Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-06-02 / 22. szám
Politika 1999.június 2. 3 A baloldal úgy viselkedik, mint egy hatalomátvételre készülő ellenzéki párt Kormány is van, elnök is van Malinak István Megvolt az elnökválasztás, de mi lesz a kormánnyal? A négy párt között ugyanis rendkívül nagyok a különbségek, főleg az egész lakosságot érintő legfontosabb - gazdasági és szociális - kérdésekben. Az embernek eddig is az volt az érzése, hogy a négyesfogat legerősebb összetartó ereje a meciarizmus viszatérésétől való félelem. Ez a veszély most elmúlt, egy időre mindenképpen, ezért kérdés, hogy négyen hányfelé fogják rángatni a szekeret. A baloldal, amely a kormánykoalícióban úgy viselkedik, mint egy hatalomátvételre készülő ellenzéki párt, megbízza a naiváját, Eubomír Andrassyt, szólná már el magát a kormány átalakításának szükségességéről. Kórusban cáfolnak a hivatalos négyek, hozzátéve, hogy azért bizony vannak gyengén teljesítő miniszterek, de inkább maradjanak, mert fő az egység. Na bumm! Másutt az ilyeneket kirúgnák. Érti ezt valaki? Igen, mi énjük. Minden párt a másik miniszterét rúgná ki - amolyan NATO-csillag alakzatban -, és milyen kormány lenne az fia miniszter nélkül?! Szociális érzékenységében felpuhult vas- ladynk állam bácsi üres bugyellá- risát megunva szívesen tengetné életét a jegybank élén, és mindezzel párhuzamosan kardoskodik a magvas gondolat mellett: a Rezes klán trónjára a hozzáértő Magvasit kéne ültetni. Még mindig majdnem párhuzamosan megtudjuk Dzurindától, minő A veszély elmúlt. Négyen hányfelé fogják rángatni a szekeret? szerencse, hogy nálunk Toldi malomkövénél is súlyosabban zuhan a korona. Csak éppen bele fogunk rokkanni; de sebaj, mert a nagy baj, a gazdasági katasztrófahelyzet egységbe kovácsolta a kormányt, már a baloldal miniszterei is rábólintottak arra, amire hónapokkal ezelőtt kellett volna, hogy ne két, hanem egy mankóval sántikáljunk a bennünket ismét tárt karokkal - izomlázat ne kapjon! - váró Európába. Mégiscsak rendes ez a baloldal, mondja a demokrata polgár, s kormányfő táplálta optimizmussal éppen nekiveselkedik a meghatódás- nak. De félúton - szóval majdnem ugyanakkor - visszafogja magát: két balos (különírva) miniszter sandán megjegyzi, ők támogatják ugyan a kormány gazdasági csomagját, amelyet személy szerint is elfogadtak, de a parlamenti képviselőikért már nem állnak jót. Nosza jön a T. mint tétova Dzurinda, különsajtó kamerákkal, s mint lyukas ereszből, csöpög az optimizmus: egységesek vagyunk, a kabinetet nem kell átalakítani, a fő, hogy a kormányban szót tudtunk érteni. Pár utcával arrébb Földalapi Koncos - meg ne lepődjünk, még mindig ugyanakkor - azt mondja, nála bizony nem lesz áfaemelés. Szívünk örüljön, hogy kormányunk egységes, mi lenne itt, ha nem volna az! Azért csak Schuster is benyújtja majd a számlát a partnereknek, oka van, hát miért hagyná ki, és mint hírlik, szocdemek meg PEP-esek tárgyalgatnak az összeolvadásról, elvégre egy kormánykoalícióban vannak, meg idejükis van, s erősen csábul oda a Fico meg a Mjartan is. Szerencsére cáfolta a baloldal, ezért kár hitelt adni a szóbeszédnek, miszerint a DBP meg a PEP-et kebelezné be, megesett a szíve Schuster árváin. Ha a baloldal nem volna ennyire szavahihető, rémüldözhetnénk, hogy a kormányon belül akarnak kialakítani egy balos-poszt- meciarista megatömböt a kormány ellen. De pánikra semmi ok, ez a kormány úgy, ahogy van - egységes. És ha nem, arról a magyarok tehetnek. Még jó, hogy Fico az elnökválasztás második fordulója előtt három nappal a Prácában megírta, különben hülyék maradunk. Rá nem jövünk, hogy az MKP-nek semmi keresnivalója a kormányban, mert regionális, meg provinciális, meg nacionalista, meg bekebelező, meg nyelvtörvényt akar, amire semmi szükség. Slota és Meciar e produkció láttán úgy elsárgultak az irigységtől, hogy elmennek szakácsnak egy pekingi csellóba (levélcím: Tienanmen tér). Rájuk itt már semmi szükség, új párthoz új férfi kell, amolyan jópofa fic(k)ó. Summa summarum: nagybaj nincs, már van elnökünk, még van kormányunk. Carl Bildt egykori svéd kormányfő és Eduard Kukán szlovák külügyminiszter - Kofi Annan ENSZ-főtitkár kéttagú közvetítő „csapata”. Ők igazából akkor jutnak majd szóhoz, ha a Biztonsági Tanács elfogadja Koszovóról szóló határozatát. Addig Viktor Csernomirgyin és Martti Ahtisaari, az orosz, illetve a finn közvetítő játssza a főszerepet. TA SR/AP Somogyi Tibor felvételei Stefan Markus új budapesti szlovák nagykövet lehetségesnek tartja a szlovák-magyar megbékélést „Hozzám közel álló, emberi feladatot vállaltam” P. Vonyik Erzsébet ________ Jú nius elején adja át Budapesten megbízólevelét Stefan Markus leendő szlovák nagykövet. A 61 éves újdonsült diplomata fejében korábban meg sem fordult, hogy a politika mezejére lépjen, ám a politika egy éven belül kétszer is megkömyékezte. Tavaly az SZDK államfőjelöltje volt, most pedig igent mondott a nagyköveti felkérésre? A elnökjelöltséget nem utasíthattam vissza: a felkérést rendkívüli megtiszteltetésnek tekintettem. A nagyköveti poszt elvállalása meggyőzési folyamat eredménye. Ugyanazon politikusok nyomós érveinek súlya alatt hagytam magamat meggyőzni, hiszen a gyerekkoromat Magyarországon töltöttem, beszélem a nyelvet, ismerem a szlovák-magyar kapcsolatok neuralgikus pontjait. A környezet, amelyben dolgozni fogok, sem idegen számomra. Ki más vállalhatná el ezt a missziót, ha nem én ezzel a »képesítéssel«? Érveik hatásosaknak bizonyultak, s végül igent mondtam. Elnökjelöltként a törvényesség és az erkölcsi értékek tiszteletben tartására helyezte a hangsúlyt. Nagykövetként mi lesz a krédója? A diplomácia másról szól. A nagykövet az államfőt és az ország kormányát, a politikai és etikai értékrend kialakítóit képviseli. A diplomácia két nép kapcsolatait formálja. Ráadásul az, hogy két szomszédos országról van szó, egyenesen kínálja a koncepciót, azt, hogy mi is a teendőm: a jószomszédi kapcsolatok kialakítása. Ez hozzám közel álló, emberi és etikus feladat. Mikulás Dzurinda kormánya - Orbán Viktor kormányához hasonlóan - programjában a jószomszédi kapcsolatok kialakítását és fejlesztését hangsúlyozza. Mi más lehet a budapesti nagykövet feladata, mint a szlovák kormány nyilatkozatának a végrehajtása? Eszerint az ön missziója nem lesz nehéz? A szlovák-magyar kapcsolatokban számos kérdés nyitott. Magunkban hordjuk a múlt terheit, amelyek valószínűleg azért nehezednek kapcsolatainkra, mert soha sem beszéltük meg őket alaposan. Országaink között a múltban sok minden történt, s objektív értékelés híján közös jövőnket Európában aligha tudjuk megalapozni. Megítélésem szerint egy integrált, globalizált Európában kevesebb lesz a probléma, habár teljesen nem tűnnek el. De úgy vélem, a jövő olyan értékes és fontos, hogy minden más hozzá képest kicsinyes probléma. Nagykövetként nem lesz köny- nyű dolgom, de a prosperáló Közép-Európa eszméje olyan kihívás, amely felülkerekedik küldetésem bonyolultságán. Elképzelhető a sokat sürgetett történelmi megbékélés? A történelmet nem lehet helyrehozni, csak magyarázni. Nem kell feltédenül egyetértenünk azzal, amit a múltban apáink cselekedtek, de el kellene fogadnunk azt az elvet, hogy a múlt tévedéseit a jövőben nem fogjuk újra elkövetni. A népeink közötti kapcsolatokat teljesen új elveken kell építeni, tekintettel a jelenlegi európai értékekre. A történelmi megbékélést lehetségesnek, sőt szükségesnek tartom. Elődje sportkapcsolataira alapozta diplomáciai misszióját. Vannak-e tudósokkal magyar- országi kapcsolatai, amelyekre építeni szeretne? Éveken át szoros tudományos kapcsolatokat ápoltam a Magyar Tudományos Akadémiával, több egyetemmel és kutatóintézettel. Sok tudós barátom van, akik velem ellentétben megmaradtak a tudománynál. Ám valami változatlanul összeköt bennünket, mert a diplomácia a kulturális és tudományos kapcsolatokról is szól, s elő kívánom segíteni kibontakozásukat. Milyen érzésekkel utazik abba az országba, amelyben tízéves koráig nevelkedett? Nyíregyházi gyermekéveimről nincsenek rossz emlékeim. Több mint ötven év telt el áttelepülé- sünk óta, és Szlovákiában erős gyökereket eresztettem. Szlovák a feleségem, gyerekeinket szlovák szellemi közegben neveltük. Ennek ellenére izgalmas a viszKözigazgatás Román törvény Az új közigazgatási törvény tervezetéről tartott szavazás egyértelműen úgy polarizálta a szenátust, hogy kik azok, akik hajlandók a törvényben lévő nyelvi jogokat elfogadni, és kik azok, akik nem - mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Szerinte a szavazás jelentősége túlmutat azon, hogy a szenátusban elfogadták a javaslatot. „Tesztje volt annak, hogy működik-e a koalíció. Most a koalíció működött, bár hozzá kell tenni, hogy a sarkalatos törvények elfogadásához szükséges többséghez kellenek a függetlenek szavazatai is, s ezen a koalíciónak el kell gondolkoznia.” Az új közigazgatási törvény tervezete, amelyet a szenátus a múlt héten elfogadott, fontos előírásokat tartalmaz a hivatalos érintkezésben való kisebbségi nyelvhasználatot illetően, pl. a településeken a lakossági küszöböt 20 százalékban szabja meg. Cotidianul Nastase mérge Az RMDSZ hatodik kongresszusa megmutatta, hogy e párt radikálisai a koszovói helyzet, a megszállás modelljét helyezik át Romániába, Erdély bizonyos területeire - állította Adrian Nastase, az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) alelnöke. A Cotidianul című lapnak adott interjújában a volt külügyminiszter hangsúlyozta: az RMDSZ „olyan új fogalmakat vezet be, mint az erdélyi - nem pedig a romániai - románok és magyarok közötti partnerség, meg az etnikai, közösségi autonómia, s ezeket Koszovóra is alkalmazzák. Olyan kollektív jogok követeléséről van szó, amelyek nincsenek az etnikai és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekjogaira vonatkozó nemzetközi dokumentumokban. A jogállammal kell szembesíteni azokat, akik túllépik az alkotmányt. Magyarázzák el az ügyészségen, miért javasolnak jogon kívül eső akciókat.” szatérés oda, ahol boldog gyermekkoromat töltöttem. Tavaly a családommal felkerestük szülővárosomat, rátaláltunk édesanyám sírjára és nagyanyám házára is. Nosztalgiát nem éreztem, de ajól ismert utcák, az iskola, a templom a pillanatnyi élmény erejével hatott rám. Elképzelhetőnek tartja, hogy Stefan Markus nagykövet kíséri a szlovákok lakta településeken Jozef Márkust, a Matica slovenská elnökét, aki az ön fivére? A diplomatának minden helyzetben diplomataként kell viselkednie. A Matica elnökét szívesen elkísérném Magyarország vegyes lakosságú területeire. Ez kiváló alkalmat nyújtana ahhoz, hogy rámutassak a Matica tényleges feladataira. A diplomácia elsőrendű feladata nem a kisebbségi problémákkal való törődés, de ez is munka része. Biztató a magyarországi kisebbségi önkormányzatok megalakulása, és a kisebbségekről elfogadott törvény. Sok függ attól, a kisebbségek mennyire élnek majd ezzel a lehetőséggel.
