Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-01-13 / 2. szám

port 1999. január 13. 9 Ezek teljes mértékben statikus gyakorlatok. A produkció hat­nyolc percig tart, az alatt az iz­mok végig megfeszülnek, le van­nak terhelve. A szív erősebben pumpálja a vért, a pulzusszám magasra felszökik. „Ezt a számot már csak tíz-tizenöt évig csinál­hatjuk, utána annyira elöregsze­nek a forgók, az ízületek, hogy abba kell hagynunk. Szépen, las­san jönnek a sérülések, és válta­ni kell.” Viktor (hátul) már nős, első babá­jukat várják a nyáron. Ferenc még „forgolódik”. Saját állítása szerint szexakrobata. Szerelmi zsonglőr. Az érzéki talaj gyakorlatok nagy­mestere. De vissza a nagyvilágba! „Egy évig Izraelben vendégszerepeltünk. De ott már a saját produkciónkkal. Ez is emlékezetes út marad. Akkor dúlt az arab-izraeli háború. Volt egy szokásos útvonalunk a lakás­tól a munkahelyig, és azt mindig biciklivel tettük meg. Tel Avivban addig elég biztonságos volt az élet. Azon a napon is intettünk a sarki árusnak, hogy »Salom«, aztán a másiknak és a harmadiknak is, egyszer csak röpködnek a kövek, lövöldöznek, kigyulladnak a ko­csik, betörnek a kirakatok. »Hogy jöttetek?« - kérdezi az igazgató, ahogy beértünk. »Ahogy szoktunk, ugyanazon az útvonalon.« »És még életben vagytok?« Nem győ­zött csodálkozni rajtunk.” Hogy mi minden kell ehhez? „Először is kitartás. Aztán preci­zitás, pontosság. Mi vért izzadva dolgozunk több mint húsz éve. Még a kézfogásunk sem lehet lanyha, hiszen a produkción már az is észrevehető volna. És ami nagyon fontos: eredeti ötletek kellenek, amelyeket még senki sem csinált előttünk. Igazán na­gyot csak így szakíthatunk az el­ismerésekből. Hibázni nem szok­tunk soha. Hogy a produkció után esetleg összeesünk a füg­göny mögött, az nem tartozik a közönségre. Csak a gyakorlatok sora. Egymás testi épségét nem kockáztatjuk feleslegesen. Ezzel együtt mégis mindig százhúsz százalékos teljesítményre törek­szünk.” álljon, és sikere is legyen a kö­zönség körében. Mi ezt akarjuk ötvözni. A látványt és az akroba­tikát. Amerikában erre azt mond­ják: azt kapod, amit látsz.” messziről kerüljük.” Az időt nem lehet elkótyavetyél­ni, leállni pedig nem szabad. „Nem könnyű olyan produkciót létrehozni, hogy az jól mutasson a színpadon, nehéz elemekből A szakadásszintre erősen figye­lünk. Amikor Viktor a sípcsont­ján tart, az nagyon-nagyon ve­szélyes. Vigyáznom kell, nehogy áttörjem a térdét. A baleseteket

Next

/
Thumbnails
Contents