Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-03-24 / 12-13. szám

1999. március 24. Sport Pete Sampras, az elmúlt 25 év legjobb játékosa: „A tenisz olyan, mint a biciklizés, ha egyszer megtanulja az ember, sohasem felejti el” Férfi, aki kétszer elsírta magát a pályán Örülni is tud az unalmas játékosnak tartott Nagy Tökéletes. CTK-felvételek Tomi Vince _____________________ A görögök szeretik a meséket, és nincs hellén, akiről ne keringene legenda. Közülük az egyik, ame­lyik Pete Samprashez (szülei Gö­rögországból vándoroltak Ame­rikába) kapcsolódik, imigyen szól: a 80-as évek elején kora reggel kibújt az ágyból, bekap­csolta a tévét, és nézni kezdte a wimbledoni tenisztornát. Borg és McEnroe futkosott a képer­nyőn, s Pete megesküdött: ugyanolyan jól fog teniszezni, mint a svéd és az amerikai. Igaz volt? Mese volt ? Mindegy. Pete Sampras nagyon jól teni­szezik. Amikor 1993-ban a Key Biscayne-i torna döntőjében nyert Courier ellen, győzelmé­nél érdekesebbnek tűnt a tény: először lett világranglista-veze­tő. Csak kevesen gondolták vol­na, hogy a 21 éves játékos - né­hány kivételtől eltekintve - to­vábbi hét szezon során fog ülni a tenisztrónon, s minden rekordot megdönt. Ha valamikor az év­század sportolójának megvá­lasztására kerül sor, a jelöltek között biztosan lesznek tenisze­zők. Pete Sampras neve nem hi­ányozhat közülük. Tizenegy esztendővel ezelőtt ült az ATP-tomák ringlispüjébe, s azóta ki sem szállt belőle, nélkü­le elképzelhetetlen a körforgás. 19 évesen a US Open legfiata­labb bajnoka lett, Flushing Meadows-ban fokozatosan győz­te le a nagyokat, a negyeddöntő­ben Lendít, majd McEnroe-t, a fi­náléban pedig Agassit, és megszerezte első Grand Slam- sikerét. A tenisz két legendás alakja, Fred Perry és Don Budge már hónapokkal előtte megjósol­ta, hogy „Ez a gyerek csakugyan komolyan veszi a teniszt, egyszer még Wimbledonban is nyerni fog...” De hogy ötször emeli majd feje fölé a trófeát, azt még ők sem sejtették. Az 1993-as és 94-es esztendőben Sampras öt Grand Slam-tomát nyert, és derűlátóan tekintett az új szezon elé, amely minden év januárjában kezdődik Mel- boume-ben. Egy edzés során Sampras szeme láttára esett ösz- sze edzője, Tim Gullikson. Azon a napon, amikor a görög szárma­zású amerikai honfitársa, Courier ellen küzdött az Australian Open negyeddöntőjé­ben, az orvosok megállapították a 43 éves tréner betegségének di­agnózisát: agydaganat. Sampras szinte ájultan játszott, és kétszer elsírta magát a pályán. Már 0:2- es vesztésre állt, de az együttérző nézőktől biztatva sikerült győz­nie. Timért játszott, aki azt kí­vánta, hogy lépjen pályára. Ezek a percek a tenisztörténelem leg- meghatóbb pillanatai közé tar­toznak, és Sampras ekkor érett igazi férfivá. Gullikson a követ­kező év májusában elhunyt, és a washingtoni születésű Sampras a Rákellenes Liga aktív tagja lett. Egy esztendőre rá elindította az Ászok a jótékonyságért mozgal­mat: minden ütött ász után 100 dollárt adott jótékonysági célra. Ez a kampány az első évben 62 700 dollárt hozott a rászorulók­nak. A jól megtermett amerikai már fiatalkorában híres volt edzés­szorgalmáról és szisztematikus Talán az egyetlen, akinek még eszébe se jut vitatkozni a bíróval. felkészüléséről. Míg mások beér­ték egy edzővel, Pete több szak­embert is foglalkoztatott. Az eredmény: Sampras napjaink legsokoldalúbb teniszezője. En­nek ellenére idővel talán egyet­len hátrányáról kezdtek beszél­ni. A hossszab ideig tartó és igé­nyes meccseken gondjai vannak az erőnléttel. Emlékszünk a Petr Korda elleni ’93-as Compaq Grand Slam Kupa-mérkőzésére. Az ötjátszmás csata során - a döntő szettet a cseh teniszező nyerte 13:ll-re - Sampras hányt, és úgy botorkált a pályán, mintha részeg lett volna. Három évvel később a US Openen ugyan győzött Corretja ellen, de fáradtsága következtében a tér­félcserékkor ütőjére támaszkod­va lihegett, ismét hányt, és egy pillanatra úgy tűnt, elájul. Sampras szülei nem járnak fiuk mérkőzéseire, ez túl nagy izga­lom volna számukra. Viszont az új barátnője, Kimberly Williams színésznő nem mulasztja el egyetlen érdekesebb meccsét sem: „Büszke vagyok, ha Pete nyer, mert tudom, mi mindent áldoz fel a tenisz oltárán.” Samprast tavalyelőtt az ATP- tomák négyedszázados történe­te legjobb teniszezőjének válasz­tották, olyan egykori sztárok előtt, mint Borg, McEnroe, Con­nors vagy Lendl. A tiszteleten és a dicsőségen kívül más is kijutott az amerikainak: győzelmei eddig 36 millió dollárt érnek. Ő az első te­niszező, aki egy esztendőben öt­millió dollárnál többet keresett. És talán ő az egyetlen, akinek még eszébe se jut vitatkozni a bí­róval. Csendes, feltűnés nélküli teniszező. Úriember. Köztudott róla, hogy csak játékkal akarja deklasszálni ellenfelét, nem pedig pszichológiai háborúval, provokálással. Idegenek tőle a botrányok, a lárma, a hűhó, a ze­nebona, nincsenek nőügyei. A sajtóértekezleteken mindig kelle­mes, mosolyogva válaszol még a legaljasabbnak tűnő kérdésekre is. Nemcsak játékával világelső. Viselkedésével is. ,A teniszsportnak szüksége volna némi felfrissülésre, olyan egyéniségre, amilyen, mond­juk, a kosárlabdában Dennis Rodman” - állítja Sampras. Ez egy kicsit paradox dolog, hiszen éppen ő az, akit teniszmeg­nyilatkozásaiért unalmas játé­kosnak tartanak. A pályán kívül állítólag szórakoztatóan társasá­gi ember, kifinomult humorér­zékkel. Nyugodt imidzse mögött azonban szemérmes, sebezhető férfi lakozik, aki éberen őrzi ma­gánéletét. Sampras számtalan becenév vi­selője. Például az egyik művész­neve a Nagy Tökéletes. Tökéle­tessége abban is rejlik, hogy hétszer egymás után lett világ­első, négyszer nyerte meg a Mesterek Tornáját, 102 hétig ült egyfolytában a tenisztrónon, tizenegy Grand Slam-címet nyert, és ezzel utolérte Borgot és nagy példaképét, Rod Lavert. Egy bajnoki cím választja el Roy Emerson rekordjától. Minden bizonnyal az idén ezt beállítja és túl is szárnyalja. A négy nagy torna közül csupán a French Open bánik vele mostohán, Párizsban eddig kép­telen volt túljutni az elődöntőn. De megmaradt emlékezetében Gullikson tanácsa: „Ha igazán bízni fogsz magadban, a Roland Garroson is képes leszel nyer­ni.” És a párizsi győzelem, a ti­zenkettedik Grand Slam-cím nagy hajtóerő Sampras számá­ra. Tizenegy Grand Slam-tomát nyert, és ezzel beérte Borgot. Névjegy és lélekszonda Született: 1971. augusztus 12- én. Születési helye: Washington. Lakhelye: Tampa, Florida; nemsokára Orlandóba költö­zik. Magassága: 185 centiméter. Testsúlya: 77 küogramm. Edzője: Paul Annacone. Profi pályafutásának kezdete: 1988. Legnagyobb győzelmei: Australian Open (1994 és 1997), Wimbledon (1993, 1994,1995,1997,1998), US Open (1990,1993,1995, 1996), Compaq Grand Slam Cup (1990,1997). Megnyilvánulása a pályán: Go­rilla. Viselkedése: Csöndes. Unal­mas. „Nagyon büszke vagyok rá, hogy Unalmas Úr a becene­vem.” ,A pályán biztosan nem tolom le a gatyámat abban a re­ményben, hogy így érdekesebb leszek az emberek számára.” Játékstílusa: Fut, mint a macs­ka, gyorsan, csípőből „lövi” a labdákat. Alapok: A Los Angeles-i nyilvá­nos pályákon „biflázta be” a te­niszjátékot. Tizenhárom esz­tendősen rekordhosszúságú, háromszettes juniormeccset ví­vott, a döntő szettben 16:18 arányban kikapott. Keresete a teniszen kívül: Évente ötmillió dollárt kap a Nike-tól és Wilsontól; órák, hitelkártyák, repülőirodák és vi­deokamerák reklámozása csak­nem ennyit jövedelmez neki. Kedvenc autója: Fekete Por­sche Turbo 5. Barátnője: A vele egyidős Kimberly Williams színésznő. Életstílus: Óvatos. Nem bírja a hangoskodó, intimpista embe­reket, akik állandó feltűnést igyekeznek kelteni maguk kö­rül. Szívesen utazik inkognitó­ban. Étel: Legszívesebben csendes éttermekbe jár, gyakran fo­gyaszt egyszerű szendvicset. Utálja a főzést. Egy éve semmi­hez sem nyúlt luxus­konyhájában, inkább másokkal főzet valamit. Kedvenc sport: Golf. Valami­kor versenyt is nyert. Sporteszményképek: A teni­szező Rod Laver, a golfozó Nick Faldo és a nemrég vissza­vonult kosárlabdázó, Michael Jordan. A Los Angeles Lakers kosarasainak szurkol, és a Dal­las Cowboys amerikaifutball­csapatnak. Az idén elszenvedett néhány vereséget. TA SR-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents