Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-07-07 / 27. szám

4 1999. július 7. _______________Háttér: Vajdaság________________________ A vajdasági magyarok közül is sokan igazságtalannak tartanák, ha csupán a ’89 előtti állapotokat állítanák vissza Háromszintes autonómiatervezet Felvételünk április 26-án készült a Vajdaság központjában, Újvidéken. Előző éjszaka találat érte az egyik Duna-hidat. TA SR/EPA-felvétele Malinak István_____________ Mi ndaz, ami mostanában Ko­szovóban történik, megnövelte a Vajdasággal kapcsolatos ma­gyar és nemzetközi aggodalma­kat. Egyrészt azért, mert a jugo­szláv s ezen belül főként a szer­biai belpolitikai helyzet egy többismeretlenű és ma még megfejthetetlen egyenletre ha­sonlít. Senki nem tudja, mi lesz Miloseviccsel, mozgolódik a re­zsimmel szemben álló ellenzék, amely amellett, hogy korántsem egységes, a naciona­lizmustól sem men­tes; ugyanakkor a radikális erők is mozgolódnak, az ő viselkedésüket sem lehet kiszámítani. Másrészt az ad ag­godalomra okot, hogy az albánok bosszújától rettegő, Koszovóból mene­külő szerbek éppen a Vajdaságban telepedhetnek le tömegesen. Ez megváltoztat­ná a tartomány etnikai összeté­telét, és gazdasági-szociális fe­szültségeket is okozhatna. A Vajdaság szerbekkel való tuda­tos betelepítésének már a bosz­niai s főleg előtte, a horvátor­szági háború idején is tanúi le­hettünk. Nem mellékes: a Vaj­daságban eddig nem volt gond a különböző nemzetek együtt­élésével, Szerbia legkulturál­tabb, legtoleránsabb vidékének volt tekinthető. Ezek a jelzők az őslakos szerbekre éppúgy vo­natkoznak, mint a többi náció­ra, nem jellemzőek viszont a nacionalista háborúk sújtotta vidékekről betelepült-betelepü­lő szerbekre. És különösen ag­gasztóak azok a hírek, amelyek szerint a Koszovóban garázdál­kodó, tömegmészárlásokat el­követő szerb szabadcsapatok a nemzetközi békefenntartók elől északra, szintén a Vajdaság felé húzódtak-húzódnak. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a kollektív emlékezetben ismét felötlik 1944, amikor hasonló fegyveres hordák tizedelték a délvidéki magyarságot. Tehát az aggodalmak nagyon is indokoltak. A magyar kormány álláspontja az, hogy a Vajda­ságnak is autonómiát kell kap­nia. Orbán Viktor kormányfő nemegyszer hangsúlyozta, Bu­dapest mindent elkövetett azért, hogy a NATO-döntések során figyelembe vegyék a 350 ezres vajdasági magyarság ér­dekeit. Koszovó mindenképpen mér­földkő a balkáni és az európai politikában, új fejezetet nyitott a nemzetközi válságkezelési mechanizmusokban. Az alap­elvre, amely szerint az etnikai elnyomás, tömeges kiűzetés, népirtás nem tekinthető egyet­len ország belügyének sem, s e bűntettekért minden diktáto- rocskának nemzetközi megtor­lással kell számolnia, jó lenne a jövőben úgy tekinteni, mint a tizenegyedik parancsolatra. Koszovó lehető legszélesebb körű autonómiáját nemzetközi megállapodás és nemzetközi katonai erő fogja garantálni. A Vajda­ság esetében ilyes­miről nem beszél­hetünk, itt az auto­nómia a szerbiai demokratizálódási folyamatnak, s pár­huzamosan az átfo­gó, ugyancsak de­mokratikus elveken nyugvó balkáni ren­dezésnek a függvé­nye. A Koszovó és a Vajdaság közötti párhuzamokkal nagyon óvato­san kell bánni, mert lényegesek a különbségek. A magyarok a Vajdaságban kisebbségben vannak, s bár élnek ott más nemzetiségek is, a lakosság döntő többsége szerb. Koszovó­ban a lakosság kilencven száza­léka albán, s csak 7-8 százalék volt a szerb. Mindkét tarto­mányt ’89-ben fosztották meg az autonóm státustól, alapvető különbség viszont az, hogy a vajdasági autonómiát mindig Szerbián belül képzelik el, ez­zel szemben a koszovói albá­nok már a nyolcvanas évek ele­jén kirobbant összetűzések óta - mintegy válaszul a szerb karha­talmi brutalitásra - azt követel­ték, hogy Koszovó ne Szerbián, hanem Jugoszlávián belül kap­jon nagyobb önállóságot. A vaj­daságiak célja most is ennek az autonómiának a visszaszerzé­se, viszont a koszovói albánok végső célja - ezért fogtak fegy­vert - kétségkívül a független­ség elnyerése, bármi szerepel­jen is a hivatalos deklarációk­ban. Nyolcvankilenc előtt Ko­szovóban az autonómia - ha úgy működött volna, ahogyan kell - ténylegesen is kisebbségi autonómia lehetett volna, ak­kora volt az albán lakosság túl­súlya. A Vajdaságban a tarto­mányi önigazgatás a szerb né­pesség túlsúlya miatt sem mű­ködhetett kisebbségi, hanem csak területi autonómiaként. Ezért volt nagy blöff az az állí­tás, hogy a titói Jugoszláviában a kisebbségeknek autonómiá­juk van. Erről Szesztay Ádám történész a következőket írja: „A széles körű nyelvhasználati jogok, amelyek az egyes ember életét megkönnyítették, eltom­pították annak élét, hogy kö­zösségként semmiféle önigaz­gatással nem rendelkeztek a ki­sebbségek. Magyarországon pedig azért tartották ideálisnak a jugoszláv politikát, mert Tito remek taktikai érzékkel mindig éppen akkor bővítette a nyelv- használati jogokat, amikor Ro­mániában és Csehszlovákiában korlátozták azokat. Jellemző pl., hogy az újvidéki magyar tanszéket akkor nyitották meg, amikor Kolozs­várott összevonták a román és a magyar egyetemet. Ennek ellenére a Babes- Bolyai Egyetemen sokkal több magya­rul előadott tan­tárgy közül lehetett választani, mint Ju­goszlávia bármely egyetemén.” Abban tehát egyetértés van, hogy a Vajdaságnak autonó­mia kell, de abban nincs, hogy milyen. A vajdasági magyarok közül is sokan igazságtalannak tartanák, ha csupán a ’89 előtti állapotokat állítanák vissza, te­hát sokkal szűkebb autonómi­át, mint amilyet Koszovó szá­mára pl. Rambouillet-ben meg­fogalmaztak, pusztán azért, mert az albánok azt fegyverrel harcolták ki maguknak. Ez ugyanis azt a tételt igazolná, hogy csak erőszakkal lehet va­lamit elérni. Kasza József, a Vajdasági Ma­gyar Szövetség (VMSZ) elnö­ke június 10-én Budapesten azt fejtegette, hogy a jelenlegi vagy csupán minimális válto­záson átesett belgrádi kor­mányban a VMSZ biztosan nem vesz részt, viszont egy teljesen új, demokratikus kor­mányban már elképzelhető lenne a dolog. Emlékeztetett arra is, hogy a VMSZ a múlt év végén kidolgozott egy nem­zetközileg is helytálló autonó­miatervezetet, ezt idén a ma­gyar kormány szakértőinek bevonásával átdolgozták, idő- szerűsítették. Ugyanazon a napon Kölnben, az EU Délke- let-Európa jövőjével foglalko­zó konferenciáján Németh Zsolt külügyi államtitkár kifej­tette Budapest álláspontját a vajdasági magyar közösség háromszintű autonómiaelkép­zelésével kapcsolatban. A há­rom szint: Vajdaság tarto­mány autonómiája, a perszo­nális (személyi) önkormány­zat (autonómia) és a területi önkormányzat. Németh Zsolt hangsúlyozta, a magyar kormány támogatja a háromszintű autonómiakon­cepciót, aláhúzva azt, ami a tervezetben is szerepel: a meg­valósításához nemzetközi ga­ranciák kellenek. Vagyis az em­lített megállapodást a felek a nemzetközi közösség képvise­lői (államok és szervezetek) előtt írnák alá. Az aláírók ezen­kívül kézjegyükkel látnának el egy nyilatkozatot is, mely köte­lezettségvállalást tartalmazna a megállapodás jó­hiszemű megtartá­sára vonatkozóan, valamint tartalmaz­ná a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság csatlakozási kérel­mét egyes nemzet­közi szervezetek­hez. A dokumen­tum nemzetközi ga­ranciákkal foglalko­zó része végül le­szögezi: „A stabili­tási konferencia megfelelő ke­retet biztosít a vajdasági kér­dés rendezése számára. Ma­gyarország készen áll arra, hogy a vajdasági magyarok perszonális és területi önkor­mányzatát, Vajdaság tarto­mány autonómiáját a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság­gal megkötött kétoldalú megál­lapodásban biztosítsa a stabili­tási konferencia keretében.” A három szint 1. Perszonális önkormányzat. Célja olyan intézményi keretet teremteni, melynek segítségé­vel a vajdasági magyar kisebb­ségi közösség önállóan dönt a nemzeti identitását közvetle­nül érintő kérdésekben. E kér­dések: közoktatás, közműve­lődés, tájékoztatás, az anya­nyelv hivatalos használata, műemlékvédelem, határokon átnyúló kapcsolattartás, nem­zeti szimbólumok használata, a perszonális önkormányzat költségvetése, az intézmény szervezeti és működési sza­bályzata. Az önkormányzat nem jelenti a magyarok terü­leti elhatárolódását Vajdaság tartományban. A magyar kö­zösség saját választói névjegy­zék alapján általános, egyen­lő, titkos és közvetlen módon választaná meg a perszonális önkormányzat vezető testüle­tét, a Magyar Nemzeti Taná­csot, ily módon szerezve ér­vényt a közösségen belül a de­mokratikus pluralizmusnak. 2. Területi önkormányzat. A területi önkormányzat a ma­gyarok által többségben la­kott vajdasági települések szövetsége. Létrehozásának célja megfelelő feltételeket teremteni ahhoz, hogy a ma­gyarok és más, az adott terü­leten élő kisebbségi közössé­gek nemzeti identitását köz­vetetten érintő kérdésekben a döntések az érintettek részvé­telével szülessenek. Az önkor­mányzat területén ugyanak­kor biztosítani kell az ott ki­sebbségben élő szerb és crna­gorai nemzetiségűek jogait. A területi önkormányzat vezető testületéit a helyhatósági vá­lasztásokkal egy időben, köz­vetlenül választják meg. Vég­rehajtó szerveiben helyet kap minden, a területen élő nem­zeti közösség képviselője. 3. Vajdaság tartomány auto­nómiája. A javaslat az 1974 és 1989 között a Szerb Köztársa­ságon belül létezett és műkö­dő autonómia visszaállítását tartalmazza megerősített és kibővített jogkörökkel. A visz- szaállítás módja egy megálla­podás megkötése a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, a Szerb Köztársaság, a jogi érte­lemben ma is létező Vajdaság Autonóm Tartomány és a ma­gyar kisebbségi közösség kö­zött, melyhez a megállapo­dást kötő felek elvárják a Vaj­daságban élő többi nemzeti közösség csatlakozását is. A tartománynak külön parla­mentje, kormánya és igazság­szolgáltatása van, melyek mű­ködését külön alkotmány sza­bályozza. A Koszovó és a Vajda­ság közötti párhuza­mokkal óva­tosan kell bánni. Azt a tételt igazolná, hogy csak erőszakkal lehet vala­mit elérni. Apróhirdetés------Ismerkedés------­ER OTIKON - magányosok társköz­vetítője .- 979 01 Rimavská Sobota, Sídlisko Rimává 8. Kérdőív 20 koro­na elküldésével igényelhető. Infotelefon: 0866/562 58 80. _______________________________V-2069 VI KTÓRIA ügynökség, társkereső, közvetítő szolgálat. Tel.: 0709/552 32 90 (18-tól 21óráig). ____________________________DSV-1288 29 /180 fiatalember keres egyszerű, kedves lányt 30 éves korig. Jelige: Dunaszerdahely és környéke. ____________________________DSV-1171 Ko moly gondolkodású, önhibáján kí­vül elvált, érettségizett, karcsú nő egy pici gyermekkel megismerkedne őszinte, becsületes, érzelemgazdag, családcentrikus férfival 26-40 éves korig. Lehet olyan is, akinek nem le­het gyermeke. Jelige: Galánta, Szene, Pozsony, Dunaszerdahely. SV-193 38/173/60 elvált férfi keresi falun élő élettársát a Komáromi, Dunaszerdahelyi, Érsekújvári járás­ból. Jelige: Hozzád költözés. _______________________________V-1027 Öt venes 174 cm magas, Párkány környéki elvált férfi megismerkedne komoly szándékú fiatalasszonnyal. Jelige: Szeretve szeretni. _______________________________V-1032 37 /185/70 elvált férfi társat keres. Jelige: Komárom. KNV-592 28/164, molett nő szeretne megis­merkedni korban hozzá illő, abszti- nens férfival a Komáromi járásból. Jelige: Boldogság, gyere haza. V-1054------Adásvétel------­Ke mencék, kandallók. Tel.: 0821/922 42. VSV-443 írógépek a legolcsóbban Szlovákiá­ban, részletre is + szerviz. Postán is küldök. Farkas Tibor, Nádszeg 1163. Tel.: 0706/778 25 12. ________________________________V-986 El adó kukorica, 300 korona/q, to­vábbá házi gyártmányú négykerekű kistraktor. Tel.: 0706/943 57. V-1051 Eladó háromszobás lakás Duna- szerdahelyen a városközpontban. Érdeklődni lehet a 0709/552 91 00-ás telefonszámon az esti órák­ban. DSV-1260 Bontott húscsirkék, 49 korona/kg. Tel.: 0905/432 292. DSV-1263 Eladó hároméves kecske és a kicsi­nye. Jelige: Május. _______________________________V-1055 El adó Trabant Combi, valamint Wartburg személygépkocsi jó mű­szaki állapotban, kedvező áron. Tel.: 0868/552 33 30. V-1053 Eladó 28,8 ár diós, 8 éves diófákkal az apácaszakállasi határban. Tel.: 0709/555 81 10 egész nap, 0709/555 85 19,17 óra után. DS-1285 Eladó háromszobás családi ház Bögellőn, Dunaszerdahely mellett. Tel.: 0709/559 05 55. V-1059--------Vegyes--------­SV ÁJCI HASZNÁLT RUHA NAGYKERESKEDÉS Garantált minőség! 0819/731444 0863/43 23 537 VSVk-521/2 Napos brojlercsirkék megrendelhe­tők, 10 korona/db. Tel.: 0819/787 359. KNV-586 A Gazda Slovakia Kft. Bősön várja a tisztelt érdeklődőket a fekete-erdei lovasiskolájába. Érdeklődni és bejelentkezni a 0903/ 750 645-ös telefonszámon lehet. VSVk-557 Régiségek, hagyatékok!! - kínáljon. Megbízhatóság. 0903/475 576. Készpénz. V-04 Albérlet kiadó diákoknak Nagy- megyeren. Jelige: Szeptembertől. DSV-1273

Next

/
Thumbnails
Contents