Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-02-03 / 5. szám

Tanácsadó 1999. február 3. 11 Amiről metszéskor általában megfeledkezünk A vázágak alakítása Hagymafélék fuzáriumos fertőzése Nem egy olyan parazita gombafaj van, amely nemcsak a vegetációs időben, hanem az elraktározott növényeken - gumókban, hagy­mákban - a tél folyamán is szapo­rodik, károsít. Az elraktározott hagymafélék egyik veszélyes kórokozója a Fusarium oxysporum, amelynek gazdanövényei szerint többféle alakja (formája) van; ezek tulaj­donképpen nem mások, mint ugyanannak a fajnak tüneti (ala­ki) változatai. A vöröshagyma fuzáriumos rot­hadását a F. oxysporum f. cepea okozza. Az elraktározott hagy­mák pikkelylevelei a fertőzés kez­detén üvegesen áttetszőek és vi­zenyősek. Később fehér vagy rózsazsín penészgyep is megjele­nik. Egyes esetekben a gomba a hagyma szerves anyagainak nagy részét feléli, s ez a fejek össze­zsugorodásához vezet. Egy-egy fertőzött példányról a tárolt „ter­més” nagy részére átterjedhet. Különösen az olyan állomány haj­lamos a fertőződésre, amely nit­rogénben gazdag talajban fejlő­dött, illetve amelyet nedvesen szedtünk fel, és nem kellően szik­kasztva raktároztunk el. A táro­lóhelyiség magas páratartalma az optimálistól (7-8 Celsius-fok) el­térő hőmérséklete segíti a fu- zárium elszaporodását. A nárciszhagymák rothadását a F. oxysporum f. narcissi idézi elő. A sérült részeken, gyökereken át behatoló parazita 25 Celsius-fok körüli hőmérsékleten nagyon gyorsan elszaporodik, ezért ügyeljünk rá, hogy a tárolóhely hőmérséklete 17 Celsius-fok kö­rülmozogjon. A Fusarium oxysporum f. tulipae a tulipánhagymák keményedé- sét, kövesedését (vagy „meszese- dését”) okozza. Jelenlétére - ott, ahol már elszaporodott - a szak- irodalom szerint nehéz „banánil­lat” figyelmeztet. Elterjedésére el­sősorban a nehéz talajokban ter­mesztett tulipánhagymák és csa­padékos év esetén számíthatunk. Ügyeljünk rá, hogy a hagymák tárolási helyén a levegő relatív páratartalma ne emelkedjen 60% fölé. A fuzáriumgomba talajlakó, s ott át is telelhet. A hagymafélék ter­mesztésében ezért mindig meg kell tartanunk az optimális vetés­forgót. A vöröshagyma esetében ez 3-4, a nárciszoknál 5, a tulipán­nál pedig 5-6 év. Természetesen hatásos védekezést jelent a hagy­mák raktározása, illetve kiülteté­sük előtti csávázása, valamint a tárolótér fertőtlenítése. -r­Szomorú látvány, ha a gyü­mölccsel megrakott fák vázágai lehasadnak. A fiatal gyümölcsfák metszésének egyik nagyon fon­tos, de talán kevésbé hangsúlyo­zott kérdése a vázágak szögének kialakítása. A szögállás, az ágto­roknak (az ág és a sudár találko­zási pontjának) szerkezete meg­határozza a fa későbbi teherbíró képességét, azt, hogy a kifejlett fa mennyi gyümölcsöt lesz képes megtartani. A helytelenül kialakí­tott vázágakkal a fa az első bő ter­més súlya alatt széthasadhat. A veszély különösen a csonthéja­soknál fenyegető. Ajelenség magyarázata egyszerű. A meredeken indított vázágaknál a vázág és a sudár folyamatos vas­tagodása következtében a háncs (kéreg) fokozatosan begyűrődik a faelemek közé, és az ágtorokban egyre mélyebb, össze nem forra- dó elválasztóréteg alakul ki. A gondot még fokozza, ha emellett még 3-4 vázág azonos magasság­ból indul, mert így a terhelés ké­sőbb egyetlen pontra nehezedik (1. kép). Kényszermegoldásként hasznos lehet, ha a fák koronáját erős műanyag pántolószalaggal fogjuk össze. így megelőzhető, legalábbis elodázható a fák szét­hasadása. A zavarosságot okozó szilárd ré­szecskék a borban lefelé süllyed­nek, és hosszabb-rövidebb időn belül a hordó hasában üledéket képeznek (öntisztulás). A tisztu­lást olcsó kezeléssel, derítéssel siettethetjük. A derítőszer növeli a zavarosító részecskék tömegét, és így a gravitációs ülepedés 10-14 nap alatt végbemegy. Ha még gyorsabban kívánunk tiszta bort nyerni, akkor meg kell szűr­nünk. A szűréssel a bort zavaro­sító részecskéket pillanatok alatt különválasztjuk. Helytelen vol­na azonban a szűrést a derítést helyettesítő műveletnek tekinte­ni. Vannak olyan esetek, amikor derítés nélkül a bor tartósan nem tisztítható meg, vagy éppen szű­rés után zavarosodig. A szűrés célravezetőbb a sűrű, nehéz borok, a mozgásban (erje­désben, savbomlásban) lévő új­borok esetében. Néha hatásos ki­egészítője a derítésnek (pl. a kék­A legjobb azonban, ha vázágak­nak olyan vesszőket, hajtásokat választunk, amelyeknek legalább az induló szakasza nem túl hegyes szögben csatlakozik a sudárhoz, vagyis a vízszinteshez viszonylag közeli (30-60°) állású. Az ilyen el­ágazások sokkal teherbíróbbak (2. kép). Ha nincs választási lehe­tőségünk, az idejében történő le- kötözés is igen hasznos lehet. derítésnek). Hibás derítés után a derítőanyagot szűréssel távolít- juk el. Szűrve fejtjük le üledéké­ről a bort szénkészítményekkel való kezelés esetén. A szűrést mindig előzze meg he­lyesen végrehajtott derítés. A de­rítés nélkül szűrt borok rendsze­rint napokon belül megzavaro- sodnak, visszatömek. A szűrés­hez egyszerű szűrő szükséges. A bor nyílt szűrésére alkalmas szövetből úgy készíthetünk szű­rőt, hogy a négyszögletes ken­dőt négy sarkánál fogva zsineg­gel fölfüggesztjük. A10-15 lite­res szűrőzacskót megfelelő ma­gasságú tartóra akasztva hasz­náljuk. Az új szűrőszövetet hasz­nálat előtt főzzük ki, majd szó- dás vízben áztassuk, és jól öblít­sük ki, hogy tiszta és szagtalan legyen. Ha aljbort vagy nagyon zavaros bort szűrünk, akkor a szövet lika­csainak sűrítésére külön szűrő­A 3-4 vázág között pedig legalább 10-15 cm magassági eltérés le­gyen a sudár mentén. A sudár megtartása is segíti a ha­sadások elkerülését: még gépi rá­zásra alakított koronánál is érde­mes a sudarat 3-4 évig megtarta­ni, de kivágása (ha nem teszi túl sűrűvé a koronát, vagy nem hajlik el) később sem szükségszerű. Kertészet és Szőlészet anyagra nincs szükségünk. A szűrőn átáramló bor eleinte za­varos, ezért folyamatosan ismét felöntjük a lefolyt bort addig, amíg megtisztul. Derített bor szűrésekor a likacsok sűrítésére szűrőanyagot használunk. Erre legalkalmasabb a könnyű, vatta­szerű, fehér színű szűrőazbeszt (azbesztpehely). A szűrőazbeztet előbb sajtámyi borban jól elkeverjük, hogy híg, tejfölszerű folyadékot nyerjünk. A szűrés kezdetén a szűrendő bor tetejére gyorsan ráöntjük az azbesztes keveréket; a művele­tet addig ismételjük, amíg a bor megfelelő tisztaságú nem lesz. Ha a szűrő eltömődik, kiürítve mossuk ki tiszta vízzel, és utána folytassuk a műveletet. A munka végeztével gondosan mossuk ki a kendőt, szárítsuk meg. Tárolá­sára a tiszta levegőjű, száraz he­lyiség alkalmas. Kertészet és Szőlészet A műveletet mindig előzze meg a helyesen végrehajtott derítés Zavaros borok szűrése Megkérdeztük a szakértőt Kössek szerződést az élettársammal? V. Sz.: Néhány héttel ezelőtt ol­vastam, hogy egyévi együttélés után, az egyik fél elhalálozása után, az örökség fele az élettár­sat illeti meg. Ez engem na­gyon meglepett, de ugyanak­kor érdekel is. Több mint húsz éve váltam el, felneveltem há­rom kiskorú gyermeket Négy éve élek egy hölggyel, aki a kö­zeljövőben hozzám költözik. Én a saját tulajdonú lakásomban élek. Mi történne, ha én halnék meg előbb? Nem hiszek neki, holott ő esküdözik, hogy akkor azonnal kiköltözne a lakásom­ból. Mi lenne, ha szerződést íratnék vele, még mielőtt hoz­zám beköltözködne? Nincs mitől tartania, nem kell semmiféle szerződést kötnie leendő élettársával (?). Az Ön által olvasott tanács nyilván olyan esetre vonatkozott, ahol a körülmények lényegesen eltérőek voltak. Az élettárs (az­az a törvény megfogalmazása szerint: az, aki az örökhagyó­val, annak halálát megelőzően legalább egy évig élt közös ház­tartásban, és ebből az okból gondoskodott a közös háztar­tásról, vagy eltartásával az örökhagyóra volt utalva), a törvényes örökösök közé tarto­zik. Egy kis pontatlansággal el­mondható, hogy úgy tekinte­nek rá, mint az örökhagyó kö­zeli hozzátartozójára, rokoná­ra, mint például a gyermeké­re, a házastársára, a szüleire vagy testvéreire, esetleg nagy­Fekete Marian jogász szüleire, nagybátyjaira, nagy- nénjeire stb. Hétköznapi ta­pasztalata alapján viszont Ön is tudja, az említett, főként az utóbb említett személyek oly­kor örökölnek, de az egész ro­konság egyszerre nem örököl. Ez azért van így, mert az örök­lésijog csoportokba osztja a törvényes örökösöket. Ezek a csoportok egymást kővető sor­rendben jönnek számításba a törvényes öröklés rendjének ér­vényesítésekor (főként akkor, ha az örökhagyó nem hagyott hátra végrendeletet). A leszár- mazók (gyermekek, unokák stb.) a törvényes örökösök első csoportjába tartoznak az örök­hagyó házastársával együtt. Önnek három gyermeke van, és van már feltehetőleg unoká­ja is. A Polgári Törvénykönyv 473. és 474. §-a szerint az élet­társa csak akkor örökölhetne, ha a leszármazói közül senki sem örökölne (mondjuk, azért, mert Ön az öröklésből időközben mindenkit kitaga­dott, vagy az öröklésre minden­ki érdemtelenné vált). Grafológia Jelige: Egy 14 éves lány. Az ember nem születhet jónak vagy rossznak. Embernek szü­lethet csak. Poláris természeti rendünkben pozitív és negatív tulajdonságok fejlődnek ki az emberben is. Hogy kinek mi a jó vagy rossz, az nézőpont kér­dése. A mérték mindenki saját maga. Amikor a személyiség változik, a mérték és a néző­pont is változik. Ha mindenki elvárásainak meg akar felelni, vagy az érdekli, hogy ki mit mond Önről, nagy hibát követ el önmagával s fejlődési folya­matával szemben. A szüleit szeretni, tisztelni és becsülni fontos minden feltétel nélkül. Bartalos Mária grafológus Nem azért, mert még függ tő­lük, hanem azért, mert ők segí­tik Önt ahhoz, hogy a saját lá­bán megálló független ember­ré válhasson, amikor eljön az ideje. A grafológiát mindenki megtanulhatja. Ön is. Van, aki­nek hosszabb, és van, akinek rövidebb ideig tart. Gyermeklélektan Jelige: Gyémánt. „Gyerme­kemnek igyekszem mindent megadni. Születésétől ő éle­tem középpontja, minden kö­rülötte forog, minden úgy van, ahogy ő akarja. Baj csak ak­kor van vele, ha valahová el­megyünk. Mindig a figyelem középpontjában akar lenni, s ezért mindent meg is tesz: hangoskodik, hadarva beszél, nem akar másokkal játszani.” A túlzott érzelmi töltésű szülők gyermekeit könnyű felismerni: mindig hallhatók, mindig lát­hatók. Már gyermekkorukban megtanulták, hogy ha azt akarják, hogy meghallják őket, kiabálniuk kell, és ha azt akar­ják, hogy ne vágjanak a sza­vukba, gyorsan kell beszélni­ük. Állandóan robbanásra kész állapotban vannak, sokat okoskodnak, veszekednek, mások idejét rabolják. Min­denkit túlbeszélnek, és senkit nem hallgatnak meg. Hatásva­dászok, de nincsenek tisztában saját kellemetlen hatásukkal. Az Önök esetében is erről van szó. Ön mindent meg szeretne adni gyermekének, csak arról feledkezik meg, hogy ennél az engedékeny nevelési módszer­nél gyermekének nincs módja megtapasztalni a határokat, nem tudja elsajátítani a társa­dalmi szokásokat, nem tanul meg másokhoz alkalmazkod­ni. Ezzel csak azt éri el, hogy gyermeke nem lesz képes beil­leszkedni a közösségbe, nem tud majd lemondani saját ké­nyelméről, nem tanulja meg Dr. Hadas Katalin elviselni a kudarcot. Anélkül nő fel, hogy éretté válna, nem fejleszti ki saját személyiségét. Kevés az önismerete, és kevés­sé látja az őt körülvevő világot. Ne gondolja, hogy kőszívű anya lesz, ha „nem rágja meg gyermeke helyett az ételt”, sőt, engedje, hogy gyermeke meg­ismerkedhessen az őt körülve­vő világgal, kipróbálja saját erejét, fejlessze képességeit. Szoktassa hozzá ahhoz is, hogy nem kell mindig a figye­lem középpontjában lennie, tudjon odafigyelni ő is mások­ra. És ami nagyon fontos: ba­rátkozzon kortársaival. Jelige: Rohanás. „Sokat dolgo­zom, nem jut annyi idő gyer­mekeimre, mint amennyit igé­nyelnének. Néha nem tudok uralkodni magamon, nincs elég türelmem, dühbe guru­lok. Ha kiborulok, sértegetek, és »övön aluli ütéseket« oszto­gatok. Amikor lecsillapodok, szégyellem magam. Mit te­gyek, hogy megváltozzak?” A fogadkozás, hogy többé nem lesz mérges, több mint haszon­talan: csupán olaj a tűzre. A harag éppúgy hozzátartozik az élethez, minta vihar, tudomá­sul kell venni, és fel kell készül­ni rá. A szülő számára a harag drágán megfizetett indulat, csak akkor éri meg ezt az árat, ha nem haszontalanul alkal­mazza. Még a családi béke ide­jén kell felkészülnie arra, ho­gyan viselkedjen az általános „stressz” idején. Ehhez három kijelentést kell elfogadnia: 1. tudomásul veszi azt a tényt, hogy gyermekei időnként mé­regbe hozhatják; 2. joga van arra, hogy időnként méregbe guruljon anélkül, hogy emiatt bármiféle szé­gyent vagy bűntudatot kellene éreznie; 3. joga van arra, hogy kifejezze azt, amit érez, egyetlen felté­tellel: amikor dühének kifeje­zést ad, nem támadhatja meg gyermekei személyiségét, jel­lemét. Az Önre törő érzelmek kezelésének első lépése az, hogy hangosan nevén nevezze ezeket az érzéseket. Ez figyel­meztetheti gyermekeit, hogy változtassanak viselkedésü­kön. Ha ezek a rövid állítások nem hoznak megnyugvást, ak­kor egyre növekvő erősséggel fejezheti ki dühét, ellenvetése­it és amit tenni szeretne. A dühnek ilyesfajta megközelíté­se lehetővé teszi, hogy anélkül eressze ki mérgét, hogy kárt okozna vele. Sőt, gyermekei­nek is például szolgálhat, ho­gyan fejezzék ki saját haragju­kat biztonságosan anélkül, hogy bárkit is tönkretennének.

Next

/
Thumbnails
Contents