Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-01-13 / 2. szám
Tanácsadó 1999. január 13. Nem elhanyagolható tény: a mennyiségi növekedés mellett minőségi javulást biztosít A csöpögtető öntözés A csepegtető öntözés elosztóközpontja A csepegtető öntözéssel időt, munkaerőt és energiaköltséget takaríthatunk meg, és segíti a termények minőségének javítását is. A berendezés telepítése előtt célszerű az öntözővíz ásványianyagtartalmát is megvizsgáltatni. A víz ugyanis három veszélyforrást rejt: Az algásodásra elsősorban nyílt vízről történő öntözéskor számíthatunk. Ennek elkerülésére ugyan rendelkezésünkre áll Gyárilag beépített csepegtetőtest egy igen jó szűrő, de ez nagy kapacitása és magas ára miatt csak a nagyüzemi területeken jöhet számításba. A homok a fúrt kutakból nyert öntözővízben fordul elő. Kiszűrése viszonylag egyszerű. Sok tótból a felszínre kerülés után válik ki a vastartalmú csapadék. Eléggé hatásos védelmet jelent ellene, ha a vizet az öntözés előtt 4-5 órán át a tartályban pihentetjük. Az említett alga- és homokszűrőn kívül még egy finom szűrőre is szükség van. Általában szakaszonként egy-egy nyomásszabályozó is kell. A megszűrt és szabályozottvizet nagyobb átmérőjű vezetéken vigyük el a sorok előtt, és erre a csőre csatlakoztassuk a csepegtetőcsöveket. Az egyenletes öntözés végett minden szál csövet méretezzünk. Minél sűrűbben vannak a csepegtetőtestek, annál rövidebb a kiteríthető hossz. A csepegtetőcsöveket csak alapos kimosás után csatlakoztassuk a vezetékrendszerre. Csak kiadós mosatás után zárjuk le a csővégeket. Legjobb az, ha egy-egy öntözés viszonylag rövid ideig tart (8-15 percig), és ezt napjában annyiszor ismételjük, ahányszor szükséges. A túlzott víz- mennyiség a hasznos ásványi sókat is kimossa a gyökérzónából. Törekedjünk arra, hogy az öntözések ideje közel azonos legyen. A nagy időeltérésekkel történő öntözéssel a növények gyökerét arra kényszerítjük, hogy az „ideális talajba” igyekezzenek, s így sok energiát fogyasztanak. A csepegtető öntözésnél a talaj felszíne csalókán száraznak tűnik, ezért ne a talaj felszínét, hanem a növény állapotát figyelve öntözzünk. A fóliás és az üvegházi termesztés esetén gondoskodjunk felső párásító berendezésről is, mert a csepegtető öntözés használatával a levegő páratartalma a hagyományos öntözéshez képest jelentősen csökken. A párásítókat azonban sose használjuk öntözésjelleggel. Kertészet és Szőlészet (rövidítve) Megőrzésük minden szempontból fontos Régi magyar fehérborszőlő-fajták Jelentős gyógy- és fűszernövényünk Az orvosi zsálya A régi fajták nagy része már nem található meg a „Fehér könyvben”, egyes borvidékeken mégis szerepet játszanak - elsősorban a házikerti termesztésben. Félő, hogy néhány évtized múltán alig marad hírmondó belőlük, pedig vannak figyelmet érdemlő tulajdonságaik. Apró fehér - október közepén érik, igen bőtermő. Csomorika - szintén igen bőtermő, de későn érő és fürtrothadásra hajlamos. Bakator - Ady szűkebb pátriájából származik, hanyatlását a múlt századi filoxéravész okozta. Fehér bakator vagy erdei - az előbbinél sokkal többet terem, de nagyon érzékeny a szárazságra. Gohér-régi, tömegbort adó fajta; igen nagy hibája, hogy keveset terem; kitűnő bora van; ma már csak elszórtan találkozunk vele. Bálintszőlő - későn érik, mégis nagyon savas a bora. Kotnári kövérszőlő - a furmintnál előbb érik, minőségi bort ad; egykor a Csángóföld fő fajtája volt. Lisztes és a mustos - bőtermők, október első felében érnek, boruk erősen savas. Juhfark - nyugati eredetű, az előbbieknél jóval korábban érik, nevét jellegzetes fürtjeiről kapta. Járdovány - a Balaton környékén terjedt el, ma már ritka, október elején érik. Ezüstfehér vagy rakszőlő - Buda és Baranya fajtája volt, későn érő, igen bőtermő, a betegségeknek közepesen ellenálló. Szerémi - római folyamatosságot feltételez; bőtermősége és sava, ízletes bora valószínűleg a légionáriusok körében is kedvelné tette. Az Alföldön kívül a Nyírségben is termesztették. Szegedi - a Tisza menti homokhátságon alakult ki; hasonlít a zölddinkához, bőtermő, bora savas. Sárfehér - a filoxéravész előtt a Dunántúl vezető fajtája volt, ma visszaszorulóban van. Kertészet és Szőlészet (rövidítve) Az ajakosok (Labiatae) családjába tartozó orvosi zsálya (Salvia officinalis) a szikár, köves lejtők, töltésoldalak gyakori, jellegzetes növénye. Jól bírja a szárazságot. Korábban több helyütt a kertekben is termesztették, elsősorban gyógyító hatásáért, illetve mint fűszer- és dísznövényt. Tulajdonképpen nem is lágyszárú, hanem félcserje, amely akár 1 méter magasra is megnőhet. Az idősebb növények szára elágazó, fás, szürkésbama és parásodó. A fiatal hajtások keresztmetszete négyszögletes, lágy; a virágzó szárak csak 1-2 mm vastagok, erősen szőrözöttek. Levelei keresztben átellenesek, felfelé a nyelvek egyre rövidülnek, sőt a levelek ülővé válnak. Virágai álfüzéreket alkotnak. Egy-egy ál- örvben 3—4 virág van. Csészéje 1-1,3 cm hosszú, harang alakú; pártája kb. 2 cm-es, általában ibolyáskék, ritkábban rózsaszínes vagy fehéres. Májustól júliusig virágzik. Jó mézelő. Termése makkocska. A talaj iránt kevésbé igényes, legjobban azonban a meszes, középkötött, napos, gyorsan melegedő talajokon érzi jól magát. Ajánlatos ezért déli fekvésű, homokos élőhelyekre telepíteni. A kövér talajokat nem szereti, de ha gyengébben terem, az őszi komposztálást meghálálja. Magról, illetve ősszel és tavasszal tőosztással, zölddugványozással szaporítható. Az utóbbi vegetatív szaporítási módot nyáron, virágzás előtt alkalmazhatjuk. A magvetést márciusban melegágyba, később pedig - április-májusban - 10-15 cm sortávolságra szabadágyba végezhetjük. A gyógyszer- ipar keserű, fanyar ízű leveleit hasznosítja (Salviae folium); ezeket a virágzás előtt gyűjtjük - szárát vágjuk. 5 kg friss, zöld levélből nyerhetünk 1 kg száraz drogot. A népi gyógyítás külsőleg fekélyek, nehezen gyógyuló sebek öblítésére, belsőleg izzadás ellen, hólyaghurutra, légzőszervek gyulladására alkalmazza. Vizelethajtó és vérzéscsillapító hatása is van. Fűszerként levesekbe, zöldséges ételekbe, sültekhez alkalmazzák. Torok- és szájüreggyulladásokra következőképpen készíthetünk öblögető szert: 2,5 dl-nyi vízbe tegyünk 1-2 kávéskanálnyi szárított, apróra tört levelet, és forraljuk fel. I.d. Megkérdeztük a szakértőt Kérhetem-e az örökrészem kifizetését? Az édesapám utáni hagyatéki tárgyalás folyamán felosztották a családi házat, mellék- épületet, kerítést, pár fát, kutat. A telek nincs rendezve. A felértékelést a falu polgár- mestere végezte el. Anyámé a ház fele, és igényt tartott a ház felének az 1/6-ára. így bátyám is és én is 1/6-ot örököltünk. Mivel apám halála óta kapcsolatom teljes mértékben megromlott anyámmal és bátyámmal, kérhetem-e tőlük, hogy fizessenek ki engem a részemből? Köteles vagyok annak az összegnek az Vsáért eladnom a részem, amelyet a polgármester megszabott? Ön természetesen mint az ingatlan (ház) társtulajdonosa felkínálhatja az 1/6 részételadásra, elsősorban persze a többi társtulajdonosnak, akik hajlandóságot mutathatnak ennek a résznek a megvásárlására, meg nem is. Ha az édesanyja és a bátyja el akarnák esetleg adni a házat, akkor mindenképpen az Ön 1/6 részére is szükség lenne, merthogy csak az Ön részével együtt alkotják a tulajdonrészek az egy egészet. Ebben az esetben csak Ön akarná eladni a részét, ami természetesen lehetséges, vagyis ha a bátyja vagy az édesanyja megveszi, Dr. Szabó Elena jogász semmi akadálya az adásvételi szerződés megkötésének (a szerződést természetesen be kell jegyeztetni a kataszteri hivatalba, mivel ingatlanról van szó). Ami a vételárat illeti, abban az eladó és a vevő megegyezhetnek, nem szükséges mindenáron a becsült értékhez tartaniuk magukat, ez természetesen adókövetkezményekkel jár (tehát az ingatlanátruházási adót mindig a magasabb összegből kell kiszámítani) . Ami magát a felértékelést illeti, nem tudok egyértelmű választ adni arra, mennyire elfogadható a polgármester értékelése. Tudomásom szerint az általam ismert közjegyzők többsége a hagyatéki tárgyalások folyamán olyan értékeléseket fogad el, amelyeket bíróság által vezetett jegyzékben feltüntetett értékelők végeznek. Nem tudom, mi lehet az akadálya annak, hogy ilyen hivatalos értékelővégezze el a felértékelést. Grafológia Jelige: Micimackó Befelé fordul, saját gondjairól nem beszél. Harmónia, szeretet hatja át személyiségét. Remek memóriája van. Logikus intelligenciája melletti paradoxona, hogy túlságosan intuitív. így aztán olykor türelmetlenné válik. A pénz nem folyik ki a kezéből. Gyűjtögető típus. Már serdülőként tisztában volt azzal, hogy egyéniség. Meg kell tanulnia az egyensúlyt, a harmóniát megtartani önmagában. Továbbá megkell tanulnia segíteni másokon bármennyire szereti is a pénzt, a vagyont. Meg kellett már tanulnia másokért felvállalni a felelősséget. Többször előfordult, hogy Bartalos Mária grafológus élete teljesen felborult,és ez megviselte idegrendszerét. Hamarosan olyan időszaka lehet, amikor elkezdheti megvalósítani terveit, és eléri céljait. Ehhez már most el kell tudnia dönteni azt, hogy mi a fontos és a nem fontos az Ön számára. A siker magánnyal járhat. Mégis, a legaktívabb időszaka lehet. Gyermeklélektan Jelige: Rendetlennek száz a dolga. „Gyermekem már ötéves elmúlt, jövőre iskolába megy. Okos, értelmes, szépen fejlődik, csak nagyon rendetlen. Velünk keveset van, mert hol az én szüleimnél, hol pedig az anyósomnál tartózkodik, hogy mi nyugodtan dolgozhassunk. Már eldöntöttük, hogy magunkhoz vesszük, és beíratjuk óvodába, akkor talán nem lesz ennyire szétszórt, és mi is jobban hathatunk majd rá. Van rá remény, hogy Itthon rendesebb gyerek lesz?” A gyermek - különösen ebben a korban - még nem fogja fel teljes összefüggésében a problémát, s nem is érdekli. A szokások kialakításában elsőrendű a rendszeresség jelentősége. Vegyük például a táplálkozási szokásokat: ha a rendszer valami miattiétre sem jön, vagy felbomlik, súlyos károsodás érheti a gyermeket fizikailag és lelkileg is. A szervezet belső munkája ugyanis, a táplálék megemésztése, átalakítása olyan anyaggá, amely a test sejtjeit növeli, fejleszti, ugyanolyan nehéz munka, mint a szervezet külsőleg megnyilvánuló munkája - a cselekvés, amellyel környezetünket alakítjuk át úgy, hogy az számunkra a legmegfelelőbb legyen. Ha a szervezet belső munkája nem pontos időbeosztás és adagolás alapján megy végbe, hajlamos lesz az összevisszaságra, és ez a szervezet külső megnyilvánulásaiban is jelentkezhet. A rendszertelen étkezés legenyhébb következménye például a gyakori Dr. Hadas Katalin rossz hangulat, ebből következik a lustaság, a tehetetlenség érzése. A rendszeresség tehát segíti a szervezetet, hogy külső és belső folyamataiban megfelelően működjön. Ehhez szorosan kapcsolódik egy olyan tanítási módszer, mely nem feltétlenül igényli a magyarázatot és a megértést. Ha azonos időben, hasonló helyzetben a gyereket valamilyen cselekvésre késztetik, pl. rendcsinálásra, evésre, mosakodásra stb., az ismétlések során egyre kevesebb késztetés, biztatás szükséges a cselekvéshez. Az ismétlések számának növekedésével végül elérkezünk a tanulásnak ahhoz a szakaszához, amikor a tanult cselekvés hasonló helyzetben, azonos időben önkéntelenül megindul, és szinte automatikusan megy végbe. Ilyenkor a cselekvés elkezdése és végrehajtása nem igényel speciális magasrendű tervezést és kivitelezést. Úgy is mondhatjuk, hogy ezeket a cselekvéseket, amelyeket ilyen módon tanul meg a gyerek, szinte „gondolkodás nélkül” végre tudja hajtani. A fürdőszobában reggelente automatikusan elvégzi ugyanazokat a rendkívül bonyolult cselekvéseket anélkül, hogy elhatározná vagy megtervezné, és kivitelezésére nagyon odafigyelne. Nem nehéz belátni, hogy a cselekvés ilyen formájával a szervezet energiát takarít meg, amelyet más cselekvésekben, az alkotásban hasznosíthat. Annak a gyereknek, akit nem szoktattak a rendszerességre, aki éppen ezért nem automatikusan végzi a feltétlenül szükséges, de pszichikusán nem magasrendű cselekvéseket, egyéb fontos cselekedetekre kevesebb energiája jut. Ha bizonyos cselekvések nem automatikusan folynának le, akkor például a fogmosás éppen olyan nehezünkre esne, mint egy matematikapélda megoldása. A gyermek amikor először végez valamilyen cselekvést, kifárad. Mindez ugyanis komoly munka a számára. Előbb-utóbb akkor is megtanulja a cselekvést, ha nem rendszeresen és nem mindig hasonló helyzetben végzi, de ebben az esetben a cselekvés elkezdése igényel nagy energiát. Gyermekének is nyilván ez a gondja, hogy sok helyen telnek napjai, s mindenki mást követel tőle. Ha lesz „igazi” otthona, ahol Önök rendszeresen rábírják őt a kívánt cselekvés elvégzésére mindaddig, amíg az időpont és a helyzet magától ki nem váltja a cselekvést, begyakorlása pedig az automatikus lefolyást lehetővé nem teszi. Ha mindketten következetesek lesznek a nevelésben, van rá remény, hogy otthon rendesebb gyerek lesz.
