Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-08-18 / 33. szám

Sport 1999. augusztus 18. Van értelme a kánikula kellős közepén bemutató jégkorongmérkőzést rendezni? Most hívták az oroszokat, mégsem jöttek el Jozef Golonka Alekszandr Ragulinnal (balról) és Anatolij Firszovval (jobbról) látható a pozsonyi „hokigálán”. Fotó:CTK Portré Európa új úszókirálya Zsigárdi László______________ A szokásosnál jóval nagyobb rek­lámja volt az augusztus elején, Pozsonyban rendezett jégko­ronggálának, amely két részből állt. Az „első félidőben” majdnem minden a tervek szerint történt, hiszen a Csehszlovákia-Szov- jetunió nosztalgiamérkőzés fő­szereplői jégre is léptek, s leját­szották a húszperces mini­mérkőzést. A „második felvonás” azonban majdnem elmaradt, s nem sok hiányzott ahhoz, hogy botrányba fulladjon a műsor. Az NHL-ben szereplő orosz hokisok­ból álló együttesre ugyanis hiába várt a közel háromezer néző. Nem hivatalos hírek szerint a szbomaja tagjai Moszkvában ösz- szevesztek, ezért maradtak ott­hon. Pedig a rendezők már ki is fi­zették a repülőjegyeket, Fetyi- szové közel 200000 koronába ke­rült. Lám, lám ’68-ban senki (?) sem hívta az oroszokat, mégis ránk rontottak, most pedig szinte könyörögtek nekik, s ez sem segí­tett. Azért a másik meccset is lebonyo­lították, ám a közös csehszlovák sztárcsapat ellenfele egy gyen­gécske, amatőr korongozókból álló II. ligás orosz gárda, a Voro- nyezs (Pöstyénben edzőtáboro­zott, s az utolsó pillanatban „akasztották le a szögről”) volt, kiegé­szítve három fehér­orosz Slovan-ho- kissal. Az tehát, aki megvette a 490, il­letve 590 koronás belépőt, nagyot csa­lódott, mert nem lát­hatta Fetyiszovot, Larionovot és a töb­bi, előre beharango­zott NHL-es sztárt. Dárius Rusnák ezzel kapcsolatban azt mondta, ő tud­ja, miért nem jöttek el a szbomaja jelenlegi csillagai, csak nem árul(hat)ja el. Ez aztán a konkrét válasz a miértre. De hát mit várhattunk azoktól a rende­zőktől, akik arra sem voltak képe­sek, hogy bocsánatot kérjenek a háromezer átvert hokirajongótól? A négyórás, tömény unalom­mal fűszerezett hokigála (in­kább -paródia) első részének főszereplői, az egykori sztárok (Ragulin, Sztarsinov, Firszov, Babinov; Sakác, Golonka, Pos- písil, Cemík) viszont dicséretet érdemel­nek, mivel végighaj­tották a húsz percet. Furcsán kezdődött a nosztalgiameccs, hi­szen a sokat szidott rendezők nem a szov­jet himnuszt játszot­ták le, hanem az oroszt. Pedig a ven­dégek a jól ismert CCCP-s mezben lép­tek jégre. A csehszlo­vák himnusz viszont felcsendült, mégpedig nagy ováció közepette. Pedig a közös állam idején az első részt szinte mindig füttykoncert kísérte Pozsonyban. Hiába, vál­toznak az idők. Teljesen érthetet­len volt, hogy a Csehszlovákia- Szovjetunió elnevezésű bemutató mérkőzésen a hazai öregfiúk fel­irat nélküli szerelésben játszottak. A „fiatalok” mezén viszont már ott volt a Csehszlovákia felirat. Különben kezdettől fogva a káosz jellemezte az Ondrej Nepela Téli Stadionban lebonyolított rendez­vényt. Sem műsorfüzetet, sem pe­dig összeállításokat nem kaptak a jelen lévő újságírók. A előre meg­hirdetett sajtótájékoztatók közül csupán egyre került sor, mégpe­dig vasárnap este. Mivel a játéko­sokat hermetikusan elzárták a nagyközönség elől, lehetetlenség volt velük elbeszélgetni. Ajég fe­lett elég gyakran sűrű köd alakult ki, a nézők tehát nem látták, hol a korong, s valójában kik is vannak a játék­téren. A nézőket alaposan megvárakoztatták a rendezők a nosztal­giameccs után, melyet a csehszlovákok nyer- tekmeg2:l arányban. A 45 perces kényszer- szünet után j ott az iga­zi hideg zuhany, ami­kor is bemutatták az orosz vegyes csapatnak álcázott voronyezsie­ket, akik vastapsot érdemeltek vol­na a fütty helyett, hiszen ha nincse­nek a főváros közelében, akkor botránnyal zárult volna a „hoki­gála”. A Jágrt, Pálffyt, Rucinskyt, Sátánt, Slégrt és Demitrát felvo­nultató csehszlovák csapat nagyon vigyázott arra, nehogy „kitömje” az orosz amatőröket, akik két íz­ben is vezetést szereztek, ám végül az NHL-ben szereplő csehszlovák sztárok nyertek 6:3-ra. Sokan cso­dálkoztak azon, hogy a világhírű hokisok egyáltalán jégre léptek egy üyen rangtalan ellenfél ellen. Voltak olyan hangok is, hogy a két nappal korábbi, ugyancsak botrányos poprádi hokigálát követően a cseh játékosok haza­utaznak. Végül úgy döntöttek, mégis részt vesznek a po­zsonyi rendezvé­nyen, annak ellenére, hogy a poprádi fellé­pésért nem kapták meg az előre beígért 300 ezer koronás rajt­pénzt. Könnyen lehet, hogy sosem kapják meg. Tomi Vince ________________ Új királya van az európai úszásnak. A 21 éves maastrichti orvostanhallgató, Pieter van de Hoogenband hat aranyérmet szerzett Isztambulban a kontinensbaj­nokságon, és gyorsúszásban kétszer legyőzte a legyőzhe- tedennek hitt „Orosz Cárt”, Alekszandr Popovot. „Életem legszebb hete volt az isztam­buli” - mondta boldogan a fia­talember, akiről a hamburgi testnevelési intézetben megál­lapították, hogy ideális alakja van ehhez az úszásnemhez. Nyolc centivel alacsonyabb a kétméteres Popovnál, és 14 ki­logrammal könnyebb (67 kg). Néhányszor a szomszédos pá­lyán úsztak; míg Popov las­súbb, de erőteljesebb karcsa­pásokkal szántotta a vizet, ad­dig Hoogenband nagyobb in­tenzitással. Képes volt gyorsí­tani. Popov nem. „Popov a pél­daképem, s ezen a győzelme­im sem változtattak” - nyüat- kozta. Hoogenband sportcsa­ládból származik. Édesapja, Vés Rein vízilabdázott, édes­anyja, Astrid a legjobb gyors- úszók közé tartozott. Korán felfedezték fiuk tehetségét, ezért nagyon sajnálják, hogy neveléséhez nem kaptak idő­ben anyagi támogatást. Az apa aztán kihasználta ismeretségi körét, mintegy húsz szponzort hajtott fel; később olyanok is beszálltak a buliba, mint a Phi­lips és a Speedo. Az egyik leg­jobb európai edző, JaccoVerhaem csak azért nem fogadta el az amerikai meghí­vást, hogy Pieterrel foglalkoz­zon. Türelmes volt. Hoogenband 17 évesen a bécsi Eb döntőjébe került, egy évvel később az atíantai olimpián 100 gyorson negyedik lett, a perthivb-n (1998) már bronz­érmet szerzett 200 gyorson. A tavalyi sevillai Európa-bajnok- ságon 100 m gyorson egy má­sodperccel úszott gyengébb időt Popovnál, és az ötödik he­lyen végzett. A nagy viadalok előtt a versenyzés belső, nyu­godt tüze égeti. Azt beszélik róla, hogy még egy órával a rajt előtt is képes elszundítani, rockzenét hallgatva kedvenc wolkmenjén. Úgy úszik, ahogy mosolyog, könnyed természe­tességgel. Klasszikus úszónadrágban versenyez, csak az 50 méteres sprint előtt húzta magára a „kezeslábast”. Popovtól eltérő­en sapkát visel. Egyik verseny­ről a másikra „bolyong”, a gyors után a pillangózók kö­zött bukkan fel, szélesebb a re­pertoárja Popovénál, aki csak a két legrövidebb távú gyorsúszásra koncentrál. A Poseidon SV holland klub ta­lán Európa legjobban szpon­zorált egyesülete, a mecéná­sok évente mintegy 350 ezer guldennel (egy gulden 20,3 szlovák korona) támogatják. Az egyesületnek olyan úszók a tagjai, mint Hoogenband, a sokoldalú Marcel Wouda és az Európa-csúcstartó Inge Bruijn. Hoogenband az isztambuli „aranyfürdés” után az olimpi­ára készül. Sydneyben meg akarja nyerni az 50, a 100 és a 200 m gyorsot. Aztán egyete­mi tanulmányaira fog össz­pontosítani. Az, aki meg­vette a 490, illetve 590 koronás be­lépőt, nagyot csalódott. Kezdettől fogva a káosz jelle­mezte a ren­dezvényt. Futballkaleidoszkóp Lemondott az egyiptomi vezérkar Népharagot váltott ki Egyip­tomban a válogatott Szaúd- Arábiától elszenvedett 5:1-es veresége. Következményeként lemondott a szövetség teljes vezérkara és Mahmud el- Gohari szövetségi kapitány is. Még Egyiptom elnöke, Hoszni Mubarak is keményen bírálta a Konföderációs Kupa arab rangadóján alulmaradt válo­gatottat, változtatásokat köve­telt a sportág vezetőségében, amelyektől megújulást és szebb jövőt remél. Az egyipto­mi szurkolók hatalmas tünte­tést szerveztek csapatuk Kairó­ba érkezésekor, a komolyabb összetűzéseket a rendőrség­nek kellett megakadályoznia. A helyi újságok szerint a válo­gatott gyatra teljesítményét látva több egyiptomi is szívro­hamban meghalt. Elbúcsúzott az uruguayi Herceg Hatvanezer lelkes szurkoló - közte két köztársasági elnök (az argentin Carlos Menem és az uruguayi Júlio Maria San- guinetti) - biztatta utolsó fel­lépésén El Príncipét (Herceg), azaz Enzo Francescolit. A har­minchét éves uruguayi legen­da a híres Buenos Aires-i Estádio Monumentalban, a River Penarol elleni mérkőzésen mondott búcsút hivatásának. Ajátékos köszön­tésekor majd felrobbanó aré­nában „Enzo, köszönet minde­nért!” , „Enzo, sohasem felej­tünk el!”, „Enzo mindörökké!” feliratú transzparensek hirdet­ték Francescoli dicsőségét. A találkozót a River nyerte meg 4:0-ra. A Francescoli név „ter­mészetesen” szerepel a gól­szerzők között, mégpedig há­romszor is. Igaz, Enzo „csak” kétszer talált be, a harmadik gólt nagyobbik fia, a 12 éves Brúnó szerezte. Francescoli pályafutása alatt a Wanderers, a River Plate, a Matra Racing, az Olympique Marseille, a Cagliari és a Torino csapatá­ban játszott, az uruguayi válo­gatottban 68 mérkőzésen 17 gólt lőtt. A célestével három­szor (1983, ’87, ’95) nyerte meg a Copa Americát, azok­ban az években Dél-Amerika legjobb labdarúgójának vá­lasztották. Diego Maradona ismét apa lett Egy argentin polgári bíróság ha­tározata szerint Diego Maradona ismét apa lett. Házas­ságon kívül született kislánya három évvel ezelőtt látta meg a napvilágot, ám erről a közvéle­mény csak most értesülhetett. A 38 éves labdarúgó nem volt haj­landó alávetni magát a DNS- vizsgálatnak, az ítélethozó tes­tület azonban az ő apaságát iga­zoló bizonyítékként fogadta el az ügyben elhangzó tanúvallo­másokat. Ha az ítélet jogerőssé válik, a kislány- akinek édes­anyja 21 esztendős) - viselheti a Maradona nevet, és édesapja köteles őt anyagilag támogatni. Egyébként az elmúlt két évtized egyik legnagyobb futballegyéni- sége még nem tett le végleg ar­ról, hogy visszatérjen a pályára, kijelentette: szívesenjátszana Kínában.... Örökös eltiltás A Belga Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága örökös el­tiltással sújtotta Ronny Wallworkot. A 22 éves játékos május 23-án az Antwerp-La Louviere mérkőzés után nya­kon ragadta és bántalmazta Ancion játékvezetőt, mert sze­rinte a bíró megadott egy sza­bálytalan körülmények között született gólt a La Louviere- nek, s ezzel elütötte a csapatát a feljutástól. Az ítélet miatt a középpályás új klubjának, a Manchester Unitednak a vezetői is szomorkodnak. „Ilyen csak Belgiumban fordulhat elő” - háborgott Sir Alex Ferguson, a „vörös ördögök” menedzsere. Ancion egyébként feljelentette Danny Higgingbothamot is, mert véleménye szerint a 19 éves középpályás is megütötte őt. A játékvezetőnek azonban erre nem voltak tanúi, ezért a fegyelmi bizottság mindössze egyéves kényszerpihenőre ítél­te a játékost.

Next

/
Thumbnails
Contents