Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-07 / 282. szám, kedd

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 7. A szakértők szerint érdemes a dollárt euróra váltani Visszatérés a segélyekről a munka világába - A passzív jövedelempótlás nem ösztönzött a munkába állásra Erősebb a dollár ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A múlt héten az euró a 0,99-1,02 USD, a dollár a 101-104 JPY szinteken ingado­zott. Bekövetkezett, amire számí­tottunk: ha rövid időre is, de a dol­lár erősebbé vált, mint az euró. Az európai közös pénz gyengélke­dése mögött továbbra is a gazdasá­gi fellendüléssel kapcsolatos kérdőjelek állnak. A kérdőjelek utoljára az Európai Központi Bank agresszív kamatemelése után sok­szorozódtak meg, a devizapiacok azóta fordultak el igazán az euró­tól. A Német- és Franciaországban az állam gazdasági beavatkozásai­val kapcsolatosan tapasztaltak is gyengítik az eurót. Az Európai Központi Bank részéről továbbra sincs jele annak, hogy az euró se­gítségére sietnének. Wim Duisen­berg, az intézmény vezetője ezen a héten is hangoztatta, hogy nem áll szándékukban interveniálni. Egyúttal közölte azt is, hogy a kö­zös valuta értékvesztése továbbra sem tekinthető aggasztónak. Az euró zuhanása miatt ezúttal is csak a japánok emelték fel szavukat, szerintük az euró túl gyenge, a jen túl erős. A szigetország központi bankja többször interveniált a hét során, mind a dollárral, mind az euróval szemben nagyobb jen­összegeket dobott piacra, a kívánt hatás azonban ezúttal is elmaradt. A dollár euróval szembeni erősö­dése kapcsán szót kell ejteni arról is, hogy a 2000. évi dátumváltással kapcsolatos aggodalmak sok be­fektetót arra ösztönöznek, hogy a pénzüket a legfejlettebb, ezért a íeglikvidebb piacok között osszák el. Mivel az Egyesült Államok ebből a szempontból kimagaslik a mezőnyből, ez is oka a dollár iránt egyre fokozódó keresletnek. Ezen a héten előreláthatólag az eu­ró jegyzései a 0,99-1,02 USD szin­tek körül fognak ingadozni. A hosszabb távra befektetők számára ajánlatos dollárjukat átváltani eu­róra, a jövő év ugyanis alighanem az euró erősödésének jegyében fog telni. Ez legfőképp ciklikus okokkal magyarázható. Lényeges lehet az is, hogy teljesült a devizapiacok fontos célkitűzése, a dollár-euró árfolyamban sikerült elémi a pari­tást. Az idei év még hátralevő ré­szében valamelyest még tovább is erősödhet a dollár, azt követően azonban nagyon nagy valószínű­séggel túl leszünk a csúcson. Való­színű, hogy amennyiben megindul az euró erősödése, az gyorsan fog végbemenni, ezért ha valaki nem használja ki a jelenlegi magas dol­lárárfolyamot, később már csak kedvezőtlenebb feltételekkel nyer­gelhet át az erősödő európai pénz­re. (MH) Aktív munkaerőpiac-politikát GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elbocsátások az Opelnél Berlin. A következő öt év során 8000 munkehely felszámolását tervezi az Adam Opel Rt. A lét­számleépítési terv értelmében a General Motors németországi le­ányvállalatára drasztikus fogyó­kúra vár: a jelenleg 43 ezres dol­gozói létszámnak 2004 végéig 35 ezerre kell apadnia. Az Opel AG­ra nagy nyomás nehezedik az utóbbi évek elhibázott típuspoli­tikája nyomán: a cég üzleti for­galma és piaci részesedése há­rom éve folyamatosan csökken. A vállalati eredmény tavaly mí­nusz 802 millió márkát tett ki, az idén várhatóan 833 milliós lesz a veszteség. (MTI) Megveszik az Arai hálózatot Düsseldorf. Január elsejétől a Veba Öl veszi át az Aral AG 2400 töltőállomását Németor­szágban és 400 benzinkútját külföldön. Az Arai jelenleg a pi­acvezető a német üzemanyag­társaságok között, piaci részese­dése 20%-os. A Veba Öl része­sedést az Araiban az eddigi 56%-ról 99%-ra emeli. (MTI) Csehországi bérszínvonal Prága. A cseh kormány számol azzal, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás közben a bére­ket is közelíteni kell az európai uniós színvonalhoz - jelentette ki Vladimír Špidla kormányfóhe­lyettes. Hozzátette, hogy ugyan­akkor számolni kell az árak emelkedésével is. A kormány egyebek között azt tervezi, hogy a közeljövőben felszabadítja az energiaárakat. Špidla szerint Csehország 2003-ban lesz felké­szülve az uniós csatlakozásra, és addig a kormány stratégiája alapján ezeken a területeken vál­tozások lesznek. (MTI) Eredményes átvilágítás Pozsony. A múlt héten került sor Brüsszelben az Európai Bi­zottság és Szlovákia bilaterális tárgyalására az utolsó tárgyalási fejezetről, a mezőgazdaságról, pontosabban arról, mennyiben készült fel a hazai mezőgazda­ság az európai jogi normák átvé­telére, alkalmazására. Szlovák részről Igor Kosír, a földműve­lésügyi tárca főosztályvezetője eredményesnek tartotta a talál­kozót. Azt emelte ki, hogy más országokkal ellentétben Szlová­kiának a tárgyalási fejezeten be­lül minden kérdést sikerült le­zárnia A legjelentőseb kérdés­körnek az állategészségügyit ne­vezte. A pozsonyi delegáció je­lezte Brüsszelnek: a földrende­zéssel kapcsolatban 2005-ig ki­vételt kíván kérni, (g) Munkanélküliség az EU-ban Brüsszel. Hét év után először 10 százalék alá csökkent a munka­nélküliség az Európai Unió azon országainak átlagában, amelyek már áttértek a közös pénz hasz­nálatára. A tizenegy ország áda­gában okbóberben 9,9%-os mun­kanélküliséget mértek. Erre utol­jára 1992-ben volt példa. Idén szeptemberben az állástalanok aránya még 10% volt. Továbbra is a legalacsonyabb a munkanél­küliség Luxemburgban (2,7%) és Hollandiában (3%). Ausztriában 4,2%, Portugáliában 4,6%, Írországban 6,2%, Belgiumban 8,9%, Németországban 9,1%, Finnországban 10, Franciaor­szágban 10,6, Spanyolországban 15,3%-os a munkanélküliség. A 15 EU-tagország átlagában októ­berben 9,1% volt az állástalanok aránya, ami nem jelent változást szeptemberhez képest. (MTI) Enyhén süllyednek az olajárak Bécs. Az előző héthez képest a múlt héten enyhén csökkent a OPEC által termelt kőolaj ára. Amíg a múlt héten átlag 24,54 dollárba került egy hordó OPEC­olaj, azt megelőzően 24,89 dol­lár volt. A magas olajár miatt a befolyásos OPEC-országok a je­lenlegi szállítási kvóták megtar­tása mellett kardoskodnak. Az OPEC elnöke megerősítette, a kartell nem fontolgatja a szállí­tási mennyiség növelését. (MTI) Párizs. A kényszerítés eleme­ivel, valamint a helyi kezde­ményezésekkel lehet a legin­kább visszaterelni a munka világába a segélyeken élőket - ajánlja a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szer­vezet. A fejlett országok gya­korlatát elemezve az OECD markáns különbséget lát az angolszász és a kontinentális európai megközelítés között. FELDOLGOZÁS A Világgazdaság által ismertetett OECD-tanulmány leszögezi, hogy a hatvanas-hetvenes évek jóléti politi­kája alkalmatlanná vált a helyen­ként egészen súlyos munkanélküli­ségi probléma kezelésére. A korábbi passzív jövedelempótlás nem ösz­tönzött a munkába állásra, ezért ­főleg a kontinentális európai orszá­gokban - nagy méreteket öltött a tartós munkanélküliség. A szervezet gyógyírként aktív munkaerőpiac­politikát ajánl, amelynek részét ké­pezik a kereslet és a lü'nálat összeho­zatalát célzó intézkedések csakúgy, mint a képzés és a támogatott fog­lalkoztatás. Az OECD jelentéséből éles határvo­nal rajzolódik ki az angolszász és a kontinentális európai gyakorlat kö­zött. Ez utóbbiak közül főleg Fran­ciaország és Olaszország folyamo­dik a „társadalmi vállalkozások" ré­vén való munkahelyteremtéshez, a közhasznú munkák terjesztéséhez, miközben idegenkednek a juttatá­sok megvonásától, mint a munka­hely keresésére való ösztönzéstől. Ez utóbbira inkább az angolszász vi­lágban van példa; az USA-ban, Nagy-Britanniában és Ausztráliá­ban emellett jóval nagyobb súlyt fektetnek arra, hogy ismét alkal­mazhatóvá tegyék a munkaerőt. A brüsszeli bizottság munkavállalá­A munkába lépést a segélyek és a jövedelmek nagyobb eltérése is ösztönözheti. (Archívumi felvétel - Ekonom) si hajlandóságról készített elemzése megállapítja, hogy a munkanélküli­nek sok esetben egyszerűen nem éri meg dolgozni, mert túl kicsi az elté­rés a segély és a munkabér között. Az EB szerint az USA-ban jóval na­gyobb ez a különbség, mint az EU­országokban, ráadásul a segély időtartamával tovább nő a differen­cia, így jóval erősebb a késztetés a munkába állásra. Az OECD-tanulmány a korábbi, centralizált eljárások és megoldások helyett előtérbe tolja a helyi kezde­ményezéseket. A kor követelménye­inek megfelelő kezelési módok sike­re döntően függ attól, hogy megta­lálják-e a helyi kezeléshez adott sza­badság és a központilag megszabott keretfeltételek helyes arányát, ami­A bruttó havi órabérek alakulása az idei év második negyedévében Ágazat Szlovákia (Sk/h) Csehország (Kč/h) Ausztria (ATS/h) Mezőgazdaság 50,91 58,93 112,94 Bányászat 67,23 88,03 153,97 Feldolgozóipar 68,50 76,14 106,50 Élelmiszeripar 61,96 64,90 1 18,38 Textilipar 47,66 49,70 103,23 Ruházati cikkek gyártása 44,23 41,94 84,75 Fafeldolgozás 53,85 57,32 111,30 Papírgyártás 72,70 76,14 142,80 Vegyipar 69,41 83,78 143,93 Bőripar 42,21 45,20 85,00 Energiaipar 71,29 96,24 155,02 Elektrotechnika 79,27 69,50 126,68 Üvegipar 64,94 71,90 121,51 Kohóipar 92,51 87,50 136,53 Építőipar 59,06 76,44 122,27 Összesen 66,90 69,33 127,11 Forrás: Munkaügyi Minisztérium A szlovákiai, csehországi és az ausztriai bruttó órabérek alakulása. Az adatok alapján megállapítható, hogy Szlovákiában a legolcsóbb a munkaerő. vel ki lehet küszöbölni a források és az esélyek egyenlőtíenségét. A leg­célravezetőbb kezelési módnak az állami, a magán- és önkéntes kezde­ményezések összefogását látja a szervezet. A gyakorlatban Nagy-Bri­tannia számos aprólékosan kidolgo­zott menedzselési módszerrel jeles­kedik, amiben megtalálható a mun­kahely és a munkaerő kínálatának egészen aprólékos egyeztetése (ré­szint az internet segítségével), uta­zási kedvezmények nyújtása a távo­labbi munkahelyek betöltésének ösztönzésére, egyéni elhelyezkedési tanácsadók kijelölése, munkával kombinált oktatás. A valóban látvá­nyos eredményeket produkáló és a munkanélküliségi rátát történelmi távlatban is rendkívül alacsony szintre szorító amerikai gyakorlat­ban jutnak a legnagyobb szerephez a kényszerítő elemek. A reform ke­retében - a felesleges képzési kiadá­sok elkerülése végett - az utóbbi időben az „előbb dolgozz" jelszó szerint járnak el, és ehhez igazítva, illetve ezt kiegészítve ajánlanak ok­tatási programokat. Az USA-ban korábban az eltartott gyermek utáni támogatást a szövet­ségi költségvetésből utalták, és gya­korlatilag semmilyen kényszer sem érvényesült helyben a kedvezmé­nyezettek mielőbbi munkavállalá­sára. 1996-tól kezdődően a közpon­ti segélyeket visszautalják az álla­moknak, az ellátást pedig olyan fel­tételek mellett folyósítják, hogy a kedvezményezettnek mielőbb ön­fenntartóvá kell válnia. A segélye­zett kötelezettségeivel kapcsolat­ban a szabályozás munkáról, vagy „munkával kapcsolatos tevékeny­ségről" beszél, ami kiterjed a szub­vencionált foglalkoztatásra, a mun­ka keretében végrehajtott átképzés­re, szakmai képzésre vagy közhasz­nú munkára. A szövetségi törvény szerint a felnőttek egész életükben maximum 5 évet lehetnek segélyen. ezt az időtartamot azonban az álla­mok rövidebbre is szabhatják. A szi­gorítások következtében drámaian esett az eltartott gyermek címén fo­lyósított családi segélyek száma, mégpedig az 1994-es 5 milliós csúcsszintről 2,7 millióra. A kedve­ző változással kapcsolatban maga az OECD is utal a különlegesen jó gazdasági helyzet hatásaira. A kontinentális európai államok kö­zül a francia gyakorlatot állítja szembe az OECD az amerikaival, és kiemeli, itt nyoma sincs a személyes felelősség olyan mértékű hangsú­lyozásának, mint a tengerentúlon. Ennek megfelelően a franciáknál fo­A munkanélkülinek sokszor nem éri meg dolgozni... lyósított jövedelemkiegészítő támo­gatás (RMI) fejében nem követel­nek munkavégzést. Az OECD sze­rint a fiatalok munkába állítására létrehozott programok még kezdeti stádiumban vannak ahhoz, hogy tartós eredményekről lehessen be­számolni. A brüsszeli bizottság jelentése az OECD-tanulmány megállapításait azzal egészíti ki, hogy a munkába lépést a segélyek és a jövedelmek nagyobb eltérése is ösztönözheti. Az EU-tagállamok felében a mun­kanélküli-segély az átlagos jövedel­mi kategóriákban eléri vagy meg­haladja a korábbi bér 70%-át, az alacsonyabb jövedelmi kategóriák­nál pedig a 80%-át. Az USA-ban az átlagoshoz közeli jövedelem esté­ben a segély a bér 59%-a, az ala­csony keresetűeknél pedig 56%. A segélyen töltött idő előrehaladtával az olló még jobban szétnyílik, ami a munkára való sokkal gyengébb késztetést jelez Európában, mint az USA-ban. Bank A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1999. december 5-én) Felmondási idö 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmondási idö nélkül Komerční banka Bratislava 15,20 15,80 16,00 16,30 12,50 Bank Austria Creditanstalt 12,00 12,50 12,50 6,00 Banka Slovakia 16,30 16,50 17,00 15,00 8,00 Dopravná banka 16,00 16,20 16,40 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 17,00 17,50 17,50 17,50 15,00 6,00 Istrobanka 15,30-15,80 15,50-16,00 15,80-16,30 16,00-16,50 16,00-16,50 5,50 Ľudová banka 14,00-14,25 14,75-15,00 15,75 16,00 4,50 Pol'nobanka 14,90 15,40 14,00 12,50 5,00 Postabank 15,00 16,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 5,00 Devín Bank 15,80 16,20 ­17,00 ­Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-17,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,00 7,50-16,50 ­9,50-13,00 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 14,50 15,00 15,00 15,50 15,50 15,50 4,75

Next

/
Thumbnails
Contents