Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-02-10 / 6. szám
Nagyvilág 1999. február 10. 7 A polgármester új autóba ülhet, mások ezt a luxust nem engedhetik meg maguknak Lesz mindenkinek otthona? Deák Peter A boszniai háború előtt vegyes lakosságú volt, ma nyolcvan százalékban muzulmánok lakják Szarajevót, a bosnyák fővárost, amelyet a nemzetközi közösség a megbékélés és az újjáépítés városává akart változtatni. Ez volt a fő gondolata az 1997 februáijá- ban aláírt szarajevói nyilatkozatnak, mely mint ismeretes, megszabta, hogy 1998 folyamán 20 ezer nem mohamedán menekültet kell visszatelepíteni otthonába. Bosznia-Hercegovina prioritása a menekültek hazatelepítése. Ez rendkívül bonyolult feladat. Végrehajtását külföldi segélyekkel igyekeznek előmozdítani, amelyek legfontosabb forrása az Európai Unió. A menekültek hazatérésének két fő vetülete van. Mindenekelőtt politikai akaratra van szükség, a másik alapvető tényezőt a gazdasági körülmények jelentik. Boszniában kevés a munka- lehetőség, hiányoznak a megfelelő perspektívák, amelyek ha- zavonzanák a menekülteket. Ezért az Európai Unió szorosan együttműködik a bosnyák hatóságokkal, hogy megteremtsék a hazatérő menekültek emberhez méltó életkörülményeit. A Szarajevó külvárosának tekinthető Vogosa sokáig csatatér volt. Mivel a harcok során nagyon sokat szenvedett a lakosság, az elmenekült emberek hazatelepítése ma még szinte megoldhatatlan feladat a helyi hatóságok számára. A polgármester hatáskörébe tartozik a lakások lakhatóságának ellenőrzése. Az Európai Bizottság több család házának javítási költségeit térítette meg. Függetlenül a családAz Európai Bizottság több család házának felújítási költségeit térítette meg. tagok számától, mindegyik család abban reménykedhet, hogy kijavítják a konyháját, fürdőszobáját, nappaliját, előszobáját és hálószobáját. Ennél többre nem lehet igényt tartani. A polgár- mester új autóba ülhet, mások ezt a luxust nem engedhetik meg maguknak. A háború befejeződése óta ötezer szerb tért vissza a városba. 1991-ben 150 ezer volt a szer- bek száma. Nagyon sokan elköltöztek Szarajevóból a boszniai Szerb Köztársaságba. Ugyanis nem maradhatott fenn tartósan az a helyzet, hogy emberek ezrei éltek az utcákon, mégis előbb- utóbb legtöbbjüknek vissza kell térnie oda, ahonnan jött. Szarajevónak a háború előtt 527 ezer lakosa volt, amelyből 35 ezer volt a horvát. Számuk jelenleg 21 ezer; többségük Stup negyedben él. Házaikat egy olasz cég az Európai Unió pénzéből újította fel. Az Európai Unió arra irányuló erőfeszítései, hogy az emberek visszakerüljenek oda, ahonnan jöttek, nem feltédeniil járnak sikerrel. A boszniai térképeket is eszerint készítik: a muzulmán területeket zölddel, a szerbet pirossal, a horvátot pedig kékkel jelölik. Bosznia ma elég világosan oszlik fel három övezetre, amelyek nem keverednek egymással. Ez alól a szabály alól is akad néhány kivétel. Közéjük tartozik Tuzla. Ez az északkeleti város a háború előtt és után multietnikus volt, és az is maradt. Az innen elmenekültek 80 százaléka Németországba került, s a boszniai Szerb Köztársaságba való visszatelepítésük önmagában nem jelentett megoldást. A kérdés csak akkor oldódik meg, ha minden menekült a saját otthonába térhet vissza. Sokan azonban ezt nem tehetik meg, mert otthonukat mások foglalták el. Tuzla egyúttal az a város, ahol nagy számban kerestek menedéket a srebrenicai özvegyasz- szonyok, miután városukat a szerbek megtizedelték, és férjüket meggyilkolták. A legtöbbjük nem akar többé Srebrenicába visszatérni. A külső segítségnek köszönhetően megvan a szerény megélhetésük, legtöbbjük a számukra létesített textilipari üzemben dolgozik. Boszniából összesen 154 ezer ember menekült Németországba. A nemzetközi menekültügyi szervezetektől általában fejenként 250 dollárt kapnak, és ez nem tart túl sokáig. Hogy aztán mi történik velük, arra nem könnyű válaszolni. Az egyedüli végső megoldást a boszniai konfliktusban csak az jelentheti, ha mindenki számára megfelelő otthont teremtenek. Cséfalvay Ildikó A mostoha időjárás és az influenzajárvány ellenére, s annak dacára, hogy Prága csak jövőre kapja meg az Európai Unió Minisztertanácsa döntése által A kultúra európai fővárosa 2000-ben címet, már az idén is fesztivál fesztivált követett Prágában. Január közepén (3 napon keresztül) igazi farsangi hangulat uralkodott Prága belvárosában; a különböző kosztümökbe öltözött álarcos, zenélő, táncoló tömeg előbb a Ven- celteret, majd az Óváros teret töltötte be zenével és jó hangulattal. A 3. európai farsangi fesztiválon, a közönséget nem számítva, kb. 500-an vettek részt, köztük 12 külföldi együttes is, nagyrészt Németországból, Ausztriából, Svájcból és Lettországból. A farsang résztvevői első este a híres U Flekű sörözőben adtak egymásnak találkát, ahol a késő éjszakai órákig mindenféle nyelven szólt az ének. Alig ért véget ez a nemzetközi karnevál, amikor Feró Fenic, Csehszlovákia kettéválása óta Prágában élő, szlovák származású rendező jóvoltából január 21-én újra fesztiváli hangulat (Febiofest ’99 - 6. nemzetközi film-, televízió- és videobemutató) uralkodott Prágában, mely ezúttal a filmkedvelők örömére szolgált, s ürömére azoknak, akik nem szeretnek sorban állni, mert bizony egy-egy mozi előtt nem ritkán órákat kellett sorakozni egy jegyért. (Ami szerintem jó jel, mert azt mutatja, hogy sok az igényes mozilátogató, akit nem elégítenek ki a kommersz akciófilmek.) Ez a filmfesztivál Európa-szer- te jelentős audiovizuális ünnepségnek számít, ha tekintetbe vesszük, hogy 24 napig tartott Csehországban, majd 14 napig Szlovákiában, 21 mozi kapcsolódott be az akcióba, és összesen 424 (belga, horvát, görög, orosz, izraeli, francia, magyar, portugál, lengyel stb.) filmet vetítettek. A magyar filmművészetet három alkotás képviselte a fesztiválon, két cigánytémájú és a mai budapesti hangulatot tükröző Presszó c. film, melyet Sas Tamás rendezett. A jópofa, szórakoztató sztori úgy hat, mintha csak ottfelejtették volna a kamerát egy presszóban. Budapesten nagy sikere volt. Legpozitívabb visszhangja azonban a Gyarmathy Lívia rendezésében, német-magyar koprodukcióban készült Koportos című filmnek volt, mely egy cigány gyötrelmes igyekezetét mutatja be, hogy fiatalon elhunyt feleségének minél előkelőbb temetést rendezhessen. A másik cigánytémájú, a Meztelen vagy c. vizuálisan kísérletező filmben valóságos, mitológiai és fantáziabeli elemek ötvöződnek. Az idei fesztivál filmjei korunk legégetőbb problémáival foglalkoztak, mint amilyen az élet értelmének keresése az elidegenedett és katasztrófa-jóslatokkal teli világban, a világ megértése és abban saját helyünk megtalálása, az egyre nagyobb méreteket öltő nacionalizmus és xenofóbia, valamint a szerelem és a szex (mely szerintem még mindig nem foglalta el méltó helyét a társadalmi értékrendben). A legnagyobb érdeklődést és szenzációt Pasolini Canterbury! mesék (mint afféle középkori emberi szokások albuma, melyek indítóoka a szex vagy a hatalomvágy), Nagisza Osima Szerelmi viadal (megzabolázhatatlan szexuális szenvedélyt mutat be, mely totális önpusztításhoz vezet), Mike Legih Meztelen, Terry Jones Brian élete, Alekszandr Rogozskin A nemzeti vadászat bája, valamint Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértése (mely Nikosz Kazantzakisz azonos című regénye alapján készült) című filmek keltették. Prágai levél Véget ért a fesztivál, éljen a fesztivál! A farsang résztvevői első este a híres „U Fleku” sörözőben találkoztak. Vasárnapi mozaik Sir Paul fizetett hirdetése Paul McCartney kilépett önkéntes száműzetéséből, hogy tiltakozzék. A Beatles egykori basz- szusgitárosa és dalszerzője a Times és az Independent című lapban fejezte ki felháborodását: fizetett hirdetésben tudatta, hogy tavaly áprilisban meghalt feleségének a dalszövegét cenzúrázták. És ehhez nincs joga a lemezkiadó EMI cégnek. „Linda utolsó művéről van szó. Engem megdöbbentett a vallomás érzelmi ereje” - nyilatkozta Sir Paul felháborodással vegyes keserűséggel. Ami pedig a méltatlanság tényét illeti: Linda asszony trágár kifejezéseit egyszerűen leragasztották a lemezAfotó röviddel Linda halála előtt készült. borítón. Nem mulasztották el a szülőket sem figyelmeztetni arra, ami a lemezen hallható... Elvis sumérul Ha megérhette volna Elvis, bizonyára jólesően nyugtázza, hogy sikerült meghódítania egy rég letűnt világot. Sőt kettőt. Egy finn akadémikus ugyanis, miután sikerrel ültette át latin nyelvre a király dalainak szövegét, nem pihent a babérjain: Jukka Ammondt professzor folytatta az értékmentést. Már lemezre is vette Elvis Presley dalait - sumér nyelven. Hogy mi köze az ókori Mezopotámiában egykoron élt népnek a memphisi kultúrához, miután - a lexikon szerint- 3 ezer esztendeje lesöpörték őket a politika színpadáról, nos, a finn nyelvész megadja a választ. „Elvis azért örülne az ötletemnek, mert a sumérok is nagy ricsajjal ünnepeltek, s ilyen szempontból a rock and roll visszautal az ember ősi kísérleteire, hogy úrrá legyen az életen.” Igazi sznob Eddie Murphy (37) csak új holmit vesz magára, mosott ruhát nem hajlandó viselni. Szemtanúk szerint a minap 365 inget s ugyanennyi pár zoknit és pizsamát vásárolt egyszerre egy hollywoodi butikban. „Szeretem az új cuccokat, sosem veszem fel kétszer ugyanazt az inget. A használtakat odaajándékozom a hajléktalanoknak” - nyilatkozta Murphy. A polgárháború teljesen tönkretette Bosznia-Hercegovina városait, a gazdagtörténelmi örökséget. Ilyen volt az 1566-ban épült mostari híd is. A város törökök építette jelképét 1993-ban tönkretették. Archívum
