Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-12-15 / 50. szám
Nagyvilág - Hirdetés 1999. december 15. 7 Belga-e a flamand, avagy milyen gondok gyötrik a honatyákat Amszterdami gond A flamand parlament és az ottani regionális kormány sajátságos probléma megoldásával tölti az idejét az utóbbi időben. Arról próbál döntést hozni, hogy az annak hetven kilométeres tengerpartszakasznak, melyet a flamandok, de a külföldiek is „belga partként” ismernek, hivatalos elnevezése is Belga-part legyen, vagy maradjon az eddigi hivatalos „Fla- mand-part” megnevezés. A flamand lokálpatrióták abszurd gondjai napirenden vannak, legyen szó bár levesről, főbejáratról vagy süteményről. A Flamand Néppárt nemrég például felvetette a gondolatot, hogy a flamandok igyekezzenek jobban elhatárolódni Belgiumtól, mert az „a rothadó korrupció, a szexbotrányok és a mérgezett hús országa”. Az ember először csodálkozik, ám mihelyt jobban megismerkedik Belgium huszadik századi történelmével, már nem döbben meg any- nyira. A fentihez hasonló megnyilvánulások ugyanis századok óta mérgezik a flamandok és a vallonok viszonyát, s ez kihat az élet minden területére. Ahhoz, hogy az ember megértse azt az atmoszférát, amely a Benelux államok lakóit körülveszi, meg kell ismernie a régió történelmét. Amikor a tizenhatodik és tizenhetedik században a spanyolok kivonultak a németalföldi tartományokból, és vereséget szenvedett a katolikus vallás, olyan történelmi helyzet alakult ki, hogy a hollandul beszélő lakosság két államba, Hollandiába és Belgiumba került. Az abszurditások egyike, hogy a holland kormány, parlament és a diplomaták százai nem Amszterdamban, a fővárosban székelnek, hanem á provinciális Hágában. Ez az európaiak számára közismert tény főleg az ázsiai látogatóknak okoz fejtörést. Elég, ha leülünk egy padra valamelyik Nem a fővárosban székelnek, hanem a provinciális Hágában. parkban, perceken belül fényképezőgépekkel felfegyverkezett keletiek kezdenek zaklatni a kérdéseikkel, mutassuk meg, melyik palotában lakik a holland királynő, hol székel a holland parlament. A választ követően, hogy üljenek vonatra, vagy kocsikázzanak el száz kilométerre délre, Hágába, nem ér véget a zaklatás. Gyanakodva kérdezgetnek tovább: miféle módi ez, ki látott már ilyet a világon? Akkor miért Amszterdam a főváros? Miféle rendetlenség ez? A hollandok természetesen nem értik ezt az értetlenséget. Az itteni emberek meglepően józanul viszonyulnak a kérdéshez: miért kellene Hollandia centrumát, az ország szívét csak azért lebecsülni, mert nem él ott egy csomó politikus vagy a királynő? Ők Amszterdamra úgy tekintenek, mint a hatalom elleni dac szimbólumára. A város híres kikötője sokáig a legnagyobb volt a világon. .Amszterdam élteti egész Hollandiát” - írta egy tizenhetedik századi krónikás. „Amszterdam ellenszenves város, ahol ellenszenves emberek élnek, de lehet, hogy éppen itt dobog Hollandia szíve a legerősebben” -jelentette ki Gijs van Hall polgármester a hatvanas években. S bár a holland metropolis furcsa módon egyszerre hat méltóságteljesen és ugyanakkor dep- resszíven is, szinte kézzel fog- hatóan érezni benne a vélemény-, az érvényesülés szabadságának évszázados igényét. Az ismert angol mondás: „Az én házam az én váram” itt kétszeresen érvényes. Az egyébként csinos Hága Amszterdammal szemben csupán rendszerbe rakott házak és parkok összességének tűnik. Miért csinálnának belőle fővárost? - gondolják a hollandok. S aki meglátogatja Amszterdamot, igazat ad nekik. Nem talál még egy várost, amelynek eny- nyire személyes, erős varázsa, s olykor taszító hatása volna. Amszterdam első az egyenlők között, s ehhez semmiféle királyra és parlamentre nincs szüksége. (100+1) Korea Tengeri határvita Deák Péter _______________________ Az utóbbi hónapokban feszültté vált a kommunista Észak-Korea kapcsolata a világ többi részével, nem is beszélve a Dél-Koreához fűződő viszonyról. Észak kormányzata bejelentette: nem ismeri el a két Korea kijelölt tengeri határát. A Phenjangban kiadott közlemény szerint a kommunista Korea új tengeri határt fog védelmezni. További részleteket nem jelölt meg. A parti vizek vitatott részét az a hely képezi, ahol már legalább egy észak-koreai hajót elsüly- lyesztettek. A két Korea majdnem háborúba keveredett egymással, amikor hadihajóik tüzet nyitottak egymásra a félsziget nyugati partjainál a halászati jogok gyakorlásával kapcsolatban. Ezt követően Észak-Korea megnyilvánulásaiból arra lehetett következtetni, hogy újabb ballisztikus rakétát szándékozik kísérleti jelleggel felbocsátani, ahogyan ezt tavaly tette Japán irányában. A két Korea közti demilitarizált övezetet az ötvenes években a koreai háború végén kötött tűzszü- neti egyezményekben világosan kijelölték, amelyek azonban a két országot hadiállapotban hagyták. A tengeri határt sohasem je- löltékki ilyen részletességgel. Tulajdonképpen ezt is az Egyesült Nemzetek Szervezete határozta meg az ötvenes években. Észak- Korea a tengeri határt hivatalosan sohasem ismerte el, és időnként halászhajókat küldött a határvonal túloldalára. A Szlovák Takarékpénztár fizetőkártyái A Szlovák Takarékpénztár Rt. fizető kártyáinak széles kínálata az Ön elégedettségének és a kényelmes bevásárlásnak a biztosítéka. Előnyök sokasága mellett 1 %-os árengedményt #NIY kap az Q|y|y töltőállomásokon és figyelemre méltó kedvezményekhez jut a Skoda Card fizetőkártyával. SLOVENSKA SPORITELNA http://www.slsp.sk e-mail: postmaster@slsp.sk
