Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-11-03 / 44. szám
1999. november 3. Mauresmo első útja barátnőjéhez vezetett, hogy öleléssel ünnepeljék a győzelmet A szerelem hálójában Amelie Mauresmo férfiasán tökéletes ütéseivel ellenfelei nem tudtak mit kezdeni. Grendel Gábor _____________ Me gkopott frázis, az embernek már a (tenisz)könyökén jön ki, de ősidők óta mindenki azt hajtogatja: „Soha nem felejtem el az elsőt.” Ezzel valószínűleg Amelie Mauresmo is így lesz, aki az Eu- rotel Slovak Indoor nemzetközi női tenisztornán élete első WTA- tornagyőzelmét aratta. Kétségtelenül a húszéves francia hölgy volt a torna legnagyobb sztárja. A hazai játékosokon kívül talán az egyetlen résztvevő, akinek a neve valamennyi néző fülében ismerősen csengett, s ezt nem elsősorban játéktudásával vívta ki. Szó se róla, tehetséges, érett játékos, ezt az Aus- tralian Openen is bebizonyította, ám a közönséget sokkal jobban vonzza a magánélete. Mauresmo más, mint a többi. Barátnője, Silvia valamennyi versenyre elkíséri, Pozsonyba is eljött. A mérkőzéslabda után a boldog győztes első útja élete párjához és a díszpáholyhoz vezetett. Ezerháromszáz bá- mész tekintet meredt a szerelmesekre, de a kíváncsiskodók bánatára csak ölelkezés lett a dologból. Következett a díjátvétel, majd irány az öltöző. Együtt. Amelie 15 perc türelmet kért a sajtótájékoztató előtt, 25 lett belőle. A magyarázat, miszerint minden nő késik, nem biztos, hogy megállná a helyét. Inkább a zuhanyozás húzódhatott el, meg az ünneplés. A francia teniszező - mint mindenki más ezen a viadalon - győzni jött Pozsonyba. A többiekkel ellentétben sikeresen megvalósította tervét, amiben több apróság közrejátszott. Amelie szerint elsősorban a szerelem. Igen, ez is régi mondás: a szerelem mindent legyőz. És mindenkit. Kuti Kis Ritát, Barbara Ritt- nert, Barbara Schwartzot, Kvéta Hrdlickovát és Kim Clijsterst is. Nem, Hrdlickovát nem. Ő nem állt ki Mauresmo ellen, mert szó szerint kiszúrtak vele: az elődöntő előtti napon autogramot osztogatott rajongóinak, amikor egy darázs beledöfte fullánkját a jobb kezébe. Az orvosok szerettek volna a legszakszerűbben eljárni, de mivel az ilyenkor használatos ellenanyag szerepel a nemzetközi szövetség által jóváhagyott doppinglistán, a sérültet más módszerrel kezelték. Az pedig nem segített. Csak Mauresmó- nak, aki ennek köszönhetően egy- gyel kevesebb mérkőzésen lépett pályára, mint döntőbeli partnere, Kim Clijsters. Pedig Hrdlicková csúcsformában volt, kezdettől fogva meggyőzőbben játszott. Egy héttel az Eurotel Slovak Indoor előtt tornát nyert Poitiers- ben, Pozsonyban simán győzött a harmadik helyen kiemelt Nagyo- vá, a zimbabwei Black és a hazai Habsudová ellen. Kezdetben Mauresmo csak szenvedett. A döntőben talált rá igazi énjére, s a sok mérkőzéstől kifacsart Clij- stersnek - aki párosban is a fináléban kötött ki - esélyt sem adott. Egyébként Clijsters volt a pozsonyi fedett pályás viadal legnagyobb felfedezettje. Magabiztosan gázolt át ellenfelein, a világranglistán nála előkelőbb helyen álló játékosoknak sem kegyelmezett, céltudatosan hajtott a döntő felé. Ő állította meg Ap- pelmanst, a 2. helyen kiemelt Dechyt, s ha párosban nem jut el a fináléig és ugyanannyi mérkőzést játszik, mint Mauresmo, talán másképp alakulnak a dolgok, így is óriási teljesítményt nyújtott, sőt, párosban végül kárpótolta magát. Semmi sem tökéletes, és mivel a kezdet mindig nehéz, nem lehetett nem észrevenni a pozsonyi torna hibáit. Szlovákiában nem sok hivatalos tenisztornát rendeznek (kivétel a Fed Kupa, a Davis Kupa meg néhány alacsonyabb szintű verseny), a tévében pedig elég nehéz ellesni az illem- szabályokat. A játékosoknak is szemet szúrt, hogy a pozsonyi közönség közönségesen viselkedett. A döntő alatt a játékvezető többször figyelmeztette a nézőket, kapcsolják ki mobiltelefonjukat, foglalják el végre a helyüket, maradjanak csendben. Kínos. Mauresmónak két dolog hiányzott a boldogsághoz: még egy edzőpálya és az az Audi, amelyet a verseny támogatója a főpálya mellett állított ki, hátha a győztes gondol egyet, s helyben elkölti a fődíjként kapott 16 ezer dollárt. A francia hölgynek más ötlete támadt. Szerinte jövőre az első helyezett a pénzdíj mellett az autót is hazavihetné. Mi több, nem bánná, ha ő lenne az, aki ezt megteheti. „Szeretnék eljönni és megvédeni a tornagyőzelmemet. Tetszett a város, kedvesek az emberek, minden feltétel adott, hogy visszatérjek” - mondta a döntő után. Minden lehetséges. Bár a szervezők autót nem ígérnek, már most azt tervezik, egy év múlva 164 ezer dollárra növelik a torna összdíját. Ebben az esetben már a Top Tenből is várják a jelentkezőket, tehát a címvédőnek valamivel nehezebb lesz a dolga. Hacsak nem ő lesz a világelső. Inkább a zuhanyozás húzódhatott el, meg az ünneplés. Portré Győzni vagy meghalni Tomi Vince _______________ Na gy kosaras készül búcsúzni az idény végén a most kezdődött észak-amerikai profi kosárlabdaligától: „Sir” Charles Barkley kétszeres olimpiai bajnok, tagja az NBA történetének legjobb ötven játékosát tömörítő társaságnak, és csupán Kareem Abdul-Jabbar, valamint a nemrégen elhunyt Wilt Chamberlain a társa a legalább 20 000 ponttal, 10 ezer lepattanóval és 4000 assziszttal büszkélkedő NBA-játékosok szűk táborában. Egy idénye maradt arra, hogy a hiányzó bajnoki aranygyűrűt is megszerezze - de talán ő maga is érzi, hogy a mostani Houston Rocketsben erre nincs sok reménye. „Itt az ideje, hogy valami mással foglalkozzam. Nem hiszem, hogy jobban érzem majd magam, mint eddig, de ideje, hogy kicsit élvezzem az életet” - szólt elérzékenyülve a rajongóihoz az előidény során lejátszott Houston Rockets-Detroit meccs szünetében. Több mint tízezren hallgatták Barkleyt, aki mellett ott állt az édesanyja és a nagymamája, az a két ember, aki felnevelte őt. A pályán kívül mindig jókedvű vagány hírében álló 36 éves Barkley többször is tréfálkozott már, hogy ha nem keresne évente dollármilliókat (mostani fizetése évi tízmillió) egy labda fémgyűrűbe hajigálásával, alighanem mindenki hanyatt-homlok menekülne előle, ha közeledni látná az utcán. Nem mintha nem lettek volna balhéi - dobott ő már át embert üvegablakon -, de Barkley ismét bebizonyította, hogy a néha nagyon zordnak látszó külső jó szívet takar. „Sir” Charles három iskolának is egymillió dollárt adományozott. „Nem hiszem, hogy Isten azért adta nekem a tehetséget, hogy kosarazzak, majd melengessek ötvenmillió dollárt a bankban. Nem hiszem, hogy ez volna az életem értelme” - mondta Barkley az adakozásról. Az NBA egyik legtekintélyesebb játékosa. Ha ez a csaknem két méter magas és 113 kilós test bulldózerként elindul a kosár felé, nincs ellenfél, aki megállítaná. Egyszerűen lepattannak róla. Amit elgondol a pályán, pardont nem ismerve, önmagát nem kímélve megvalósítja. Keményen, könyörtelenül megy a célja után. 1984-ben került az elitbajnokságba, a Philadelphia ötödikként draftolta. És már két esztendő múlva csúcstartó lett: a 86-os idényben 333 fault volt a számláján. Bulldogszívóssága, akaratereje, játékművészete és a győzelem utáni lankadatlan vágya emelte őt a profi kosárlabda legnagyobbjai közé. Évekkel ezelőtt kijelentette: „NBA- bajnoki címet akarok nyerni. Nem múlik el nap, hogy ne gondoljak erre. Egyszer úgyis sikerül; vagy meghalok. Akinek nem tetszik, álljon félre az utamból”. Ha veszített, nagyon dühös tudott lenni. Az 1992/93-as idényben állt legközelebb a bajnoki címért járó aranygyűrűhöz: a Phoenix Suns ellenfele a fináléban a Michael Jordán vezényelte Chicago Bulls volt. Michael bizonyult szerencsésebbnek. Barkley a liga legproduktívabb játékosa lett, de ez egyáltalán nem vigasztalta. Chuck Daly, a híres edző azt mondta róla, azon kevés kosarasok közé tartozik, akik egyedül is képesek megnyerni meccset. „Sir” Charles Barkley most utolsó idényébe lépett. Két „öreg” társával, Scottie Pippennel (34) és Hakeem Olajuwonnal (36) még mindig aranygyűrűről álmodik. Győzni vagy meghalni? Archív-felvétel Továbbpasszoljuk Madjer elégedetlen az algériai labdarúgással Rabah Madjer, az FC Porto csapatával 1987-ben BEK-et nyerő egykori labdarúgó a jövőben nem akar az algériai válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedni. - Soha többé nem leszek a válogatott edzője - jelentette ki Madjer. - Egyáltalán nem bánom, hogy lemondtam a szövetségi kapitányi megbízatást, ugyanis nem vagyok varázsló, aki Afrika Kupa-győzelemre vezetné a csapatot.- A jelenleg Katarban tartózkodó Madjer azután távozott a válogatott éléről, hogy rájött, „az algériai labdarúgás beteg”. Azonban várhatóan így sem marad munka nélkül, hiszen Katarból, Ománból, valamint az Egyesült Arab Emírségekből is kapott ajánlatot. Barkleyjövőre visszavonul Charles Barkley, az északamerikai profi kosárlabdabajnokságban (NBA) szereplő Houston Rockets játékosa jövő év júniusában visszavonul. - Itt az ideje, hogy mást is csináljak - jelentette ki Barkley. - Minden szomorúság nélkül vonulok vissza, így legalább lesz időm szórakozásra. - A 36 éves kosaras novemberben a 15. idényét kezdi meg az NBA-ben, ahol mindössze három csapatban - a Philadelphiában, a Phoenixben és a Houstonban-játszott. Egyszer- 1993- bán - a Phoenix csapatával a bajnoki döntőig jutott. Tagja volt a barcelonai olimpián szereplő első és az atlantai játékokon győztes második „dream team”-nek. Az észak-amerikai kosárlabdázás egyik legnagyobb egyénisége, akit beválasztottak minden idők legjobb ötven kosárlabdázója közé, korábban bejelentette, hogy sportpályafutása befejezése után versenybe száll az alabamai kormányzóságért. Nivel-per: az ügyész szigora Hattól tizennégy évig terjedő börtönbüntetést kért az ügyész a Dániel Nivel elleni támadás elkövetőire az Essenben folyó per hétfői tárgyalási napján. Joachim Lichtinghagen ügyész azt indítványozta, hogy a 28 éves André Zawackinak 14, a 25 éves Tóbiás Arno Reifschlá- gernek8, a 31 éves Frank Rengernek 7, a 24 éves Christopher Rauchnak 6 évet kelljen rács mögött töltenie. A per április 30-án kezdődött annak kiderítésével, hogy ki milyen mértékben vett részt Dániel Nivel brutális bántalmazásában a franciaországi Lens-ban 1998. június 21-én, a Németország- Jugoszlávia világbajnoki labdarúgó-mérkőzés után. A csendőr az ütlegelés és rugdalás következtében elvesztette eszméletét, és hat hétig kómában feküdt. Sérüléseiből a mai napig nem épült fül, nehezen jár és kommunikál. Az ítélethirdetés valószínűleg november 5-én lesz. Ausztrál úszók Texasban Az ausztrál Kieren Perkins, az 1500 m-es gyorsúszás kétszeres olimpiai bajnoka (Barcelona és Atlanta) elvetette azt az eredeti tervét, hogy otthon készül fel a jövő évi válogatókra, ahol feltétlenül ki akarja harcolni az indulás jogát pályafutása harmadik, ráadásul hazai ötkarikás eseményére. Perkins úgy döntött, hogy elindul a december 2-4-i amerikai bajnokságon a texasi San Antonióban, ahol összecsap a másik ausztrál reménységgel, a fiatal Grant Hackett-tel. Az ausztrálok rendkívül erős csapattal, 56 versenyzővel mennek Texasba. Nem lesz azonban köztük a 200 és a 400 m gyors legnagyobb olimpiai esélyese, aló éves lan Thorpe, aki bokasérüléssel bajlódik, és legközelebb a januári Világ Kupán indul a sydneyi olimpiai uszodában. Kim hiába összpontosított, egy óra alatt kikapottá nála négy évvel idősebb Mauresmótól. Somogyi Tibor felvételei
