Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-31 / 301. szám, péntek

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 31. Az évezred egyik legnagyobb tévedése bűvkörében A millennium lázában A búcsúzó esztendő legjelentősebb tudományos és műszaki eseményeinek kronológiája, témakörök szerint A kromoszóma sikeres ostroma KOLLER PÉTER Az utóbbi hónapok gyakran ismételgetett szlogenje volt az „évezred utolsó karácsonya, hava, lehetősége, stb" mondat. Ezzel nem is volt semmi probléma, kivéve egy aprócska gondot, ami viszont kis kiigazítást igényel. Attól tartok ugyanis, hogy az évezred utolsó karácsonyára sajnos várni kell, pontosan tizenkét hónapot. Ennek ellenére nagyon sokan abban a (tév)hitben élnek, hogy a 2000-es év egyben az új évezred elsó esztendeje. Sajnos azonban a két tény között párhuzamot vonni hibás dolog lenne. Ennek oka az, hogy 2000, a második évezred utolsó, és nem pedig a harmadik első éve. A magyarázat legalább annyira egyszerű és kézenfekvő, mint amennyire furcsának hangzik. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Egy nemrég napvilágot látott tanulmány szerint a Dél-Ázsiában található gleccserek nagy része 40 éven belül eltűnik a globális felmelegedés következtében. Ha ez bekövetkezik, akkor veszélybe kerülnek egyes völgyekben lévő települések, valamint örökre kiszáradhat számos folyó. Syed Hasnain indiai kutató szerint a Himalájában az összes gleccser kiterjedése csökken. Tipikus példája ennek a folyamatnak a Gangesz forrásvidékénél található Gangorti-gleccser, amely évente 30 méterrel húzódik vissza. Hasnain négyéves kutatásából kiderül, hogy ha az olvadás üteme nem változik meg jelentősen, akkor a Himalája gleccserei 2035-ig teljesen eltűnnek. Hasnain munkacsoportja azt is megállapította, hogy a Himalájában gyorsabb ütemben húzódnak vissza a glecscserek, mint a Föld más területein. A Himalája területének 17 százalékát bontják gleccserek melyek több ezer köbkilométer vizet tartalmaznak. A szomszédos tibeti fennsíkot is ideszámítva a sarki jégsapkák után ez a Föld legnagyobb jégfelülete, amely számos hatalmas dél-ázsiai folyót táplál. A világ egyik legnagyobb folyója, a Gangesz vizének is csaknem kétharmadát adják a gleccserek. A rövidülő gleccserekből táplálkozó folyók kiszámíthatatlanokká válnak, vízhozamuk jelentősen csökken, és komoly vízhiányt okozhatnak Egyszerűen mindössze arról van szó, hogy bár a matematikai számsor nullával kezdődik, viszont az időszámítás ennek gyökeresen ellentmond. Őseink ugyanis az évek számlálását nem a nulladik, hanem teljesen logikusan az első évvel kezdték. Ezért történhetett meg például az, hogy az időszámításunk szerinti tizedik év az elsó évtized utolsó, nem pedig a következő évtized első éve volt. Pontosan ugyanez a helyzet áll fenn ma, a kétezredik év küszöbén. A helyzet csak akkor lenne más, ha a kezdetekkor lett volna 0, azaz „nulladik" év. Tehát mindezen tények figyelembevételével tévesek azok az állítások, miszerint szilveszterkor egy új évezredet köszönthetünk, mivel erre csak egy év múlva, 2001-ben kerül majd sor. egyes sűrűn lakott területeken. A fogyatkozó gleccserek számos tavat is maguk mögött hagynak. A természetes gátakként funkcionáló törmelékkúpok mögött felhalmozódó hatalmas mennyiségű víz nyomásának azonban nem sokáig bírnak ellenállni. A gyakran bekövetkező vízkitörések súlyos problémátjelentenek Indiában, Pakisztánban, Butánban, Tibetben, Nepálban és Kínában. Az egyik legnagyobb katasztrófa 1985 augusztusában történt a nepáli Dig Tshónál. A lezúduló víz 15 méter magasan és 90 km hosszúságban mosta el a szűk völgyet. A sok emberéletet követelő áradat egy vízerőművet is magaval sodort. A kővetkező hasonló méretű katasztrófa szintén Nepálban következhet be a Sagarmata Nemzeti Parkban. A nyugati turisták által kedvelt parkban egy 1960-ban keletkezett 30 millió köbméter vizet tartalmazó tavat fenyeget az előbb említetthez hasonló tragédia, melyre a kutatók szerint öt éven belül számítani lehet. Európában, az Alpokban is hasonló jelenséget lehet megfigyelni. Itt az elmúlt száz évben 25 százalékkal húzódtak vissza a gleccserek. A kutatók a globális felmelegedést okolják a bekövetkezett változásokért. Ha a pontos okot nem is ismerik a kutatók, az azonban biztos, hogy a Föld átlaghőmérséklete a századforduló óta 0,5 Celsius-fokkal nőtt, ami jelentősen hozzájárulhat a változásokhoz. (N-g) 1999-ben többek között feltérképezték az ember 23 kromoszómája közül az egyiket, az amerikai NASA sikertelenül ostromolta a Marsot, ötmillió éves, megkövesedett majomembermaradványra bukkantak Etiópiában és a világon először hőlégballonnal körberepülték a Földet. Lássuk az eseményeket a tudományágak szerint! MTI-PANORÁMA BIOLÓGIA Január - A lübecki egyetem kutatói rájöttek, ha valaki arra számít, hogy egy adott időpontban fel kell kelnie, akkor vérében a tervezett időpont előtt jelentősen megnő az adrenocorticotropin nevű hormon koncentrációja. „Az adrenocorticotropinnak a szándékolt ébredési időpont előtti vérbe áramlása azt jelzi, hogy behatol az álomba a várakozás, amelyről általában úgy vélik, hogy kizárólag tudatos cselekvéshez kapcsolódik". Február - Az Indiana Állami egyetem kutatói felfedezték, hogy a madarak képesek úgy aludni, hogy egyik szemük nyitva és egyik agyféltekéjük ébren van. Ezzel a képességgel más állatfajták is bírnak, de úgy tűnik, a madarak befolyásolni tudják, hogy egész, vagy csak fél agyuk aludjék-e. A japán Nagaoka egyetem kutatócsoportjának sikerült mesterséges körülmények között szervetlen anyagból előállítani az élet építőkövét, a fehéijéket felépítő anyagot. A meleg és a hideg víznek, valamint a napi és éjszakai, a lagúnákban megfigyelhető száraz és nedves kórulmenyeknek a változtatásával állították elő a fehérjét. A folyamat kulcseleme a rézion volt, ez segítette elő a molekula növekedését. Augusztus - „Vadonatúj" nyúlfajtára bukkantak Laosz és Kambodzsa hegyi erdőségeiben brit tudósok. Az állatnak rövidek a fülei, sárgás a bundája és fekete csíkok vannak a hátán. így rászolgálhatna a „tigrisnyúl" elnevezésre. A fara viszont rozsdavörös. Szeptember - Amerikai kutatók szerint talán lehetséges lesz az intelligencia fokozása genetikai úton, ha nem is a közeli jövőben. A kutatócsoport egerek génállományának átszabásával „okosabbá" tudta tenni e kis rágcsálók néhány egyedét. A génbeültetés nem okozott az egereknél idegrendszeri rendellenességeket. A kísérletek reményt adnak arra, hogy a távolabbi jövőben lehetséges lesz génterápiával legyőzni az elmebetegségeket. December - A tudomány történetében mérföldkőnek számít, hogy brit, amerikai és japán tudósokbóí, köztük több Nobel-díjasból álló csoportnak végre sikerült feltérképezniük az elsőt a 23 emberi kromoszóma közül. Egy kromoszóma magában foglalja az emberi öröklődésre vonatkozó információ 1,6 és 1,8 százalékát. PALEONTOLÓGIA Január - Tizenhárom ország szakembereiből álló paleontológiái csoport ötmillió éves, megkövesedett majomember-maradványra bukkant az Etiópia északkeleti részén lévő Awash-völgyben. A maradványok korát csak további vizsgálatok révén lehet pontosan megállapítani. Mindeddig az ugyancsak Etiópiában 1974-ben kiásott Lucy tartotta a „régiségi rekordot" a maga 3,2 millió esztendejével. Március - Kereken 150 millió éves emlős szinte teljesen ép csontvázára bukkantak kutatók Kínában. A mintegy tíz centiméter hosszú állat a tojásrakó emlősök (triconodontia) egyik csoportjához tartozott. Április - Egy nemzetközi botanikus csapat Marokkóban három helyszínen az Arhcaeopteris nevű „ősfa" 150 megkövesedett mintáját találta meg. A maiakhoz hasonló legkorábbi „modern" fa mintegy 370 millió évvel ezelőtt élt a Földön, ám fajtája már régen kipusztult. CSILLAGÁSZAT Április - Amerikai csillagászok új, három bolygóból álló naprendszert fedeztek fel. A három bolygó az Üpsilon Andromedae csillag mint nap - körül kering, gázfelhőjük révén mindhárom a Jupiter bolygóhoz hasonló. A felfedezés azért nagyjelentőségű, mert ez az első eset, hogy a mi Naprendszerünkhöz hasonló formációt találtak, s ez egyben azt is sejteti, hogy Tejútrendszerünkben sokkal több bolygó van, mint azt korábban feltételezték. Extragalaktikus csillagrobbanast, egy új szupernóvát fedezett fel és figyelt meg a Magyar Csillagászati Egyesület egyik amatőr csillagásza, Berkó Ernő a Nagy Medve (Ursa Major) csillagképben. Július - A chilei La Sillában található csillagvizsgáló csillagászai felfedeztek egy óriásbolygót, amelynek keringési pályája azonos a Földével, és amely a Naphoz hasonló csillag körül kering. Az újonnan felfedezett bolygó a Naprendszeren kívül, a Földtől 56 fényévnyire található. Szeptember - Egy hawaii csillagvizsgálóban három új, távoli, szabálytalan pályán mozgó holdat észleltek az Uránusz körül. A felfedezéssel az Uránusz normális és szabálytalan pályán mozgó holdjainak száma eíéri a huszonegyet, és így Naprendszerünk „legholdasabb" bolygójának számít. Október - Amerikai és európai kutatók etilént fedeztek fel a Neptunusz légkörében, ezzel tovább bővült azoknak a szénhidrogén-molekuláknak a csoportja, amelyeket infravörös tartományban kutató műhold segítségével fedeztek fel különböző óriásbolygók légkörében. December - Az amerikai Mars PoÉlll Egy hawaii csillagvizsgálóban három új, távoli, szabálytalan pályán mozgó holdat észleltek az Uránusz körül. (Illusztrációs felvétel) lar Lander űrszonda Marson való leszállását világszerte nagy izgalommal várták, de az űrszonda nem adott életjelet magáról. A Mars Polar Lander eddig sikertelennek látszó küldetése azonban csak a legújabb epizód a több évszázados Mars-kutatásban. ORVOSTUDOMÁNY Január - A férfiúi potenciát növelő Viagra tabletta hatóanyagának porlasztott, belélegezhető változatát dolgoztak ki a Kentucky Egyetem gyógyszerészeti karán. A tabletta formájában bevett gyógyszer ugyanis viszonylag lassan szívódik fel, így a türelmetlen férfiak újabb tablettához folyamodnak, a túladagolással növelve a káros mellékhatások kockázatát. Az orrüreg nyálkahártyáján át felszívódó Viagra-permet hatása gyakorlatilag azonnal jelentkezik. A londoni Rákkutató Intézet kutatóinak sikerült egy olyan gént azonosítaniuk, amely felelős a vastagbél, a tüdő és az emlő rákos megbetegedéseinek bizonyos típusaiért, Bel 10 kóddal jelölték a gént. A baltimore-i Johns Hopkins Intézetben megfejtették a szerzett immunhiányos megbetegedést okozó HIV-vírus egyik - Indiában gyakori - fajtájának génfelépítését és az eredmény azt mutatja, hogy a megbetegedés elleni oltószer kidolgozása téves úton halad. Brit tudósok megtalálták a Creutzfeld-Jacobs szindróma (CJD), a szivacsos agysorvadás emberi változatának korai megállapítására alkalmas módszert. A CJD kórokozói már kezdeti stádiumban fellelhetők a nyirokrendszerben, így a mandulában is. Több ezer mandulaszűrés nyomán megállapítható, hogy várható-e a CJD járványos méretű felbukkanása. Altatásos drogelvonási eljárást mutatott be Andre Waismann izraeli orvos Budapesten. Az úgynevezett turbó módszeres drogelvonási technológia lényegesebb rövidebb idő alatt hatásos és kevesebb szenvedésseljár. Február - Egy Japánban dolgozó görög kutató nemzésképtelen férfiak heréiből kivett sejteket ültetett 10 patkányba és 8 egérbe, s a rágcsálók öt hónappal később emberi spermát termeltek az azonban egyelőre nem világos, hogy mire lesz jó a figyelemre méltó tudományos eredmény. A berlini Charité klinikán egy férfibeteg máját több mint 60 órán át helyettesítette sertésmáj, lehetővé téve a saját szerv regenerálódását. Az újítás lényege, hogy első lépésként a páciens vérét művese beiktatásával „előmosásnak" vetik alá. Ezután a vért mesterséges tüdőn vezetik át, hogy feldúsuljon oxigéntartalma; csak így képes ugyanis optimálisan működni a sertés mája. A májperfúziós rendszer elterjedésével fölöslegessé válik a májátültetések tíz százaléka. Március - Robert Winston profeszszor, a brit lombikbébi program vezetője szerint hovatovább férfiak is szülhetnek gyermeket. A megtermékenyített petesejtet a férfiak hasüregébe ültetnék be a placentával együtt, amelyen keresztül a magzat a fejlődéséhez szükséges tápanyaghoz jut, így férfiak is képesek kihordani és császármetszéssel megszülni a magzatot. Az ausztáliai Új-Dél-Wales Egyetem kutatóinak felfedezése alapján a mellrákban szenvedő nők hajszálának molekulaszerkezete eltér az egészséges asszonyokétól. Sőt a betegségre hajlamos nők hajszálainak vizsgálatakor ugyanolyan jellegű eltérést mutattak ki mint a mellrákban szenvedő nőknél, így ez a módszer alkalmas lehet a mellrák korai kiszűrésére. Mivel a haj szerkezete festés közben roncsolódhat, a nemi szőrzet lehet a legjobb minta a diagnosztizálásra. Június - A dohányzás impotenciát okozhat figyelmeztet a Brit Orvostudományi Társaság (BMA). 120 ezer brit férfinél állapították meg, hogy a cigaretta tette tönkre szexuáíis életüket. Már elkészült a prototípusa és egy éven belül emberbe is beültethetik az impotencia kezelésére szolgáló első mikrochipet. Az első beültetés 2000-re várható. December - Felröppent a hír, hogy a világtalan amerikai rocksztár, Stevie Wonder egy újszerű operáció következtében látni fog. A még kísérleti stádiumban lévő eljárás során chipet ültetnek be vakok recehártyájába, amely működésbe hozza a látóideget. RÉGÉSZET Január - Siva hindu istenség igazi, az ősi szent szövegekben emlegetett templomát találta meg Laoszban egy olasz régészexpedíció, megoldva a khmer civilizáció egyik nagy rejtélyét. Május - Kenya északi részében francia és kenyai kutatók 2 millió 340 ezer éves, az eddig ismert legrégibb emberi szerszámokat fedeztek fel, amelyekkel feltételezésük szerint húst szeleteltek őseink. A Somogy megyei Bodrog község határában, a Magyar Kálmán által vezetett kutatócsoport egy, a X. századból származó őskohó fújtatója csövének darabkájára talált, amelynek peremére székely rovásírással magyar nyelvű szót írtak fel. A rovásírás valószínűleg 864-873 között keletkezett. Július - A korábbiaknál teljesebb Rudapithecus koponyalalet került elő Rudabányán a Magyar Állami Földtani Intézet és a Torontói Egyetem közös ásatásán. Augusztus - Az angliai Stonehenge-hez hasonló, hatalmas faragatlan kőoszlopokból álló építményt fedeztek fel, a gyulafehérvári Nemzeti Múzeum munkatársai a Gyulafehérvár közelében fekvő Kisompolyban (Ampoitában). Az építmény nyilvánvalóan szentélyként szolgáit a bronzkori napkultusz idején. EGYÉB Március - Bertrand Piccard, 41 éves svájci pszichiáter és az 51 éves brit Brian Jones elsőként repülte körbe leszállás nélkül a Földet hőlégballonnal. A rekordot 1999. március 20-án állították fel, amikor a nyugat-afrikai Mauritánia felett több mint tízezer méterrel, 42 563,2 kilométer megtétele után a verseny követelményeinek megfelelően másodszor is keresztezték a nyugati hosszúság kilencedik fokát. (A Breitling Orbiter-3 hőlégballon március 1-én szállt fel és március 21-én reggel épségben ért földet az egyiptomi sivatagban.) Leleplezték az óriáskígyók emésztésének titkát Mint egy versenyló, úgy dolgozik a gyomra HÍRÖSSZEFOGLALÓ Jénai zoológusok óriáskígyók táplálkozását vizsgálva érdekes megállapításokat tettek. Laboratóriumban a legmodernebb technikákat - röntgent, ultrahangot, mágneses rezonanciát - vetették be, hogy leleplezzék az óriáskígyók emésztésének titkait. Köztudomású, hogy az óriáskígyó, miután öszszeroppantotta, egészben;- szőröstül-bőröstül kapja be többnyire igencsak méretes zsákmányát. Az emésztés azonnal megindul, és alig egy hét alatt akár egy egész vaddisznót is nyomtalanul eltüntet a bélcsatornából. Ezt az időt az állat szinte teljes mozdulatlanságban, csendes búvóhelyre visszavonulva tölti. A látszólagos nyugalom alatt azonban az anyagcseréje a sokszorosára fokozódik. Áz emésztést, felszívódást, feldolgozást a szervezete rohammunkában végzi, versenyfutásban a bekebelezett test saját bomlási folyamataival. Az energiatermelés és felhasználás intenzitása ilyenkor a versenylovak futam alatti teljesítményfokozódásával mérhető öszsze. A nyugalmi állapothoz képest a 40-szeresére nő például a kilélegzett szén-dioxid mennyisége. A művelet hatásfoka ugyan nem a legjobb, hiszen a termelt energiának több mint a fele magára az emésztésre használódik el. Kiderült, hogy kisebb falatok gyakoribb fogyasztása nemhogy segítene, még inkább ront ezen. A nagyüzem ugyanis egy kisegér lenyelése után is teljes gőzzel beindul. A csúcsra járatás után pedig majdnem ugyanannyi ideig tart, míg magához tér az apparátus, és képessé válik egy újabb falat feldolgozására. Egy-egy kiadósabb fogás után több hónapos koplalás sem viseli meg különösebben az állatot, így ínség esetén évi 4-5 étkezéssel is beéri. (N-g) Az amerikai Mars Polar Lander űrszonda Marson való leszállását világszerte nagy izgalommal várták, de az űrszonda nem adott életjelet magáról. (Illusztrációs felvétel) A visszahúzódó jégfolyók katasztrófával fenyegetnek Veszélyben vannak a nagy ázsiai gleccserek