Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-07 / 282. szám, kedd

10 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 7. A Selye Gimnázium felhívása diákokhoz Komárom. Idén ünnepeljük a második világháború után újraszervezett szlovákiai magyar oktatás 50. évfordulóját. Ennek kapcsán a komáromi gimnáziumi oktatás 350. évfordulóját ünneplő Selye János Gimnázium felhívással fordul a szlovákiai magyar középiskolák diákjaihoz. „Hisszük, hogy ezek a kerek évforulók is jó alkalmat nyújtanak arra, hogy elgondolkodjunk iskoláink múltjáról, eredményeiről és jövőjéről. Kérünk benneteket, hogy ezekről a gondolatokról számoljatok be nekünk írásos munkákban, melynek műfaja esszé, vallomás, egy-egy tanáregyéniséget bemutató portré is lehet" - áll egyebek között a felhívásban. A diákok az írásbeli munkákat 1999. december 30-ig a következő címre küldjék: Selye János Gimnázium, Bisk. Királya 5, 945 01 Komárno, (km) Fidelio - évadnyitás a Scalában Milánó. Beethoven Fidelio című operájával nyitja ma új évadját a milánói La Scala. A nagymúltú operaház zenei igazgatója, Riccardo Muti az előadás zenei rendezője, a darabot Werner Herzog német filmrendező állította színpadra. Érdekessége a Scala 1999-2000-es évadjának, hogy első ízben kerül előadásra musical - Leonard Bernstein West Side Storyja. Felújításban láthatja a nagyérdemű az évad során a következő operákat: Karmeliták párbeszéde, Adriana Lecouvreur, Tosca és Wozzeck. A Scala balettegyüttesének előadásában színre kerül H. W. Henze Undine-ja és Prokofjev Rómeó és Júliája. Különösen nagy várakozással tekintenek a Tosca előadása elé, amelynek címszerepét Maria Guieghina, Cavaradossit pedig Salvatore Licitra énekli. Az operát maga Riccardo Muti vezényli. (MTI) BHHBHHHMHHHH POZSON

Y HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Színházi komédia 19 KIS SZÍNPAD: Zsírosfazék 19 ASTORKA SZÍNHÁZ: Ványa bácsi 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: A bolygó hollandi 19 THÁLIA SZÍNHÁZ: A né» ma levente 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Szerelem 10 HiHHHNHNHNN POZSONY HVIEZDA: Tarzan (am.) 15.15, 17, 19 Az átok (am.) 20.45 OBZOR: Apafej (am.) 16 Az átok (am.) 18 Mátrix (am.) 20.30 MLADOSŤ: Hi-Lo Country (am.) 15,17 Not a Love Song (ném.) 18 Az ellenőr (ném.) 21 YMCA: Fergeteges forgatás (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Fergeteges forgatás (am.) 15.30, 20.30 Mindeki, akit szeretek (cseh) 18 ISTROPOLIS: Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál CHARLIE CENTRUM: Mindenki, akit szeretek (cseh) 19, 20.45 Deep Blue Sea (am.) 18.45 Star Wars: Baljós árnyak (am.) 16 Oltári nó (am.) 17, 20.30 Főállomás (braz.-fŕ.) 17.30 A 13. harcos (am.) 18.45 Szárnya fejvadász (am.) 20 KASSA DRUŽBA: Tarzan (am.) 15, 16.45, 18.30 A 13. harcos (am.) 20 TATRA: Tarzan (am.) 15, 16.45 Az átok (am.) 18.30, 20.30 ÚSMEV: Fergeteges forgatás (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Elizabeth (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORAMA: A múmia (am.) 17,19.15 LÉVAJUNIOR: Álmaid nője (am.) 16.30,19.30 GÚTAVMK: Bigyó felügyelő (am.ö 18.30 GYŐR CINEMA CITY: Apafej (am.) 14.30,16.30 Fergeteges forgatás (am.) 18.30, 20.30 Amerikai pite (am.) 14, 16, 18, 20 A 13. harcos (am.) 14.30,16.30,18.30 Szentivánéji álom (am.) 14,17.30,20 Állj, vagy jövök! (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Oltári nó (am.) 13.30, 16, 19.45 James Bond - A világ nem elég (am.) 14.15, 17.15, 18.30, 19.45, 21 Tarzan (am.) 13.30, 15.30, 17.30, 20.30 Tágra zárt szemek (am.) 14,17, 20 Csillagok háborúja (am.) 14.30,17,19.45 A héten még megtekinthető a somorjai zsinagógában Pavlína Čierna „manipula tor" cimű videoinstallációja, amelynek témája a mesterséges intelligencia, a gének által hordozott információk és azok manipulálhatósága. A kiállítás érdekessége, hogy aktív részeseivé válnak a látogatók is. (Somogyi Tibor felvétele) Kósa László a korszak népi kultúráját a paraszti polgárosulás kérdésén keresztül mutatja be Népi műveltség - táj szemlélettel Kósa László Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920) JELENLÉVŐ MÚLT Nagy, összefoglaló munka Kósa Lászlónak a paraszti polgárosulásról és a népi kultúra táji megoszlásáról írt könyve. Magában foglalja a magyar néprajzkutatás mintegy másfél évszázadának lényeges eredményeit, miközben a népi műveltségnekamint a cím is jelzi - mindössze négy évtizedét tárgyalja, az 1880-tól 1920-ig teijedő időszakot. KOCSIS ARANKA Azt a négy évtizedet azonban, amely a népi kultúra és annak kutatása szempontjából mindmáig talán a legfontosabb időszak volt. A magyar parasztság ekkor teremtett magának olyan kulturális arculatot, amely más társadalmi rétegektől jellegzetes módon megkülönböztette, s a tudománnyá ezekben az évtizedekben szerveződő néprajz ezt a parasztságot (vagyis saját korának népi kultúráját) írta le. A kiépülő intézményi hálózat kereteit, a múzeumok raktárait, adattárait, az induló szaklapok oldalait e kor paraszti kultúrájának tárgyai, a róla készült fotók és leírások töltötték meg. A szépirodalom, a művészetek ekkor fedezték fel a népiben az ősit, s a tudományszak eredményei mellett nem kis szerepük volt abban, hogy a nemzeti tudatban a kor parasztjáról rajzolt kép rögzült a magyar paraszt képeként. Mi történt ekkor a parasztsággal? Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után, a század derekán az ország lakosságának (13,6 millió) 3/4-ét kitevő réteg addig soha nem volt társadalmi, politikai szerephez jutott, jelentős tömegei kaptak választójogot, a gazdasági lehetőségek, a gabonakonjunktúra révén egyes csoportjai anyagilag is megerősödtek, s úgy tűnt, elindulhatnak a társadalmi fölemelkedés útján. A fölszabadultságot hozó időszaknak azonban hamar vége szakadt. A 80-as évekre kijózanodott parasztság bezárkózott saját társadalmi rétegébe, s a magárahagyatottságot mintegy tudatosan vállalva megalkotta ennek kifelé is látható, elkülönítő jegyeit. Ekkor alakult ki a népi kultúrában az ún. parasztos stílus, a cifra népviseletek, a tarka díszítőművészet, s az életmódot még vagy fél évszázadig a tradicionális értékrend szabályai határozták meg, a polgárosulás folyamata 1920 előtt a parasztság tömegeit alig érintette meg. Kósa László könyvében a korszak népi kultúrájának bemutatását, ilA téma tárgyalását kérdések tisztázása vezeti be. letve a kérdés körüljárását (hogy ti. mi történt ekkor a paraszti kultúrával és társadalommal) egyetlen központi mag, a paraszti polgárosulás mibenléte köré csoportosítja. A polgári átalakulás a 19. század elejétől századunk derekáig a magyar társadalomfejlődés legnagyobb problémája volt, s mint ilyen kikerülhetetlen a korszakkal foglalkozók számára, a néprajzkutatásban pedig egyenest új szempontok felvetését és új eredményeket ígér. A téma tárgyalását fogalmi kérdések tisztázása vezeti be. Ez a kutatástörténeti tablóvá kerekedett rész módszeresen végigveszi a magyar néprajz másfél évszázadának elméleti bizonytalanságait, fogalmi tisztázatlanságait etnikumról (etnoszról), népcsoportról, etnikai csoportról, a kulturális határok, kulturális régiók problémájáról, parasztságról, polgárosulásról, a tradíció, a város, a városi polgárság közvetítő szerepéről a népi kultúrában. A paraszti kultúra és társadalom bemutatását tájanként csoportosítja a szerző, mégpedig azért, mert mint mondja, a tájszemléletnek a szakágban erős hagyományai vannak, illetve mert a magyar néprajztudomány felhalmozott már annyi ismeretet, hogy megkísérelhető a népi műveltség áttekintése a területileg feltűnő és eltérő változatokon keresztül. E változatok hihetetlen gazdagságról szólnak. A magyar nyelvterület légvonalban mintegy 800-850 km távolságot átfogó határai között a társadalmi és kulturális különbségek az adott időszakban nagyok. A szerző egyik érzékletes példája szerint miközben a nyugati végeken, a rábaközi falvak hetivásárain a bécsi tőzsde póznára kifüggesztett gabonaárai szerint alkusznak a kapitalista árutermeléshez igazodó gazdák, a keleti végeken, Moldvában a falusi tolvajt a feudális kor szokása szerint a nyakába kötött lopott holmival szégyenítik meg az utca nyilvánossága előtt. A tájak és régiók eltérő fejlődéséből adódó kulturális sokszínűséget nehéz a polgárosulás különböző fokának gondolatára felfűzni, Kósa László vállalkozása mégis eredményes. Az Alföld, a Dunántúl, a Kisalföld, Szlavónia, a Felföld, Erdély és Moldva táji sajátosságainak bemutatásán keresztül az olvasóban átfogó kép alakul ki a magyar népi kultúra és társadalom legváltozatosabb, feszültségekkel és megoldásra váró problémákkal ugyancsakteli időszakáról. Munkája írását a szerző 1987-ben zárta le. Ezek az évek azonban nem kedveztek a politikai határokon szabadon átjáró, független szemléletű összefoglalás megjelentetésének. Nem is került arra sor, csak a rendszerváltás után, 1990-ben és 1991-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének jóvoltából. E kevésbé igényes kivitelű kiadás kötetei mára szinte hozzáférhetetlenek. Éppen ezért üdvözölhető a Planétás Kiadó vállalkozása a mű újbóli kiadására, amely így bővített formában, szép kivitelben, korabeli metszetekkel illusztrálva kerülhet asztalunkra, hogy immár egy következő rendszerváltáson túlról szembesülhessünk a századforduló körüli évtizedek társadalmának és kultúrájának égető kérdéseivel, amelyek néhánya ráadásul mintha napjainkban újra visszaköszönne ránk. (Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyaroszágon /18801920/. Jelenlővő múlt sorozat. Budapest, 1999, Planétás Kiadó.) II. Játszóház és Gyermek-néptánctalálkozó: Az apróságokat semmi sem zavarta. Remekül érezték magukat. Karácsonyi Ünnepváró jó hangulatban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Sok gyerek várta a Mikulást a komáromi sportcsarnok ban. Nem hiába, meg is érkezett teljes díszben, nagy kísérettel, és gazdagon hozott ajándékokat. Az Ünnepváró rendezvényeit tavaly a hirtelen leszakadt hó zavarta meg, az idén viszont ilyesmire nem lehetett panasz. A Mikulás is izzadhatott rendesen vastag subája alatt. Az apróságokat viszont semmi sem zavarta. Szemmel láthatóan remekül érezték magukat. Táncoltak, énekeltek, játszhattak a játszóházban, zenét hallgathattak. A budapesti Bab Társulat óriásbábjaival hatalmas sikert aratott, de legalább akkora sikere volt a Kereplő Színház Lúdas Matyi című előadásának. Hidán Csaba és társai honfoglaláskori magyar harc-, viselet- és ékszerbemutatót tartottak, Rátvai Eszter mesét mondott, Furik Rita és Méhesné H. Katalin magyarbődi karikázót tanított az apróságoknak. A hihetetlenül gazdag program legsikeresebb része azonban az alkotóház volt. A kézművesek asztala körül annyi gyerek sereglett össze, hogy moccanni is alig lehetett. Az aprócska kezek bábot készítettek, agyagoztak, vesszőt fontak, kukoricacsuhéból babát, filcből Mikulást, bőrből tarisznyát varázsoltak. A II. Országos Játszóház és Gyermek-néptánctalálkozó a Nyári Szabadtéri Táncszínház Alap, a RÉV Polgári Társulás és a Komáromi Városi Művelődési Központ rendezésében jött létre. A rendezvényt támogatta a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, az Illyés Közalapítvány, a budapesti Nemzeti Alapítvány, valamint Észak-Komárom Város Önkormányzata, (-kl-) Az aprócska kezek bábot készítettek, agyagoztak, vesszőt fontak, kukoricacsuhéból babát, filcből Mikulást, bőrből tarisznyát varázsoltak. (Dömötör Ede felvétele)