Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-09-08 / 36. szám
Modern élet 1999. szeptember 8. A kutatók szerint a nők 55 százaléka minden különösebb ok nélkül képes sírva fakadni Egyetlen makulátlan filmet sem talált A valódi könny gyógyít Valódi könnyeket csak három-négy hónapos korunktól potyogta- tunk. Archív felvétel Hitchcock is tévedett. A könnyek végigkísérik az életünket, Felsírunk, amikor megszületünk, hangosan bömbölünk, ha megéhezünk, vagy felborulunk a biciklivel, felnőttként zokogva búcsúzunk a szerelmünktől és az illúzióinktól. Amikor pedig meghalunk, mások siratnak el bennünket. Sírni csak az ember tud. Egyetlen állatfaj sem képes érzelmeit ilyen módon kifejezni, még az úgynevezett krokodilkönnyek is a mesék birodalmába tartoznak. Szervezetünk nemcsak akkor termel könnyet, ha sírunk. A szemnyílásunk felső szélén található, mandula formájú könnymirigyek életünk során körülbelül hetvenliternyi folyadékot termelnek. Minden pislogáskor - azaz percenként körülbelül tizennégy alkalommal - finom könny- és olajréteg vonja be a szemgolyónkat, védve ezzel a szaru- és kötőhártyát a kiszáradástól. Bizonyos feltételezések szerint a sírást őseink fegyverként használták a túlélésért folytatott harcban. A csodafegyver alkalmazása bizonyára változó eredménnyel járt, de annyi bizonyos, hogy a történelmi népek soha nem szé- gyellték a könnyeiket. Bánatában, gyászában, fájdalmában sírva fakadt a görög hős: Odüssze- usz, Agamemnón, Akhilleusz. Az Újtestamentumban azt olvashatjuk, hogy a Jézust háromszor megtagadó Péter „keservesen síra”, Maga Krisztus is többször fakadt könnyekre, mind a négy evangélium szerint. A germán törzsek harcosai gyászkönnyekkel a szemükben állták körül elesett bajtársaik sírját. A rokokó korának fehér parókás gavallérjai büszkén engedtek szabad folyást fájdalmuknak, hiszen zokogásuk csak divatosan érzékeny lelkűkről árulkodott. És akkor még nem is beszéltünk a romantika költőiről, akik könnyeik árja nélkül el sem tudták volna képzelni a kiszemelt hajadon, valamint az olvasóközönség meghódítását. A XIX. századdal együtt aztán a nadrágban járó bőgőmasináknak is bealkonyult. Ehelyett megszületett a legenda a mácsóról, a kemény férfiról, aki rezzenéstelen tekintettel tűri balsorsa minden nyűgét s nyilait. És a férfiakkal szemben még ma is ez a követelmény - legalábbis földgolyónk északi és nyugati vidékein, mert a déli országok lakói szívszaggató- an és gádástalanul engednek szabad utat könnyeiknek. Életük elején a rózsaszín, illetve kék rugdalózóba bújtatott csecsemők még egyforma gyakorisággal bömbölnek, bár kezdetben csak úgy szárazon, mert valódi könnyeket csak úgy három-négy hónapos koruktól tudnak potyogtatni. Kisgyermek- korban a fiúknál szintén ugyanolyan gyakran törik el a mécses, mint a lányoknál, bár az apró férfipalántákat már ekkor azzal csúfolják, hogy az egereket itatni lányos dolog. így aztán serdülőkorukra még az anyámasz- szony katonájának titulált fiúk is elfelejtik, mire valók a könnyek. Kultúránkban a zokogó férfi ritkaságszámba megy, a tudósok szerint a nők ötször olyan gyakran sírnak, mint a férfiak. Ám apáink, férjeink és fiaink nagy árat fizetnek azért, hogy megtanulják eltitkolni gyengeségüket. Ezzel olyan lelki nyomás nehezedik rájuk, amelyet a nőknek nem kell elviselniük. A sírás ugyanis - hangsúlyozzák a pszichológusok - fontos szerepet játszik egészségünk védelmében: segít megszabadulni nyomasztó lelki terheinktől. Aki utoljára gyerekkorában itatta az egereket, és felnőttként fegyelmezetten eltitkolja mérgét, fájdalmát, szomorúságát, előbb- utóbb depresszióval és különféle pszichoszomatikus (azaz lelki eredetű) betegségekkel: fejfájással, gyomor- és bélpanaszokkal, szívinfarktussal fizet civilizált önuralmáért. A sírás egészségoltalmazó szerepét igazolta a pszichológián kívül egy új kutatási terület, a könny latin nevéről (lacrima) lacrimo- lógiának nevezett tudományág is. A könnykutatók megállapításai szerint a sírás ugyanúgy méregteleníti a lelket, mint ahogyan az izzasztó torna, a szauna, a diéta, a gyógy- tea megszabadítja salakanyagaitól a testet. Könnyeinkben mintegy feloldódnak a fájdalmaink és feszültségeink, ugyanakkor ez a különleges folyadék eltávolítja szervezetünkből azokat a káros anyagokat is, amelyek a stressz hatására halmozódnak fel bennünk - állítja dr. William Frey amerikai lacrimológus. A türelmes Frey doktor kutatásai során több ezer vizsgálati személyt serkentett szomorú filmek segítségével könnytermelésre. Nem volt könnyű hozzájutnia az alapanyaghoz, hiszen még a legkövérebb könnycsepp is mindössze 15 milligrammot nyom, és nem kevesebb, mint 66 ezer cseppre van szükség egyetlen liternyi könnyhöz. Ám a különleges folyadék végül összegyűlt, és a modem technika segítségével a tengerentúli tudósoknak sikerült elemezniük a titokzatos könnyet. Három fontos kémiai anyagot találtak benne: a leucin-enkophalin egyfajta fájdalomcsülapító, a morfiumhoz hasonló hatású ve- gyiilet, a lyzozim az az enzim, amellyel antibakteriális hatása miatt Fleming is kísérletezett a penicillin felfedezése előtt, végül a prolaktin nevű hormon a terhes anyák tejelválasztását serkenti, és erőteljes pszichikai hatásokat is kivált. Mindezen túl a kutatók meglepő felfedezésre jutottak: kiderült, hogy könnyeink nem egyformák. A fenti három fontos anyag csak azokban a cseppekben bukkan fel, amelyeket valódi érzelmektől indíttatva potyogtattak gazdáik. A hagymavágás segítségével előcsalogatott könnyek kémiailag „üresnek” bizonyultak. Ez a megállapítás egybevág hétköznapi tapasztalatainkkal: a fizikai inger hatására kibuggyanó könnycseppek nem hoznak megkönnyebbülést, a nagy bőgések után viszont valósággal újjászületünk, és gyógyszerek nélkül is megnyugszunk. Ha tehát azok közé tartozunk, akiknél nem egykönnyen törik el a mécses, időről időre váltsunk jegyet egy-egy szép, szomorú filmre! Semmi sem serkenti szorgosabb működésre könnymirigyeinket, mint a filmvászonra álmodott megható történetek. És mialatt örökre búcsút mondanak egymásnak a casablancai szerelmesek, vagy Rómeó megmérgezi magát Júlia sírjánál, a mozi jótékony sötétjében nyugodtan zokogjunk együtt a többiekkel. Sírni egészséges! M. E. Egy de Villards nevű francia úr azon kevesek közé tartozik, akik kora gyermekkoruk óta egy bizonyos pályára készülnek. Évek óta edzi magát, hogy most végre hírnevet és pénzt szerezzen abból, amit tud. Annyit már mindenesetre elért, hogy a filmesek rettegnek tőle. De Villards úr még kisfiúként szokott rá arra, hogy jegyzetfüzettel menjen moziba, és feljegyezze magának a filmben előforduló bakikat. így talált például egy biciklit a Ben Húr című filmben, vagy egy mozgó halottat a Kifulladásigban. Azóta a hobbiból szenvedély lett: 78 órányi videoszalagra összesen 5200 esetet vett fel, amelyek rendezők, operatőrök, sminkesek, öltöztetők tévedéseit bizonyítják. Elmondása szerint eddig még egyetlen makulátlan filmet sem talált, pedig éjt nappallá téve mást sem csinál, cak mozizik. Az egyik Hitchcock-filmben például egy fültanú előbb fogja be a fülét, mint eldörren a lövés, Scorsese botrányfilmjében Jézus klepetu- sán elővillan a tisztítócédula. Rudolph Valentino, a némafilmek álomférfia a sejk fiának szerepében karórát visel, a Spartacus 1960-as változatában pedig néhány katona tornacipőben masírozik. Ha azonban De Vülards-ot kérdezik, kedvencének azt a jelenetet tartja, amelyben Paul Newman John Huston egyik filmjében visszafelé úszik. A víz ugyanis nem mögötte, hanem előtte pezseg. A bakigyűjtemény rendkívüli népszerűségnek örvend, tévé- társaságok versengenek a vetítési jogért, bár biztos sokan akadnak olyanok is, akik legszívesebben elsüllyesztenék. Hitchcock egyik filmjében egy fültanú előbb fogja be a fülét, mint el- dörrent volna a lövés. Archív felvétel Kultúránkban a zokogó férfi ritkaság- számba megy. Őseink állítólag fegyverként használták a sírást. De Villards úr még kisfiúként szokott rá arra, hogy jegyzetfüzet tel menjen moziba. Napsütés, pénzeső- nyár ‘99 Véget ért nyári játékunk. Az utolsó, nyolcadik fordulónk kivágós játékára 5125 szelvényt kaptunk. A szerencsés nyertes Tolvaj Gyöngyi sídi olvasónk, neki küldjük a 10 000 koronát. Ugyancsak kisorsoltuk a verseny fődíjának nyertesét. A 20 000 koronát Bocsárszky Ágnes rozsnyói olvasónknak küldjük. Nyereményeikhez gratulálunk! Ekkora halomból került elő a fődíj nyertesének lapja. A felvételen Grendel Ágota főszerkesztő. Mozaik Kétfejű malacka Állatvédők mentették meg Rudy életét, mielőtt egy mutatványosnál vagy egy hentesüzlet kirakatában végezte volna. Ugyanis a malac úrfi rendott élő polgárok mindegyike - így a nők is - sorköteles. Kiképzésükben, ellátásukban, szolgálati kötelezettségeikben alig különböznek a férfiaktól. Ezt igazolja fotónk is, ahol a köves altalajon fekvő, harciasán tüzelő amazon golyózáport zúdít a céltáblákra. (Aztán a körletben összeüt egy isteni lecsót, majd lámpaoltás előtt még kis virágokat hímez a párnahuzatra.) hagyó módon két fejjel, két turcsi orrocskával és három szemmel jött világra az Egyesült Államokban egy iowai farmon. Szerencséjére nem a sonkáiból volt kétszer anynyi, mint amennyit a természet előír, ezért ötezer dollár váltságdíj lefizetése után idilli jövő elé nézhet egy Santa Barbara-i birtokon, mialatt a kortársaiból füstölt sonkát, hurkát, kolbászt csinálnak. Állj, vagy lövök! A közel-keleti politikai helyzet mindig sérülékeny. Fokozottan igaz ez Izrael államra, ezért az
