Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-07-14 / 28. szám
2 1999. július 14. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Szlovákiai aknamező Szűcs Béla____________________ Jönnek a hírek Koszovóiról a taposóaknák áldozatairól. Nálunk is robbannak a gazdasági és politikai aknák, miközben a tettesek igyekeznek a kormány tehetetlenségével magyarázni az ország nyakába zúduló gondokat. Az iskolaügy, egészségügy válsága, a vállalatok csődje, a tömeges elbocsátások, a milliárdos kölcsönök, az üres államkassza nem a Dzurinda-kormány kilenc hónapos rossz politikájának a következményei. Egymás után robbannak a meciari privatizáció aknái a Keletszlovákiai Vasműnél, a Nafta Gbelynél, a magánosított fürdőkben, miközben a megszorító intézkedéseket a lakosság heccelésére használják, és a szakszervezetek uszításával őszre megpróbálnak olyan válságos helyzetet teremteni, amely vágyaik szerint elsodorhatja a kormánykoalíciót. Tény, hogy a kormány már most súlyos helyzetben van. Képtelen a zavaros ügyeket határozottan kezelni, a koalíció miniszterei is gyanúba keveredtek, és hiányzik a kormányprogramban megígért következetesség. Érthető, hogy a felkorbácsolt hangulatban csökken a kormány- koalíció népszerűsége. Az MVK júniusi felmérése szerint Meciar pártjára most a lakosság 30 százaléka szavazna. Ez komoly figyelmeztetés, noha még most sem sikerülne a nemzetiekkel együtt meghaladniuk a 40 százalékot. De a lakosság még csak ezután döbben rá, mit jelentenek az áremelkedések. Nem véletlenül szervezte az ellenzék a kisebbségi nyelvtörvény és a privatizáció elleni aláírási mozgalmat. Úgy gondolják, hogy a körülbelül 80 millióba kerülő népszavazás is meggyorsíthatja a pénztelen kormány bukását. Nem valószínű, hogy a köztársasági elnök kiír egy alkotmányellenes népszavazást, azonban ez az akna is jó lesz a felzaklatott és elégedetlen közvélemény kormányellenes hangulatának fokozására. Jegyzet Na és akkor mi van? KÖVI ______________________________ Mi ndig is voltak különc politikusok, akik szerettek kilógni a sorból, fittyet hányva az őrző gorillák lelkivilágára, felrúgni a szorongató protokollt. Hiszen a politikus is csak ember. Némi szarkazmussal: legalábbis az volt valamikor. A társadalom ha akarja, ha nem, úgyis kipécé- zi és megkritizálja. A rendszerváltás után azért háborgott a köznép, hogy Havel elnök rolleren száguldozik a prágai vár folyosóin; később azt nem tudta megemészteni, hogy elnöki repülőgépet kapott. Rudolf Schuster, Szlovákia elnöke sem szívesen szabadul „közemberi” szokásaitól. Először a kétplattnis rezsóval sokkolta a sok mindenhez szokott szlovákiai polgárt, most pedig azon csemegézik a sajtó, hogy nem kíván limuzinon vagy elnöki repülőgépen közlekedni, hanem megmarad a régi szokásánál, s hétvégéken vonaton teszi meg a Pozsony és Kassa közti utat. Fene érti, miért kell ebből akkora ügyet csinálni. Izlandon élő ismerősöm mesélte, hogy amikor az ország miniszterelnök asszonya visszavonult civilbe, ott folytatta az életét, ahol abbahagyta: beült a kisvárosi postahivatalba. Nálunk talán nem szokás, de Nyugaton előfordul, hogy az ember gombázás közben kocogó elnökökbe, miniszterelnökökbe botlik az erdő közepén. Na és akkor mi van? Rudolf Schuster elnök furcsa szokása talán csak egyes honatyák számára kínos, akik semmi áron nem mondanának le a normális élet nyújtotta apró örömökről, s még oda is legszívesebben szolgálati kocsival járnának, ahová a király is gyalogosan. Vagy legfeljebb választások előtt látogatnak el a „pórnéphez”, amikor propagandafogásként még fűrészt is fognak a kis kacsójukba, gondosan ügyelve persze, hogy a tévékamerák véletlenül ott leselkedjenek a közelben. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316,582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modern élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedier. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Kosická 1,813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poáta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Azt nem tudom, hogy ez az út vezet-e Európába, de ha az emlékezetem nem csal, a sarok mögött van egy jó kis kocsma... Rajz: MS-Rencín Át kell-e értékelni a koalíciós szerződést? Akadozó együttműködés Korpás Árpád A koalíciós szerződés köztudottan a kormánykoalícióba tömörült négy párt együttműködésének alapelveit és feltételeit hivatott tisztázni. A kormány több mint fél éves működése során egy-két konkrét ügy kapcsán a kormányzó pártok többször is eltérően értelmezték a szerződést. A legismertebb esetek közül talán az Állami Földalap köMarlán Mesiarik, PÉP: A Nem kell ezt fontolgatni, ^ inkább a szerződésben foglaltak teljesítését. Rugalmasabb koalíciós munkát várunk. A Nafta Gbely, a GSM 1800-as rendszer, a Pöstyén-féle ügyeket rendezni kell. Ezért elképzelhető, hogy majd módosul a szerződés. Energikus megoldásokat kell találnunk, hogy ezekkel az ügyekkel ne terheljük a választókat. Elvi változások viszont feltételezésem szerint rül kialakult helyzet kérdőjelezte meg a leginkább, hogy a szerződés minden kormányzati téq Felül kell vizsgálni. O Nincs rá szükség. nyezőnek ugyanazt jelenti, illetve hogy mindenki megtartja a dokumentumban vállaltakat. A nem várhatók. Értékelni kell a miniszterek tevékenységét, hiányosságok a kabinet minden tagjánál tapasztalhatók, főleg a gazdasági tárcák vezetőinél. A PÉP privatizációs miniszterét, Mária Machovát is nagyobb aktivitásra sarkalltuk. Ladislav Orosz, DBP: O Ami a DBP parlamenti frakciójának és vezetőséPolgári Egyetértés Pártja tisztújító közgyűlésén, ahol Rudolf Schustert Pavol Hamzík váltotta fel a pártelnöki tisztségben, jelezte: kész tárgyalásokat folytatni a szerződés felülvizsgálatáról. Országos tanácsa június végi dunaszerdahelyi ülésén az MKP is hajlandóságot mutatott ilyen tárgyalásokra. Időszerű-e elővenni a kérdést, s ha igen, hogyan kell átértékelni a szerződést? gének álláspontját illeti, a kérdéssel csak a központi szerveink augusztusi és szeptemberi ülésein kívánunk foglalkozni. Értékelni fogjuk a kolíció működését; de előzetesen nem közölhetem a párt álláspontját. Szerintem a kormány és a parlament kiegyensúlyozatlan együttműködése a gond, mivel a kormány nem teljesíti törvény-előkészítői programját. Bizonyos értelemben azért is nyomást kell gyakorolni a kormányra, hogy szakítson az eddigi gyakorlattal, s a törvényeket ne sürgősségi eljárással javasolja elfogadtatni. Természetesen a miniszterek működését is értékelnünk kell. Ebből nem feltétlenül következik a kormányátalakítás igénye, de az egyéni teljesítményeket a feleknek nyíltan meg kell vitatniuk. A koalíciós pártok együttműködésével az a gond, hogy a felmerülő problémákat először közzéteszik a sajtóban, és csak azután ülnek tárgyalóasztalhoz. A sorrenden változtatni kell. Gyurovszky László, MKP: a A dolgot két részre kell ^ bontani. Az egyik a koalíciós szerződés. Felül kell vizsgálni, mennyire biztosította ez a szerződés a koalíció működőképességét. Ezzel kapcsolatban koalíciós szerződésen nem az egyes kormánypártok közti erőviszonyt értem, hanem magának a koalíciónak a működését. A másik dolog a kormány tevékenysége. Minden egyes miniszter munkáját értékelni kell, a pártokon és a koalíción belül egyaránt. Ehhez azonban teljes körű helyzetfelmérés szükséges. Előzetesen csak annyit mondanék, hogy szerintem a gazdaság és az egészségügy területén vannak a legnagyobb hiányosságok. Frantisek Sebej, SZDK: a Szerintem nem szüksé- ** ges felülvizsgálni a koalíciós szerződést, mert magának a dokumentum tartalmának módosítása nem jelent megoldást az egyes miniszterek alkalmasságának kérdésében. Maga a szerződés szerintem rendben van. Olvasói levél Válasz a nagykéri olvasónak Tisztelt „Olvasótársam”! Olvastam tisztelt levelét, és szeretnék néhány részére reagálni. Először is, hogy ki kit vesz feleségül, az nem a nyolcvanéves nagypapa dolga, hanem azé, aki nősül. Ami a menyasszony nemzetiségét illeti, abba sincs szerintem beleszólása, mert nem Ön fog vele élni, hanem az unokája. El kell szívlelnie, hogy az unokája felesége nem tudja Öntől megkérdezni magyarul: „Hogy van, Nagypapa?” Az a fiatalasszony nem azért ment az Ön unokájához feleségül, mert utálja a magyarokat, hanem mert egy magyar embert szeretett meg, és az ő oldalán akarja leélni az életét. Tisztelje ezt az asszonyt, mert megérdemli! Leveléből úgy vettem ki, hogy Ön beszél szlovákul, így nem lehet még csak nyelvi probléma sem, mert megértik egymást, ha akarják! Azt írja, hogy Önnek Szlovákiában olyan az élet, mint Koszovóban az albánoknak, és hogy Önnek háza van, de hazája nincs. Nos, az olyan ember, aki megtagadja a hazáját, előttem legalábbis eljátszotta a becsületét - még ha 80 éves is. A másik dolog, amit szeretnék megemlíteni, hogy itt nincs háború, itt nem lőnek. Igaz, én még „csak” 45 éves vagyok, de én még Csehszlovákiában születtem, az volt a hazám, amíg az országot szét nem választották. Szerettem a hazámat. A sors úgy hozta, hogy Szlovákia lett a hazám, és most itt vagyok itthon, itt merek magyar lenni. A munkámból kifolyólag összejártam az országot széltében-hosszában, megfordultam Mártonban, Zsolnán, Poprádon vagy Eperjesen, de a magyarságom miatt soha nem volt semmilyen problémám sem. Lehet, hogy szerencsém volt, és mindig olyan gondolkozású emberekkel találkoztam, mint én. Az embereket nem aszerint osztályoztam, hogy milyen nemzetiségűek, hanem hogy mi van a szívükben, és hogy mit tudnak. Sohasem csalódtam - szerencsére. Szerintem az emberek „értéke” nem függ a nemzetiségüktől. El tudnám azért másként képzelni az életemet, az igaz. El tudnám képzelni pl. azt is, hogy nincs nyelvtörvényi probléma, főleg hogy nincs körülötte sok hűhó, vagy pl. hogy a gazdaságunk olyan szinten van, hogy a tej csak 3 koronába kerül (ami nem is olyan régi emlék), vagy hogy meg tudok spórolni annyi pénzt a fizetésemből, hogy vegyek egy új autót magamnak, esetleg hogy egy munkáshetijegy megint csak 7 koronába kerül 10 kilométeres távolságra. Nálam ezek jelentenek problémát, nem az, hogy szlovák anyanyelvű lesz-e a vejem, vagy esetleg német vagy olasz. Egyformán fogom szeretni ezt is, azt is. Az, hogy ebből az országból kis Svájc legyen, bizony még mesz- sze van, mondhatnám, utópia. De ha ezt el akarjuk érni, először is próbáljunk meg megtanulni úgy viselkedni egymással szemben, mint a svájciak. Legyünk to- leránsabbak egymással szemben, ne emlegessük mindig a régmúlt sérelmeket, és ne ríkas- suk meg az unokánkat csak azért, mert más nemzetiségű felesége lesz, mint mi vagyunk. Ha pedig már megtettük ezt, legalább ne hencegjünk ezzel egy újság hasábjain, mert ettől még nem leszünk nagyobb magyarok! Végezetül még szeretnék valamit megjegyezni. Az Úr nem adta nevét a cikkhez, merthogy, úgymond, a szlovákok agyoncsapnák érte. Akkor meg minek írta meg a levelét? Csak azért, hogy névtelenül uszítson? Azért kár volt! Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra!!! Michalec János Ógyalla
