Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-02-24 / 8. szám
Politika 1999. február 24. 3 Nemcsak itthon, hanem a szomszédos országokban is bevetették az ügynököket Meciar és Lexa a Hídon Madi Géza _________________ Az utóbbi napokban szinte mindent megtudtunk abból, amit Vladimír Mitro, a titkos- szolgálat igazgatója a parlament február 12-i zárt ülésén ráolvasott elődje, Ivan Lexa fejére. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a sajtó által fokozatosan nyilvánosságra hozott titkos jelentés előterjesztése törvényes kötelessége volt a Szlovák Információs Szolgálat vezetőjének. Az érvényben levőjogszabályok értelmében az igazgatónak rendszeresen be kell számolnia a „cég” tevékenységéről a honatyák előtt. Ivan Lexa ezt évekig nem tette meg, ezért nem vehetjük komolyan például azt az állítását sem, hogy a titkosszolgálat élén mindig törvényesen járt el. Hogy mi minden tapad a Meciar által képviselővé tett egykori „főügynök” kezéhez, arról az utóbbi években sokat olvashattunk. Vladimír Mitro megerősítette, hogy a Lexa-féle SZISZ- nek köze volt ifj. Michal Kovác elrablásához (azaz az apa, Michal Kovác lejáratásához), Róbert Remiás meggyilkolásához, valamint az akkori miniszterelnököt nem támogató egyházi személyiségek (táblaképügy) és újságírók diszkredi- tálásához. Ami a sajtó képviselőinek a megfigyelését illeti, a legismertebb esetek közé tartozik Peter Tóth és Eugen Korda autójának felgyújtása-megron- gálása. A tavaly kirobbant Markíza-botrány mögött szinPersze Magyaror- szág sem maradhatott ki a körből. tén a SZISZ állt. Megfigyelte a volt ellenzék vezetőit, sőt a kormánypártok több képviselőjét is. Egyetlen külföldi titkosszolgálattal sem állt kapcsolatban, csupán az orosszal. Ezt az is alátámasztja, hogy Lexa több alkalommal is járt Moszkvában, ám máshol egyetlenegyszer sem. A Mitro-jelentés szerint abban is a SZISZ keze volt, hogy bombára bukkantak egy KDM- nagygyűlés helyszínén. És még folytathatnánk azoknak az akcióknak az ismertetését, amelyeket az egykori titkosszolgálat itthon indított a „belső ellenség” feltérképezésére és megfélemlítésére. Mint kiderült, Lexa emberei nemcsak Szlovákiában, hanem a szomszédos országokban is nagyban ügyködtek. Megpróbálták megnehezíteni Csehország NATO-csatlakozását. Mitro szerint a Neutron akciónak az volt a célja, hogy a csehek körében vitát váltson ki a csatlakozásról, a Dezo akció pedig arra irányult, hogy felélessze a Cseh Köztársaságban működő újfasiszta, romaellenes csoportok és szervezetek tevékenységét. A rasszista botrányoknak az volt a céljuk, hogy Nyugat- Európában ellenállást váltsanak ki Csehország NATO-tagsá- gával szemben. Felvetődött, hogy az akciók értelmi szerzője nem is a SZISZ volt, hanem - más ország vagy országok titkosszolgálatának „megrendelésére” - csupán parancsot hajtott végre. A feltevést alátámaszthatja: 1996-ban és 1997- ben Moszkva szakértőket küldött Szlovákiába, hogy szlovák titkosszolgálati ügynököket képezzenek ki. Külföldi vonatkozása volt a Kelet fedőnevű akciónak is. „A Szlovákia és Oroszország közötti tartós kapcsolatok jelentőségének optimista beállításával a szlovákiai lakosság lehető legszélesebb rétegeit kellett meggyőzni az orosz érdekszférához való gyors visszatérés hasznos- ságáról”—áll ajelentésben. Lexa ügynökei bizonyára ebben az akcióban is moszkvai „tanítóik” tapasztalatait kamatoztatták. Persze Magyarország sem maradhatott ki a körből. Budapestnek is jutott egy akció, az Omega. Ennek során a többi középeurópai országban olyan látszatott kellett kelteni, hogy a régió többi államának kárára a Magyar Köztársaság az Egyesült Államok „favoritja” a térségben. A Híd akcióról Vladimír Mitro csupán annyit mondott, hogy célja az osztrák-német viszony megrontása volt. Közismert, miképp került a volt miniszterelnök „favoritja” a titkosszolgálat élére: törvénymódosítással, mert Michal Kovác akkori államfő nem akarta kinevezni. Ez volt a szlovákiai Omega akció. Ellenkező előjellel pedig a Híd fedőnevet kaphatta volna az a kapcsolat, amely Vladimír Meciar és Ivan Lexa között kialakult. Abdullah Öcalan kurd vezető letartóztatása a nyugat-európai fővárosokban, de pl. Moszkvában is tüntetések, zavargások sorozatát váltotta ki. Mindenütt meg kellett erősíteni a görög meg a kenyai külképviselet védelmét. Törökország ünnepel, a lakosság azt hiszi, hogy Öcalan őrizetbe vételétől fordul jobbra a sorsa. Európának pedig egy újabb terrorhullám rémével kell szembenéznie. A felvétel Párizsban készült. CTK/AP Somogyi Tibor felvételei Vörös Péter, az MKP központi titkára: a magyar választópolgár ismerje, érzékelje az MKP politikai aktivitását Amatőr lelkesedéssel, de profi színvonalon Malinak István Február 13-i ülésén az MKP országos tanácsa jóváhagyta Vörös Péter központi titkárrá történt kinevezését. Fő feladata a pártépítés, hiszen eddig erre nem jutott idő az MKP-ban. Híres westernfilm a Fej nélküli lovas. Némi túlzással: az MKP ennek a fordítottja - fej van, de a többi hiányzik alóla. Hogyan fogalmazta meg saját maga számára a legfontosabb tennivalókat? Folytatva a hasonlatot: megvan a ló is, csak be kell fogni és helyes irányba terelgetni. A nyári pártegyesítés után jöttek a választások, majd a kormányalakítási tárgyalások. Tény, a múlt év végéig ezek a feladatok kötötték le a pártot, de közben rádöbbent arra, hogy az alapszervezetekre, járásokra, kerületekre nem fordított kellő gondot. A helyi szervezetek több esetben is bírálták a központot, hogy nem kapnak segítséget problémáik megoldásához. December elsején kérdezték meg tőlem, vállalom-e ezt a tisztséget. Két hónapig megbízottként végeztem a dolgomat. Megismerkedtem a szervezési gondokkal, igyekeztem kapcsolatot teremteni a helyi politikusokkal is. Két irányba kell gyorsan lépnünk. Az együk a központi iroda, a másik a járási struktúra kiépítése. Az eddigi három helyett most folyik az egységes központi pártiroda kiépítése, remélem, március 1-jéig ez meg is történik. Végigjártam az ösz- szes járást, hogy tájékozódjam a helyzetről; az MKP 18 járásban érdekelt, s mindenütt ki kell építeni a járási pártirodát. Az egyesüléskor ugyanaz folyt lent, mint fent, csak nem kapott akkora publicitást. Még most sem mindig az egységes párt, hanem az MKDM, Együttélés vagy MPP érdekei kerülnek előtérbe. Mindez működési zavarokat is okoz. A járási szervezet mindenütt működik. Az egyesüléskor megalakultak az ideiglenes járási elnökségek. Most kerül sor a járási konferenciákra, amelyek három évre megválasztják a járási szerveket. Ugyanakkor nem meglepő, amit mond, hiszen nyolc éven keresztül három párt volt, az emberekben kialakult az úgynevezett pártidentitás, amely nem tűnik el egyik napról a másikra. A lényeg, hogy elmozduljunk a helyes irányba: most már egy jól szervezett, ütőképes MKP-t kell működtetni, helyi szinten is elsősorban a rátermettség, a szakmai hozzáértés legyen a pártmunkát végzők kiválasztásakor a fő kritérium. Említettük a 18 járást, a magyar többségű falvak száma meghaladja a négyszázat. Milyen a falvakban a szervezettség, van-e az MKP-nak minden községben alapszervezete? Nem tudok pontos adatokkal szolgálni, ezekben a napokban készül a párt részleges dokumentációs anyaga. Most pótoljuk azt, ami az előző hónapokban érthető okokból elmaradt, rövidesen elkészül a hatékony működéshez szükséges pontos nyilvántartás. Lent melyek lesznek a fizetett tisztségek? Egyedül a járási titkáré; sem a községi, sem a városi szervezeteknek nem lesznek központi költségvetésből fizetett tisztségviselőik. De ha van egy alapszervezet, amely úgy érzi, hogy fizetett titkárra van szüksége, és elő tudja teremteni az anyagiakat, akkor az az ő dolguk. Milyen lesz az új, immár egységes központi apparátus? Előrebocsátom: az elnöki, alelnöki tisztségek politikaiak, nem moshatók össze a központi iroda feladatkörével. Az iroda felállása: központi titkár, a külügyekért, a párt- és önkormányzati szervezésért felelős titkár, gazdasági titkár, sajtótitkár, informatikai főmunkatárs és hárpm adminisztrációs alkalmazott. A központi irodának kell tartania a kapcsolatot a minisztériumokkal, a kormányhivatallal, a parlamenttel, s ezeket az összegyűjtött információkat villámgyorsan el kell juttatni a járási pártszervekhez, illetve a lakossághoz is. Tehát munkám fő céljának azt tekintem, hogy a magyar választópolgár ismerje, érzékelje az MKP politikai aktivitását. Másrészt világosan el kell különíteni, hogy mi a politikusok dolga és felelőssége, és mi az apparátusé. Az apparátus feladata az, hogy kiszolgálja a párt döntéshozó testületéit, végrehajtsa az általuk megszabott irányvonalat. Tehát a cél egy profi, ütőképes politikai párt kiépítése. Igen, ezt úgy szoktam megfogalmazni, hogy amatőr lelkesedéssel akarunk profi munkát végezni. Ha egy ellenzéki pártnál fontos, hogy jól kiépített struktúrája, háttere legyen, akkor ez duplán érvényes egy kormánypártra. Héberül Európában Kisebbségi nyelvként Európai kisebbségi nyelvként szeretné elismertetni a hébert az Olaszországi Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke. Amos Luzzatto szerint a héber az egyetlen kommunikációs csatorna, amelyen keresztül az olaszországi zsidóság kapcsolatot tarthat például a magyarországi vagy az oroszországi zsidókkal. Közölte, hogy nemsokára hivatalos formában is indítványozni fogják a héber kisebbségi nyelvként való elismerését. „A zsidó nyelv értéket jelent egész Európa számára, és a zsidóság nagymértékben hozzájárulhat Európa egységéhez.” Luzzatto részt vett egy jeruzsálemi nemzetközi kongresszuson, amelyen jelen voltak olyan országok képviselői is, melyek még nem tagjai az EU-nak. „Számukra az első kötelék Európához a zsidósághoz való tartozás. Ez azt jelenti, hogy a zsidó identitást az új Európa egyik kulturális alkotóelemeként kell elismerni” - szögezte le. (MTI) Clinton, Annan Jelöltek a Nobel-díjra Többek között Bili Clinton amerikai elnök, Kofi Annan ENSZ- főtitkár és II. János Pál pápa is szerepel az idei Nobel-békedíj 118 jelöltje között. Az említetteken kívül Jimmy Carter volt amerikai elnöknek és Max van der Stoelnak, az EBESZ kisebbségi főbiztosának a neve is ott van a listán. A norvég hírügynökség úgy tudja, hogy a nemrégiben elhunyt Husszein jordániai királyt is jelölték, de az uralkodó halálával érvényét vesztette a jelölés, mivel nincs posztumusz Nobel-békedíj. (MTI)