Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-09-08 / 36. szám
Tanácsadó 1999. szeptember 8. A beteg leveleken szürke bevonat, a gomba konídiumtartó gyepe jelenik meg A mikulásvirág hervadása Az Erzsébet- és a Katalin-nap, valamint a karácsony kedvelt virága az Euphorbia pulcherrima - azaz a mikulásvirág. E kedvelt dísznövény újabban egyre jobban szenved a botrítiszes hervadástól. A lomblevelek sárgulása, fony- nyadása, majd besodródása a betegség jól ismert, jellegzetes tünete. A beteg leveleken szürke bevonat, a gomba konídiumtartó gyepe jelenik meg, amelyről porfelhőként szállnak széjjel a betegséget terjesztő konídiumok. A levelek szélmozgásra vagy érintésre lehullanak. A színes fellevél és a virágzat is fertőződhet. A kórokozó a virágmaradványoHirtelen elhervadt, értékesítésre kész növény kon is megél, és folyamatosan szaporodik. A növény levelei először nem mutatnak tüneteket, majd a rendszeres öntözés ellenére váratlanul ellankadnak, fonnyadnak, sárgulnak és lehullanak, anélkül, hogy szürke bevonat képződne rajtuk. A szár többnyire a szártőtől bámul, szürkül, megpuhul és befűződik, a levelek súlyától visz- szahajlik, sőt gyakran le is törik. A bámuló szárrészen szürke konídiumtartó gyep képződik, amely a levélripacsok és a friss visszacsípések helyén jelenik meg először. A szár felületén, belsejében és a bőrszövet alatt szkleróciumok keletkeznek. A leírt folyamat a hervadás, amely a botrítiszes betegségek legveszélyesebb, rendszerint az egész növény pusztulásával járó tünete. A betegség néha a szártő egyik oldalára korlátozódik, ilyenkor csak a fertőzött fs részből kiágazó egy-két k hajtás szárad el. A gyökérzet a részleges her- vadáskor nem károsodik, teljes hervadás esetén azonban a föld feletti részek elhalása után szintén elpusztul. A botrítiszes hervadás nem az edénynyalábok, hanem a kéreg pusztulásának következménye, ezért az edénynyaláb-el- halással járó betegségekkel ellentétben tünetmentes dugványokkal nem vihető tovább. A mikulásvirág sebeken át fertőződik. A levelek közül rendszerint az alsók sérülnek. A betegség kifejlődése 18-22 Cel- sius-fokon, 90 százalék feletti relatív páratartalom és tartósan nedves állomány esetén a leggyorsabb. A hervadás ilyenkor már a fertőzés utáni 10-12. napon bekövetkezhet, ez magyarázza az értékesítésre kész növények kórelőzmény nélküli hirtelen pusztulását. A botrítiszes hervadás megelőzése számos technológiai műveletből áll: gondosan ki kell takarítani, mentesíteni kell a növénymaradványoktól az üvegházat, egészséges (5-6 cm hosszú, 3^4 kifejlett levelű) dugványokat kell telepíteni, és legjobb, ha fűtött növényasztalt használunk. Vegyszerek helyett - ezek ebben az esetben hatástalanok - gőzöléssel fertődenítsük a talajt. A mikulásvirágot 70-80%-os páratartalom mellett, megfelelő térállásban neveljük. (Egyágas dugványokból 10 cm-es cserepekbe 20 db/m2; többágasból pedig 12-15 db/m2 kerülhet.) A dugványokat közvetlenül a levél felett csípjük vissza. Az öntözést mindig úgy időzítsük, hogy a levelek estig felszáradjanak. A beteg leveleket, növényeket az állományból folyamatosan távolítsuk el. Az említett technológia kiegészítésére szolgálnak a vegyszerek. A dugványok talprészét 0,5-1 cm- nyire benomil hatóanyagú (Chi- noin Fundazol 52 WP 0,2%) gombaölő szerrel kevert gyökeAz elszáradt hajtásokon fekete szkleróciumok fejlődnek. reztető hormonba (1 kg porhoz 2 g szer) mártsuk. A dugványokat a gyökereztetés során (21-23 nap) 5-7, a becsere- pezett növényeket járványveszély esetén 7-10, máskor 14-18 naponként Chinoin Fundazol 50 WP (0,1%), Rovral (0,1%) és Sumilex 50 WP (0,1%) vagy Ronilan 50 WP (0,1%) oldatával permetezzük. A dugványozást, a cserepezést és a visszacsípést a sebek lezárása végett mindig gombaölő szeres kezelés kövesse. A színes fellevelek megjelenésétől kezdve, hogy az esetleges szennyeződéseket elkerüljük, a permetezőszerek helyett füstölőszerrel védekezzünk. Kertészet és Szőlészet Bőségesen hoz gyümölcsöt, könnyen törhető, a bélrésze nagy, kitölti a teljes héjat Aki diót ültet, bízik a jövőben... de ne akármilyet ültessünk! Akadnak olyan új diófajták, amelyek nemcsak gyorsan fordulnak termőre, hanem bőségesen hoznak gyümölcsöt is, könnyen törhetők, a bélrészük nagy, kitölti teljesen a héjat, íme a választék - dióhéjban: Alsószentiváni 117. Szeptember végén egyszerre érik. Gyümölcse közepes vagy nagy, kissé megnyúlt, héja könnyen törhető. A magbél aránya 47-51%. A bele fahéjszínű, ízletes. Fája erős növekedésű, feltörekvő. Későn fakad, a fagy nem károsítja. Milotai 10. Szeptember végén szüretelhető. Értékes, de igényes. Termése gömb alakú, héja középvastag, csaknem sima. A magbél aránya 43%. Bele világos sárgásbarna, ízletesjói eltartható. Fája középerős, koronája kissé terülő. Korán fakad, tápanyag- és vízigényes. Tiszacsécsi 83. Szeptember végén, október elején szedhető. Termése középnagy, hosz- szúkás, könnyen törhető. A dióbél aránya 48%, ízletes, telt. Korán, rendszeresen és bőven terem, de szintén igényes fajta. Pedro. Későbbi, október első felében szüretelhető. Gyümölcse közepesnél nagyobb, héja középvastag, kemény. A dióbél aránya 51%. Fája gyenge növekedésű, koronája gömb alakú, sűrű. Az oldalrügyeiből is hoz termést. Korán fordul termőre, és sokat terem, egyöntetűen érik. Kemény teleken károsodhat, védett fekvésbe, nagyon jó talajra ültessük. KbM--------Megkérdeztük a szakértőt-------Mi ért kell fizetnem? Évekkel ezelőtt kölcsönt vettem fel a takarékpénztártól, aztán a fizetésemből havonta egy bizonyos összeggel fizettem vissza. Amikor tavaly elbocsátottak, munkanélküli lettem, és nem tudtam fizetni tovább a kölcsönt A takarék- pénztár küldött egy figyelmeztetést, hogy ha nem fizetem ki két héten belül a hátralékot, beperel a bíróságon. Én nem tudtam, mit csináljak, mert lényegében tartozni tartoztam, és tudtam, hogy a bíróság nekik fog igazat adni, így hát el akartam kerülni a pereskedést, kölcsönkértem a szüleimtől pénzt, és visszafizettem a hátralékot a takarékpénztárnak. Ennek ellenére a bíróság kötelezett arra, hogy fizessek. Miért kellett bíróságra adni engem? írtam Is a bíróságra egy levelet, hogy én nem ismerem el ezt a tartozást, és hogy már mindent kifizettem. Erre kaptam a bíróságtól egy felszólítást, hogy fizessek be 240 koronát. Milyen jogon kérnek tőlem pénzt, amikor én senkinek semmivel nem tartozom, igazságtalanul kaptam fizetési meghagyást, és még én fizessek? Milyen alapon? Bírósági illetékként. Mivelhogy az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy hamarabb kifizette a takarékpénztárnak a tartozást, mint ahogy Önt a takarékpénztár beperelte (gondolom, ezt tudja bizonyítani, pl. csekkel), a takarékpénztár Szabó Elena jogász jogalap nélkül perelt. Ennek ellenére a bíróság, valószínűleg azért, mert nem volt tudomása arról, hogy Ön a tartozást kiegyenlítette , kiadta a fizetési meghagyást (platobny rozkaz). Csakhogy majdnem minden esetben, amikor a bíróságon valamilyen határozat kiadását vagy elvetését indítványozzuk, bírósági illetéket kell fizetni. Ezt meg kellett fizetnie a takarékpénztárnak is, amikor Önt beperelte. Gondolom, hogy a fizetési meghagyáson szerepel, hogy Ön köteles megfizetni a tartozást plusz a perköltséget, ami ilyen esetben általában a bírósági illetékből áll. Ha valaki fellebbezést vagy ellentmondást nyújt be (ellentmondás - odpor), ami az Ön esete, akkor annak meg kell fizetnie a saját beadványára vonatkozóan a bírósági illetéket. Azután, ha a pert megnyeri - és én úgy gondolom, hogy megnyeri a bíróság kötelezni fogja a takarékpénztárat, hogy fizesse Önnek ezt a befizetett bírósági illetéket vissza. Grafológia Jelige; „Barátnőm címére” Örülök, hogy van barátnője, akivel megbeszélheti problémáit. Problémáit hajlamos magába fojtani. Ennek ellenére kézírása azt mutatja, hogy képes stabilitást adni környezetének, de megviseli idegrendszerét az, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogyan elképzeli. Párkapcsolatában odaadó, nyitott tud lenni. Túlérzékenységében olykor túlzó el- várású. Ön felnéz a társára még akkor is, ha nem egyezik mindenben véleményük. Kiegészítik egymást. A társkapcsolatok betűje mutatja ( / Bartalos Mária grafológus azt, hogy az élete párja józan, logikus ember. Ön pedig mindent a saját bőrén akar megtapasztalni, mozgékony, ügyes. Mindig aggódik valamiért. Pedig aggódás nélkül is képes volna elérni céljait. Gyermeklélektan Jelige; Félelem. „Kislányom hét hónapos, s ha egyedül hagyom, rögtön sírni kezd. Már számtalanszor meggyőződtem róla, hogy se nem éhes, se nem szomjas, tisztába van téve, mégis sír. Ha megpillant, azonnal elmosolyodik, abbahagyja a sírást. Nem tudom, mi lehet az oka a furcsa viselkedésének.” Kislánya viselkedése nem furcsa. A csecsemő nem tud különbséget tenni anyja és önmaga közt. Ha valamelyik inger jelentkezésekor nincs jelen az anya, a reakciókészlet csak jelentéktelen részleteiben aktiválható. Az édesanya, miközben gyermekét eteti, tisztába teszi, ringatja, rengeteg érzelmet él át, és ezeket gesztusaiban, mosolyában, szavaiban kifejezésre is juttatja. Hatására jelenik meg 3 hónapos kor táján a gügyögés és a szociális mosoly, ezekkel együtt pedig a szeretet és a biztonságérzés. A csecsemő 3-4 hónapos korában minden fölébe hajló, nevető arcra visszamosolyog, vagyis már megkülönbözteti magát a többiektől. A 6 hónapos csecsemő viszont már kizárólag az anyjára és a közvetlen környezetében élő személyekre mosolyog vissza, idegen arc láttán sírva fakad. Kétségtelen tehát, hogy már különbséget tesz megszokott és szokatlan, ismerős és ismeretlen emberek között. Ezt nevezzük a szokatlantól való félelemnek. A szokatlan azonban nem teljesen azonos az ismeretlennel. Tehát ez nemcsak az ismeretien arcoktól való félelmet jelenti. A félelem akkor jelentkezik, ha az Dr. Hadas Katalin ismert és megszokott ingerkonstelláció nem a megszokott módon következik be. A szokatlantól való félelem előhírnöke az 1-2 hónappal később megjelenő szeparációs félelemnek. Igen általános félelem ez, a családi környezetben nevelt gyermekek 7-8 hónapos koruktól kezdve szinte naponta produkálják. Azt jelenti, hogy a csecsemő hangos sírásra fakad, ha anyja magára hagyja; annak ellenére, hogy látszólag semmiféle kielégítetlen szükséglete nincs. Csak látszólag, mert valójában a gyermeknek határozott szükséglete van: hiányzik neki az anyja, aki nélkül magányos, aki nélkül az egész világ esetleges és bizonytalan, tele kiszámíthatatlan veszélyekkel. Jelige: Iskola. „Kisfiam szeptembertől iskolás, s most elkezdett félni tőle. Azelőtt érdekelte, hogy mi lesz ott, mit fognak csinálni, hogyan telik majd a napja, ám ahogy közeledett az iskolakezdés ideje, úgy nőtt benne a félelem. Eleinte nem vettem komolyan, de most már látom, hogy nem tud megszabadulni az állandó félelemtől. Hogyan segíthetnék neki?" Az iskolától való félelem a beiskolázás idején egyike a legtermészetesebb és leggyakoribb szeparációs félelmeknek. Az iskolába lépés a szülőről való fokozatos leválásnak, az önállósulás és függetlenedés folyamatának valóban jelentős állomása. Ismeretlen felnőtt irányításával, idegen gyerekek között órákat kell szüleitől távol töltenie egy teljesen szokatlan helyzetben: tanulással. Az iskolakezdés körüli időszakban tanúsított idegenkedés, szeparációs félelem teljesen érthető. Ha azonban ez a félelem az első hónapok múltán sem csökken, sőt pánikszerű rettegéssé fokozódik, akkor ezt már iskolafóbiának nevezzük. Az iskolafóbia hátterében általában túl erős anya-gyermek kapcsolat van, melyhez valójában az anya ragaszkodik jobban. Önöknél nem erről van szó? Nem akarja megóvni gyermekét a rideg iskolától, az ellenszenves tanítótól és a neveletlen gyerekektől? A gyermek általában megérzi, ha az anyja meg akarja őrizni a függőségi kapcsolatot, tehát szándéka egybeesik az övével, és így az iskolától való kezdeti természetes félelem pánikszerű fóbiává duzzad. Ezért azt ajánlom, hogy először próbáljon önmagába tekinteni, gyermekével pedig naponta beszéljék meg, hogy mi szép volt az iskolában. Ha viszont mindezek ellenére is gyermeke félelme pánikszerű fóbiává Válna, akkor feltétlenül pszichológus segítségére lesz szükségük.
