Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-12-22 / 51-52. szám
port 1999. december 22. 9 Nagyszerű, hogy a tulipántos ládák mélyéről, főleg Gömörben, még előkerülhettek a száz éve levetett, szebbnél szebb palóc népviseletek. Ha megvannak még ezek a viseletek, ha fel lehet újítani a régit, vagy a régi alapján el lehet készíteni az újat, az nagy öröm. Akinek van, öltse fel, akinek pedig nincs, hadd meséljen abban, amiben jól érzi magát. Somogyi Tibor felvételei B. Kovács István szerint a rendezvény legfontosabbb célja, hogy bemutassa a gyereknek a népmesék világát, a mesemondás eszközeit. A mese a lehetséges emberi történések tárháza. A paraszti világból vett példákkal, útmutatással, erkölcsiséggel szolgál. Megismerhetjük belőle az emberi élet alapfogalmait. Világosan látszik a jó, a rossz, hogy mi a helyes, és mi a helytelen. A verseny célja, hogy felszínre hozza a rejtett, elfeledett értékeket. Újjáélessze azt az évszázados szellemi kultúrát, amelynek folyamatosságát művileg szakították meg, és megpróbáltak helyette valami mást adni, ami a palóc néptől idegen. A szervezők a mesemondás hagyományát is megpróbálják feleleveníteni. - A mai ember „sztorizik”. Nagyon szívesen sztorizik, csak közben elfelejtett mesélni. Átvett valami idegent, közben pedig elfelejtette a sajátját. Jó volna, ha sikerülne ezt a dolgot helyrebillenteni - mondja Badin Ádám. Ez a rendezvény egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy a gyerekek azonosságtudata, a magyar kultúrához való kötődése felerősödjön. Innen indulhatnak el annak a magyar kultúrának az irányába is, amely túllép a népköltészeten, amely felöleli az egész magyar műveltséget - vallja B. Kovács István. ink talán még nem ilyen rossz lyzet, de Magyarországon azt elérni, hogy a gyerek újra fel- zze a palóc nyelvet, hogy a : múltja, hagyományai, nagy- ií nyelve felé forduljon. Ezek a közhely, hogy „a zsűri nem volt könnyű helyzetben.” Való igaz, a mezőny színvonalát tekintve nem lehetett mindig egyszerű eldönteni, ki jobb a másiknál. De hogy ők is remekül szórakoztak, az szemmel látható. a gyerekek azzal a nagyon csúnya magyar kiejtéssel beszélnek, amely minden jó ízlésű ember fülét sérti. Talán még bennük szunnyad a lehetőség, lehet, hogy még nem késő. A zsűri munka közben: dr. B. Kovács István muzeológus-népmesegyűjtő, Nagy Zoltán tanár-me- segyűjtő, Badin Ádám rendezőmesemondó, dr. Limbacher Gábor muzeológus-néprajzkutató. Minden verseny végén elhangzik
