Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-07-14 / 28. szám

6 1999. július 14. Gazdaság - Hirdetés Figyelő Rosszul kereső nők A nők bére világszerte ala­csonyabb, mint a férfiaké. Ez alól nem képeznek kivé­telt az Európai Unió orszá­gai sem. Az unió közös sta­tisztikai hivatala, az Eurostat legutóbbi felméré­se szerint ugyanis az EU or­szágaiban dolgozó nők a férfiak bérének csupán 72 százalékát keresik meg. A szakemberek véleménye szerint a legnagyobb eltéré­sek Görögországban, Portu­gáliában és Hollandiában tapasztalhatók. Jól fizetik ellenben női alkalmazottai­kat a dán, svéd és a Német­ország keleti felében tevé­kenykedő munkáltatók. Míg Németország keleti tartományaiban a nők bére csak mintegy 10 százalék­kal marad el a férfiakétól, Görögországban 32 száza­lékkal keresnek a nők keve­sebbet. Szlovákiában a férfiak bé­rének 75,7 százalékát kap­ják, amivel az európai me­zőny közepén helyezked­nek el. Az EU-országokban tapasz­talható különbség elsősor­ban amiatt van, hogy még mindig a férfiak uralják a jól fizetett vezetői poszto­kat, a nők csaknem egyhar- mada ellenben mint irodai alkalmazott dolgozik. A férfiaknál ez a réteg az al­kalmazottak tíz százalékát képezi, 47 százalékuk ugyanakkor manuális mun­kát végez, amely az Euró­pai Unió statisztikáiban a magas képzettséget igénylő műszaki berendezések ki­szolgálását is magában fog­lalja. A nők körében a hasonló munkát végző alkalmazot­tak száma alig éri el a 18 százalékot; ez szintén a nők átlagát rontja, mivel a ma­nuális munkát végzők job­ban keresnek, mint az iro­dai alkalmazottak. A fizetésben tapasztalható eltérésekhez hozzájárul a férfiak és nők életkorbeli összetételében tapasztalha­tó különbség is: a női alkal­mazottak átlagban fiatalab­bak, mint a férfiak. Míg a nők 44 százaléka 30 éven aluli, a férfiaknál ez az arány csak 32 százalék. Nem elhanyagolhatóak az iskolázottság terén tapasz­talható eltérések sem. A nők 51 százaléka általá­nos vagy középiskolai vég­zettségű, a férfiaknál ez a kategória 43 százalék körül mozog. Szakközépiskolai végzettsége, amely utat nyit a jobban fizetett mun­kahelyek felé, a férfiak 36 százalékának van; a nőknél ezek aránya a 30 százalé­kot sem éri el. (mi) — A nők átlagos órabére (férfiak: 100 %) “ Németország (Kelet-) 89,9 Dánia 88,1 Svédország 87,0 Belgium 83,2 Finnország 81,6 Németország (Nyugat-) 76,9 Franciaország 76,6 Olaszország 76,5 Szlovákia 75,7 Spanyolország 74,0 Nagy-Britannia 73,7 Ausztria 73,6 Csehország 72,0 Portugália 71,7 Hollandia 70,6 Görögország 68,0 Szlovákiában a nők keresete csaknem 25 százalékkal marad el a férfiakétól. Ezzel az aránnyal az európai mezőny közepén foglalunk helyet. Forrás: Eurostat Az erdőgazdaságok a biztosabban fizető külföldinek adják el a nyersanyagot Kié lesz a faipari profit? Rönkfákat szállító teherautó. Még mindig aggasztóan magas az alacsony feldolgozottságé termékek aránya. TA SR-felvétel Pakozdi Gertrúd __________ Ha megkeresném a jó negyed századdal ezelőtti kötelező termelési riportjaim közül a szlovákiai erdőgazdálkodás és faipar állapotáról szólókat, csekély módosításokkal lelki­furdalás nélkül újraközöltet- hetném. Csak néhány számot (meg persze nevet) kellene újakkal helyettesítenem, mi­közben a mondanivaló lénye­ge nem változna: a faipari késztermékekkel szemben aránytalanul nagy a feldolgo­zatlan fa kivitele; növelni kell e gazdag nyersanyagforrá­sunk hazai feldolgozását. Egykor is, ma is ugyanaz a problémák oka: a szakágazat műszaki fejletlensége. Az ország erdőborította terü­letét illetően a fordulat óta nem következett be különö­sebb változás. A mai, több mint kétötödös arány a legna­gyobb azóta, hogy statisztika­ilag közel nyolc évtizede fi­gyelemmel kísérik e mutató alakulását. Míg az erdőterüle­tet illetően a tíz évvel ezelőtti rendszerváltás után úgyszól­ván minden maradt a régiben, az erdők tulajdonlási szerke­zete alaposan módosult. A ko­rábban állami kézben levő er­dők 48 százaléka került ma­gánkézbe. A koncepciózus erdőgazdál­kodás szempontjából ez a helyzet végül is szerencsés körül­mény lehetne - tartják a szakterü­let avatott ismerői. Az erdőgazdálko­dásban ugyanis nagy szükség volna a koncepciózus munkára. Elsősor­ban azért, mert az erdő termelési cik­lusa évtizedekig tart, a ma elültetett facsemetéből több emberöltő múlva lesz csak felhasználha­tó nyersanyag. Ezt a kézenfekvő tényt tükrözi „A fa, a 21. század nyersanya­ga” című, 2005-ig szóló prog­ram is, amelynek célja az er­dőgazdálkodási és fafeldolgo­zási stratégia összehangolása. Ami végül is nem más, mint harminc évvel ezelőtt volt: e hazai nyersanyagforrás hazai feldolgozása mértékének nö­velése. Azonban addig is, amíg meg­felelő támogatással érvényt tudnak szerezni a fenti elkép­zelésnek, maradnak a mai, korántsem kedvező állapotok, pontosabban arányok: a hazai fafeldolgozó ipar a szlovákiai fakitermelésből származó nyersanyag mintegy négy­ötödének a feldolgozására ké­pes. És mivel a körbetartozás alaposan rányomja bélyegét a szóban forgó ágazatra is, az erdőgazdaságok a biztosabban fize­tő külföldieknek adják el a feldolgo­zatlan fát. Ennek kivitelét 1996-ig korlátozták, majd 1997 januárjában az EU-társulási egyezmény értel­mében megszün­tették ezt a megkötést. Az eredmény: e nyersanyag kivitelének jelentős növeke­dése. Ellenintézkedésként ta­valy kiviteli kvótát vezettek be, de az év végén vissza kel­lett vonni, mert az Európai Unióban nem fogadták el a szlovák fél érvelését, és ra­gaszkodnak az eredeti megál­lapodáshoz. Ennek főleg azok az erdőgaz­daságok örülhetnek, amelyek a gyors pénzhez jutás remé­nyében az esetek jelentős ré­szében áron alul adják el kül­földre a feldolgozatlan fát. Szakértők szerint kedvezőbb volna a helyzet, ha az erdők privatizálásakor valamilyen módon összekapcsolták volna az erdőgazdaságokat és a fű­résztelepeket. A fejlett orszá­gokban ugyanis a fűrésztelep­tulajdonosok egyúttal erdőtu­lajdonosok is, így természete­sen érdekeik is eszerint ala­kulnak. E megoldás hiányát nálunk a fafeldolgozás és az erdőgaz­dálkodás egyaránt megszen­vedi. Nem megfelelő arányú a kitermelt fa fajta szerinti ösz- szetétele, s miközben a piacon kevés a tűlevelű-fűrészáru, lomblevelűből fölösleg van. Ez utóbbiak kitermelésének csökkenése pedig óhatatlanul minőségromlással is jár. Szlo­vákiában, sajnos, kevés a lomblevelűek feldolgozására szolgáló kapacitás, és ez a ki­vitel szerkezetében is hátrá­nyosan érezteti hatását. Jobb a helyzet a fa­ipari késztermékek külföldi értékesíté­se terén; a bútor­ipar például évi 5 százalékkal növeli kivitelét; ez az óriá­si konkurenciát te­kintve nem is kis teljesítmény. A hazai bútorgyár­tás igazi fellendülé­sét a lakásépítés fejlődésétől várják az illetékesek. A fentiekben említett fahasznosítási prog­ram például azzal számol, hogy a lakásépítés és -felújítás fejlődésének köszönhetően évente négymilliárd koroná­val növelheti a hazai piacon eladott faipari termékek mennyiségét. A szándék dicséretes, akár­csak az, hogy a faipari alap­anyaggyártásban, bútor­készítésben és a cellulóz- és papírgyártásban egyaránt ko­moly mértékben szeretnék nö­velni a hozzáadott értéket. Magyarán: nagyobb feldolgo­zottsági fokú és színvonala­sabb termékeket bocsátana mindhárom terület a piacra. E törekvés valóra váltása azonban nem megy korszerű­sítés nélkül, amihez viszont pénz kell. És ha - a gazdaság mai állapotát is ismerve - va­lamilyen csoda folytán kerülne pénz a fafeldolgo­zásba, 2005-ig öt­ezer új munkahely teremtődne az ága­zatban. Igaz, akkor még csak ott tarta­nánk, hogy az ága­zatban dolgozók száma akkora len­ne, mint két évvel ezelőtt volt. Azóta ugyanis ennyien voltak kénytelenek elhagyni a fafeldolgozást. Még mindig aránytala­nul nagy a feldolgo­zatlan fa kivitele. A problé­mák oka a szakága­zat műsza­ki fejletlen­sége. Apróhirdetés Megemlékezés 1999. július 17-én lenne 80 éves SZÍJJÁRTÓ JENŐ zeneszerző, a Csehszlovák Rádió zenei rendezője, a szlovákiai magyar kórusmozgalom egyik újraélesztője, aki 13 évvel ezelőtti távozásával pótolhatatlan vesztesé­get hagyott ránk. A nehéz időkben is mindig állhatatos férjre, édes­apára, testvérre, sógorra, barátra, munkatársra emlékeznek szerettei V-1076 Ismerkedés VIKTÓRIA ügynökség, társkereső, közvetítő szolgálat. Tel.: 0709/552 32 90 (19-től 21 óráig). ____________________________DSV-1339 30 /185, falun élő nőtlen férfi keresi Nyilas, Mérleg, Vízöntő vagy Ikrek je­gyében született hölgy jelentkezését a Dunaszerdahelyi járásból. Jelige: Együtt veled. V-1061 34/168/76, diplomás, független srác keresi őszinte lány társaságát házasság céljából, 24-től 30 éves korig, az Érsekújvári, Komáromi vagy Dunaszerdahelyi járásból. Fényképes levelek előnyben. Forró nyári éjszakák a horvát tengeren. Jelige: Kezdjük az új évezredet Pá­rizsban. V-1083 “Munkát keres-kínál— Külkereskedelmi vállalat hazai és magyarországi mellékfiókjába mun­katársakat keres (Dunaszerdahely, Komárom). Tel.: 0903/768 312 DS-1321 Nemzetközi cég területi képviselőket keres Szlovákiában. Tel.: 0036/309 203-4640, 0036/209788-209 . PAV-14-------Adásvétel------­Kem encék, kandallók. Tel.: 0821/922 42. VSV-443 Eladó háromszobás családi ház Bögellőn, Dunaszerdahely mellett. Tel.: 0709/559 05 55. V-1059 Eladó magántulajdonban levő föld­szinti háromszobás lakás Nagy- megyeren. Tel.: 0905/302 310. DSV-1291 Családi ház eladó Jókán a 365-ös házszám alatt. Ár megegyezéssel. Tel.: 0903/221 587. DSV-1308 Eladó 7 tonnás pótkocsi, ára 5000 korona, valamint Horal lucernagyűj­tő kocsi. Tel.: 0811/948 119. V-1068 ELADÓ KISKEREKŰ UTÁNFUTÓ. TEL.: 0709/552 97 04. DSV-1337 Építkezési faanyag (fenyő) eladó. Tel.: 0905/391062. V-1071 Eladó többfajta holland karfiol-, kel­és káposztapalánta.Tel.: 0709/551 30 59, 0709/551 31 25. DS-1233--------Vegyes--------­Ré giségek, hagyatékok!!! - kínáljon. Megbízhatóság. Tel.: 0903/475 576. Készpénz. V-04 MADPLANT kertészbolt árnyékoló kínál. Felhasználható fóliák és üvegházak árnyékolására, érdeklődni lehet a 0817/831 02-es telefonszámon vagy személyesen az üzletben. Cím: Andód 226 (Andovce). VK-638

Next

/
Thumbnails
Contents