Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-04-28 / 17. szám

Sport 15 1999. április 28. Lőrincz Erzsébet komáromi evezőslány sportolói pályafutásának útkereszteződései Lépcsőfokok Amerika felé Money, money.. McManaman 65 000 fontot keres hetente Csak Ronaldo előzi meg J. Mészáros Károly ___________ Nem azér t kacsingat Amerikára, mert mérhetetlen kalandvágy fűti, mert mindenáron csak ott látja érvényesülését. Lőrincz Er­zsébet komáromi evezőslány szükségből menne a tengeren­túlra, egyszerűen idehaza nincs hol úgy készülnie kedvenc sport­ágában, hogy fejlődése töretlen maradjon. Korábban és manapság is a Duna- parti városban a vízi sportolók közül legtöbbször a kajak-kenu­sok hallattak magukról, egy ideje azonban feltűnt köztük Lőrincz Erzsébet is, akit édesapja, László edz. Ő meséli: „Talán csodálko­zik rajta, de Komáromban na­gyon nagy hagyományai vannak az evezésnek. Hogy később visz- szafejlődött, és a versenyzők le­morzsolódtak, arról, sajnos, nem tehetek. Szerencsére megmaradt egy fanatikus ember, Karol Krúzel, aki a lányomat is becsalta a sportág világába. Evezősklubot alapított, de ahogy múlt az idő, úgy fogytak a társak, végül a lá­nyom egyedül maradt. Időköz­ben megbetegedett az edző, kap­csolatunk is megszakadt vele. Így kényszerből, szükségből fokoza­tosan én vettem át a felkészülés irányítá­sát. Éreztem, hogy ha­tárkőhöz érkeztünk. Lányom nagyon te­hetséges volt, több sportágban is. Hol folytassa? Kajakoz­zon? Kosarazzon? Maradjon? Le is iga­zolták a komáromi if­júsági röplabdacsa­patba, de végül maradtunk az evezésnél, mert abban már ren­geteg munka volt mögötte. Ki- lencvenhétben a belgiumi ifjúsá­gi világbajnokság után újabb vá­laszúihoz érkeztünk: úgy volt, hogy abbahagyjuk, mert nem ta­láltunk támogatókra. Ekkor Soós Tibor befogadott a kajak-kenu­sokhoz, valami segítséget kap­tunk a várostól és a hajógyártól. Ebből a kevés pénzből kellett lé­teznünk, mindent megoldani. Kézilabda-edzői képesítésem van, ebben a helyzetben váltot­tam át az evezésre. Szakmailag soha nem leszek megfelelő szin­ten, de a válogatott edzője és a győri Tóvári Péter közreműködé­se segített abban, hogy a lányom fejlődni tudjon. Nem sajnáljuk az utóbbi két év nagy anyagi áldoza­tait, a gyakori utazást: hol Pöstyénbe, hol Pozsonyba, hol meg Győrbe. Mert hiába van víz Komáromban, ha nincs edző­partner, szakmai tanácsadó.” Lőrincz Erzsébet már kinőtt az if­júsági korosztályból, s bekerült a juniorok közé, amit ebben a sportágban felnőtt B kategóriá­nak hívnak, és hu­szonkét év a felső korhatára. Mivel az evezősök később ér­nek be, kitaláltak számukra egy köz­bülső korosztályt. Itt fog versenyezni. Ha az idei kanadai világ- bajnokságra sikerülne elérnie a kiküldetési szintet, akkor még a sydneyi nyári olimpiára is kijut­hatna. A vb-ről az első nyolc he­lyezett, földrészünkről összesen tizenegy versenyző harcolhatja ki magának az ausztráliai repülő­jegyet. Egypárevezésben első éves felnőttként ez mérhetetle­nül nagy feladatnak tűnik, de ígé­rik: amit csak lehet, megtesznek érte. Szlovákiában jelenleg nincs nála jobb női versenyző. Erzsébet er­ről így beszélt: „Most kezdem érezni, hogy a hazai vizeken már nem akad igazi vetélytársam. Magabiztosabbá váltam. Sajnos, tavaly már senki sem szorított meg.” Hatalmas tehetsége mellett va­jon hol gyűjti az evezőstudo­mányt? „Csak Győrben. Az tény­leg olyan edzőtábor, ahol való­ban megfelelően készülhetek. Más külföldi lehetőség még nem­igen kínálkozott, mindössze egy­szer voltam Izraelben. Máskor csak ígérgették. Itt-ott Pös- tyénben gyakorolok. De az mi­lyen edzőtábor? Ott nincs olyan felkészülési lehetőség, hogy vi­lágszinten tudjak evezni. Hogy ilyen mostoha körülmények kö­zött mégis maradtam az evezés­nél? Ha már egyszer elkezdtem, szeretném végigcsinálni. Akár­hogyan, de végigcsinálom. Apám mindig arra tanított, hogy a be­csületes, tisztességes edzésnek meglesz az eredménye. Ez segít abban, hogy kibírjam a kemény, fárasztó munkát.” Más országokban, ahol menő sportág az evezés, messze több pénzt áldoznak rá, mint Szlováki­ában. Újra megszólal az apa: „Mindnyájan a világ- bajnokságon vettük észre, hogy a jó sze­repléshez az adott fel­tételek lehetőségein­ket jóval meghalad­ják. Nálunk gyerekci­pőben jár még ez a sportág. Az ausztrá­lok, a németek, nem beszélve az amerikai­akról, olyan kísérő stábbal jöttek ki, amilyenről mi csak álmodoz­hatunk. És a hajópark? Az össze­hasonlíthatatlan. Lányomnak van egy öreg Empacherja, ami már matuzsálemnek számít. Ná­lunk csak nagy eredményt vár­nak, de se szervizt, se megfelelő hajót nem tudnak biztosítani hozzá.” Ilyen körülmények kö­zött végzett Erzsébet a nyolcadik helyen a tavalyi ifjúsági vb-n. Ez valóban csodálatos eredmény, mert negyvennégy ország leg­jobbjai között érte el. Leányiskolába jár Komáromban, az idén érettségizik. Tanárainak türelmét ezúton is köszöni. Nin­csenek eget verő célkitűzései. Először is szeretne kijutni a világ- bajnokságra, ami nagyon nehéz lesz, mert mégiscsak első évben versenyez a felnőttek között. Ha teljesíti a szintidőt, akkor min­den megnyílik előtte. De kínál­kozik egy másik lehetőség is: „Úgy érzem, mindenképpen ki kell jut­nom valahova, mert a hazai eve­zés színvonala nem garantálja a fejlődésemet. Szerencsére kap­tam ajánlatot: Ame­rikában a Kaliforniai Egyetemen, Los An­gelesben folytatha­tom, ha megfelelek az alkalmassági vizsgán. Ezen már túl vagyok, most már csak az eredményre várok. Ha nem sike­rülne, májusban és júniusban újra próbálkozhat­nék.” És mire készül a versenypályán? Első idei bemutatkozása a nyílt cseh bajnokságon lesz, mégpedig májusban Racicében. Szabó Zoltán Steve McManaman, az FC Liverpool labdarúgócsapa­tának 27 esztendős váloga­tott középpályása júliustól a Real Madrid játékosa lesz. A rendkívül gyors, technikás futballista 12 év után mond búcsút anyaegyesületének. Egyáltalán nem garasoskod­tak a királyi klub vezetői, a fél évtizedes szerződésért 16, 9 millió fontot (átszá­mítva 1,14 milliárd koro­nát) inkasszál, ami azt je­lenti, hogy évi 3,38 millió fontos alapfizetéssel Ronaldo után a világ máso­dik legjobban fizetett labda­rúgójává vált. Heti bére 65 ezer font lesz. Persze ez még nem minden, hozzájönnek a meccsprémiumok és a rek­lámbevételek, amelyek megközelítőleg 10 millió fontot tesznek ki. Ilyen összegekről nem is ál­modhatnak az egyszerű ha­landók, hiszen az brit átlag­ember tizenkét hónap alatt 20 000 fontot keres - ez azt jelenti, hogy 173 évig'kelle­ne dolgoznia annyiért, amennyit McManaman 365 nap alatt vághat zsebre. Az angol sportoló átigazolá­sát Simon Fullier, a világhí­rű Spice Girls női popegyüttes korábbi mene­dzsere intézte, aki maratoni tárgyalásokat folytatott a Real vezérkarával. Kliense számára fantasztikus anyagi feltételeket harcolt ki, ter­mészetesen ő is jól járt. Ha McManaman 5 éven be­lül távozna Madridból, a ve­vőnek 56 millió fontot kelle­ne letennie az asztalra, ami 3 milliárd 700 millió koro­nának felel meg! Csak a rend kedvéért, az eddigi vi­lágcsúcsot a brazil Denilson tartja, akiért 22 millió fontot fizetett a Betis Sevilla az FC Sao Paolónak. Az már más lapra tartozik, hogy a dél­amerikai játékos gyakran csak a cserepadon kap he­lyet... „Ha a Spice Girls tagjainak •és a neves golfozóknak csil­lagászati összegeket fizet­nek, miért maradnának el a futballisták? McManaman szerintem még több pénzt érdemelt volna” - nyilatkoz­ta Rodney Marsh egykori válogatott labdarúgó. Egészen más a véleménye Alex Fergusonnak, a Man­chester United sikeres szak­vezetőjének: „Már most ab­normálisán magasnak tar­tom a játékosok bérét. A klu­bok vezetőinek el kellene gondolkodniuk, megenged- hetik-e maguknak ezt a lu­xust. Egyre magasabb fize­téseket követelnek a labda­rúgók, ez tönkreteheti a leg­népszerűbb sportágat.” A világ legjobban kereső fut­ballistái: Ronaldo (brazil, Internazionale) 67 ezer fon­tot keres hetente, Steve McManaman (angol, Real Madrid) 65 000, Denilson (brazil, Betis Sevilla) 61 000, Rivaldo (brazil, Barce­lona) 58 000, Roberto Carlos (brazil, Real Madrid) 52 000, Alessandro Del Piero (olasz, Juventus) 51 000, Pierluigi Casiraghi (olasz, Chelsea), Marcel Desailly (francia, Chelsea), Duncan Ferguson (angol, Newcastle) és Andrej Kancelskis (litván, Glasgow Rangers) 40 000. Lányom na­gyon tehet­séges volt, több sport­ágban is. Ha már egy­szer elkezd­tem, szeret­ném végig­csinálni. 4 Továbbpasszoljuk S vaj len a legjobb Svájcban Egy éve igazolt Veszprémből a zürichi Grasshoppers együtte­séhez Lubomír Svajlen, a sok­szoros szlovák válogatott ka­pus. A Fotex egykori csillaga a „szöcskéknél” is bizonyítja rendkívüli képességeit. Lubo, akiről az a hír járta, hogy a kö­vetkező évadban visszatér va­lamelyik magyar élcsapatba, versenyben van a legjobb ka­pus kitüntető címért. A 33 éves cerberust, akit még min­dig a világ legjobb hálógond­nokai között emlegetnek, né­met és osztrák csapatok is el­halmozták ajánlataikkal. Bukósisak a világbajnokoknak Az idei a Forma-l-es világ- bajnoki sorozat 50. idénye. Az évfordulóval kapcsolatos ünnepségsorozatból a brazi­lok is kivették részüket. A Brazil Nagydíj szervezői felkérték Sid Mosca világhírű bukósisakfestőt, hogy készít­sen 50 darab sisakot Bernie Eclestone számára. A FOA brit elnökének tetszett az ötlet, de ő azt ja­vasolta, hogy az összes, ed­dig világbajnokságot nyert pilótának - vagy az azóta el­hunytak családjának - aján­dékozzanak egyet-egyet. Az egyik oldalon a pilóta, a másikon pedig csapata nem­zeti színei díszítik az aranyo­zott fejvédőket. Már át is adták az első példá­nyokat, a ceremónián Michael Schumacher kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy átadja a brazil világbaj­nokoknak a - sokszorosan - kiérdemelt jutalmakat. Elő­ször Nelson Piquet-nek, aki 1981-ben és 1983-ban egy Brabbhammel, 1987-ben pe­dig egy Williamsszel lett vi­lágelső, majd Emerson Fittipaldinak nyújtotta át a sisakot, utóbbi 1972-ben és 1974-ben nyerte meg a soro­zatot. Rajtuk kívül a háromszoros világbajnok Ayrton Senna húga, Viviane vette át az elis­merő ajándékot. A szenátus lemondatná Samaranchot Az Egyesült Államok szená­tusa megvárja, hogy mennyi­re lesznek sikeresek a veszte­getési botrányba keveredett Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság (NOB) reformtörekvései. Ugyanakkor - hangzott el az ülésen - a tisztulási folyamat elképzelhetetlen Juan Antonio Samaranch NOB- elnök lemondása nélkül. A szenátus a tanácskozása meghívta a NOB első embe­rét, de Samaranch nem vett részt a megbeszélésen. A szenátus máris két szankci­ót javasolt, ha az ígért vál­toztatások nem valósulnak meg a gyakorlatban. Az első szerint meg kell von­ni a NOB-tól a szponzori pén­zek kezelésének jogát, a má­sik azt tartalmazza, hogy az amerikai támogatók az Égye- sült Államok Olimpiai Bizott­ságával (USOC) kötnének szerződést, és az USOC dön­tené el, hogy ebből a bevétel­ből mennyit utal át a NOB számlájára. Lewis­Holyfield még egyszer Immár bizonyos, hogy Lennox Lewis, az Ökölvívóvilágtanács (WBC) és Evander Holyfield, a Ökölvívóvilágszervezet (WBA) és a Nemzetközi Ökölvívószövetség (IBF) vi­lágbajnoka szeptemberben ismét találkozik a ringben. A nehézsúlyú címegyesítő mérkőzést a tervek szerint Las Vegasban rendezik meg. A két kiválóság március 31- én már találkozott egymás­sal, a New York-i összecsa­páson a közönség és a szakemberek Lewist látták jobbnak, a pontozók azon­ban döntetlenre „hozták ki” a meccset. Egyes vizsgálatok szerint a pontozók elcsalták az ösz- szecsapást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents