Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-24 / 12-13. szám
Háttér 1999. március 24. 5 Még a szoftvert vizsgáló szakértők is zavarba estek, hiszen kénytelenek voltak elismerni: a jelenség valóban fennáll Számítógépes időkód a Bibliában? Rajz: Kazo Kanala, Os, 1998/1 Az Egyesült Államokban megjelenő tudományos folyóirat, a Statistical Science 1994 augusztusában Ekvidisztáns sorozatok a Teremtés könyvében címmel különös tanulmányt tett közzé. Szerzői arról adnak hírt, hogy Weissmandel rabbi már évtizedekkel ezelőtt felfedezte: a Tórában azonos távolságban található betűsorozatok értelmes szavakká olvashatók össze; e szavak gyakran egymás szoros közelségében találhatók. A szerzők ennek alapján készítették el azt a szoftvert, amely állítólag felfedte, hogy az eredeti, héber nyelvű Teremtés könyvében több mint háromezer évvel ezelőtt egy, csak számítógéppel olvasható másik Bibliát kódoltak. Az elrejtett szövegben minden olyan hajdan élt személy, megtörtént esemény megtalálható, aki/amelynyomot hagyott történelmünkben, kultúránkban, tudományunkban, s minden jövőbeli eseményt is jelez. A közelmúltban Magyarországon is megjelent A Biblia kódja című könyv. Az illusztrációként közölt bibliai szövegben a kódmátrixok egy keresztrejtvény képeiként jelennek meg. Nemcsak Shakespeare és művei adatait találjuk szoros egymásmellettiség- ben, hanem ugyanilyen típusú elrendezésben Edison, Newton tudományos felfedezéseit, a Jupiter bolygóba évekkel ezelőtt becsapódott üstökös nevét, a második világháborút, az Auschwitz- ról és a holocaustról szóló feljegyzést, a Kennedy fivérek elleni merényletet, a gyilkosok nevét, a holdraszállást, de a közelmúlt eseményeit is: a tokiói szekta terrorakciójának szereplőit, az iraki eseményeket, a Rabin- gyilkosságot, melynek közelgő idejére, helyére annak idején hiába figyelmeztették az izraeli kormányfőt. A Tóra szövege eredeti, a könyvben megadott bibliográfiai adatok - neves tudósok ellenőrizték a szoftvert, s a kódot igazoltnak látták - hitelesnek tűnnek. A könyv szerzője idézi a Camegie- Mellon Egyetem egyik szakértőjét: a munka elbírálását végző szakértők mélységes zavarba estek, addigi vélekedésük a Teremtés könyvéről teljességgel kizárta, hogy korunk eseményeire és személyiségeire vonatkozó jelentőségteljes utalásokat fedezzenek fel benne, ám amikor további elemzéseket és ellenőrzéseket végeztek, kénytelenek voltak elismerni, hogy a jelenség valóban fennáll. A Biblia rejtett szövege több alternatív jövőt tár az olvasó elé. Figyelmeztet a közeli és távolabbi veszélyekre: üstökös becsapódására, földrengésekre, a harmadik világháborúra, az atom okozta végpusztulásra, amely előttünk áll - feltéve, hogy meg nem akadályozzuk. A háromezer évvel ezelőtti kódoló azt üzeni az időzár feltörőinek, hogy mentsék meg az emberiséget. S hogy ki az, aki elkészítette a kódot? Ezt sem titkolja el: számítógép készítette, Isten előtt lepecsételve, írja. A kódolt részekben a Biblia elsődleges szövegei is kapcsolódnak az üzenetekhez, melyek hírül adják, hogy kinyílt a végső időkre lepecsételt tekercs, a titkos könyv, amelyről Dániel beszél, később pedig János a Jelenések könyvében. A kód szerint az apokalipszis ideje 1996-ban elkezdődött. A közel-keleti eseményekre gondolva akár meg is ijedhetnénk, de az üzenet megnyugtat: több út és több lehetőség áll előttünk. Minden rajtunk múlik, illetve majdnem minden, merthogy egy-egy előrevetített esemény kódmátrixában megjelenik az „elhalasztva” szó, néha egy kérdés (megoldjátok?) vagy egy felhívás (oldjátok meg!). A 2000. és 2006. évvel együtt kódolt, nukleáris világháborúról szóló, illetve a 2010-re, 2012-re, valamint 2113-ra vonatkozó, legjelentősebb üzeneteket, melyek ijesztő katasztrófákról számolnak be, a Tóra legfontosabb részébe, a Mezuzába rejtették el. Ezt a 17 soros tekercset - isteni parancsra - a többitől elkülönítve, kiemelt helyen kellett tartaniuk a zsidóknak, s ők évezredeken keresztül, a parancsnak megfelelően, házuk ajtajára függesztették. A tekercs a borzalom napjait a „sötétség, homály, üstökös” szavakkal jelzi, és a 2010. évszámmal adja meg. Megsemmisül a föld, szét lesz morzsolva, eltérítve - írja -, az „ízekre szaggatom” kifejezés pedig a 2012-es évszámmal együtt szerepel. Azért nem hagy senkit kétségbeesni, mert az „atomháború, a napok végén” mellett ott az üzenet: megment a kód. Mózes kódja. A Biblia-kód írója azt állítja, hogy a napi újsághíreket végigfuttatva a szoftveren a napi történéseket is megtalálta a kódolt szövegekben. Gyanítja, hogy több síkon is vannak rejtett szövegek, melyek csak egy fejlettebb technikával, egy majdani kvantumszámítógéppel válnak láthatóvá. Mi ez az egész: vicc, vagy van valami alapja? Dr. Bach Iván a Budapesti Műszaki Egyetemen számítástechnika-tudományt, matematikát oktat, és fordítóprogramokat ír számítástechnikai nyelvekre. Azzal kezdte, hogy meg- győződéses hitetlenként nem hisz a természetfeletti dolgokban, a predesztinációban, de bevallja, most mégis zavarban van. - A könyvben szereplő statisztikai problémák, betűsorozatok nem ismeretlenek előttem, ennek ellenére a kód létét sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom - mondta dr. Bach. - Nálam okosabb, a témában járatosabb emberek is úgy vélik, hogy a feldolgozás statisztikai értelemben korrekt, a szignifikanciaszinteket is helyesen adja meg, s ezt elfogadom. Ennek ellenére az én fizikai világképembe mindez nem fér bele. Ami számomra teljesen érthetetlen: hogyan lehet, hogy napj ainkra vonatkozó eseményeket valaki háromezer évvel ezelőtt tudott? Azt sem értem, hogyan került a szövegben egy helyre Kennedy, Oswald és Ruby neve. Amit én eddig tanultam, az ennek teljesen ellentmond.-Nem azt mondom, hogy csalnak, de a héber nyelvben sokkal nagyobb a fordítás szabadságfoka, s erre utalnak is a szerzők: egy szónak többféle átírása létezhet. A másik gondom a bibliai szövegnek egy négyzetsémába való be- lekényszerítése, vagyis az, hogy nem sorfolytonos szövegként kezelik. Ez persze még nem cáfolja a kód létét. Egy sor olyan ember sem boldogult a kód cáfolatával, akikről úgy tűnik, nálam sokkal alkalmasabbak volnának rá. A budapesti Dohány utcai zsinagóga főrabbija, Fröhlich Róbert perfekt beszél héberül, s a számítástechnika területén is járatos. Elmondja, a magánhangzót nem használó héber írásban a számokat is betűkkel jelölik. A betűknek ezt a kettős értelmét használja ki a számmisztika, amelynek már a XII. században jelentős irodalma volt. Akkortájt fedezték fel, hogy a Tórában valamiféle kezdetleges kód létezik. Ha Mózes első könyvében elindultak egy bizonyos betűtől, és minden ötvenediket összeolvasták, kijött a Tóra szó, ha a második könyv ötvenedik betűit olvasták össze, kijött a tetragramma, Isten négybetűs neve. - A Biblia-kód számomra meglehetősen ambivalens dolog - mondja a rabbi. - Elképzelhető, hogy létezik, s elképzelhető az ellenkezője is. Ha megnézzük a szóban forgó könyv illusztrációit, látható, hogy a számítógépbe táplált héber szöveget más-más sortávval, sorszámmal és oszlopszámmal tördelték, s minden szóközt kihagytak, hogy egybefüggő folyam legyen. Igazán hiteles akkor lenne számomra a kód, ha a teljes szöveget egyetlen sorként kezelnék, mert így a kód léte szerintem a tördeléstől is függhet. A kód alternatív jövőt vetít elénk. Van egy ilyen hivatkozás is a könyvben: ha Netanjahu elmegy Ammanba, megölik, de az izraeli miniszterelnök nem ment el Ammanba, és nem ölték meg, a szövegben pedig megjelent az „elhalasztva” szó. Innentől vagy hiteltelen az egész, vagy valóban alternatív jövőt tár elénk a Biblia, s akkor ez lehet a kód létezésének egyik bizonyítéka. Én - egyrészt mint rabbi, másrészt mint a XX. század végén élő ember, aki szeret számítástechnikával foglalkozni, s érdekli minden, ami izgalmas, emellett beszél héberül is - azt mondom, a szöveg hiteles, s a kód léte a könyv alapján sokkal inkább bizonyított, mint a nemléte. De ismert a valószínűség-számításnak az a tétele is, hogy ha egy majmot leültetünk az írógép elé, s elég időt adunk neki, le tudja gépelni Shakespeare összes műveit. Több millió év múlva ugyan, de megvan az esély arra, hogy az állítás igaz legyen. Ez azt jelenti, hogy sok minden valószínűtlen, de nem lehetetlen. Számomra a kód létezése azért ennél valamivel valóságosabbnak tűnik, de meg kellene nézni előbb a szoftvert, mert mindennek az az alapja. (NM, rövidítve) Jeruzsálemben a Könyv Házában őrzik a Kumránbán talált bibliatekercseket. Az épület alakja az olyan agyagedényeknek a fedelét szimbolizálja, amilyenekben a tekercseket megtalálták. Archív felvétel A Biblia rejtett szövege több alternatív jövőt tár az olvasó elé. A háromezer évvel ezelőtti kódoló üzen az időzár feltörőinek. Közgazdászok megdöbbentő összegekről beszélnek: az orosz részvények 50,7 milliárd dollárt veszítettek értékükből Oroszországnak nagyon sokba kerül Jelcin betegeskedése Oroszország abban is csúcstartó, hogy egyetlen más országnak sincs ilyen sokat betegeskedő államfője. Borisz Jelcin 1993 szeptembere óta kínlódik különféle nyavalyákkal, s habár a személye jelentette stabüitásnak nincs ára, a kezelések, a vüághírességek konzultációi, az elmaradt látogatások kárba veszett előkészítő munkája, az elnöki betegségek tőzsdei árfolyamesésekben megnyilvánuló hatása mérhető és kifejezhető pénzben is. A Gyengi (Pénz) című orosz gazdasági hetilap szakértői utánaszámoltak, s csillagászati összeget kaptak: Jelcin betegsége miatt az orosz gazdaság veszteségei pontosan 50 703 995 878 dollárt tettek ki hét év alatt! A megdöbbentő összeg oroszlán- részét a közvetett veszteségek jelentették: az orosz tőzsde az elmúlt években hatalmas áresésekkel reagált Jelcin betegségeire, s ennek nyomán az orosz részvények 50,7 milliárd dollárt veszítettek értékükből. S az már sovány vigasz, hogy Jelcin novemberi tüdőgyulladására, illetve januári gyomorfekélyére már meg sem rezdült a moszkvai tőzsdeindex. Amikor 1995-ben Jelcin először került kórházba, a részvények 700 millió dollárt veszítettek értékükből, második infarktusa után 800 müliót, s amikor 1996-ban beleegyezett a szívműtétbe, 2,7 milliárdot. 1996júniusától decemberig - vagyis a koszorúér-áthidaló műtétet megelőző hónapokban - az orosz részvények értéke összesen 42,5 milliárd dollárral zuhant. Legutóbb 1997 decemberében veszí- tettkomoly összeget-6,5 milliárdot - az RTSz-tőzsdeindex, érzékenyen reagálva Jelcin szanatóriumi kezelésére. Ezt követően azonban az elnök betegségei már nem gyakoroltak hatást az orosz gazdaság e fokmérőjére Az orosz elnök elmaradt külföldi útjainak előkészítése már közveden anyagi veszteség, de lényegesen kisebb összeg: mindössze 3 711855 dollár fecsérelő- dött el ilyen célokra az orosz költségvetésből. Jelcinnek több mint tíz külföldi vizitjét mondták le szinte az utolsó pillanatban 1995 júliusa óta. Tavaly októberre tervezett s váratlanul lemondott ausztriai látogatásának előkészítése például 96 ezer dollárt emésztett fel. Ezekhez az összegekhez mérve Jelcin gyógyításának költségei igazán elenyé- szőek: 1991 decembere óta ilyen célokra 284 023 dollárt költöttek az orosz adófizetők pénzéből. Ebből becslések szerint 200 ezer dollárt tett ki az 1996 novemberében végrehajtott koszorúér-áthidaló műtét költsége. Jelcin tavaly novemberi tüdő- gyulladásának kezelése például mindössze 6580 dollárba került, s csaknem ugyanekkora összeget költöttek az orosz elnök bevér- zett gyomorfekélyének gyógyítására idén januárban és februárban. (MTI-Panoráma) CTK/AP-felvétel
