Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-09-29 / 39. szám
4 1999. szeptember 29. Háttér A rendőrség állítása szerint nehéz lesz megtalálni Sárai Zoltán gyilkosát. A tett végrehajtása profi bérgyilkosra vall Az utolsó percig hitt a gyógyulásban Vrabec Mária Szőgyén 1999. szeptember 8-íg semmiben sem különbözött a többi szlovákiai falutól, élte a maga megszokott, kissé unalmas és biztonságos életét, amelyet csak néha kavart fel egy- egy jelentős esemény. Az a brutális gyilkosság, amely három hete történt a községben, azonban hosszú hónapokra száműzte a helybeliek nyugalmát, hiszen olyan embertelen kegyetlenséggel kellett szembesülniük, amilyenre eddig Szlovákia kriminalisztikai történetében nem volt példa. Azon a szerdai estén a 32 éves Sárai Zoltán, aki a szomszédos Bárt község földműves-szövetkezetének elnöke, az MKP járási tisztségviselője és szőgyéni szervezetének elnöke volt, 21 óra után indult haza az édesapjától, ahol a barátjával egy elromlott traktort javítottak. Gépkocsiját - egy régebbi típusú Mitsubishit - azonnal a garázsba parkolta, amelyet a helybeliek szerint mindig nyitva hagyott, és indult volna a lakásba, ahol már várta őt a felesége és hétéves kisfia. Ekkor lépett elő az egyik sötét sarokból a gyilkos, aki egy vödör benzint öntött Zoltánra, és miután az menekülni próbált, égő gyufát dobott utána. A benzin fellobbant, a lángoló férfi először a szomszédok felé szaladt segítségért kiabálva, de azok már aludtak. Házuk előtt valószínűleg beeshetett az árokba - a leperzselt fű arról tanúskodik, hogy próbálta eloltani égő ruháját, sajnos, sikertelenül. Végül a szemközti Téglás vendéglő előtt ülő férfiak vették őt észre és siettek a segítségére. Volt, aki a kezével kaparta a földet, a többiek a kocsmából hordták a vizet. Amikor Több mint ezer fős tömeg búcsúzott tőle a szőgyéni temetőben Somogyi Tibor felvétele sikerült eloltaniuk a tüzet, Zoltán még velük együtt, a saját lábán ment be a kocsmába, és a pulthoz támaszkodva azt kérte, öntözzék őt hideg vízzel.'Az elszenvedett sokk miatt még nem érzett fájdalmat, az első kérdése az volt, nem esett-e bántódása a feleségének és a kisfiának. „Szörnyű látvány volt, a ruhája mind megégett, az ujjairól cafatokban lógott a bőr - emlékszik vissza a történtekre az egyik szemtanú. -Még a pincér sem ismerte meg, pedig rokona. De akkor még egyikünknek sem jutott eszébe, hogy meghalhat, hiszen normálisan beszélt velünk és a családjáért aggódott.” A férfiak hazakísérték Zoltánt, és segítettek neki kitolni a garázsból a benzinnel lelocsolt, égő autót, mert attól tartottak, hogy felrobban. Arra, hogy a gyilkos még valahol a közelben lehet, vagy épp a kertek alatt menekül, a zűrzavarban senki sem gondolt - ráadásul a tűztől való félelmükben az egész udvarban az áramot is kikapcsolták. Zoltán saját maga hívta a tűzoltókat, s azt kérdezte tőlük, mit tegyen az égési sérüléseivel. Nemsokára megérkezett a mentő, amely az érsekújvári kórházba szállította őt, onnan pedig a pozsonyi, égési sérüléseket kezelő klinikára. A kórház főorvosa, Ján Roller az égési sérüléseket kezelő osztály főorvosa szerint az első pillanattól világos volt, hogy a fiatal mérnök nem tud megküzdeni sérüléseivel. „Testének 95 százalékát harmadfokú égési sérülések borították, minimális volt az esélye az életben maradásra. Tudtuk, hogy fokozatosan le fog állni a vérkeringése, és ezt a családtagokkal is közölnünk kellett. Azt kell mondanom, hogy huszonkilenc éves orvosi praxisom során még nem találkoztam ilyen kegyetlenséggel. És ilyen hallatlan lelkierővel sem, mert a páciens a szörnyű fájdalmak ellenére is hitt abban, hogy meg fog gyógyulni és élni akart” - mondta a főorvos, aki maga sem tudta titkolni megin- dultságát és felháborodását. Zoltán az utolsó pillanatig eszméleténél volt, a rendőröknek még elmondta, hogy támadója vagy piros álarcot viselt, vagy Vidám, társaságot kedvelő ember volt Archív-felvétel „Még nem találkoztam ilyen kegyetlen seggel.” piros vödörből öntötte rá a benzint, de egy szót se szólt. A tettes személyét illetően még találgatni sem tud senki, mert Csibe - gyermekkora óta így becézték Zoltánt barátai és a falubeliek - soha nem ártott senkinek, és akik ismerték, elképzelni sem tudják, hogy kétes ügyletbe keveredett volna. „Nélküle nem múlt el a faluban kulturális vagy sportrendezvény, vidám, társaságot kedvelő ember volt - emlékszik Zoltán egyik munkatársa. -Soha senkivel nem került összetűzésbe, ha a munkában előfordult valamilyen probléma, azt határozottan, de nyugodt szóval igyekezett megoldani. Aki őt bántotta, az csak pszichopata lehetett!” A kilencven embert foglalkoztató barti szövetkezet egyébként sem volt egy aranybánya, aki csak egy kicsit is ismeri az ágazat gondjait, kizártnak tartja, hogy valaki, mint a szövetkezet elnökét próbálta busás haszon reményében megzsarolni Sárai Zoltánt. A sajtóban megjelent információkkal ellentétben ő maga sem sejtette, ki és miért haragudott rá annyira, hogy az életére törjön, és nem beszélt az orvosainak sürgős elintéznivalóról sem. Szerettei a; tette áldozatát. A szörnyű csele- utolsó pillanatig mellette voltai kedet végrehajtásának módja és vele együtt bíztak a csodában rendőrségi szakértők szerint de a fiatal férfi szeptember 9-ér profi bérgyilkosra vall, de a tet- éjszaka belehalt sérüléseibe. tes a körülmények véletlen ösz- Szeptember 14-én több min szejátszásának is köszönheti, ezer fős tömeg búcsúzott tőle í hogy nyomtalanul el tudott tűnszőgyéni temetőben. Sárai Zol ni. Talán ha Zoltán nem érkezik tán örök nyugalmát már a sír egyedül haza, ha valaki azonnal hant őrzi, az élők lelkében azon a segítségére siet, és nem kell a bán mindaddig nem lehet béke kocsmáig futnia, amivel még míg a rendőrség meg nem találjí szította is a lángot, ha az őt hagyilkosát. Az Érsekújvárt Járás zakísérő férfiak átkutatják a kerRendőrparancsnokságtól mái tét, minden másként végződheszeptember 9-én a Nyitrai Kerü tett volna. A rendőrségi akták leti Vizsgálóhivatal specialistá azonban nem ismerik a „mi lett vették át az ügyet. A nyomozá: volna' ha” kategóriát, első fázisában kizárták a politi A nyomozócsoport vezetését kai és nemzetiségi indítékot, é: szeptember 13-án Silvia Fábrya szűkszavú nyilatkozatokbó óvá nyomozótiszt vette át, aki annyi derült ki, hogy egyelőn első lépésként hírzárlatot rentöbb szálon folyik a vizsgálat delt el a családtagok biztonsága Ezek közül az egyik érdekében. A nyolehetséges a zsarolás, mozás a már emlímert fennáll a gyanú, tett három változathogy valakik mégis ra épül. Bárhogy és megpróbálták tör- bármikor végződik vénytelen gazdasági is a vizsgálat, a fákügyletekre kényszert- lyaként ellobbant fiteni Sárai Zoltánt, és atal életet már nem épp az ellenállása mi- adja vissza semmi. A att álltak bosszút raj- kínzó kérdés, miért ta. A másik lehetsé- kellett mindennek ges indíték a nyomo- megtörténnie, most zók szerint az, hogy valaki Zol- már örökre ott marad az élők tán feleségét - aki a helyi szak- lelkében és vigaszt, megnyugtanintézet igazgatónője - akarta vást talán csak a múló idő hoz- megfélemlíteni, de azt sem lehet hat, amelyben emlékké szelídül kizárni, hogy a tettes eltévesz- a fájdalom... Németország SPD: katasztrófahangulat Malinak István Sokadik súlyos vereségüket szenvedték el tartományi választásokon a szociáldemokraták (SPD) szeptember 19-én Szászországban, aminek nem a ténye, hanem a mértéke - csak valamivel szereztek többet 10 százaléknál - erősítette a nagyobbik kormánypártban az előző kudarcok miatt is kialakult katasztrófahangulatot. A háború utáni német történelemben még nem volt kormány, amelynek nem egészen egy év alatt ilyen mértékben sikerült volna elveszítenie a polgárok szimpátiáját. A tavaly szeptemberi választásokon, a 16 évi Kohl-kormányzás után az SPD történelmi vereséget mért a keresztény pártokra (CDU, CSU), s alakított a Zöldekkel történelmi fordulatot ígérő kormányt. A felmérések szerint mára az SPD támogatóinak aránya országosan 30 százalék körülire esett vissza, a CDU-é pedig ismét megközelíti az 50-et. A tartományi választások tapasztalatai bizonyos tendenciákra utalnak, amelyekre érdemes odafigyelni. Jellemző, hogy mindenütt várakozáson alul szerepelnek a Zöldek is. Türingia után Szászországban is bekövetkezett az, amire senki nem számított: az SPD nem a második, hanem a harmadik helyre szorult, rendkívül feljött ugyanis a reformkommunistának nevezett Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS). A baloldali szélsőségesek mellett a jobboldaliak is erősödtek, eddig két tartományi parlamentbe került be a Német Népi Unió (DVU). A szövetségi törvényhozásban is meggyűlhet az SPD baja, ugyanis a felsőházban (Bundesrat), ahol a tartományok képviselői ülnek, a piroszöld kormánykoalíció elvesztette többségét. Ami elméletileg azt jelenthetné, hogy az uniópárti többség megtorpedózhatná azt a reformcsomagot, amely miatt Schröderék sorozatos vereségeket kénytelenek elkönyvelni. Azért csak elméletileg, mert a CDU is tudja: Schrödemek igaza van, amikor azt állítja, hogy a takarékossági csomagtervnek nincs alternatívája. És ez a lényeg, a kancellár ezért bizakodó, rajta ezért nem érezhető a pánikhangulat. Az 1,6 billió márkás államadósság 80 százalékát a Kohl-kormányzat halmozta fel, s tarthatatlan állapot, hogy csupán a kamatok törlesztésére évi 82 milliárd márka megy el. Ezért is mondta a napokban Angéla Merkel CDU-főtitkár, hogy pártja megpróbál „közös irányvonalat kialakítani az SPD-vel” a szövetségi kormány csomagterve kapcsán. Tehát az a fura helyzet áll elő, hogy a szociális kiadások kurtítását, a nyugdíjak befagyasztását, a munkanélküli-segélyek szigorítását stb. tartalmazó Schrödercsomagot jobban támogatja a CDU az SPD balszámya vagy a koalíciós partner, a Zöldek. Az egyesítés után a német állam tovább nem bírja el a hihetetlenül „nagylelkű” szociális háló költségeit, a reformot - az egyre növekvő államadósság miatt - már az utolsó Kohl-kormány- nak végre kellett volna hajtania, de taktikai okokból nem tette. így a hálátlan feladatot Schrödemek kell elvégeznie, azon az áron is, hogy rámegy a népszerűsége. Márpedig a kancellár nem hagy kétséget afelől, hogy a reformokat keresztül fogja vinni. A német reformok sikere számunkra azért érdekes, mert pl. ezektől is függ az EU-bővítés üteme. A 80 milliós Németország ismét világhatalom, s most, hogy Berlinbe költözött a kormány, a parlament, azt mondják, vége a háború utáni „bonni köztársaságnak”, amelyre a korlátozott szuverenitás, a német bűntudat volt a jellemző. Idén új korszak, a „berlini köztársaság” korszaka kezdődött, Schröder nem fél ismét német nemzeti érdekről beszélni (pl. az EU-finanszírozás kapcsán). Leomlott egy lélektani határ is: megint volt német katonai szerepvállalás külföldön (Jugoszlávia). Ugyanakkor - a német túlsúly miatti brit és francia aggodalmak eloszlatása végett - Schröder azt is hangsúlyozza, hogy Németország érdekeit nem Európával szemben, hanem az Európai Unió keretein belül kell érvényesíteni.
