Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-11-10 / 45. szám

Tanácsadó 1999. november 10. Novemberi teendők A gyümölcsösben és a házunk kö­rül tovább folytathatjuk a facse­meték kiültetését, illetve már most kiáshatjuk a tavaszi telepí­tésre szánt fácskák ültetőgödreit. Ott, ahol a talaj kalciumban sze­gény, keverjünk a kiszedett földbe őrölt meszet. Gyümölcs- és díszfáink azt is meg­hálálják, ha törzsük körül, túl- menve a korona sugarán, porha- nyósítjuk a talajt. Sokkal kedve­zőbb hatást érünk el úgy, hogy a fák köré komposztot vagy cukor­gyári mésziszapot ásunk be. Az említett művelet előtt azonban ajánlatos a fák kérgét drótkefével alaposan megtisztogatni; a mohá­kat, zuzmókat, korhadó, leváló­félben lévő kéregdarabokat eltá­volítani. Ne hagyjuk azonban, hogy ezek a talajra hulljanak! Terítsünk ezért a művelet megkezdése előtt a fa alá polietilénfóliát, majd az itt összegyűjtött kaparékot égessük el. A gondos gazda a vázágakat is letisztogatja. Ezek után már a téli lemosópermetezést is elvégezhet­jük. Ha időnk engedi, akkor már most gondoskodjunk a gyümöcsfák vadkár elleni védelméről is. Nemcsak nyáron, télen is fontos a szobanövények gondozása Tisztítsuk meg a leveleket A szobanövények levelein lera­kodó port legalább kétheten­ként le kell törölni. Ez legegy­szerűbben nedves szivaccsal vé­gezhető. Különösen gondosan tisztogassuk meg, akár ecset se­gítségével is, az érzugokat, a „levélárkokat” és a levélnyelek­től körülvett, átölelt szárazré­szeket. Ott húzódhatnak meg ugyanis a különféle kártevők. A már „lehorgonyzóit” kártevőket legjobban megnedvesített, pu­ha kis kefével (pl. már nem használt fogkefével) távolíthat­juk el. Sorra dörzsöljük át a szá­razrészeket, levélnyeleket, a le­velek felületét, alját, továbbá a levélnyél és a szár ízesülési he­lyeit. Különös gonddal végezzük el ezt a műveletet, ha pajzstetvek jelenlétét tapasztaljuk. Ahol ezekkel a gombostűfejnyi kárte­vőkkel csak egy növény is fertő­zött, ott a többit is alaposan vizsgáljuk meg. A növények leveleit gyakran el­csúfítja a felületükről elpárol­gott kemény víz, amely után szürkésfehér bevonat marad rajtuk. Ezt csak lágy - egymás után többször felforralt - vízzel moshatjuk le. (A vizet citrom­savval, illetve citromlével is lá­gyíthatjuk.) A növények fürösztése a levelek lemosásánál is hasznosabb. Kedvenceinket egyenként für­dőkádba vagy mosdótálba téve, kézmeleg vízzel, tussal mossuk le. Eközben a cserép földjének túlnedvesedését a tőrészekre te­rített műanyagfólia-darabbal gátolhatjuk meg. A fóliát a nö­vény szárán, lent rögzíthetjük. A közvetlenül rátűző napsuga­raktól felhevült növényt addig, míg le nem hűl, nem ajánlatos vízzel permetezni. A virágokat ugyancsak óvni kell a vízcsep- pektől, mert csúnyán megfolto- sodhatnak. Ügyeljünk arra, hogy amikor lehűl a levegő, ne maradjon víz a növényeken, mert cseppjeinek túlhűlése kö­vetkeztében bámuló foltok ke­letkezhetnek. A kényesebb nö­vényekről pálcikavégre csavart kis vattacsomóval itathatjuk fel avízcseppeket. A művelet előtt a faszenet át kell mosni A leghozzáférhetőbb takaróanyag a falevél A szűrés biztosan segít Őszi évelők fagyvédelme Ha a derítés után sem tisztul meg eléggé a bor, akkor szűréssel ke­zelhetjük. Szükség lehet erre ak­kor is, ha pirkadt, gyengén rózsa­színű, úgynevezett fuxos borok kezelésére színtelenítő szenet használtunk, s derítéssel sem si­került a lebegő szénszemecskéket eltávolítani. A szűrés előnye: könnyen elvégezhető, nem marad vissza idegen, az egészség­re káros anyag, ugyanakkor az ital tetszetősebb megjelenésű, tisztább, állóképesebb lesz. Kis mennyiségű bort úgy szűrhe­tünk, hogy műanyag, zománcozott vagy üvegtölcsérbe több­szörösen összehajto­gatott (előzőleg for­ró vízben alaposan átmosott, megszárí­tott) gézt vagy ház­tartási vattát helye­zünk, és azon öntjük át lassan a bort. A za- varosító anyagok többsége fennakad a géz, avatta szálai, ré­tegei között, s a borunk megtisz­tul. Derítés helyett így csak a ki­sebb mértékben zavaros borokat kezelhetjük. A szűrést addig is­mételjük - általában két-három- szor-, amíg a bor el nem éri a kel­lő tisztaságot. Szűrésre alkalmas a faszén is. Ezt előzőleg át kell gőzölni, vagy for­ró vízzel átmosni. Szárítás, majd mozsárban való alapos összetö­rés után használhatjuk fel. A tisz­ta szénport vatta, gézvagyvászon közé helyezzük, s azon öntjük át a bort. Ügyeljünk arra, hogy a szén­port alaposan beburkoljuk, ne­hogy bemosódjon a borija, mert nehéz lesz eltávolítani. Nagyobb mennyiségű ital szűré­sére a zsákszűrőt vagy a hengerszűrőt hasz­nálhatjuk. Ezeket bo­rászati szaküzletek­ben szerezhetjük be. A zsákszűrő esetében azbesztet kell kevés borban gondosan el­keverni, s ezzel a zsák­szűrőt megtölteni. Er­re öntjük óvatosan a tisztításra váró bort. Az azbesztet a fel- használás előtt te­gyük ritka szövésű, tiszta vászon vagy géz közé, és alaposan mos­suk át. így elkerüljük, hogy a bor ún. azbesztízt kapjon. Őszi ültetés esetén az első évben ajánlatos minden évelőt takarni. A takarást halasszuk olyan késő­re, amennyire csak lehet - ami­kor a föld kérge ujjnyi vastagon már ismételten lefa­gyott, de alatta a ta­laj még puha. Az ege­rek, pockok ezen a védő jégkérgen már nem fúrnak át. Ilyen­kor végezzük el a ta­karást. A legkönnyebben hozzáférhető taka­róanyag a falevél. Ezt olyankor gyűjt­sük, amikor éppen száraz. Felhasználásig tető alatt tároljuk, vagy takarjuk le fóliá­val, hogy ne nedvesítse át az eső. Lombon kívül felhasznál­ható a virágszár (feltéve, hogy az elnyílott virágokat a megér- lelés előtt levágtuk), faforgács, széna, szalma, törek, száraz és rostos tőzeg, aprított rőzse, szá­raz fenyőtű, zöld fenyőgally. A új ültetést ezek valamelyikével takarjuk be, legalább 10 cm vastagon. A takaróréteget rő- zsével, virágszárral, hálóval vagy alul levegősen hagyott fó­liával rögzítjük. A többnyire alacsony örök- vagy télizöld évelők lombozatát lazán árnyé­koljuk, lehetőleg fenyőgallyal vagy ritkásan ráhelyezett virág­szárral. A következő évben a jól begyökeresedett évelők általában már nem igényelnek taka­rást. Fagyérzékenysé­gük miatt azonban ajánlatos takarni pl. az Adanthus, Alstro- maria, Anemo japo- nica fajtákat, a Ce- ratostígma, Crinum, Geum chiloense fajtá­kat, továbbá a Kniphofíát, Ceno- thera apaciosst és a legtöbb Pens- temont. Előfordulhat, hogy télen a pan­gó nedvesség miatt pusztul el a Bletilla, Lewisia, Lithospermum diffusum, Stokesia, Tunica saxifraga. Az ilyen, a téli ned­vességet megsínylő évelőket kertünk áteresztő talajú részére ültessük, vagy készítsünk nekik drénezett élőhelyet. Ezenkívül kb. 15 cm vastagon száraz lombbal és fóliával takarjuk őket. A zavarosító anyagok többsége fennakad a géz rétegei között... Vannak nö­vények, amelyek nem viselik el a metsző téli szelet. Megkérdeztük a szakértőt Hogyan kaphatom meg a részemet? Vajon a szülő kitagadhatja-e az egyik gyermekét minden ok nélkül az örökségből? És ha már megtette, lehet ez ellen valamit tenni? Ugyanis az tör­tént, hogy ketten vagyunk testvérek, én és az öcsém. Az édesanyámnak a nevén volt a ház, amelyben jelenleg is lakik az élettársával (az apám már nem él). Amikor a néhai öcsém lánya kölcsönt akart felvenni, a házat akarta fedezetnek fel­tüntetni, ezért fel kellett a há­zat értékeltetni. Megállapítot­tam, hogy az édesanyám a ház felét az öcsémre, felét pedig az öcsém lányára íratta aján­dékozási szerződéssel. Az öcsém négy éve meghalt, így a rá eső részt is a lánya örökölte, így az egész ház az öcsém lá­nyáé lett. Azt hallottam, hogy a szülő nem tagadhatja ki a gyermekét, gondoltam, meg­kérdezem, igaz-e a szóbeszéd. És ha már megtörtént, mit te­hetek, hogy én is megkaphas­sam a házból a részem? Asszonyom, a gyermeknek va­lóban örökölnie kell a hatályos jogszabályok szerint, de - mint azt már sokszor megírtuk - ki lehet őt tagadni, bizonyos szi­gorúan megszabott feltételek mellett. Ez a kitagadás azon­ban csak a végrendelet mellé megírt kitagadásí nyilatkozat­tal történhet meg, és mind a végrendeletnek, mind a kitaga- dási nyilatkozatnak meg kell felelnie a törvény előírta felté­teleknek. Ha a hagyatéki eljá­rásban bebizonyosodik, hogy az örökhagyó kitagadta gyer­mekét, és vagyonát valaki más­Szabó Elena jogász ra hagyta, akitagadott gyer­mek természetesen pert indít­hat, melyben kérelmezheti, hogy a kitagadási nyilatkozatot a bíróság érvénytelenítse. A fentiekből egyértelműen ki­tűnt, hogy a Idtagadásnak csak az örökléskor van értelme, merthogy a végrendelethez fű­ződik. Az Ön esetében nem ki­tagadással állunk szemben, ha­nem egy egyszerű ajándékozá­si szerződéssel. Az Ön édes­anyja - mint írja - kizárólagos tulajdonosa volt a szóban forgó családi háznak. Odaajándé­kozta a ház felét az Ön öccsé- nek, felét pedig az unokájának. Ez nem kitagadás! Ön erre az ajándékozási szerződésre majd csak esetleg az édesanyja utáni hagyatéki tárgyaláson mutat­hat rá azzal az indoklással, hogy az édesanyja még életé­ben az egyik örökösnek (az Ön öccsének) ellenszolgáltatás nélkül, tehát ingyen, nagyobb vagyonrészt adott, amelyet be kellene majd az öccse utáni örökösök örökrészébe számíta­ni a Polgári Törvénykönyv484. §-a szerint. Az viszont, amit Ön leírt, nem kitagadás, tehát ilyen jogcímen nem is lehetne Grafológia Jelige: Plátói szerelem. A plátói szerelem nemiségtől mentes. Az Ön részéről való­ban „plátói”, mert lelki és szellemi társra vágyik, ami kézírásából egyértelmű. Csakhogy kénytelen vagyok felnyitni a szemét, mert ma­kacsul ragaszkodik valaki­hez, aki nem az Öné. Mivel jó Önnek ez az érzés és tudat, hogy minden jóval és széppel felruházható az, aki távol van, hát kapaszkodik érzései­nek plátóiságába. A fiú fél, és Bartalos Mária grafológus depresszióra hajlamos. Mindkettőjüknek vannak olyan titkaik, amelyek véget fognak vetni az Ön részéről plátóinak nevezett érzésnek. Gyermeklélektan Jelige: I lőve Ricky Martin „Sok dolog idegesít otthon, de egyva­lamit nagyon utálok. Ha az anyutól megkérdezem, elmehe­tek-e valahová, ő mindig azt mondja, hogy kérdezzem meg aputól. Tudom, hogy anyu ki akar térni a válasz elől, mert sej­ti, hogy apu nem enged el, s mi- - re megkérdezhetném tőle, ak­korra késő, mert a lányok már rég úton vannak a moziba, a diszkóba, vagy valahova másfe­lé. Ez engem annyira feldühít, hogy ordítani szeretnék...” Kedves Éva, azt hiszem, tényleg jogod van dühösnek lenni. Tényleg nem fair dolog, ha a szülők kitérnek bizonyos helyze­tek megoldása elől. Gyakran azért viselkednek így, mert a döntésükért nem akarnak fele­lősséget vállalni. Áthárítják a döntést a másik szülőre, és gyak­ran abba a csapdába esnek, hogy egymásnak adogatják a „forró krumplit”, tehát a döntéshoza­talt. Azt hiszem, Éva, a legjobb az lenne, ha anyunak tudtára adnád a csalódásodat - de per­sze érzéssel és nyugodtan, nem támadva őt. Például azt mond­hatnád: .Anyuci, általában, ha valamit csinálni szeretnék, vagy elmenni valahová, azt mondod, hogy kérdezzem meg aputól. De így gyakran lemaradok”. Azzal, hogy megkéred anyut, hogy ala­posan beszélgessen el apuval, indirekt módon arra is rámutat­nál, hogy jó lenne elgondolkod­niuk a szülőknek, miben, illetve mikor egyeznek a nevelési néze­teik. Azt is jó lenne tudatosítani, hogy nem kell minden döntés­kor megállni az időnek. Kállay Jolán Ha támadóan lépnél fel édes­anyád ellen („Nincs saját akara­tod?”) , az csak megerősítené őt az addigi viselkedésében. Véde­kezne, s a válasza ilyesféle lehet­ne: „Nono, csak ne hidd, hogy megengedek neked olyasmit, amibe apa nem egyezne bele...” Sokkal jobb közvetve rámutatni a szülők „hibáira”. Ha mindezek mellett a gyerek tapintatosan el­kerül bárminemű támadást, a szülők legalábbis elgondolkod­nak a felvetett problémáról. De hogy mindenkihez igazságo­sak legyünk, tudatosítani kelle­ne azt is, hogy a szülők is sok mindent igazságtalannak érez­hetnek. Semmi sem olyan egy­szerű, amilyennek tűnik. Min­den öröm gondot is hoz magá­val, s minden előny felelősséggel is jár. Az élet kiosztja a kártyá­kat, és nekünk a lehető legjob­ban kell játszanunk. Nem min­dig a legjobbakat kapjuk, de ha a saját fejünkkel fogunk gondol­kodni, meglehetősenjó jövőtké- szíthetünk elő magunknak. Ked­ves Éva, és hasonló problémák­kal küszködő fiatalok! Ha meg vagytok győződve, hogy szüléi­tek gyakran igazságtalanok ve­letek, próbáljatok elgondolkod­ni arról, hogy néhanapján ti se viselkedtek igazságosan velük. Mondjátok meg nekik, hogy ír­ják össze, mit tartanak igazság­talannak részetekről. Ti meg ké­szítsetek egy listát az általatok helytelennek vélt viselkedésük­ről, és aztán cseréljétek ki a lis­tákat. Ha a szülők tényleg igaz­ságtalanok, jegyezzétek meg: igyekezzetek a szülők szem­pontjából is látni a dolgokat. Tudjátok meg, mi késztette a szülőket arra, hogy igazságtala­nul viselkedjenek, reagáljanak. Próbáljátok beleélni magatokat a helyzetükbe. Kérdezzétek meg tőlük, őket hogyan nevel­ték a szüleik. Segítsetek nekik visszaemlékezni arra, milyen érzés, ha valaki nem jól módon bánik velünk. Javasoljatok kompromisszumos megoldást az igazságtalanságra. S melyek azok a reakciók, amelyeket ki kell kerülni? Soha ne támadjá­tok a szüléiteket („Igazságtalan vagy!”). Ne kerüljetek támadha­tó helyzetbe se: először legyetek készek a kötelességekkel, azu­tán szórakozzatok! Ne feledjé­tek, hogy a szülők is sok mindent igazságtalannak lámák. És je­gyezzétek meg: távlatilag az élet igenis igazságos, csak hozzá kell segítenünk. Jelige: Piros Pipacs. Kedves pirulós lány, mivelhogy a múltkori válaszomhoz téve­désből a kolléganőm képe és neve jelent meg, kérlek, hívd fel a járási pszichológiai tanács­adót, és kérj név szerint engem a telefonhoz. Örülnék, ha je­lentkeznél.

Next

/
Thumbnails
Contents