Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-07-07 / 27. szám
2 1999. július 7. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap Vendégkommentár Nem ugyanaz a nap? Róbert Kotian ____________ A k ormánykoalíció éppen Szent Cirill és Metód évfordulóján akarja bepiszkolni és megalázni a szlovák népet a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel - hangzott el Anna Malíkovának, az SZNP al- elnökének egyik „érve” a törvény elfogadása ellen. Talán fölösleges azon meditálni, vajon Malíková matematikai képzettsége ellenére eleget tud-e a két thesszalonikéi testvér életéről, azt viszont nem árt feleleveníteni, milyen vitát folytatott Cirill és Metód az ún. „háromnyelvű- ekkel”. Konstantin ugyanis védelmébe vette az ószláv nyelvet azokkal szemben, akik csak a hébert, a görögöt és a latint ismerték el a művelődés és az istentisztelet nyelveként. ,Emikor Velencében volt, a latin püspökök és papok úgy körülvették, mint varjak a sólymot, és felelősségre vonták, miért tanítja a szlávokat, amikor ők csak három nyelvet ismernek, melyeken az Istent dicsérni lehet: a hébert, a görögöt és a latint. A Filozófus így válaszolt nekik: Talán nem egyformán esik Isten esője mindenkire? Nem ugyanaz a nap süt-e mindenkire? Vagy nem egyformán vesszük a levegőt valamennyien? És ti nem szégyellnek magatokat, hogy csak három nyelvet ismerve el, azt kívánjátok, hogy a többi nemzet vak és süket legyen?” - olvashatjuk Metód tanítványánál. Nem is olyan régen történt, hogy a szlovák nép képviselői, többé-kevésbé indokoltan, a cseh politikusok szemére vetették érzéketlen nemzetiségi politikájukat. A helyzet időközben megváltozott - Csehszlovákia kisebbik nemzete Szlovákiában államalkotóvá és nagyobbá vált, és nagyon gyorsan feledett... Ám a kisebbségi nyelvhasználati törvény „európai” javaslata után is fennáll a kérdés: nem ugyanaz a nap süt a 19 százalékra is? A szerző a Sme kommentátora. Jegyzet Ügyintézés magyarul Szűcs Béla _______________ A m últ hónapban nem volt nap, hogy a szlovák sajtóban ne látott volna napvilágot valamilyen eszmefuttatás a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvényről. A józan újságírók megállapították, hogy az érvényesülés végett hasznos, ha mindenki megtanulja az állam nyelvét, ám erre senkit nem lehet kényszeríteni. Felvetődik a kérdés: hogyan tudja valaki intézni ügyes-bajos dolgait a hivatalokban, ha nem tud szlovákul? Ugyanis a magyar lakosság egy jelentős része (nemcsak az öregek!) ha nem gyakorolja az iskolában jól-rosszul megtanult szlovák nyelvet, magyar környezetben elfelejti, vagy érti, de nem tud rajta kommunikálni. A kötelező államnyelv hívei szerint a magyar ügyintézés nagy kiadásokat jelentene az államnak, mert tolmácsokat kellene fizetni. Ez azonban csak a szlovák adófizetők ijesztgetésére szolgál, hiszen majdnem minden hivatalban, intézményben vannak magyar vagy magyarul tudó alkalmazottak, nem kell tehát a szlovákoknak magyarul tanulniuk. Mert a szlovákul jól beszélő magyar fiatalok, nem is szólva azokról, akik szlovák iskolát végeznek, ott vannak mindenütt: az állami hivatalokban, intézményekben, egészségügyben, kereskedelemben stb. így a tolmácsprobléma csak humbug. Igaz viszont, hogy számos munkahelyen a magyar alkalmazottak nem merik bevallani hovatartozásukat, mivel környezetük idegenkedne tőlük. Sajnos, a nacionalizmus káros hatása miatt igen lassan halad a társadalom demokratizálódása. Pedig a kétnyelvű munkatársak révén és ha olyan embereket vennének fel a hivatalokba, akik magyarul is tudnak, megoldódna a magyar ügyintézés kérdése. Sok helyen ez így is működik, évtizedekig ilyen gyakorlat volt nálunk. Igen sokat rontott a helyzeten a nyelvtörvény elfogadása, amely lovat adott a nemzetállam megszállottjai alá. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztóség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava -Poáta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Köszönd meg anyádnak! Ha elengedett volna a kocsmába, meg sem tudtam volna, hogy későn jöttél haza a randiről! Rajz: V. R. Logikus, de a törvénytervezet szerint mégsem az Van-e joguk gyermekeinknek anyanyelven felvételizni? P. Vonyik Erzsébet _________ Az elfogadás előtt álló kisebbségi nyelvhasználati törvény egyik legtöbbet vitatott pontja az anyanyelvű felvételi vizsgák kérdése volt, amely iránt a kormányban az MKP három koalíciós partnerének egyike sem mutatott megértést. A törvény e héten folyó parlamenti vitájában kiderül, mi Q Megilleti ez a jog őket. O Nincs rá szükség. lesz a magyar képviselők azon javaslatának a sorsa - melyet egyébként az általuk beterjesztett nyelvtörvénytervezet is tartalmaz hogy a magyar diákoknak törvény garantálja az anyanyelven történő felvételi vizsga lehetőségét. Anké- tunkban pozsonyi pedagógusok és szülők ezzel kapcsolatos véleményét kérdeztük. Maurskyné Adonyi Éva, pedagógus: a Mindenképpen helyeslem, ” hogy a magyar gyerek magyarul felvételizzen. Bármilyen jól sajátította is el a szlovák nyelvet, mégsem bírja olyan tökéletesen, hogy ez ne jelentene bizonyos fokig hátrányt a felvételin. Lélektanilag is könnyebben megbirkózik a felvételivel, ha azzal a tudattal vág neki, hogy nem lesznek nyelvi nehézségei. így nagyobb az esélye, habár szerintem az esély elsősorban a tudástól függ. Kiss Ferenc, igazgatóhelyettes: a Magyar nyelvű gimnázi- ** umba magától értetődően magyar nyelven kellene a felvételi vizsgát lebonyolítani. Magyar gimnáziumban tanító pedagógusként ezt azért tartom fontosnak, mert azok a gyerekek, akik ide jelentkeznek, az anyagismeretet anyanyelvükön szerezték meg, így halmozódott fel bennük a tudás. Az elsajátított ismereteket visszaadni a legtökéletesebben anyanyelven lehet. Béres Barnabás, szülő: A Szlovák tannyelvű alapis- ™ kólába jártam, a gyerekeim viszont már magyar óvodát és iskolát látogatnak. A szlovák alapiskola után magyar középiskolában tanultam tovább, így a saját tapasztalatomból tudom, hogy milyen nehézségekkel jár, ha valaki más nyelven végzi az alapiskolát és megint más nyelven a középiskolát. Ezért meggyőződésem, hogy a magyar diákoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy az anyanyelvükön felvételizhessenek. Csóka Tibor, szülő: A A Nem izgul annyira a ^ ^ gyerek, ha az anyanyelvén tehet felvételi vizsgát. De ha szlovák iskolában kíván továbbtanulni, akkor szerintem szlovákul kellene felvételiznie. Struhár Erzsébet, pedagógus: A Ha a gyerek magyar iskolá- v bán végzett, és magyar iskolába jelentkezik, akkor természetesen magyarul történjen a felvételi vizsga. Hiszen ha a tudásanyagot az anyanyelvén sajátította el, akkor ezen a nyelven kellene megfelelnie a felvételin is. Tehát amilyen nyelvű iskolát végzett, olyan nyelven felvételizhessen. A nyelveknek mintegy a negyven százalékát a szakkifejezések alkotják, és ha valaki ezeket magyar nyelven sajátította el, akkor nem méltányos, hogy más nyelven kérjék tőle számon. Ha felveszik, és továbbtanul, akkor a szaknyelvet úgyis elsajátítja szlovákul is. Olvasói levél Balekokra mindig szükség van Már jó ideje figyelem a nyelvtörvény körüli vitát, és nem tudom titkolni felháborodásomat. Ezeknek az új „demokratáknak” (főleg a baloldaliaknak) csak addig volt szükségük a magyar politikusokra, amíg le kellett győzni Meciart és a bandáját, és meg kellett választani az elnököt. Elég megnézni, mit kaptak a magyarok a kormányban: emberijogok, romakérdés, lakásépítés - csupa olyan területet, ahol semmit sem lehet bizonyítani. De mihelyt a jogok nyirbálásáról van szó, a szlovákok össze tudnak fogni, akkor nem demokraták. Csak kínnal-keserwel adnak any- nyit, amennyi a külföldnek mutogatható. Hogy bírja ki ez a kormány négy évig - rejtély, hiszen ezek is fóbiásak; de hát ez van, nem várhatunk csodát. Balekokra mindig szükség volt, s mi jól megfelelünk a célnak, beleértve a magyar választókat is, akikre mindig számíthatnak. Kérdés, meddig azonosulhatnak politikusaink ezzel a gárdával, hiszen ha kormányban vannak, ők is a kormányt képviselik. Mindenesetre jók lehetnek az idegeik. Lelkes Béla Pozsony Jó, hogy bejöttek az oroszok Nagyon sokat írnak a magyarokról. Nemrég is olvastam egy cikket, hogy 1848-ban győztek itt is, ott is, de a végén elvesztették a forradalmat, mert a végén csattan az ostor. Mennyire igaz! Magyarok, magyarok. Veszítettek 1918-ban is, aztán 1945-ben is. A románok sokkal okosabbak voltak mindig, azok kis országból csináltak nagy Romániát, a magyarok csináltak nagy országból kis Magyarországot. Most már itt isszuk ennek a levét Szlovákiában, igaz, aki nem fog tudni szlovákul beszélni, azt már a kórházba se fogják felvenni, hiszen nekem is megmondta egy orvos, tanuljak meg szlovákul. Vége van, a magyarnak befellegzett! Aki nem tud szlovákul beszélni, csak kapálni mehet! 50 év múlva nem lesz magyar ember. Már az unokáim is mind szlovákok, jól elszúrta ezt Ferenc Jóska meg a Horthy Miklós, de hála a jó Istennek, hogy bejöttek ide az oroszok, legalább elsöpörték a nagyságos urakat, mert Horthy Miklós keze alatt még bakancsom se volt, ruhám is csak amit anyám font kenderből. Most van legalább házam, sárból ugyan, de hazám, az nincs! Horthy Miklós alatt csak a háborúba kellett menni. Nizny Péter Koniarovce