találgatások láttak napvilágot az újságok­ban... Jót nevettem a kacsákon, eszem ágában sem volt válaszolgatni ezekre a légből kapott hírekre. Különben soha senkivel nem vesztem össze, sem az uszodá­ban, sem azon kívül nem voltak problémáim. Nem sokkal az Idei, isztambuli Európa-bajnokság előtt voltál 18 éves. Milyen ajándékot kí­vántál magadnak? Két aranyérmet és egyéni csú­csokat! Elégedett lehettél, hiszen a két elsőségből három lett... A száztól és a kétszáztól nem fél­tem, viszont ötvenen minden előfordulhat. Annál is inkább, mert legnagyobb ellenfelem, Zoe Baker a középfutamban fan­tasztikus Európa-csúcsot úszott. Ennek ellenére Kiss László azt mondta, ne féljek tőle, ha elcsí­pem a rajtot, megverhetem őt. És megvertem! Csupán egyetlen századmásodperccel maradtam el a kontinensrekordtól. Aztán kétszázon majdnem vi­lágcsúcsot úsztál, százötvennél még remek volt a részidőd, az­tán lelassultál. Miért? Utcahosszal vezettem, talán ez volt a baj. Ha valaki megszorí­tott volna, egészen biztos, a csúcs sem marad el. Egyszer ta­lán ez is sikerül majd. Nem sokkal a törökországi Eu­rópa-bajnokság után több aján­latot is kaptál a tengerentúlról. Végül is, hogy döntöttél? Az olimpiáig mindenképpen itt­hon maradok, aztán majd meg­látjuk. Mindenesetre, intenzí­ven tanulom az angol nyelvet. Apropó, olimpiai Mivel lennél elégedett Sydneyben? Két éremmel, remélem, az egyik arany lesz. Kiss László elég gyakran mondogatja: »Meglá- tod, kétszer is felállhatsz majd a dobogó tetejére!" Jaj de jó len­ne, ha sikerülne! Szeretsz edzeni? Igen is, meg nem is. Ha nagyon fáradt vagyok és sokat kell úsz­ni, akkor legszívesebben alud­nék, de az első kilométert kö­vetően mindig belelendülök, és csak a tréningre összpontosítok. Ki a példaképed? Egerszegi Krisztina. Ha talál­kozunk, hosszasan elbeszélge­tünk - nem csak az úszásról. Van-e szabadideje a világ egyik legjobb úszónőjének? Nagyon-nagyon kevés. Az érett­ségi után néha-néha jut időm a kikapcsolódásra. Szeretek ol­vasni, kirándulni és teniszezni. Jó dolog a népszerűség? Általában igen, nagyon jól esik, ha megszólítanak az utcán, sok sikert kívánnak, és gratulálnak egy-egy győzelem után. Reméljük, így lesz ez a sydneyi ötkarikás játékokat követően is. Rajtam nem fog múlni... Kirobbanó formában volt az isztambuli Európa-bajnokságon. Az ötkarikás játékokat követően az Egyesült Államokban folytatja ta­nulmányait? (Archív felvételek) Kiss László mesteredző mondta tanítványáról- Hogy milyen világbajnoksá­got zárt Perth-ben Kovács Ági? Aranyérmes lett kétszáz mel­len, szép, stílusos, okos ver­senyzéssel. A száz mell nem si­került úgy, ahogyan elképzel­tük, nehezen állt át és annyira stresszes volt a verseny előtt, hogy, sajnos, elszórakozta a rajtot, s csak negyedik lett. Ilyen a világ! Legyőzi az olim­piai bajnokot, megveri a világ­bajnokot, és kikap az esélytele­nektől. A száz mellen nincs hi- bázási lehetőség, Ági pedig el­követte azt a hibát, hogy erő­sen kezdett, amin „elment” a hajrája. Erre tényleg nem szá­mítottunk, mindamellett, hogy tudtuk, a száz méter, az száz méter, azon bármi megtörtén­het. Bosszús vagyok az elma­radt eredmény miatt, főleg, hogyha csak azt az időt ússza, amit a sevillai Európa-bajnok­ságon, akkor simán világbaj­nok. Nem volt gyors futam, idegüeg nem bírták az esélye­sek. Heyns és Riley is lélektani nyomás alatt úszott, és, sajnos, Ági sem volt nyugodt. Egerszegi Kriszti is tizennyolc éves korában kezdett el jól úszni a kétszáz hát mellett szá­zon is.- Már az isztambuli Európa- bajnokság előtt biztos voltam abban, Kovács Ági három első­séggel tér majd haza. Derűlátá­somat arra alapoztam, hogy a felkészülés utolsó szakaszában kirobbanó formába került; s le­higgadt, illetve elhitte, legyőz­heti az Európa-csúcs tartó Zoe Bakert. Esélyeshez méltó, ki­magasló teljesítménnyel ruk­kolt elő, három aranyérmével megérdemelten lett a konti­nensviadal legeredményesebb női versenyzője. Kár, hogy nem sikerült a rekordot javítania, pedig karnyújtásnyira volt tőle. Nem baj, majd legközelebb, ta­lán a sydneyi olimpián. Ám ott sem a csúcsjavítás lesz a leg­fontosabb, hanem a győzelem. - Nagyon céltudatos, fantaszti­kus dolgokra képes, ugyanak­kor néha borúlátó. Ekkor na­gyon érzékeny és nem szereti a bírálatokat. Nagyon nehéz évet hagyott maga mögött, az érett­ségi igencsak megviselte. Ép­pen ezért, le a kalappal, hogy Isztambulban megállta a he­lyét. Az olimpia évében csak és kizárólag az úszással fog tö­rődni, és azon fáradozunk, hogy Sydneyben minél jobb formában legyen. A decembe­ri, rövidpályás Európa-bajnok- ságra külön nem készültünk, csak azért utazunk el Lissza­bonba, hogy minél több verse­nyen vegyen részt. Az új lebo­nyolítási forma igen igényes, hiszen egy-egy számban há­romszor is rajtkőre áll. Az olimpián a két számban, 100 és 200 mellen tehát hatszor száll majd vízbe!- Az ötkarikás játékokon két aranyat várok Ágitól, de ha csak egyszer sikerül nyernie, akkor sem leszek elégedetlen. A két érem szinte biztosra ve­hető! Ágin kívül nagyon szur­kolok még a fáradhatatlan Güttler Karcsinak, aki negye­dik olimpiájára készül. Örülök, hogy meggondolta magát, és nem fejezte be. (zsl) Kiss László mesteredző egyedül felelős az olimpiai felkészülésért és a válogatottért. (Vlado Gloss felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents