Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-06 / 281. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 6. •••••KOMMENTÁR •BL— Tátrai üzenet, nekünk TÓTH MIHÁLY Jóleső érzés tölti el az ember szívét, valahányszor azt hallja, hogy hazájáról elismerően szól egy új-zélandi miniszter, valamelyik amerikai szenátor, netán a francia főváros nagymenő művésze. Az ilyen „muzsikánál" csak az kellemesebb, ha a szomszédból jön a dicséret. Ismerjük Európa e huzatos fertályának 20. századi történetét, a jóakaratúak számára nem kell részletezni, miről van szó. Nos, a múlt hét végén ilyen szempontból nagyon fülbemászó „koncertje" volt a Havel-Göncz-Kwaszniewski-Schuster kvartettnek. Persze, csak azok számára, akik fontosnak tartják, hogy országuk ne távolodjon a kontinens mértékadó részétől, hanem közeledjék hozzá. Nem a kisebbségi önzés megnyilvánulása, ha a V4 csúcs után feltesszük a kérdést: a szlovákiai magyar minoritás jövője szempontjából miért bizonyult fontosnak a tátrai találkozó, melynek leglényegesebb mozzanata az volt, hogy a résztvevők kinyilvánították, Prága, Budapest és Varsó Helsinki előtt támogatja Szlovákia EU-, illetve NATO-csatlakozását. Nincs kizárva, hogy a három, már NATO-tag szomszédország vezetői véleménye majd komolyan befolyásolja a finn fővárosban meghozandó döntést. Elegendő, ha a döntéshozók a mérlegelés során egy pillantást vetnek a Kárpát-medence és környezete térképére. Nem titok, hogy a V4-országokban - Lengyelország kivételével mindenütt vannak kisebb-nagyobb politikai erők, amelyek vagy fanyalognak, ha az Európához való csatlakozásról van szó, vagy kimondottan tagadják a csatlakozás célszerűségét. Szovákiában és Magyarországon - mintha összebeszéltek volna - azok a pártok foglalnak állást nemet mondva, amelyek a leghazafiasabbnak minősítik magukat. Kissé leegyszerűsítve: a szlovák nacionalisták azért próbálják megtorpedózni az ország európai integrációját, mert tisztában vannak vele, hogy az ország NATO-, illetve EUtaggá válása után már lehetetlenné válik az ordas magyarellenesség. Ehhez hasonlóan a mániákus térképátrajzoló vitézkötéses magyarok is hoppon maradnának. Láthattuk néhány napja, hogy a nemzetközi nagypolitikában milyen fontosak a gesztusok. A négy államfő végrehajtó hatalmi jogköre nem éppen világrengető. Nyilatkozatuk mégis sokat nyom a latban. Bizonyos vonatkozásban a szlovákiai magyar párt is hasonló helyzetben van; nem világpolitikai tényező, de kedvező benyomást tehet a helsinki döntéshozókra, ha vezetése látványosan elhatárolódik a magyarországi szélsőségesektől, akik szemében mind az EU, mind a NATO vörös posztó. A szlovák szélsőséges nacionalisták pacifikálása más kérdés; ez a szlovák demokratáknak lenne a feladata. Meglátjuk, hányan vannak. JEGYZET Szomszédok 7. rész JUHÁSZ KATALIN Nem is tudom, hogy voltunk meg ilyen sokáig új fejlemények nélkül a kassai Luník IX. lakótelepet illetően, amely - mint azt sorozatunk követői jól tudják önálló városrész, önálló önkormányzattal és - a közfigyelmet ugyancsak felkeltő - roma polgármesterrel, akinek munkásságát az utóbbi időben maguk a képviselők is megelégelték. A polgármesteri hivatalban gyakoriak voltak az éjszakai, sőt nappali dorbézolások, a városrész első embere pedig ez évben háromszor is eltöltött egy-egy éjszakát a kijózanítóban, ahová hangos incidensek után kísérték el a rend őrei. Megérett az idő az új polgármester-választásra, mondá a helyettes, aki természetesen maga kívánta átvenni a kormányt, elsősorban a négyezres lakótelep érdekeit tartván szem előtt. A hatalomátvételre kedden került volna sor, a várva várt önkormányzati ülés azonban nagy meglepetésre Jozef Šana polgármester „győzelmével" végződött, aki elfogadta a háborgó városatyák feltételeit, mindenkivel megegyezett, akivel kellett, és a tíz jelenlevő szavazóból ellene csak ketten emelték fel a kezüket. Hogyan lehetséges ez, kérdezhetnénk, és mint annyiszor, most is az anyagiak adnak választ: Šana csökkenteni kívánja a hivatalnoki fizetéseket, elbocsátja a felesleges munkaerőket, az így nyert pénzt a lakótelepre fordítja, a jól dolgozó képviselőket pedig kellően megjutalmazza. A kritizáló képviselő nem jó képviselő, ezt a tízéves gyerek is tudja, és közeledik, ugye, a karácsony, a szeretet és a nagy bevásárlások ünnepe. Egy ideig nagy lesz az egyetértés a luníki vezetőségben, aztán januárban majd meglátjuk... A sebbel-lobbal távozott Tibor Loran nevű akcióhős helyett kedd óta új elöljáró ül a helyi hivatal élén, bizonyos Anton Koleno, aki valószínűleg nem sok vizet zavar majd... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684214, Komárom: teL, fox: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dare, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk - Ne nézz így rám... December 3-án prágaiak tízezrei vonultak fel azon tüntetésen, amelyet a '89-es bársonyos forradalom egykori diákvezérei szerveztek a jelenlegi kormány megbuktatásáért (TA SR-felvétel) Biztos védelem a névre szóló betét, de a bankról sem árt egy kicsit tájékozódni Mit tegyünk bankcsőd esetén? Eddig legfeljebb külföldi bankcsődökről olvashatunk. Csütörtök óta ez már nálunk is valóság. TUBA LAJOS A pénz világa elsősorban a bizalomra épül. Ha bankra bízzuk megtakarított pénzünket, főleg abban reménykedünk, hogy annak vezetői becsülettel kezelik, és ha eljön az ideje, kamatostul visszakapjuk tőlük. De azzal is tisztában vagyunk, hogy a bankok felett ott a bankfelügyelet, amely idejekorán közbelép, ha valamelyik bank esetleg megfeledkezik magáról. Nálunk az elmúlt években nagyon kellett válogatni, ha olyan bankot kerestünk, amelynek vezetőiről elhihettük, hogy pénzünket becsülettel fogják kezelni. Az állami befolyás alatt álló bankokban a politikáé volt a döntő szó, és a névleg független kis bankok nagy részéről is kiderült, hogy nem tudták kivonni magukat ennek a szférának a befolyása alól. Sokan vannak azonban, akik szerint a bankfelügyelet sem teljesítette azt, amit a betétesek elvárhattak volna tőle. Magyarán, egyszerűen nem avatkozott be azokban a bankokban, amely vezetői nem éppen a körültekintő gazdálkodás szabályainak megfelelően fektették be a rájuk bízott pénzt. Ezt leggyakrabban Jozef Mudríknak, a bankfelügyelet elnökének nyakába vartják. O általában azzal védekezik, hogy a banktörvény nem adott erre lehetőséget. De most már minden másVISSZHANC Tiszteletadás a nótaszó is A Vigasz helyett fájdalom című cikk levélírójának, Forró Rozáliának leveléhez szeretnék hozzáfűzni néhány példát. Mélységesen együttérzek Önökkel és megértem a fölháborodásukat. Sosem kerültem konfliktusba ez idáig papokkal, a vágai plébános úr viselkedését mégis kifogásolom. Egy temetésen, ha zene szól, az még nem azt jelenti, hogy vigalom, diszkó van készülőben. Amikor az öcsém meghalt, a képp lesz, ígérte, hivatkozva a banktörvény legfrissebb módosítására. Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy egy sor hazai bank maga sem tudja, miért nem omlott még össze. Azt is tudjuk, hogy a két nagy állami bankot, tetszik, vagy nem, közel 100 milliárd koronás közpénz (polgáronként negyvenezer korona) bepumpálásával megmentik. Ez azonban nem vonatkozik a különböző kisebb bankokra. Márpedig ezek közül is egy sor mára nehéz helyzetbe kerül. Marian Jusko, a jegybak új elnöke már hivatalba lépésekor megüzente, nem hajlandó tovább tűrni az eddigi színjátékot. Igaza is Egy beteg bank nagyobb rákfenéje a gazdaságnak, mint egy beteg vállalat. van, egy beteg bank még nagyobb rákfenéje a gazdaságnak, mint egy beteg vállalat. A rossz bankok közül amelyik szerencsés, új tőkét bevonva képes lesz megmenekülni. De a múlt hét óta afelől sem lehet kétségünk, hogy lesznek, akik bizony lehúzzák a rolót. Nincs többé az AG Bank és az Ipari Bankról is csak azért nem mondhatjuk el ugyanezt, mert a csődjéért részben felelős Szlovák Takarékpénztár hajlandó volt bekebelezni. Ez jó a betéteseinek, katasztrófa viszont a részvényeseinek. Óket azonban nem kell sajnálni. Mit tegyünk tehát, ha éppen bankban szeretnénk kamatoztatni a pénzünket? Először is nevesítsük. Az AG Bank temetésre cigányzenekart fogadtam. De nem azért, hogy vigadjunk, csupán a végső tiszteletet adtuk meg neki a sok szép nótával, amit a zenekar eljátszott, mert életében ő is nótás kedvű, vidám fiatalember volt, sőt nagy zenész, harmonikavirtuóz. A koporsóján szalaggal átkötve pihent a nagy tangóharminikája is, amit természetesen vele együtt engedtek le a sírba. Sokan mondták is, hogy nem sajnáljuk-e a szép hangszert. De hát miért kellett volna sajnálnunk, ha az övé volt. Az édesapám koporsójára szintén rátettük a dzsessztrombiáját, mert ő meg a trombita nagy művésze volt. Régebben mifecsődjének talán legfontosabb tanulsága, hogy a névre szóló betéteket (az átlagbér harmincszorosáig, 310 500 koronáig) a garanciaalap egész gyorsan kifizeti. Sőt, megtudtunk egy másik dolgot is. Jól emlékszünk rá, hogy ezt az alapot Mečiarék csak kétéves késéssel engedték kialakítani. Emiatt nyilvánvalóan kevesebb pénz gyűlt fel benne, ennek mennyiségét azóta sem hozták nyilvánosságra. A múlt héten viszont a jegybank azt is bejelentette, ha a garanciaalap egy bankcsőd után nem képes állni a névre szóló betétek kifizetését, ezt hitelezi számára. Ez fontos információ ahhoz, hogy nyugodtan aludjunk a pénzünk miatt. Végezetül néhány jó tanács a múlt heti sajtóból nem túl jó helyzetben levő bankok felismeréséhez. A magas kamatok hazánkban jelenleg a bankok nehéz helyzetének legjobb ismérvei. Amelyik bank nem képes eleget tenni kötelezettségeinek, egyre magasabb kamatokat ígérve igyekszik újabb betéteseket szerezni. Minden bank reklámoz, de a szokásosonál sokkal intenzívebb kampány láttán is felmerül a gyanú, hogy az egész csak a betétesek bizalmatlanságának eloszlatására szolgál. Nehéz helyzetre utal az is, ha a bank egyszer csak nem hajlandó nyilvánosságra hozni olyan adatokat a gazdálkodásáról, amelyeket pedig korábban gond nélkül közölt. Nem tesz jót egy bank hírnevének az sem, ha nem tisztázott a részvényesei összetétele. Ez ugyanis akadályozza a problémák leküzdéséhez szükséges új tőke bevonását. lénk fúvószenével kísérték a ravatalozótól a sírig a halottat. Én is tagja vagyok a bényi 27 fős nótásoknak. Sajnos már hárman elhunytak közülünk, és amikor eljön a végső búcsú valamelyik nótástól, az utolsó tiszteletadásunk a síijánál a nótaszó. Volt már olyan példa is, hogy a szerető férj saját gondolatát szedte össze versbe és mondta el az elhunyt felesége koporsójánál. És sorolhatnám a végtelenségig. De sosem volt rá példa, hogy a jelenlevő plébános úr nemtetszését jelezte volna. Nem tudom, Vágán milyen a szokás, esetleg a plébános úr öreg-e vagy fiatal, modern vagy régimódi a gondolkodása? Mert manapság a TALLÓZÓ DIE PRESSE Günter Verheugen, az EU tanácsának a szervezet bővítéséért felelős tagja az új felvételek lehetséges legkorábbi időpontjaként a 2002. évet, a csatlakozás időrendjének kitűzésére pedig a jövő évet jelölte meg, és bírálta Ausztria bővítéssel kapcsolatos magatartását a bécsi lapban közölt interjújában. A bővítés időpontjáról kifejtette: a jelöltek csatlakozásához a berlini csúcs megteremtette a pénzügyi alapot, Kölnben arról döntöttek, 2002-ben életbe lép az intézményi reform. A kérdés az, addigra befejeződnek-e a tárgyalások a legsikeresebb jelöltekkel. Hozzátette: a Bizottság hivatali ideje lejárta (2005 januárja) előtt szeretné üdvözölni az első csatlakozókat. „Az említett dátumokat lehetségesnek tartom, és támogatom a mögötte levő politikai szándékot" - mondta. Ami a csatlakozások időrendjének kitűzéséről Verheugen elmondta, 2002. túl késő lenne, mert pl. Magyarország és Lengyelország számára komoly belpolitikai problémákat okozna, ha addig „lógna a levegőben". Azokkal az Ausztriában elhangzott követelésekkel kapcsolatban, hogy a személyek szabad vándorlása terén húszéves legyen az átmeneti szabályozás, vagy hogy a jelöltek bérszínvonala érje el az ausztriai 80 százalékát, Verheugen annyit mondott: „Remek. Ha ezt követelnénk, Portugália, Spanyolország és Görögország máig nem lenne tag". Kifejtette: az átmeneti szabályozás legális eszköz, de erről a tárgyalási folyamat végén kell dönteni, amikor a problémát már megfelelően ismerik. „A munkaerő szabad vándorlásának átmeneti szabályozását csak Ausztria és Németország kéri. Kérdés, hogyan bánunk a kvótákkal és a határidőkkel. Bizonyosan nem lehet az átmeneti időszakokkal kapcsolatban évtizedekről beszélni" - vélte. Noha maga sem elégedett a veszélyes kelet-európai atomerőművek bezárásának időpontját illetően elért eredményekkel, helytelenítette az osztrák álláspontot, és kijelentette: az biztos, hogy megszületett megállapodások esetén nem lehet utólag szigorítani a feltételeket. ^.^PAFRONTADNES Ha egy országban tízezrek vonulnak az utcára tüntetni a két legerősebb párt politikája ellen, akkor nem állítható, hogy ebben az országban stabil lenne a belpolitikai helyzet - kommentálja a csehországi tüntetéseket a liberális prágai lap. Leszögezi, hogy a „növekvő belpolitikai nyugtalanságért" nem a Köszönjük, távozzatok! című nyilatkozat szerzői - a bársonyos forradalom volt diákvezérei - viselik a felelősségek: ők csak megfogalmazták a tömegek érzéseit. A növekvő elégedetlenség legfőbb oka a kormányfő és minisztereinek viselkedése, ami nem felel meg az alapvető erkölcsi követelményeknek és felelőtlen. Nem kevésbé fontos ok a Cseh Szociáldemokrata Párt és a Polgári Demokratikus Párt között megkötött ellenzéki szerződés, amely megbénította a cseh belpolitikát. Ez a szövetség csak néhány magas beosztású tisztségviselőnek hozott hasznot. templomi szertartások szokásai is változnak olykor. Például jelesebb ünnepen megpendülnek a gitárok húrjai, a fiatalokból álló énekkar földolgozott modern stílusú énekeket énekel, és senki sem háborodik fel. Úgy tanultuk, hogy a templom az Isten háza, és bizonyára régen ezt a mai szokást elítélték volna az öregek, de hát nem mehetünk viszszafelé, haladni kell a korral. Viszszatérve a szomorú eseményhez, Forró Rozáliának és családjának szerény vigaszul én is idézhetek egy szép ének soraiból: Szép szivárvány ragyog a könnyeken, nyugodjanak meg az égi végzeten. Juhász Irén, Kőhídgyarmat