Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-04-07 / 14. szám
Politika 1999. április 7. 3 Az utóbbi hetekben egyre többen és egyre gyakrabban emlegetik újra a kék koalíciót Mi lesz veled, SZDK? Megkezdődött a harmadik világháború. A NATO robbantotta ki, Jugoszláviában. Aki ezt a zseniális megállapítást a világ tudomására hozta - ezredesi egyenruhában, az állami duma rendkívüli ülésének szónoki emelvényéről -, nem más, mint Vlagyimir Zsirinovszkij. A hírhedten szélsőséges orosz politi kus fegyvert s vitézt követelt a szerbek megsegítésére, azt lehetett volna hinni, hogy azonnal tankba száll, s meg sem áll Belgrádig. Ugyan, nem olyan bátor ő. Mi tudjuk a legjobban, hogy ennek a fajtának csak a szája nagy. TA SR/AP Somogyi Tibor felvételei Bemutatjuk a nagykövetet - Boros Miklós: „Bízom abban, hogy 2000-re Kassán megnyílhat a magyar főkonzulátus” Összehangolva az elvárásokat és lehetőségeket Sóki Tibor______________________ Ezt a kérdést már a kezdetektől fogva sokan felteszik. Nem csoda, hiszen szinte nem múlik el hét, hogy ne jelennének meg valamilyen újabb riasztó hírek a minden ízében recsegő-ropogó párttal kapcsolatban. Mert valljuk be, bátorító nyilatkozatok ide, magabiztos kijelentések oda, a Szlovák Demokratikus Koalíció - a legerősebb kormánypárt - nem látszik a világ legstabilabb csoportosulásának. Legutóbb az alkotmánybíróság döntésével, illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokrata Párt azt követő ülésével kapcsolatban került a figyelem középpontjába. Az alkotmánybírák ugyanis úgy döntöttek, az 1998-as választási törvény ellentétben áll a szlovák alkotmánnyal, márpedig az SZDK pont az említett jogszabálynak köszönheti megszületését. Elvégre az akkori kékkoalíció azért alakult át egyetlen párttá, hogy elkerülje azokat a csapdákat, amelyeket a DSZM helyezett el a törvényben. Hogy ez igazi kényszerszülés volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az SZDK egyes képviselőinek mostam viselkedése. Alig alakult meg az új Malinak István_______________ Boros Miklós, Magyarország új rendkívüli és meghatalmazott nagykövete nemrégiben adta át megbízólevelét az államfői feladatokat is ellátó Mikulás Dzurinda miniszterelnöknek. A 38 éves hivatásos diplomata nős, két lánya van. Meg humorérzéke. Nagykövet úr, ha jól számolom, az utóbbi években a magyar nagykövetségen ön a harmadik Boros. E mögött szándékosság rejlik? Igen, csak az jöhet dolgozni Pozsonyba, akit Borosnak hívnak, nálunk ez már felvételi követelménnyé válik. Egyébként csak névrokonok vagyunk. Hogyan került Szlovákiába? Nyolcvanhat óta dolgozom a külügyminisztériumban, 1987 és 1991 között a bukaresti magyar nagykövetségen voltam sajtó- és kulturális attasé, ’91- től ismét a külügyben dolgoztam, integrációs, elsősorban törvényhozás, néhányan máris úgy érezték, nem bírnak ki négy évet abban a pártban, amely a parlamentbejuttatta őket. Előbb a kereszténydemokraták döbbentek rá, hogy az SZDK nekik már nem elég keresztény, és talán nem is elég demokrata. Vladimír Palkó nyomban vissza is tért saját pártjába, s ezzel valóságos lavinát indított el. A visszavonuAz SZDK nem vész el, csak átalakul. lást a natúr demokraták folytatták olyan sikerrel, hogy kilenc hónap után tulajdonképpen az ösz- szes DP-tag visszatért régi pártjába. Az utóbbi hetekben pedig egyre többen és egyre gyakrabban emlegetik újra a kék koalíciót, az SZDK tulajdonképpeni elődjét. Méghozzá úgy, mintha az volna a legendás aranykor politikai megfelelője, s minden politikus visszavágyná. Egyesek ugyanis úgy vélik, most, hogy az alkotmánybíróság döntött, ideje lenne visszacsinálni mindent. Egyre inkább kérdéses tehát, NATO-ügyekkel foglalkoztam. ’96-ban kerültem a pozsonyi magyar nagykövetségre első beosztottként, ami a nagykövet helyettesét jelenti, tavaly ősszel lettem ügyvivő, most pedig nagykövet. A kisebbségpolitika terén Bukarestben szerzett tapasztalatait itt is tudja hasznosítani? Igen, ismerem a Kárpát-medence, a szomszédos országok helyzetét, ismerem az integrációs elvárásokat, folyamatokat. Ezt a kettőt kell valahogy szinkronba hozni. Mivel tölti a szabad idejét egy hivatásos diplomata? Nős vagyok, a feleségem is közgazdász, együtt jártunk egyetemre. Dóra lányom a Duna utcai iskolában hatodikos, Kriszta ugyanott elsős. Ha marad némi szabad időm - a lányaim egyre gyakrabban mondják: „Ápa, téged nem, csak a nyomodat látjuk” -, akkor olvasok, szeretem az építészetet is, biciklizem a kisebb hogy az SZDK megmarad-e SZDK-nak, vagy pedig átalakul újra kék koalícióvá. Addig is egyre több párt foglalkozik a kettős tagság kérdésével. A KDM járási szervezeteinek kétharmada azt javasolta az e hónapban esedékes országos közgyűlés résztvevőinek, hogy fogadják el a korlátozott kettős tagság elvét. Eszerint azok a kereszténydemokraták, akik az SZDK-nak is tagjai, saját mozgalmukban nem tölthetné- nek be vezető pozíciót, csupán rendes tagok lehetnének. Ami Mikulás Dzurinda miniszterelnökre is vonatkozna. Bár a kereszténydemokraták körében a teljes jogú kettős tagság gondolata is felmerült, azt az országos tanács elvetette. Mindezek után el- teijedt a hír, hogy azok, akiknek még jelent valamit az SZDK, most önálló szubjektummá szeretnék alakítani. Egyes információk szerint néhány járásban már meg is történtek a pártalapítás előkészületei. Ezekről azonban Ján Langos, a Demokrata Párt elnöke mit sem tud. Ezt azután mondta, hogy újraválasztották a párt elnökévé. Ráadásul kijelentette, az önálló párt létrejöttének gondolata nem is nagyon tetszik neki. A DP ugyanis a kettős tagság intézlányommal, nyelvet tanulok a nagyobbikkal. Hogy áll a szlováknyelv-tudás- sal? Köszönöm, elvagyok veié, megértetem magam, mielőtt idekerültem, néhány hónapig tanultam, a többit itt szedtem fel, de még akad tökéletesíteni- való a ragozást illetően. Hogyan tekint a nemzetiségpolitika itteni változásaira? Várakozással. Úgy vélem, az MKP részvétele a koalícióban lehetővé teszi, hogy kormányon belülről próbálja meg azokat a jogi, kisebbségjogi hiányosságokat rendezni, amelyeket korábban ellenzéki pozícióból nem sikerült. Az idő fogja eldönteni, hogy ez milyen mértékben sikerült. Van-e a nagykövetségnek módja arra, hogy tolmácsolja a magyar kormánynak a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének megoldatlansága miatti szlovák kifogásokat? ményét attól tette függővé, hogy az SZDK marad az, ami. Langos szerint ők már a 2002-es választásokra gondolnak, s addig az SZDK-n belül szeretnének létrehozni egy erős jobbközép csoportosulást, mely eredményesen versenyezhet majd a baloldallal. Ez a csapat a KDM-ből, a DP- ből és a Demokratikus Unióból (vagyis az eredeti kék koalícióból) állna. Hogy aztán milyen szoros lenne, azt már nehezebb eldönteni. Mindenesetre az SZDK esete arra utal, hogy manapság nem a szilárd koalíciók idejét éljük. No meg a pártfegyelemét. Vladimír Palkó korábban néhány hónapos késéssel rájött, hogy neki nem felel meg a kormánykoalíció közös elnökjelöltje, s több párttársa is osztotta véleményét. Olyannyira, hogy az SZDK-n belül egy ellenjelölt is akadt Juraj Svec személyében. A demokraták megint nem akartak lemaradni keresztény társaik mögött, s március végi kongresszusukon szaporán aláírták az egyik polgári jelölt választási íveit. Hogy mindezek után mégis mi lesz az SZDK-val, és vele együtt talán az egész kormánnyal? A kereszténydemokraták kongresszusa után talán majd világosabban látunk. Ez időszerű probléma, amelyet mindenképpen meg kell oldani. Világosan látnunk kell azt is, hogy a magyar kisebbségvédelmi rendszer az önkormányzatokra és az országos önkormányzatokra épül; a kisebbségek parlamenti képviselete csak pozitív diszkriminációval oldható meg. A magyar parlamenti rendszer, sajnos, olyan, hogy hiába történtek kísérletek a jelenlegi kereteken belüli megoldásra, ezek nem vezettek sikerre. Jelenleg revízió alatt van a magyar parlamenti rendszer, politikusok és politológusok szerint is több a parlamenti hely, mint amennyit az ország méretei szükségessé tesznek. Valószínűleg ennek keretében kerül majd sor a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezésére, amire egyébként Magyarország törvényben vállalt kötelezettséget. A megoldás Budapest részéről gesztus lenne a szomszédai felé; így ez egy állandóan feladott magas labda, amelyet mindig le tudnak ütni. Nem tudom, mennyire magas labda ez, úgy érzem, a magyar- országi kisebbségvédelmi rendszer elég teret és támogatási lehetőséget biztosít a kisebbségek számára. Persze a parlamenti képviseletet meg kell oldani. Naptárának legfontosabb diplomáciai eseményei? Májusban Orbán Viktor ismét Pozsonyba jön a visegrádi négyek kormányfői találkozójára. Göncz Árpád valószínűleg jelen lesz az új szlovák államfő beiktatásán, és Áder János, az Országgyűlés elnöke is tervez az idén szlovákiai látogatást. Orbán Viktor februárban említette a kassai főkonzulátust. Történt előrelépés? Ebben az ügyben politikai egyetértés van a felek között, gyakorlati síkra még nem terelődött. Amint meglesznek a pénzügyi feltételek, a megnyitás már csak technikai kérdés lesz. Bízom abban, hogy 2000- re Kassán megnyílhat a magyar főkonzulátus. Kisebbségi jogok Aggodalmak Kárpátalján Ukrajnában az utóbbi időben egyre többjei mutat arra, hogy Ki- jev a nemzetiségi jogok nagyarányú szűkítésére készül. Először két éve támadtak nehézségek kisebbségügyben, amikor az oktatási tárca nemzetiségi tanügyi koncepciót dolgozott ki, amelynek végső célja- az érintettek szerint - a nemzetiségi nyelvű oktatás elsorvasztása. A tervezet elfogadtatása a kisebbségek tiltakozása ellenére máig napirenden van. Újabban több olyan intézkedés terve is napvilágra került, amely átfogóan szűkítené a nemzetiségek, így a közel kétszázezres kárpátaljai magyarság jogait. Az ungvári Kárpáti Igaz Szóban Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: miután az ukrán nemzetiségi minisztériumot a nemzetiségi törvény ellenére már korábban állami bizottsággá fokozták le, a főhivatal besorolását a köz- igazgatási reform keretében Kijev tovább rontaná: az igazságügyi minisztérium egyik alosztályává minősítenék át. Kovács Miklós, az ukrán parlament képviselője úgy vélte: az állami bizottság eleve a kisebbségi jogok megnyirbálására törekszik, amit az is alátámaszt, hogy ez a hivatal a napokban olyan új nemzetiségi törvényt terjesztett be, mely a jelenlegihez képest sok szűkítést tartalmaz, pl. a nemzetiségi jelképek használatát csak az ukrán állami szimbólumok mellett engedélyezi, megkérdőjelezi a nemzetiségi fiatalok anyaországi továbbtanulását, nem teszi lehetővé a nemzetiségi jelöltállítást a helyhatósági választásokon. A napokban megjelent új nyelvtörvénytervezet pedig büntetné az államnyelv „nem alkalmazását”, annak normatív formájától történő „szándékos eltérést”, a nemzetiségi szervezeteknek pedig előírja rendezvényeik, ügyirataik államnyelven történő vezetését.
